2012. július 25., szerda
2012. július 22., vasárnap
2012. július 16., hétfő
Fwd: Kiss Zoltán tv. szolgált
---------- Forwarded message ----------
From: Veress Efraim <vefraim@gmail.com>
Date: Sun, 15 Jul 2012 00:22:23 +0300
Subject: Kiss Zoltán tv. szolgált
To: blogom.vefraim@blogspot.com
ma este nálunk a Horeb táborban az ifjúsági héten.
vefraim.blogspot.com
--
Veress Efraim
http://vefraim.blogspot.com
2012. július 6., péntek
2012. július 3., kedd
Két héttel Amerika után
már úgy gondolom, elég messziről nézek vissza, hogy tárgyilagos véleményt fogalmazzak meg az óceán túlsó partjáról. Lehet hogy nem mindenkit érdekel, de akkor is nyilvánosan írom meg amit tapasztaltam.
A. Első benyomások, fizikai élmények.
1. Az biztos hogy az E.Á. nagy hatást gyakorol arra aki területére lép. A "lehetőségek" földje és a "szabadság" hazája. Azért írom idézőjelbe az említett fogalmakat, mert a "lehetőségek" és a "szabadság" mint olyanok eléggé relatív fogalmak. Az "Attól függ mihez képest?" kérdés segít az említett fogalmakat a hozzájuk rendelt mérték szerint sokra vagy kevesebbre becsülni.Mindenesetre személyes véleményem az, hogy inkább szeretnék idegen lenni Amerikában mint Európában. Miért? Hát azért, mert ami Európában a nemzetállamok sajátossága miatt nagyon is természetes, az Amerikában ismeretlen érzés. Mit értek ez alatt? Pl. azt hogy bármelyik európai államban ha megjelenek, joggal tevődik fel a kérdés az "őslakosok" részéről: Te mit keresel itt? És ha ott kívánsz letelepedni akkor örökké idegen leszel. Az Egyesült Államokban ilyen kérdést feltenni felesleges és értelmetlen, hiszen mindenki "jövevény". A szűkebb lakókörnyezetben is ahol vendéglátóim éltek, az egyik szomszéd "ukrán" a másik "olasz" stb. stb. tehát mindenki valahonnan érkezett és ezért a sorsközösség érzése inkább összerántja a különböző nációkat. A társadalmat sokkal inkább megosztja a különféle értékrendekhez történő viszonyulás mint a nemzetiségi hovatartozás.
2. Az is igaz hogy a fajok közötti elkülönülés nagyon erős. Az előbb arról írtam, hogy a a nemzetiségi különbözőség nem nagyon számít, de ez nem igaz a fehérek, feketék, vagy akár a sárgák közötti éles kontúr vonalakra. a fajok eléggé elkülönülnek egymástól. Míg a magyar az olasz és egyéb negyedek idővel felszámolódtak, addig a zsidó, a fekete és a kínai negyedek nagyon is elkülönülnek a többitől. A fehérek pl. "menekülnek" arról a környékről ahol megjelennek a feketék, mert velük együtt jön az ingatlanok értékvesztése, a bűnözési ráta megugrik, az oktatás színvonala drámaian leesik és a biztonságérzet is eltűnik. Vannak olyan városi negyedek ahová fehérek nem is nagyon mennek, hanem messzire elkerülik. A nagyvárosi tömegközlekedés használata is nagyjából a feketék "privilégiuma". A fehérek ha csak tehetik saját autóval közlekednek. Pl. amikor Detroitból Clevelandba autóbusszal utaztam, akkor a buszon egyedül én voltam fehér. A sofőr is fekete volt. Eléggé néztek a négerek hogy mit keresek én közöttük, de az az egy-két fehér is aki meglátott a feketék között csodálkozott.
3. Az élelmiszer nagyon olcsó. Nehéz volt nekem felfogni azt hogy a tyúk ami ott Amerikában is ugyanúgy néz ki mint nálunk, ott sokkal olcsóbban tojik. A disznó pedig amelyik ugyanannyit eszik ott mint itt, az is olcsóbban "árulja" magát. Először azt gondoltam hogy olcsóbban termelik meg a takarmányt, de amikor az amisokat illetve a mennonitákat láttam hogy miként farmerkednek gépek és elektromos áram nélkül, akkor csak arra tudtam gondolni hogy odaát sokkal racionálisabban osztják be a termelők a jövedelmet mint idehaza. Persze az adó és egyéb jogszabályok közötti különbözőségeket ebből az eszmefuttatásból kihagytam.
