megvan az útlevél

Forrás

A mai nap Borzási István perecseni lelkipásztorral és Tripó Istvánnal elmentünk táborozó helyet nézni, keresni és nem volt hiábavaló az utunk, mert jártunk(két lábon is nem csak autóval), láttunk és ismeretet is szereztünk. Hogy miként lesz tovább az ezután dől el. Az alábbi kép egy bővizű forrásról készült az egyik táborozásra alkalmas helyen. A forrásból rögtön egy kis patak indul el a hosszú útra..."S monda Mózes: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor. És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes. Ez pedig monda: Ímhol vagyok. És monda: Ne jőjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld." 2Móz.3:3-5

Ismétli magát a történelem...?

futómű javítás

csordultig van a markom...

Borzási István munka közben

Csütörtök-Perecsen

Szerda-Emléktábla

Ma délután Ferenczi Béla testvérrel néztük át a kéczi imaház felújításának a költségeit és nyugodt szívvel állapítottuk meg hogy nem vagyunk mínuszban, sőt még maradt is valami, amit igyekszünk a köz javára(pl.szövetségi járulék, bárcsak a többi roma gyülekezet is követné példánkat) fordítani...
Ez idő alatt és utána is ifj. Híri János és édesapja a korlátot készítették a lépcsőházban(nagyon szépre sikerült:), hogy mire a feleségem hazajön az is kész legyen.
Este nyolcra Micskére mentem ahová Juditka és Jémina is elkísért. Jémina már nagyon végyott, mert több mint egy hónapig a Székelyföldön volt és már hiányzott neki a micskei levegő. Valahányszor Micskére megyünk, mindig kéri hogy lassítsak le a Micske bejáratánál lévő emléktáblánál(Bódi Barna lelkipásztor még nagyon fiatalon ott szenvedett halálos balesetet), mert meg szeretné nézni. Ilyenkor mindig megemlékezünk az árvákról és az özvegyről. Most mikor jöttünk hazafelé, ismét kérte Jémina hogy lassítsunk le...

-Édesapám, ugye itt halt meg az a fiatal lelkipásztor?
-Igen kislányom, itt szenvedett halálos balesetet.
-És az anyuka egyedül maradt a gyermekekkel?
-Igen, és jó hogy ha imádkozunk értük.
-Mi lenne ha édesapám is meghalna ilyen fiatalon...?
-Hát az nem nagyon lenne jó nektek, mert árvák lennétek és édesanyátok meg özvegy...
-Akkor mi édesanyánkat férjhez kellene adjuk... (Juditka: -...én aztán biztosan nem adnám férjhez, mert akkor mostoha apánk lenne)
-Mit mondtáááál? Férjhez adnád édesanyádat? -kérdeztem Jéminát
-Hát igen, mert ha nem akkor ki fog prédikálni...?

Na ez megnyugtatott, hogy az édesapja hiányát nem is a családban hanem inkább a misszióban látná. Nem azért adná férjhez az édesanyját hogy legyen aki a családot eltartsa, hanem azért hogy legyen aki prédikáljon. Nagyon figyelemre méltó eszmefuttatás... Igazi missziós gyermek ez a Jémina. Egy kívülálló azt mondaná, hogy megártott neki a sok missziós út az édesapja oldalán, én pedig hálás vagyok az Úrnak hogy az evangélium ügye már neki is fontos...

Drága Uram! Tarts még életben, hogy hirdessem az evangéliumot és nevelhessem gyermekeimet, a Te dicsőségedre! ÁMEN!

