2012. március 27., kedd

Egyszer égett egy ház...

Egyszer égett egy ház, ment a füst az ég felé
Szegény ember kiáltotta: hamar, hamar segítség!
Jöttek is a jó szomszédok, eloltani a tüzet.
Ilyen munkát az életben, senki meg nem fizethet...

Hát te testvér, nem gondolod hogy már ég a házad?
A szívedben kevélység van,nem pedig alázat.
hamar megtudsz haragudni, pattog szavad mint a tűz.
Ha meg nem térsz igazán, majd a kárhozatban ülsz.


Jó lesz hamar kiáltani: Jézus mentsd meg lelkemet!
És Ő a kegyelem vizével eloltja a tüzedet.

Ez a vers egyik volt azok közül, melyeket kisgyermekként megtanultam. Akkoriban nagyon sokszor elmondtam.  Mostanában úgy szeretnék újra olyan gyerek lenni, hogy szabadon kiálthassak, nem törődve azzal hogy mit mondanak a "felnőttek".

Uram segíts, hogy olyan tudjak lenni mint egy kis gyermek!

1 megjegyzés:

Itt hozzá(m) szólhatsz...