Misszionáriusok vagy misszió árusok - nem mindegy!!!

Kedves Édesapám fogalmazta meg ezt a különbséget azok között, akik Isten munkatársaiként a saját javaikból is áldozva, de viszik az evangéliumot az elveszetteknek és  azok között akik egyszerűen csak megélhetési érdekek mentén szólják az evangéliumot.

Az ilyenekre mondta Pál, hogy "Kiknek végök veszedelem, kiknek Istenök az ő hasok és a kiknek dicsőségök az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek."/Fil.3:19/

Azért is jutott eszembe a fenti szólás, mert ma reggel amikor Novák Zsolt testvéremmel beszélgettem, akkor ő elmondta azzal kellet szembesüljön, hogy amely missziómunkát elkezdett az Úr akaratából a Székelyföldön, azt most erős támadás érte a "román pünkösdiek"(Székelyföldön tehát nemcsak a román ortodox egyház terjeszkedik hanem a romák között a pünkösdiek is !!!) részéről. Azokat a magyar anyanyelvű romákat, akik elkezdtek járni a gyülekezeti alkalmakra megkeresték azok a "pünkösdi"(tisztelet a kivételnek, azon pünkösdi testvéreim felé akik mindezzel a gyakorlattal nem értenek egyet) misszió árusok akiknek román létükre muszáj terjeszkedni, akár még a Székelyföldön is csupán azért, hogy a "nagy romániai ébredést" el tudják adni a nyugati evangéliumi keresztyéneknek. Az ilyen "misszió árusoknak" nem számít az igazi megtérés, hanem azonnali bemerítéssel próbálják igazolni "vállalkozásuk" sikerességét, amit sok-sok fényképpel dokumentálnak. Hogy aztán mi lesz azzal, akit a  "profit éhség" miatt nagy hirtelenséggel "víz alá nyomtak" az már nem számít. Nekik. "Show must go on" Sajnos!!! Nekünk viszon fájdalom, mert olyanokat merítenek be akiket pl. Novák Zsolt testvér is úgy jellemez, hogy "rendezetlen életűek". Az ilyen rendezetlen életű pl. élettársi kapcsolatban élő, köztörvényes, megtéretlen embereket, akiknél nem láthatóak a megtérés gyümölcsei(bűnbánat, bocsánat kérés, élet-bűn rendezés), mi nem merítjük be. A "misszió árusok" azonban gátlástalanul, a fehér ruhás fényképek kedvéért és a külföldről remélt pénzekért cserébe megteszik. Igen nagy lelki kárt okozva ezzel leginkább azoknak akiket becsaptak. Akiknek felébredt  lelkiismeretét újra elaltatták/eloltották azzal hogy megtérés nélkül víz alá merítették őket.

Álljon itt egy jól dokumentálható történet mindezen "tolvajok és rablók" káros tevékenységére:

Egyik gyülekezeti alkalom során, melyet a gyergyószentmiklósi romák között tartott Novák Zsolt testvérem, észlelte hogy egy férfi kiment a teremből az udvarra. Utána ment hogy lássa mi a baj. Az illető férfi elmondta hogy nagyon el van keseredve és csupán  10 RON-ra lenne szüksége, mert minden pénzét elköltötte a gyermeke koporsójára, aki leukémiás, kómában fekszik a kórházban és az orvosok azt mondták neki hogy másnapra meghal a gyermek. Novák testvér erre azt válaszolta, hogy amíg él a gyermek addig van értelme az imádkozásnak, ezért térjen vissza a gyülekezetbe és imádkozzanak a gyermekért. Be is mentek, imádkoztak közösen és láss csodát: másnap reggel a gyermek felébredt és életben maradt. Néhány hét után haza engedték mindenki ámulatára. Ezek után az egyik istentiszteleten azt mondta az édesapa hogy mivel él a gyermek, ezért ő meg akar térni. Erre  Novák Zsolt testvér mindenek döbbenetére azt válaszolta, hogy ezért ne térjen meg! Azért térjen meg, mert Jézus él, és mert a bűneiből meg akar szabadulni! Ugyanis ha csupán azért tér meg mert él a gyermek, akkor a hite is csak addig fog tartani amíg a gyermek él!!! Ezen az illető édesapa megsértődött és elment megszomorodva. Nem sokkal ezek után az egyik vasárnap délután kipirult arccal jelent meg az összejövetelen és elújságolta hogy délelőtt a "pünkösdiek" megkeresztelték és most már ő is hívő.

Alig néhány nap múlva meghalt a gyermek. Sem a virrasztóba sem a temetésre nem "tudtak" elmenni azok a "pünkösdisták" akik az édesapát megkeresztelték. Novák Zsolt testvérék temették el a gyermeket és amit korábban prófétai kijelentésként megfogalmazott az be is teljesedett. Az édesapa a temetés napján úgy leitta magát hogy bajt okozott és jelen pillanatban is börtönben van. Addig tartott a "hite" míg élt a gyermek.

A "báránybőrbe bújt farkasok" pedig násztáncot járnak egy  elrabolt és megtévesztett lélek sírja felett... Nem sokáig!

Az Úr irgalmazzon a "misszió árusoknak"! Nekünk pedig adjon józanságot és bátorságot arra hogy ne féljünk és ne nevezzük testvérnek a farkast, hanem álljunk ellene!