Kedd-APEH

Ma reggel 8 órára a kegyetlenül komor hivatal -amit APEH-ként ismer a magyar társadalom- beidézett adat egyeztetés végett. Azt írták az idézésre hogy ha nem jelenek meg akkor elővezetnek és annak költségeit is én kell álljam. Na hát ennek fele sem tréfa, gondoltam idejében ott leszek a Debrecenben a Faraktár u.29(a címet azért írom ide hogy más is tudja hol kell keresni a debreceni apeh irodáit) címen. Kettős állampolgár lévén mentes vagyok a kettős adóztatás alól, ezért különösebben nem izgultam, mert itthon rendesen fizetem az adót. Végül aztán kiderült hogy azért rendeltek be, mert nem tudták hogy van e biztosításom vagy nincs. Miután tájékoztattam a vizsgálóbiztost arról hogy én Romániában vagyok biztosítva, akkor megnyugodott és arra kért hogy ezt igazoljam a megfelelő dokumentumok bemutatásával, mert a Magyar Állam nem szeretné biztosítás nélkül látni állampolgárait az Unióban. Megígértem hogy a jövő hétfőn elviszem az igazolást. Tehát kell kérjek itthon a munkáltatótól(RMBGYSZ) egy igazolást a biztosítási jogviszonyról amit majd ott bemutathatok.
Este indultunk haza a három gyermekkel(Judit, Jémina és Tirza)és hála az Úrnak minden gond és baj nélkül meg is érkeztünk. A feleségem még ott maradt egy rövid ideig(a jövő hétfőig) hogy kiélvezze a csecsemőgondozás rejtelmeit:) Hiába az ötödik gyermek Virág, ő is az újdonság erejével hat. Az orvos azt mondta a feleségemnek a vizsgálat után hogy ha nem tudná hogy már van 4 lánya, azt hinné hogy csak egyet szült idáig, annyira egészséges... Dicsősség az Úrnak!!!

Mirjám 12 éves

Tizenkét évvel ezelőtt ajándékozott meg minket Isten egy ép, egészséges kisbabával akinek a Mirjám nevet adtuk. Immár tinédzser lett a mi lányunk. Az Úr mindezidáig megtartotta és nekünk is adott erőt, tehetséget a neveléséhez. Hálásak vagyuk az Úrnak érte! Azért imádkozunk hogy legyen egészen az Úré!

anyósom és a menye, Timea

Hétfő-Útlevél

Délelőtt elvittük az újszülöttet a hivatalba hogy útlevelet csináltassunk neki. Amikor sorszámot kértünk akkor döbbentünk csak meg, mert péntek délelőttre szólt és azt mondták hogy hamarabb nem fogadhatnak. Na de nem oda Buda..., nekem olyan feleségem van hogy ilyen bürokratikus trükkökkel nem lehet elijeszteni. Ha már egyszer odamentünk akkor csak nem fogunk egy sorszámmal hazajönni. Én csendes nyugalommal ültem egy széken ölemben a csecsemővel míg a feleségem ide-oda(barátnőhöz,egyetemi csoporttársához) telefonált. A vége az lett hogy soron kívül mégis fogadtak és mindent sikerült elintézni. Virágnak is és nekem is új útlevelünk lesz. Neki egy hét múlva, nekem pedig 3 hét múlva.
Délután meglátogattak minket Petiék(sógorom) a gyerekekkel akikkel jól elbeszélgettünk, majd Petivel imádkoztunk, mert neki hamarabb el kellett menni. Este héttől egy tanítványság tanfolyamot tart. Az alábbi kép a kissebbik gyerekükről készült, akinek a neve: Jakab Lídia

Anya és 5. lánya

Vasárnap este

Délután Micskén voltam fél négytől, este 6-tól pedig itthon szolgáltam a Dániel könyvének 4. részéből. Az összejövetel után még imádkoztam azzal aki ezt kérte és csak ezután indultunk el a gyerekekkel(Jémin, Tirza) Debrecenbe.

Indulás előtt a lányokkal...

micskei pacsirták

Vasárnap-Falunap

Péntek délben lett vége a lelkipásztorok hetének a Hargita Táborban, ami után még a Tábori Tanácsnak volt vezetőségi ülése. Amíg az alapítványt be nem jegyzik addig még a régi tanács funkcionál. Ezért csak délután 5 óra után indulhattam Székelyudvarhelyen keresztül Barótra. Azért arra, mert a ZETAM SRL. (id. és ifj. Máté Zoltán tulajdona) bútoripari cégtől a feleségem egy komódot rendelt, ilyet.
Ezért is késtem vagy 10 percet a baróti összejövetelről. Már megkezdték a testvérek az alkalmat az új lelkimunkás(Győrfi Elek Tóbiás) vezetésével és sikerült meglepnem őket azzal hogy ott voltam. Az előd és az utód egy azon alkalmon szolgáltunk. Tóbiásék is csak hétfőn költöztek oda és így ez volt az első nyilvános szolgálata Baróton mióta ott lakik. Jól éreztem magam. A többit már elmondták a képek...
Ma délelőtt itthon Érszőllősön a falunapok keretében hálaadó istentiszteletre került sor a műv. házban, melyen a református, a pünkösdi, baptista és ortodox egyházak szolgáltak. A Máté ev. 11:25-30 alapján hirdettem az igét és hívtam az Úr Jézushoz az embereket. Több mint 200 felnőtt vett rész ezen az alkalmon...