4. Az úthálózat rendszere és a közlekedési szabályok nagyon egyszerűek. Általában Észak-Dél és Kelet-Nyugat tengelyűek az utak és ezért egymással párhuzamosak illetve egymásra merőlegesek úgy az adott településen mint országosan. nem nehéz tehát eligazodni vagy ha valaki célt tévesztett akkor korrigálni. Majdnem minden út egyenrangú, kivéve a tényleg fontosabb utakat ezért majd minden útkereszteződésben stoptábla van mindenkinek egyformán. ez azt jelenti hogy nagyon sokszor meg kell állni és nem a jobb kéz szabály szerint történik a tovább haladás hanem érkezési sorrendben. Tehát aki leghamarabb érkezett a kereszteződésbe, megállás után ő megy először tovább. Mivel az autók többnyire automata sebváltóval vannak felszerelve, ezért még a 90 éven felüliek is nagy biztonsággal robognak az utakon, anélkül hogy valamikor is hegyre fel indulásképpen, vagy útkereszteződésben lefullasztanák a motort.
5. A fegyvertartás teljesen legális. A legtöbb embernek lehet otthon fegyvere, amit vadászatra vagy önvédelemre használhat megfelelő feltételek mellett. Igaz a vadállatok a legnagyobb biztonságban élnek a lakott területeken, mivel ott nem szabad bántani őket. Ezért a legtöbb kárt az őzek okozták abban a városrészben is ahol én tartózkodtam, Még a virágoskertet is elpusztítják, nem beszélve a zöldséges kertekről. Nem ritka az sem hogy a nagy őztehenek csapatban járnak a városban, éppen úgy mint idehaza a háziasított szarvasmarhák falun.
6.
7.
8.
9.-...
Tovább nem sorolom ezen észrevételeimet, mert lehet hogy ez is sok(k) volt, de a következő bejegyzésemben majd rátérek a lelki-szellemi tapasztalatokra, különbözőségekre, melyeket megfigyeltem és amelyek talán mások számára is érdekesek lehetnek.
A. Első benyomások, fizikai élmények.
1. Az biztos hogy az E.Á. nagy hatást gyakorol arra aki területére lép. A "lehetőségek" földje és a "szabadság" hazája. Azért írom idézőjelbe az említett fogalmakat, mert a "lehetőségek" és a "szabadság" mint olyanok eléggé relatív fogalmak. Az "Attól függ mihez képest?" kérdés segít az említett fogalmakat a hozzájuk rendelt mérték szerint sokra vagy kevesebbre becsülni.Mindenesetre személyes véleményem az, hogy inkább szeretnék idegen lenni Amerikában mint Európában. Miért? Hát azért, mert ami Európában a nemzetállamok sajátossága miatt nagyon is természetes, az Amerikában ismeretlen érzés. Mit értek ez alatt? Pl. azt hogy bármelyik európai államban ha megjelenek, joggal tevődik fel a kérdés az "őslakosok" részéről: Te mit keresel itt? És ha ott kívánsz letelepedni akkor örökké idegen leszel. Az Egyesült Államokban ilyen kérdést feltenni felesleges és értelmetlen, hiszen mindenki "jövevény". A szűkebb lakókörnyezetben is ahol vendéglátóim éltek, az egyik szomszéd "ukrán" a másik "olasz" stb. stb. tehát mindenki valahonnan érkezett és ezért a sorsközösség érzése inkább összerántja a különböző nációkat. A társadalmat sokkal inkább megosztja a különféle értékrendekhez történő viszonyulás mint a nemzetiségi hovatartozás.
2. Az is igaz hogy a fajok közötti elkülönülés nagyon erős. Az előbb arról írtam, hogy a a nemzetiségi különbözőség nem nagyon számít, de ez nem igaz a fehérek, feketék, vagy akár a sárgák közötti éles kontúr vonalakra. a fajok eléggé elkülönülnek egymástól. Míg a magyar az olasz és egyéb negyedek idővel felszámolódtak, addig a zsidó, a fekete és a kínai negyedek nagyon is elkülönülnek a többitől. A fehérek pl. "menekülnek" arról a környékről ahol megjelennek a feketék, mert velük együtt jön az ingatlanok értékvesztése, a bűnözési ráta megugrik, az oktatás színvonala drámaian leesik és a biztonságérzet is eltűnik. Vannak olyan városi negyedek ahová fehérek nem is nagyon mennek, hanem messzire elkerülik. A nagyvárosi tömegközlekedés használata is nagyjából a feketék "privilégiuma". A fehérek ha csak tehetik saját autóval közlekednek. Pl. amikor Detroitból Clevelandba autóbusszal utaztam, akkor a buszon egyedül én voltam fehér. A sofőr is fekete volt. Eléggé néztek a négerek hogy mit keresek én közöttük, de az az egy-két fehér is aki meglátott a feketék között csodálkozott.
