2008. december 31., szerda

Szerda - az év utolsó napja

A tegnap kaptam egy levelet és igyekeztem is rá válaszolni, de mindegyre visszadobja a szerver, ezért kiteszem ide hátha így legalább eljut az én testvéremhez.

Mivel nem személyes kérdésről van szó, talán másnak is tanulságos lehet a válasz. Az is megtörténhet hogy újabb kérdéseket generál, vagy vitát gerjeszt, de mégis jó lesz ezt a témát("cigány misszió")körül járni egy kicsit, mert úgy tapasztalom hogy mi lelkipásztorok, lelkimunkások ott mehetünk(még csak nem is esünk) kísértésbe amikor a gyors "sikerek" eredmények(megtérések, bemerítések, gyülekezet plántálás) érdekében megalkuszunk a szentség, tisztaság tekintetében és inkább a mennyiségre mint a minőségre figyelünk. Adja az Úr hogy ne így legyen!


Isten áldjon Erős Férfiú!

Kedves Efraim, Istentől megáldott boldog új évet kívánunk számotokra.

Nagy a lelki szükség erre felénk, de gondolom ti is így vagytok ezzel. YYYYY-n Isten kaput nyitott számunkra a cigányság felé, és most xxxxx-n is nyílnak az ajtók. Mivel te már régebben foglalkozol cigányokkal

ezért szeretnék majd tőled útmutatást kérni.-ha lesz rá lehetőség.

Addig is Isten áldjon és vezessen benneteket.

Testvéri szeretettel:XY





Kedves testvérem, XY!


Hála legyen az Úrnak azért hogy itt is van szükség, mert ilyenkor vagyunk csak igazán rászorulva az isteni kegyelemre és ez nagyon jó dolog... Örülök annak hogy felétek is nyílik az ajtó az evangélium előtt a cigányok felé, azonban nagyon résen kell lenni különösen egy missziómunka kezdetén, hogy jól induljon, mert ha később lesz is botlás, bukás, elhajlás lesz hova vissza térni. A cigány misszióban is ugyanazt az evangéliumot hirdetjük és ugyanazt az igei mércét kell alkalmazzuk mint más helyeken. Az hogy több türelemre, nagyobb áldozatkészségre van szükség ebben a misszióban az természetes és az is hogy más a módszertan ebben a munkában mint máshol, de ugyanaz a cél és mérce kell előttük legyen mint pl. a magyarok között is. Ami fekete itt, fekete kell legyen ott is.... Ami bűn itt, az bűn ott is és nem kell azt mondani hogy nemzeti vagy kulturális sajátosság amit el kell viselni vagy meg kell tűrni! Ott van a legtöbb baj ahol azt gondolják hogy mivel a cigányok sokkal mélyebbről(ezt a kijelentést is vitatom, inkább azt mondom hogy esetükben teljesen nyilvánvaló a mélység, míg mások jobban ügyelnek a látszatra) jönnek és Jézus így is szereti őket, ezért legyen elég nekünk az ha hisznek és ne terheljük őket ilyen vagy olyan szabályokkal. Ha az üdvösség feltételéről van szó akkor azt mondjuk, hogy valóban hit által üdvözülünk és tapasztalatom szerint Isten kiárasztotta kegyelmét a cigányságra mert sokkal könnyebben jutnak a hit ajándékához mint a magyarok, DE mivel Isten nem veszi azonnal magához őket sem, ezért "...a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt.A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet,A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.
Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.
Mert a kiben ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való megtisztulásáról."
(II.Pét. 1:5-9), mert ha megrekednek abban amit kaptak akkor az is elvétetik tőlük amijük van...

Összefoglalva tehát a fentieket azt tudom mondani hogy egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség különbözőségeink ellenére és ugyanazon keresztyén élet szabályok(Róm.12) szerint kell élnünk még akkor is ha ez egyeseknek nehezebben megy mint a másoknak, ugyanis nincs más és több út az Atyához csak egy: Jézus Krisztus!!!
Adjon az Úr nektek áldásokban, jó gyümölcsökben bővölködő új esztendőt!

Ha az Úr éltet és majd találkozunk, akkor még imádkozni is fogunk együtt a fentiekért...