Ellenszélben

Útonállók

Búcsú Violkáéktól

Nehezen tudtunk eljönni Barótról, mert majdnen minden sarkon van egy jó ismerős, barát, testvér(Gál Gabiék,Kónya Irénkéék,...) akikkel akkor is találkozik az ember ha nem tervezi be előre. Csupán néhány szó, együtt imádkozás és máris elrepült az idő. A gyerekeknek ha kicsit terhes is volt akkor sem zúgolódtak. Legutoljára Dénes Árpád testvérékkelt váltottunk néhány szót, majd tőljük is elbúcsúztunk és elhagytuk a várost... A szülővárosomat.

Viola néném Jéminával és Tirzával

Szombat-Hazaindulás

Bibarcfalva-Jémina

Tirza

A ma esti igehirdető: Vékás Zoltán szatmári lelkipásztor

Apródok, sarjak

Csütörtök

Ez a kép ma készült a lelkipásztori hét résztvevőiről.

Szerda este

Ma este Mirjám és az unokatestvérei adtak elő egy jelenetet, amit ők hoztak össze. Egész nap készültek az előadásra és elég tűrhetőre sikeredett. A jelenet három rendetlen életű, bohém egyetemistáról szólt akiket teljesen megváltoztat az evangélium. Utánuk Vass Gergely aradi lp. testvér szolgált az eddigi sorozatba illeszkedve a 1Korintusi levélből.
Az esti alkalmak fél nyolckor kezdődnek és kilenc körül szokott vége lenni. Mi(két sógorom+én) az alkalom után felmentünk édesapámékhoz ahol még beszélgettünk egy keveset majd imádkoztunk. Fél tizenkettőkor jöttem lefeküdni...

Labdakínzás

A kis énekesmadár(Mike Boróka)

A "first lady" lánya

Két pásztor egy pásztorbot

Csendben... egyedül

Első és 3. generáció

Összekulcsolt kezek, imába zárt gyerek...(Édesapám és Tirza)

A sógorom sógora és a húgom sógornője

kedd este

Csúcsvezetők és a segítőik egymás mellett...

Kedd-Pásztornyáj

Mivel az eddigi lelkipásztor heteken az elmúlt években mindig a feleségemmel és a gyerekekkel jöttünk, mindig külön lakosztály jutott nekünk, tekintettel a csecsemőkorú gyermekekre. Most azonban még annyira kicsi az ötödik, hogy nem tudott ilyen előnyhöz juttatni:) mivel nincs velünk. Mirjám és Tirza az unokatestvérekkel van szálláson a gyermek osztályon én pedig a többi lelkipásztorral. Igetanulmány délelőtt beszélgetéssel fűszerezve, játékok délután és közösségi alkalom este, ez a napi program. Nem fogok sokat írni, mert nincs erre itt idő, de képek azért lesznek és lehet hogy azok többet mondanak...

Délelőtti közös alkalom. Az 1Kor.levelet tanulmányozzuk...

Hétfő

Egy 22 ágyas hálóban alszom jó néhány lp. társammal. Ilyen sem volt még idáig... Mindenki alszik már, csak én pötyögök a telefonon... Holnap folyt.köv.