3. Az élelmiszer nagyon olcsó. Nehéz volt nekem felfogni azt hogy a tyúk ami ott Amerikában is ugyanúgy néz ki mint nálunk, ott sokkal olcsóbban tojik. A disznó pedig amelyik ugyanannyit eszik ott mint itt, az is olcsóbban "árulja" magát. Először azt gondoltam hogy olcsóbban termelik meg a takarmányt, de amikor az amisokat illetve a mennonitákat láttam hogy miként farmerkednek gépek és elektromos áram nélkül, akkor csak arra tudtam gondolni hogy odaát sokkal racionálisabban osztják be a termelők a jövedelmet mint idehaza. Persze az adó és egyéb jogszabályok közötti különbözőségeket ebből az eszmefuttatásból kihagytam.
4. Az úthálózat rendszere és a közlekedési szabályok nagyon egyszerűek. Általában Észak-Dél és Kelet-Nyugat tengelyűek az utak és ezért egymással párhuzamosak illetve egymásra merőlegesek úgy az adott településen mint országosan. nem nehéz tehát eligazodni vagy ha valaki célt tévesztett akkor korrigálni. Majdnem minden út egyenrangú, kivéve a tényleg fontosabb utakat ezért majd minden útkereszteződésben stoptábla van mindenkinek egyformán. ez azt jelenti hogy nagyon sokszor meg kell állni és nem a jobb kéz szabály szerint történik a tovább haladás hanem érkezési sorrendben. Tehát aki leghamarabb érkezett a kereszteződésbe, megállás után ő megy először tovább. Mivel az autók többnyire automata sebváltóval vannak felszerelve, ezért még a 90 éven felüliek is nagy biztonsággal robognak az utakon, anélkül hogy valamikor is hegyre fel indulásképpen, vagy útkereszteződésben lefullasztanák a motort.
5. A fegyvertartás teljesen legális. A legtöbb embernek lehet otthon fegyvere, amit vadászatra vagy önvédelemre használhat megfelelő feltételek mellett. Igaz a vadállatok a legnagyobb biztonságban élnek a lakott területeken, mivel ott nem szabad bántani őket. Ezért a legtöbb kárt az őzek okozták abban a városrészben is ahol én tartózkodtam, Még a virágoskertet is elpusztítják, nem beszélve a zöldséges kertekről. Nem ritka az sem hogy a nagy őztehenek csapatban járnak a városban, éppen úgy mint idehaza a háziasított szarvasmarhák falun.
6.
7.
8.
9.-...
Tovább nem sorolom ezen észrevételeimet, mert lehet hogy ez is sok(k) volt, de a következő bejegyzésemben majd rátérek a lelki-szellemi tapasztalatokra, különbözőségekre, melyeket megfigyeltem és amelyek talán mások számára is érdekesek lehetnek.
2012. július 1., vasárnap
Ma egész nap a HOREB táborban
voltunk néhány önkéntes segítővel, hogy előkészítsük a jövő heti gyermek tábort és a többi ifi hetet. Munka maradt még hétfőre és szerdára is, de úgy néz ki hogy ezen a nyáron is jó és kellemes idő vár gyermekekre és fiatalokra ott fenn a hegyen. Minden évben egy kicsit előbbre lépünk a tábor fejlesztésében, ami a komfort érzet javulását is magával hordozza. Vissza gondolva akár a három évvel ezelőtti állapotokra, azt kell mondjam hogy mára sokra jutottunk. Hála az Úrnak és köszönet mindazoknak akik önzetlen, tevékeny munkával, adakozással hozzájárultak a "HOREB" tábor kiépüléséhez.
Hiszem hogy ez a tábor, mint ahogy már eddig is tapasztaltuk sok fiatal életében lesz az újjászületés helye és sokak részére az Úrral való találkozás helyszíne. Ámen!
Hiszem hogy ez a tábor, mint ahogy már eddig is tapasztaltuk sok fiatal életében lesz az újjászületés helye és sokak részére az Úrral való találkozás helyszíne. Ámen!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)