Szeretettel,
Efraim

2008. december 30., kedd

Kedd - újra itthon

Annyira sok minden történt az elmúlt napokban hogy már alig van kedvem nekifogni az írásnak... Mégis csak azért hogy később is emlékezzek megpróbálom tömören röviden összefoglalni azt amit már képekben is igyekeztem közre adni...
Szombat reggel Szabó Barnabás barátommal(gyermekkorunk óta) és Jéminával együtt a Székelyföldre indultunk, hogy részt vegyünk Novák Zsolt testvérem-szolgatársam avatásán. A Barna autójával mentünk(az Úr áldása legyen rajta!) és Zilahon is megálltunk Evódiáéknál egy néhány órára, ebédre, beszélgetésre, imádkozásra. Az imaháznál több testvért és testvérnőt is láttunk akik éppen készülődtek a vasárnapi temetésre. A december 10-én írt bejegyzésben írtam arról hogy meglátogattam Bálint Barna(53 éves) testvéremet és együtt imádkoztunk. Az Úr meghallgatta az imádságunkat és hamar haza vitte. Ugyanis úgy imádkoztunk hogy ha az Úr meg akarja gyógyítani akkor hamar állítsa talpra, ha pedig haza akarja vinni akkor hamar vigye haza... Meglett. Dicsőség az Úrnak! Az Úr vigasztalja meg a gyászolókat! Úgy hallottam hogy nagy temetés volt(több mint 500 résztvevő) és sokan adtak hálát a mi testvérünkért.
Evódiáéktól aztán már nagyon igyekeztünk hogy még a kora esti órákban megérkezzünk éjjeli szállásunkra édesapámékhoz a Hargitára. Este fél nyolc körül már ott is voltunk a szüleimnél és nem sokkal utánunk Napsugár húgomék is megérkeztek. Vasárnap reggel innen indultunk Gyergyószentmiklósra az ünnepélyre ahová röviddel a kezdés előtt meg is érkeztünk.
Nagyon sokan gyűltünk össze, mert alig fértünk el a kápolnában. Jó volt a sokaságban meglátni és köszönteni barátaimat testvéreimet Magyarországról(Kecel, Jánoshalma,...) Erdővidékről(Kónya Dénesék. Gál Gáborék...), a székelykeresztúri körzetből(Ernő, id.Kelemen János)Kovásznáról(János Csaba, Knott Ferenc...), a homoródszentmártoni körzetből(Simon András, Máté Zoltán...), Erdőszentgyörgyről Tőtős testvéréket, Háromszékről (Kiss Zoltán és családja...), aztán nem utolsó sorban Attilának is örültem aki októberben merítkezett be és egyre csak erősödik lelkiekben(lsd. itt). Délelőtt került sor az avatásra nagyon szép és megható alkalom keretében(gondolom hogy erről lesznek bővebb beszámolók is itt, itt és itt), majd ezután szeretetvendégségre a Szilágyi vendéglőben. Délután három órától ismét az imaházban folytattuk tovább a közös alkalmat ahol először Zsolt majd a végén én hirdettünk igét. A két igehirdetés között még voltak köszöntések és élő, tartalmas bizonyságok... Olyan jó volt az egész napunk hogy alig tudtunk végül eljönni Gyergyóból. Édesapámékat hazavittük a Hargitára, de a hétfőt már Bibarcfalván és Baróton töltöttük. Jéminát Bibarcfalván hagytuk Viola nénéméknél 3 hétre, hogy ne felejtse el a gyökereit, mi ketten Barnával pedig családokat látogattunk Baróton. Lia testvérnőnél találkoztunk Kónya Dénes és Kónya József testvérekkel is, akikkel együtt imádkoztunk énekeltünk. Azután átmentünk Marika nénihez(a világból tért meg) aki a férjével együtt nagyon kedvesen fogadott. Hiszem hogy a férje is meg fog térni, mert érte is imádkoztunk. Ezután Violkáékat(unokatestvérem) is meglátogattuk ahonnan nehezen szabadultunk(kb 50 liter üditővel nehezebben:), mert annyira rokonok vagyunk. Vacsorára Gál Gabiékhoz érkeztünk, ahonnan este 11 körül indultunk haza. Az Úr megsegített és reggel hat órára már itthon voltam. Gondolom Barna is haza érkezett már...


Délelőtt még volt egy kis időm pihenni, de délután 2-től már temetésre mentem. Egy gyülekezeti hozzátartozónak volt a temetése, akiről semmit sem mondtam(nem volt testvér), de az Isten igéjét hirdettem. Az Úr adjon kegyelmet az arra szorulóknak!!!

Gombos István temetése

Estefelé vendégek érkeztek hozzánk. Simon András a feleségével és a legkisebb lányukkal(Abigél) látogattak meg minket. Ők a szilvesztert Rátonban(Szilágyság) töltik és mivel nem voltunk távol, eljöttek hogy még közelebb legyünk és közösséget gyakoroljunk. Ha már itt voltak akkor, együtt mentünk Andrással a kedd esti imaközösségbe 7 órára, ahol nagyon örültek a testvérek a régen látott vendégnek. Onnan vissza térve együtt vacsoráztunk és Isten áldásával bocsátottuk el őket.
Simon András a feleségével és a mi Virágunk(Viola)