Utazás közben

Vasánap - Munkanap

Nem volt könnyű a mai nap, de mégsem vagyok annyira fáradt mint a tegnap(a zilahi fiatalok fárasztottak el fociban, mert meg kellett feszüljek a fölényes győzelemért:)-igaz Szőllősi Attila?), hogy ne rögzítsem néhány sorban az eseményeket.
Reggel fél kilenckor indultunk Kéczbe a roma gyülekezetbe, mert a délelőtti alkalom fél tízkor kezdődött... volna, ha mindenki megjegyezte volna. Mivel azonban fél 10-kor csak néhányan voltunk(annyira megszokták a 10 órás kezdést hogy lehetetlen volt előbbre hozni a kezdést) ezért megvártuk a többieket. Tízkor végül megtelt az imaház és elkezdhettük az alkalmat. A jubileumi istentisztelet igehirdetője Péter István testvér volt. Bányai János(korábbi lelkipásztor, lsd. tegnapi krónika link) testvér is megígérte hogy ott lesz, de a tegnap egy sms-ben értesített hogy mégsem jön.
Az igehirdetést követték a köszöntések, igei üzenetek és csak ezután került sor a krónika felolvasására. Mire az "Ámen"-t kimondtuk már negyed egy volt. Az ebédről lemondva Béla testvérrel hazajöttem hogy meglátogassak egy beteget(Tőtős Anna) és úrvacsorát is vittem neki. Három órától kezdődött a délutáni összejövetel és arra vissza is értem. A délutáni alkalmat a sokaság miatt már az udvaron tartottuk és a bemerítésre is egy külső medencében került sor. A fehér ruhásokkal történő rövid egyeztetés és a vendégekkel(Bándi Sándor, Dan László, Péter István)való együtt imádkozás után megkezdtük az alkalmat melyen az érszőllősi énekkar is szépen szolgált. Bándi Sándor testvér hirdette az igét először az ApCsel.8:26-40(az etióp főember története, bemerítése) alapján, majd bizonyságot tettek a bemerítkezendők, amit a bemerítés követett. Ezután Dan László testvérnek(a m.o.-i Keresztyén Cigánymisszió Alapítvány elnöke) volt igei üzenete és hívása a megtérésre, majd Bándi Sándor testvérrel ketten imádkoztunk kézrátétellel a két ifjúért. A délutáni összejövetelnek 5 óra után lett vége és így még volt alkalmam Dan Lacival elbeszélgetni, akivel még a budapesti teológiai évek alatt ismerkedtünk meg. Egyszer focizás közben, amikor ő volt a kapus én meg a csatár úgy lőttem meg a labdát, hogy amikor védeni akarta eltört a keze. Eléggé szégyelltem magam és sajnáltam hogy úgy sikerült, de soha nem éreztette hogy ezért neheztelne rám és később sem gördített akadályt az eljegyzésem elé(ő volt a lelkipásztor akkor Debrecenben), sőt az első gyermekünket, Mirjámot még ő mutatta be az Úrnak. Volt miről beszélgetni mert azóta sok minden történt vele is és velem is.
Este hét órától kezdődött az alkalom Érszőllősön és itthon már nem volt pardon, rám is sor került, prédikáltam. A Dániel könyvéből olvastam az előirányzott igét és abból adtam át a rám bízott üzenetet. Közben Bándi Sándor testvér is megérkezett(még Kéczben szóltam neki hogy maradjon estére itt) és rajta keresztül is üzent az Úr. Fél tíz is elmúlt mire haza kerültem. Most megyek fekszem le, mert reggel indulok a Hargitára Zilahon keresztül. Édesapámékat és Lajos sógoromat is én viszem a lelkipásztori hétre, ami holnap estétől kezdődik. Add Uram hogy odaérjek! Ámen!

Ez a kép ma este készült Zilahon, ahová ma estére jöttem el Barnával.

Péntek-Jubileumra hangolva

Miközben itt a lakásban folyik a munka - jelenleg a korlát készül a lépcsőhöz - megy a fúrás faragás, addig itt lent az irodában is meg kellett feszüljek, hogy mára elkészüljön a plakát, a krónika is nyomtatott formába kerüljön és az énekek is sokszorosítva legyenek vasárnapra. Hála az Úrnak nem volt fennakadás. Béla testvér is lót-fut hogy a medence és minden ami még szükséges a bemerítéshez meglegyen. Jó volt estére megpihenni és a Náhum könyvével foglalkozni a bibliaórán. "Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és ő ismeri a benne bízókat." Náhum 1:7 Ez volt az aranymondás és mennyire igaz.... én csak tudom, de gondolom nem csak én hanem még sokan mások is igazolják a fenti igazságot.
Végül ide linkelem a kéczi roma baptista gyülekezet 10 éves krónikáját képek nélkül, hogy akit érdekel elolvashassa. A napi program előzetes a következő:

