A tegnap este kilenc után érkeztünk meg Gödöllőre Szabó Barnáékhoz. Nagy szeretettel fogadtak és ott is vacsoráztunk. Beszélgettünk és imádkoztunk, Barna a feleségével imádkozott Andrisért és Mihályért, hogy az Úr rendeljen nekik hozzáillő feleséget. Én pedig azért imádkoztam amit ők osztottak meg velünk. A lelkipásztoruk, aki osztálytársam volt a teológián súlyos betgen fekszik a kórházban. Aki teheti imádkozzon Szirtes Andrásért, feleségéért és kiskorú gyermekéért.
Este 11 után indultunk tovább Körmend irányába és hajnali 3-ra érkeztünk meg Csákánydoroszlóra. Tudtunk egy jót pihenni egész 8.30-ig amíg Boriska(a házi asszony, a sógorom Peti anyósa) fel nem vert szép énekekkel. A reggeli áhítat után kezdtem neki a blogolásnak, mert az este már többet nem írtam és már volt aki érdeklődött hogy megérkeztem e. Köszönöm hogy imádkoztatok értem.
Ezután láttam hogy Gál Gabi elküldte a képeket a toronyról, amit végül is ma reggel tettek a helyére. (Köszönet érte!)
Mielőtt ebbe belefogtam, imádságos szívvel tanácsot kértem az Úrtól és mint eddig már többször is, ebben is egyértelmű vezetést kaptam.
Kérdezhetné valaki hogy miért kell ilyenekről is írni, hát azért mert ha eldöntöttem hogy napi rendszerességgel vezetem ezt a naplót akkor, csak úgy érthető amit írok ha a hátteret is ismeritek.
A másik oka pedig az hogy teljesen nyíltan akarom vállalni a gyarapodást is, mert ez is áldás. Nem akarok titkolózni. valaki megkérdezte tőlem "Efraim nem félsz hogy támadni fognak ha megtudják hogy építkezel ?" Hát nem félek, mert meg van írva: "Ha jót cselekszel emelt fővel járhatsz" A politikusokkal és a közszereplőkkel szemben is sokszor megfogalmazódik az az elvárás(pl.üvegzseb program), hogy legyen átlátható a gazdasági helyzetük. Nem sokkal inkább kell egy lelkipásztor érzékenyebb legyen erre? Nem mindenki blogol,(van aki élő szóban tesz erről bizonyságot, vagy könyvbe írja le stb.) de ha én ebbe belekezdtem akkor ebben ez is benne van. Nem kényszerített rá senki és én sem akarok kényszeríteni senkit. Azt vallom hogy akinek sokat adtak attól többet is követelnek! Ha én mint lelkipásztor vállalom, hogy amennyire illik és lehet belátást engedek az életünknek ebbe részébe is akkor talán okkal remélem, hogy ezen a területen is példa lehetek, azoknak akiket vezetek és nem mondják majd azt, hogy a papoknak vajon miből telik erre is meg arra is?...stb., mert így az ilyen kérdések okafogyottaká válnak.
Na ez már túl hosszúra nyúlt(volt aki megkérdezte, hogy nem ülök e túl sokat a gép előtt), így most befejezem és inkább ígét olvasunk és imádkozunk.
Kedves Efraim,
VálaszTörlésnem kétlem, hogy jó szándékkal voltál, amikor férjemről, Andrásról említést tettél a blogodban, de azért azt gondolom, hogy ez még egy lelkipásztor esetében is a magánügy kategóriájába tartozik, ami minimum azt jelenti, hogy mielőtt közzétennéd, legalább megkérdezed tőle, tőlem, hogy lehet-e. Vannak ugyanis közös ismerőseink, akiknek nem biztos, hogy így és ekkor akartuk tudomására hozni András betegségét.
Köszönöm, hogy a legközelebbi bejegyzésed előtt értesítesz minket
Tankó Tünde (András felesége)
Kedves Tünde!
VálaszTörlésBocsánatot kérek, ha bántottalak azzal hogy megkérdezésetek nélkül írtam az imatémámról. Az a helyzet hogy én nem tőletek hallottam András betegségéről. Azt sem tudtam hogy ez titok. Azt hittem hogy jól teszem ha másokat is arra buzdítok imádkozzanak a férjedért. Valószínű hogy most sem cselekednék másként. Azt azonban hadd jegyezzem meg a mentségemre, hogy csak annyit írtam hogy "súlyos beteg" és ha egy gyülekezet lelkipásztoráról van szó, talán e hír nem sérti a magánéleteteket, mert ez a hivatás mégis csak közügy(gyülekezeti) is valamennyire.
Azért mégis örülök hogy imádkozhattunk a férjedért, mert remélem hogy a gyógyulása előrébbvaló mint az, hogy ki tudhat ill. ki nem tudhat Andrásról.
Az Úr erősítsen és jutalmazzon gazdagon a szolgálatban, Andrást pedig gyógyítsa meg teljesen! Többet pedig nem fogok írni rólatok a megkérdezésetek nélkül.