2008. december 26., péntek

Péntek - Karácsony 2.napja

Ma délelőtt Kéczbe mentünk Jéminával. Tíz órától a magyar gyülekezetben voltunk, majd 12-től én átmentem a cigány gyülekezetbe, mert ott tanácskozás volt meghirdetve. Jémina ez idő alatt Szeredai Sándor testvérékhez ment akik ebédre hívtak. Fél kettőre én is odaértem, ugyanis addig tartott a testvéri óra és hála az Úrnak hogy a múlt pénteki alkalom után volt eredménye az imaharcoknak és a bőjtnek, mert volt összetöretés és helyreállás. Így a délutáni összejövetelen már úrvacsorázhattunk azokkal akik lelkileg rendben voltak.
Estére Micskére mentünk Jéminával ahol most kivételesen hat órakor kezdődött az alkalom. Szabó Barnáék is ott voltak Gödöllőről és az egész családj együtttt szolgált az Úr dicsőségére és ami örömünkre. Mivel vacsorára is ott maradtunk Hubert Imre testvéréknél, ezért csak este 10 óra körül érkeztünk haza...

2008. december 25., csütörtök

Csütörtök - Karácsony első napja

A tegnap este és ma délelőtt is itthon voltam. A tegnap a gyülekezeti alkalom után a családban is megemlékeztünk a karácsonyi eseményekről és arról is amit az eltelt évben megéltünk. Anyósomék is itt voltak és ez nagy örömet jelentett a gyerekeknek, mert nemcsak ajándékot kaphattak tőlük hanem ők is ajándékozhattak... Annyira gazdag családi programunk volt hogy éjfél is elmúlt mire vége lett. Közben még a reformátusok is és a gyülekezetünk énekkara is megénekelték ablakunk alatt a karácsonyi történetet, ami a gyerekek számára külön élmény volt.
Ma délelőtt itthon szolgáltam a délelőtti igékből, majd délután Micskén és este újra itthon beszéltem Jézus Krisztusról mint a Béke Fejedelméről...
Az esti alkalom után vezetőségi gyűlésünk is volt, mert szilveszter estéjén zártkörű testvéri órát szeretnénk tartani, hogy jól zárjuk ezt az évet... és még jobban kezdhessük a következőt amennyiben Isten is jónak látja.
Közben vendégeink is érkeztek. Anyósomnak az öccse(Ferenc) és a nővére(Marika, a feleségem munkáltatója) látogattak meg családjukkal együtt. Így a feleségemnek lehetősége nyílt régen látott unokatestvéreit is köszönteni. Sajnos ők még nincsenek ujjá születve és nem tartoznak egy evangéliumi gyülekezethez sem, de azért imádkozunk hogy az Isten kegyelme őket is megtalálja... Ezért tehát azt mondom sok testvéremmel együtt hogy várjuk az Úr Jézust, de jó hogy még nem jött vissza!

2008. december 24., szerda

Szerda - Szenteste

"....Magasztalja az én lelkem az Urat, És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik. Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat. Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és
alázatosakat magasztalt fel. Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen." Lukács 1:46-52

Áldott karácsonyi ünnepet kívánok minden kedves testvéremnek!!!

2008. december 23., kedd

Kedd - Vizsgák

A Debreceni Egyetem
/a tetőtérben volt a vizsga és ilyen szép időben/

Ma délelőtt Debrecenbe mentem, mert két tantárgyból(Médiaelmélet, Tömegkommunikáció) is vizsgára jelentkeztem. Mind a kettő írásbeli vizsga volt az egyik 12-től, míg a másik 13-tól. Azért zsúfoltam ennyire össze őket, mert nem akartam az ünnepek között is ezzel foglalkozni. Egy kicsit húzósnak indult a dolog, mert ugyan jók voltak az előadások és tartalmasak mégis a kiadott bibliográfia is elég nagy volt mind a két tantárgynál, azonban voltak akik imádkoztak is értem és hála az Úrnak, mára sikerült átrágni mind a kettőt. Olyan gyorsan írtam a vizsgán ahogy tudtam, mert annyi feladat volt hogy még gondolkodni sem volt idő. Szerintem ez direkt így volt tervezve a tanár részéről hogy ez által is lássa ki van elakadva, ki döcög és ki van sínen. Figyelte is rendesen a vizsgázókat... Miután túl voltam a vizsgákon, megvártam hogy kijavítsák a dolgozatokat, mert nem akartam még egy külön alkalommal elmenni azért hogy beírassam a jegyeket. A vége az lett hogy az első vizsgánál azt mondta a tanár hogy "csont nélkül" megvan az ötös(Dicsőség az Úrnak!), míg a másik "csak" úgy egyszerűen ötös lett(Halleluja!) Most ennek örülök és annak is hogy nyugodtan készülhetek az ünnepi szolgálatokra...

2008. december 22., hétfő

Hétfő - Miért van az hogy...?