Délelőtt

09.30 Áhítat

10.00 Igehirdetés, Bányai János, Péter István

10.45 Krónika- Ferenczi Béla

11.00 Köszöntések, Üdvözletek -Rend Jenő, Mike Pál, holland vendégek...

Délután

15.00 Énekek, érszőllősi énekkar

15.15 Igehirdetés, Bándi Sándor

16.00 Bemerítés, Veress Efraim

16.30 Igei üzenet, Dan lászló, Áldás

Csütörtök-Kécz

Ezen az estén a kéczi roma gyülekezetben voltam Ferenczi Béla testvérrel. A már hetek óta folyamat végére értünk. Megtörtént az imaház felújítása, részben a cigány testvérek adakozásából és még nagyobb részben holland testvéreink segítségével. Aki a munkálatokat mindvégig felügyelte és vezette az Ferenzi Béla testvér volt. Az Úr áldja meg érte!
Ma este tagfelvételt tartottunk, mivel vasárnap bemerítésre készülünk. Öt személy szeretett volna csatlakozni a gyülekezethez, de csak két fiatalembert vett fel a gyülekezet a tagjai sorába. Tehát "csak" ketten fognak bemerítkezni vasárnap. Hiszem és tudom hogy nem lehet akárki a gyülekezet tagja, ezért szükséges a jelentkezők bizonyságtételének a vizsgálata. Miután meghallgattuk a bizonyságtételüket, megvizsgáltuk(kikérdeztük) őket a hitigazságok felől majd kiküldtük őket és a gyülekezeti tagok személyes bizonyságtétele, véleménye alapján szavazással döntöttünk arról, hogy kit fogadunk a gyülekezet tagjai sorába. Mindazok akik még nem lehetnek a gyülekezet tagjai, ha igyekeznek és növekednek a hitben és ismeretben a későbbiekben csatlakozhatnak hozzánk. Félreértés ne essék! Mi nem a bemerítéstől tartunk távol bárkit is ezekben az esetekben. A gyülekezeti tagságot nem csak az illető meggyőződése és vallomása, hanem annak vizsgálata alapján adjuk vagy tagadjuk meg valakitől. Ha pedig valakit nem tudunk jó lelkiismerettel testvérnek fogadni, akkor nem merítjük be.
Este tíz óra is elmúlt mire hazaérkeztem és addigra Tirza már aludt, Mirjám pedig még olvasott.
Holnapra még maradt feladat bőven, mert a vasárnap sorra kerülő ünnepek(10 éves a kéczi roma gyülekezet, bemerítés) adminisztratív előkészületei(krónika elkészítése, program öszeállítás...stb.) még rám várnak.

Ami külön jutalom volt nekem a ma este, az az öröm amit a magyaroknál nemigen tapasztalok. Mikor bejelentettem hogy megszületett az 5. gyermekünk az akkora örömöt jelentett ott a gyülekezetben mintha minden családban az első gyermek született volna. Lám-lám a cigányok tudnak örülni akkor is ha magyar családban születik az 5. gyermek, míg magyaroktól hallottam olyat is hogy "hát nem baj...", vagy "...de ugye több már nem lesz" stb... Hát legyen szülessen, magyar is! Az Úr dicsőségére! Ámen!

A felújítás előtt...

...és a felújítás után
/Varga Kálmán testvér, az egyik leghűségesebb munkás, mindkét képen ott van/

Szerda-Szerelmes emlékek

A mai nap nagyon hamar eltelt. Mirjám gondosan vigyázott a húgára és még nekem is készített ebédet, de amikor a feleségem nincs itthon nekem nemigen van étvágyam, így nem is ettem. Este ők itt én pedig Micskén mentünk a gyülekezetbe. Mire hazajöttem már ágyban voltak. Tirza már aludt, Mirjám még olvasott.
Akármennyire is erősnek is akarok látszani, azért ilyenkor(csak Mirjám és Tirza vannak velem és ők is már alusznak), csak rám tör az egyedüllét. Hiányzik a feleségem!!! Pedig csak a tegnap váltunk el és mégis... Jó, jó tudom és érzem is(másképp nem tudom mi lenne) hogy az Úr velem és mellettem van, de a másik "részem" mégis távol van... Természetes érzés ez és hálás vagyok érte Istenemnek, aki így alkotott meg. Egészséges hitélet<-> Egészséges házasság, ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Azért imádkozom hogy aki mind ezidáig megtartott minket az vezessen továbbra is!!!
Most az esti csendesség után elővettem a régi-régi leveleket amiket 14 évvel ezelőtt írtunk egymásnak és azokat olvasgattam újra. Ha azt mondanám hogy ma is ugyanúgy érzek mint akkor, hazudnék. Sokkal de sokkal jobban szeretem Mártit mint akkor, pedig az is emlékezetes volt mint az alábbi mellékletek is bizonyítják(az egyik napra pontosan 14 évvel ezelőtt íródott).......
Többet(pedig még van egy csomó:) már nem bírok beszkennelni, mert lassan töltődik fel... Hogy mennyire megtapasztaltuk Isten áldását, arról az öt gyermek léte is beszél...:)