Egyik évről a másikra mindenféle rávezetés(konzultáció?) nélkül megváltoztatják a Bibliaolvasó vezérfonal méretét, formáját inkább hátrányára mintsem előnyére????
Ma került a kezembe ugyanis a Bibliaolvasó Vezérfonal és először azt hittem hogy valami véletlen folytán a Magyarországi változatot látom, mert ott eddig is gy nézett ki, de nem. A miénk volt, sajnos....
Első ránézésre látszik hogy megnyúlt, ezért több papír kellett hozzá(árnövelő), súlyosabb lett, kisebb bibliák alól, zsebekből kilóg, gyülekezeti padok bibliatartóin csak fektetve lapozható... és ez csak az első benyomás a küllemet nézve. Azt gondolná a jámbor felhasználó hogy e néhány kellemetlen változást biztosan a megnövekedett betűméret és a bővebb tartalom okozza és még ilyen áron is megéri lemondani a "régi jól bevált" formáról. Azonban kinyitva a vezérfonalat azt látom hogy a betűk kisebbek lettek(az öregek bánatára), rengeteg az üres terület(jegyzetelés miatt vagy pazarlás?), és a címtárban is kevesebb infó van mint eddig. Pl. az éppen aktuális vezérfonalban(2008) még ott vannak Szövetségünk, Hargita Tábor, Szeretet szerkesztőség, Ifjúsági szövetség, jó néhány gyülekezet honlapjának is a címe míg a jövő évi(2009) vezérfonalban csak egyedül a Nagyvárad Belvárosi gyülekezet honlapja van feltüntetve(lám-lám aki közel van a tűzhöz... rakhatja:), pedig az internetes elérhetőség inkább növekedett...
A másik formai kritika az hogy eddig a vasárnapi igehelyek és témák az oldalakon központi helyet foglaltak el nagyobb betűkkel kiemelve az induló heti sorozatokat ezzel is jelezve hogy a vasárnapjaink mennyire meghatározzák az előttünk álló hetet. Most azonban a vasárnap is csak egy a hét napjai közül amellett hogy félkövér betűvel van szedve. Jó tudom én hogy egyik nap olyan mint a másik, de mégis talán azért mert egy kicsit "maradi" vagy túl "konzervatív" vagyok aki nem érti az új idők szavát, nekem a vasárnap az VASÁRNAP és olyan nagy baj az ha azt szeretném hogy amivel eddig nagyon is megvolt(unk)am elégedve az ne változzon???
Mondhatná valaki hogy már késő ilyenkor szólni, miért nem tettem hamarabb? De hát semmi jele nem volt annak hogy változás lesz. Megint más valaki inthetne arra, hogy utólag nem kell ilyen kritikát megfogalmazni, mert úgy tűnhetne mintha nem lenne szeretet közöttünk. Pedig a szeretet nem csak egy lágy pihe-puha takaró mely sok vétket elfedez(de nem a HIBÁKAT), hanem kemény fegyelmező erő is ami meg- és egyben tart. Merem remélni hogy az építő kritika utólag is hasznos, mert ha csak egy év múlva is térünk vissza a jobbhoz már akkor is könnyebb használni az "újat".

Hogy más miként látja a fentieket én nem tudom......., de lehet szavazni a jobb oldalon

Vasárnap - vendégszolgálatok Tasnádon és Szilágysomlyón

Ma délelőtt Gombos Miklós és Lukács György testvérekkel Tasnádra mentünk, mert ott egy közös alkalmat tartottunk a román baptista testvérekkel. Szalárdról is jöttek vagy két autóval fiatalok akik énekekkel szolgáltak. A románok részéről is volt egy énekes testvérnő(Vali Pentea Sava) Nagyváradról akit jó volt megismerni, mert nagyon tetszett az éneklése. Ami még több hogy mind a zenét mind a szöveget amit énel, azt ő szerzi. Vettem is vagy 3 CD-t tőle és azóta azt hallgattatom a feleségemmel is hátha nagyobb kedve lesz a román nyelv megtanulására... Tasnádon

A délelőtti igéből prédikáltam magyarul és a helyi lelkipásztor Trubács(?) József fordította románra. Tizenkettő után lett vége és kb. egy órára értünk haza. Nálunk a szalárdi vendégek miatt is du. 3 órakor volt a kezdés, de én azon már nem voltam itt, mert Lippai János testvéremmel Szilágysomlyóra mentünk ahol evangélizációs hétvége volt és a záró alkalomra hívtak. A délutáni igéből hirdettem az evangéliumot és szólítottam döntésre azokat akik meghallották a hívást. Vacsorára Szekrényes Pál testvérék vendégei voltunk... Szilágysomlyón

2008. december 20., szombat

Péntek-Szombat Szomorú nap (:(

A tegnap délelőtt a feleségemmel Jéminával és a legkisebb lányunkkal átrándultunk Debrecenbe az egyetemre, mert mind Mártinak mind nekem kötelezettségeink voltak. Ez idő alatt Mirjámék Ferenczi János testvérék(egy négy gyermekes család) felügyelete alatt voltak. Én estére visszajöttem Kéczbe bibliaórára először a magyarokhoz majd a cigány testvérekhez. Ifj. Híri János testvér is velem volt ezeken az alkalmakon. A cigány gyülekezetben a bibliaóra után tanácskozást tartottunk, mivel az ünnepen úrvacsorai közösségre is készültünk. Sajnos nagyon erős és tisztátalan indulatok szabadultak el a testvérek között olyannyira, hogy kénytelen voltam berekeszteni az együttlétet. Elmondtam a testvéreknek hogy nagyon szégyellem magam és rettenetesen szomorú vagyok a miatt hogy az Úr házában olyan szavakat kellett hallanom amelyek szentségtelenek. Az a helyzet hogy többen Magyarországon voltak hosszabb ideig, távol a gyülekezettől és ez mély nyomokat hagyott náluk, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni. Mondtam hogy ilyen állapotban nem kerülhet sor úrvacsorára, ezért általános böjtöt és bűnbánó alkalmakat hirdettem meg. Azért imádkozok hogy az Úr könyörüljön a kéczi gyülekezeten hogy legyen helyre állás megújulás. Az Úr adjon nekem bölcsességet, szeretetet, határozottságot és türelmet a helyzet rendezéséhez.
Ma egész nap az egyetemen voltam és előadásokat hallgattam tömegkommunikációból. Este még meglátogattuk Debrecenben Nagy István testvéremet(3 gyermekes család) ahol egy rövid időt töltöttünk beszélgettünk, imádkoztunk majd ezután úgy tíz óra tájban hazaindultunk, ahova az Úr kegyelméből 11-re meg is érkeztünk....

2008. december 18., csütörtök

Csütörtök - "nem mind arany ami fénylik..."

Ma reggel nagy lelkesedéssel köszöntött be hozzánk ifj.Hiri János. Mondja hogy az előbb hívták telefonon a margittai önkormányzattól és jó hírt közöltek vele. A városi tanács a kéczi gyülekezeteknek(közigazgatásilag Margittához tartozik Kécz) 78 milliós támogatást szavazott meg és nekem mint lelkipásztornak és gyülekezetünk pénztárosának(Ozsváth Miklós), mivel mi vagyunk az anyagyülekezet, azonnal kellene menni adószámmal, engedéllyel, bankszámlakivonattal hogy még az idén átutalhassák ezt a hatalmas összeget. Azt tudtam hogy a tanács hivatalosan 450 RON(4,5millió régi pénzben) éves járulékot szavazott meg még az őszön és elsőre nem jött hogy elhiggyem kapunk még extra pénzt is, de aztán látva testvérem lelkesedését arra gondoltam hogy a karácsonyi ajándékozási láz elérte a városházát is. Egy órán belül Ozsváth testvérrel már ott ültünk a margittai polgármester főtanácsadójának a szobájában és készek voltunk aláírni a papírokat csak hogy megtörténjen már az átutalás. Igen ám de hamar kiderült hogy a korábban meghatározott összegről van szó. Tehát nem 78 millió hanem csak 4.5 millió. De akkor mit és hogyan érthetett félre az én testvérem? A magyarázat a következő: Aki őt telefonon felhívta( az ő irodájában ültünk) az nem tudta pontosan az összeget hogy mennyi jár nekünk csak annyit mondott hogy utalnának nekünk 7-8 milliót(sapte-opt milioane), amit az én testvérem 78 milliónak("sapte'sopt milioane") értett. Nem mondom hogy el voltunk keseredve, de mégis egy kis csalódás az ha töredékét kapja valaki a remélt összegnek. Ozsváth testvér azonban optimista ember és azzal zárta a margittai kirándulást hogy a "kicsit is meg kell becsülni".
Nem tudom hogy ki milyen és mennyi ajándékra számít a karácsonyi ünnepek közeledtével, de egyet mondhatok. Annak kell nagyon örülni ami már megvan("...hogy nevetek fel van írva az életnek könyvébe"), ami ezután adatik az csak ráadás...

2008. december 17., szerda

2008. december 16., kedd

Kedd - Favágás

Ami várható volt az meg is történt. Az ünnepek előtt néhány nappal szokott kiürülni a gázpalack. Ez így volt a tavaly is és most is. A riasztás ilyenkor a konyha felől jön és valahogy így hangzik: "Efraiiiiiiim kifogyott a gááááz..." Nem volt mit tenni elindultam Margittára(mert csak ott van az a sárga súlyosabb palack), de sehol nem találtam. Állítólag lesz még az ünnepek előtt, de hát nálunk gáz nélkül bezár a konyha... Végül itt a faluban cseréltünk, igaz hogy nem sárgát hanem kéket kaptunk, de januárig ez is megteszi..., fő a nyugalom(a fazékban is).
Délután favágó versenyt tartottunk itt az udvaron... Hiri Jánossal ketten aprítottuk össze azt a télire valót ami még megmaradt és a gyerekek segítettek behordani a fáskamrába. Lehet hogy holnap a derekam és a karom emlékeztetni fog a mára...
Ma este az imaalkalmon kevesebben voltunk mint máskor, de mégis nagyon jó volt mert elég zsúfolt napjaim lesznek a közeljövőben és szükség van a támogatásra...
Az Úr közel!

2008. december 15., hétfő

Hétfő- Hatalmi jel

Igen a tegnapi kérdésre a helyes válasz ez: "Ezért kell az asszonynak hatalmi jelt viselni a fején az angyalok miatt." 1Kor.11:10 A hatalmi jel hiányzott, de csak rövid ideig... :)
A nélkül hogy most teológiai magyarázatba bocsátkoznék(pedig nagyon erős meggyőződésem és látásom van e felől) a fenti igevers miatt, elmondom hogy nálunk miként van a fenti gyakorlat.

Amikor Mártit feleségül vettem akkor erről nem beszéltünk és én nem is hoztam szóba, mert eltökéltem magamban hogy nem fogom erőltetni azt ami nem kívánatos. Mikor eljöttünk Erdélybe és a Székelyföldön a homoródszentmártoni körzetben kezdtem meg a szolgálatot, ott nem is volt feltűnő hogy a feleségem nem viseli a hatalmi jelet az istentiszteleti alkalmakon. Történt azonban hogy eljutottunk olyan gyülekezetekbe is ahol igen is megvolt ez a gyakorlat és kb. 1999-ben a feleségem feltette nekem a kérdést mi ennek a bibliai magyarázata. Na itt jött el a fordulópont... Az én feleségem tanulni akar valamit gondoltam magamban...("Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket..."1Kor.14:35) és ha már megkérdezte akkor elmondtam neki azt amit erről tudni kell!!! Persze azt is elmondtam hogy vannak akik az apostoli parancsot, korhoz kötött kulturális elvárásként magyarázzák és úgy vélik azóta akkorát változott a világ, hogy az ilyen "csekélységekre" nem érdemes figyelmet vesztegetni. Pedig nem kulturális szokásról és korintusi sajátosságról van szó hanem szellemi igazságról, harcról és szellemi lényekről(angyalokról)... Elég sokáig elbeszélgettünk erről és azután azt mondta a feleségem hogy megértette amit hallott, de nem érzi még úgy hogy neki ezt tenni kellene... Mondtam neki hogy nem is akarom én erre kötelezni, de mostantól már nincs a tudatlanság állapotában... Aztán folyt tovább az élet és a szolgálat, de nem úgy mint addig. Annyi támadás(külső-belső) kudarc, vereség ért minket röpke két hónap alatt hogy végül elgondolkodott Márti is hogy vajon nem azért vannak ezek, mert nem azt teszi amit tenni kellene... Mondtam neki hogy próbáljuk ki, engedelmeskedjen az igének és majd meglátjuk mi lesz. Megláttuk. És mind a mai napig látjuk, hála az Úrnak!!! Azóta a nyilvános istentiszteleteken akár itthon akár olyan helyen ahol ez nem ("divat") gyakorlat, ő hűséges az igéhez. Nekünk mondhat bárki bármit, jöhet ilyen-olyan kulturális, teológiai(?), antropológiai stb. magyarázattal látjuk, ill. bőrünkön és lelkünkben tapasztaltuk mi az értelme a fenti gyakorlatnak. És mégis ezt a gyakorlatot nem akarom és nem is kívánom senkire sem rábeszélni, mert ha valaki nem érez rá a kellemes ízére, annak keserű lesz így is úgy is a mennyei kenyér..., az pedig leginkább az Urnak szomorúság ha a mannát unják, megutálják...

Bocsánat hogy ilyen hosszúra nyúltam, de ez kikívánkozott belőlem... Hátha valakinek mond valamit... az Úr is!

2008. december 14., vasárnap

Vasárnap - "...szemeimmel tanácsollak téged." Zsoltárok 32:8

Ma reggel fél hétkor Jémina és Tirza már ott álltak az ágyunk mellett és azt tudakolták hogy mikor indulunk Micskére. Ugyanis már a tegnap eldőlt hogy mindketten elkísérnek ma a szolgálatban. Hát ezért voltak ők olyan serények ma reggel, szeretnek velem jönni és még inkább szeretnek Micskére járni. Ma délelőtt és délután is ott voltam, mert 2. vasárnap volt és ilyenkor úrvacsorához is járul a gyülekezet.
Ma egy érdekes dolgot figyeltem meg ott a gyülekezetben. Férj és feleség között történt. Egy szavak nélküli, de az eredmény szempontjából mégis nagyon hatékony interaktív kommunikációs folyamatnak lehettem szemtanúja, miközben közösen énekeltünk. Röviden leírom mit láttam:
A gyülekezeti alkalom már elkezdődött, amikor a feleség kicsit késve megérkezett a gyerekekkel. A férj már az orgonánál van és kíséri a közös éneket de a szeme a feleségre szegeződik, ezzel kommunikációs csatornát nyit. Feleség visszanéz, aztán énekel tovább, de a férj szeme csak rajta van. A feleség ismét a férjére tekint, akinek az egyik szemöldöke enyhén megmozdul mintha kérdezne. A feleség pillant egyet mint aki érti a kérdést de a fejét is elfordítja, mintha ezzel azt mondaná hogy ez van nincs mit tenni, de a férj kitartó és újra csak nézi nézi a feleségét. Végül az enged és a kislányához hajol. Valamit mond neki, a kislány elmegy, visszajön és hoz valamit amit odaad az édesanyjának. És innentől kezdve feleség-férj közti kommunikáció lezárva.
Eddig azt képzeltem hogy csak én és a feleségem tudunk ennyire hatékonyan, pusztán tekintet alapján hangos szavak nélüli párbeszédet folytatni, de nem... és ezt jó látni másoknál is, mert ez azt jelenti annyira egy a férj a feleséggel, hogy szavak nélkül is értik egymást.
A találós kérdés ezekután az hogy vajon mit hozott a kislány az édesanyjának?

Ha valaki megválaszolja(micskeiek és rokonaik kivételével), akkor lesz tovább is... magyarázat.

Délután fél négytől még Micskén, este hattól pedig már itthon hirdettem igét a Lukács ev. 17:20-37 alapján. Hála legyen az Úrnak hogy nem hiába!!!

2008. december 13., szombat

Péntek-Szombat

Túl vagyok a pszichológia vizsgán, hála az Úrnak! Hogy milyen eredménnyel, azt még nem tudom mert írásbeli vizsga volt, de annyira nem izgulok. Sikerült ugyanis elolvasni és átvenni az előírt anyagot...
A tegnap este Micskén voltam és az összejövetel után testvéri órát tartottunk, mert vasárnap úrvacsorához járul a gyülekezet. A körzetben egyedül Micskén nem volt ez eddig gyakorlat, de mostantól ott is tenni fogjuk, mert ahhoz hogy az úrvacsora valóban az legyen aminek az Úr Jézus szánta, az kell hogy több közünk legyen egymáshoz mint bárkihez. A testvéri óra pedig, ahol csak magunk közt vagyunk(+az Úr), megteremti a keretet ahhoz hogy ne csak személyes önvizsgálatra kerüljön sor az úrvacsora előtt hanem közösségire is. Hiszem hogy ott is közösségerősítő és fejlesztő áldása lesz így az úrvacsorai alkalmaknak!

2008. december 11., csütörtök

Csütörtök

Jelenleg a szombati pszichológia vizsgámra készülök ezért most nem is írok többet, mert elég nagy anyagot kell még átolvassak...

2008. december 10., szerda

Szerda

A tegnap délután elmentem Zilahra meglátogatni Bálint Barna testvéremet, aki immár augusztus óta súlyos betegségben szenved. Ő üzent hogy amíg még tud beszélgetni addig látogassam meg, mert szeretne valamit rám bízni. Tudtam hogy miről van szó mert már a tavasszal beszélgettünk arról hogy a birtokában lévő hang archívumot(zilahi gyülekezeti alkalmak a 80-as évekből) jó lenne digitalizálni, de mind ezidáig nem került rá sor. Most azonban lelkemre kötötte hogy ha lehet minél hamarabb végezzem el, mert szeretné biztonságban tudni. Megígértem neki hogy igyekszek. Nagyon jó együttlétünk volt, a Máté ev. 14-ből olvastam neki igét ("De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! ") majd elénekeltem két éneket("Tarts meg engem Uram Jézusom...", "Sülyedeztem egykor én a bűnnek tengerén...") imádkoztunk és eljöttem. Ady Dánieléknél is voltam ahol Manci néném már túl van a kemoterápiás kezelésen és elég jól viselte, Hála az Úrnak!
Ma többnyire itthon voltam és készültem az esti bibliaórára és a hétvégi vizsgára(pszichológia). Este a bibliaóra után még Kovács Tiborral beszélgettünk el jó hosszan és álltunk együtt az Úr elé hogy kérjük azt amire igéretünk van! Hiszem hogy az Úr meghallgatott!

2008. december 9., kedd

Kedd

Mégsem kellett ma a feleségem után menjek, mert az este apósomék hazahozták. Túl van egy zh-n(zárthelyi dolgozat), egy rendőrségi meghallgatáson(ott tisztázták hogy én voltam a hibás) és a kis Virág is egy oltáson, amit a tegnap kapott meg.
A ma reggeli igét olvasva nagyon elgondolkodtam egy ígéreten. "Majd bocsátok én rád rettegést mindenfelől - így szólt az Úr, a Seregek URa. Szétszóródtok, ki merre lát, senki sem gyűjti össze a bujdosókat. De végül jóra fordítom Ammón fiainak sorsát - így szól az ÚR." Jer.49:5,6
Legtöbbször Izráelről olvasunk próféciákat és azokat értelmezik így is úgy is, de Ammón fiairól pl. nem nagyon hallottam prédikációt vagy olyan prófécia magyarázatot, amely bővebben kifejtené hogy milyen időkről is van szó a fenti ígéretben és vajon milyen következményekkel jár Izráelre nézve az ha ellenségének Isten jóra fordítja sorsát. Tehát Ammón fiainak jó sorsán érdemes elgondolkodni... Vajon mit is jelent az konkrétan?

Ma délelőtt találtam egy édekes grafikont Magyarország és Románia gazdasági helyzetének öszzehasonlításáról, amit a magyarázattal együtt érdemes tanulmányozni, mert ha ez a trend így folytatódik és Magyarországon nem lesz változás, akkor ha nem is elő
bb de utóbb biztosan fel kell készülnünk arra, mi erdélyi magyarok kell anyagi segítséget nyújtsunk majdan szegényebb sorsú csonkaországi nemzettársainknak. Ha a kettős állampolgárságot 2004.dec.5-én nem adták önként attól félve hogy elárasztja őket a 22 millió "román", akkor legfeljebb fizetünk értük, de akkor se hagyjuk magukra. Most úgy tűnik hogy jobbra váltotta Isten Románia sorsát mint a Magyarországét, de hogy ez meddig tart nem tudom...
Itt a cikk.

2008. december 8., hétfő

Hétfő este

A tegnap mivel első vasárnap volt ebben a hónapban úrvacsorai alkalmunk is volt, ezért itthon voltam délelőtt is és este is. A délelőtti istentisztelet után került sor a gyülekezeti tanácskozásra, melyet minden úrvacsorai alkalom előtt tartunk. Olyankor csak magunk vagyunk és teljesen nyíltan, egyenesen beszélhetünk a felmerülő problémákról, magunkról, lelkibetegekről stb. stb. A tegnap pl öt személy fejezti szóban is kérését hogy szeretnének csatlakozni a gyülekezetünkhöz. Két házaspár és egy özvegyasszony(Kovács Árpád és felesége, Gáll Ferenc és felesége, valamint Bigász Mária testvérnő). Az Úr áldja meg őket!!!
Az ebédet itthon fogyasztottam el családi körben, de azután röviddel már indultam is Micskére, mert délután fél négytől ott hirdettem igét.
Az esti összejövetelre aztán anyósomék is megjöttek Debrecenből és együtt voltunk az imaházban és itthon is a vacsoránál. Azért jöttek hogy elvigyék Mártit, mert neki ma reggel jelenése volt a rendőrségen. Beidézték egy "apróbb" szabálysértés miatt. Az apróbb szabálysértést még én követtem el, de az autó az ő nevén van és így ő magyarázta el helyettem is a rendőröknek hogy miért késtünk a zöld kártyával...

Mivel a feleségem már a tegnap elment, így ma én voltam egész nap a gyerekekkel. A kicsikkel délelőtt, aztán mikor megjöttek a nagyobbak azután már ők rendezték a kicsiket... Ezért el tudtam menni estefelé beteglátogatni és úrvacsorát vinni.
Ha az Úr megsegít akkor holnap reggel hazahozom a feleségem...

Hétfő-reggel

Ilyen teljesüljön minden álmom, szokták mondani akkor ha valami hamar és jól sikerül. Szombaton jegyeztem meg itt a blogon hogy mi a probléma www.magyarbaptista.com szövetségi oldallal és láss csodát, hiába hétvége, munkaszüneti nap mára már minden a régi. A szó szoros értelmében... Ha azt hinném hogy csak e blogbejegyzés nyomán(Uram bocsáss meg minden ilyen ferde gondolatot!) volt ilyen gyors a helyreállás, akkor még vádolhatnám magamat azzal, hogy miért nem írtam le azt is: Jó lenne frissíteni is az oldalt! Így azonban örülök annak hogy mégiscsak működik a szövetségünk honlapja, még ha nehézkesen is, de rákerülnek lassan-lassan(!) az aktuális információk pl. hol lehet megvásárolni az új alapszabályzatot, hogyan és hol lehet támogatni a szalárdi öregotthon megvásárlását és hasonlók... Gondolom hogy ha friss információk lennének ott, vagy dinamikusabb és interaktívabb lenne a felület akkor én sem havonta néznék el arra, hanem naponta... Talán nem vagyok egyedül e véleményemmel...
De addig is aki tud tenni azért hogy közösségünk portálja vonzóbb attraktívabb legyen az segítse ezt a munkát. Aki pedig nem sokat konyít e missziós platformhoz az imádkozzon azért, hogy mi hívők ne csak fogyasztóként legyünk jelen e virtuális térben, hanem sokkal inkább Krisztus testének megjelenítőiként, az evangélium hirdetőiként!

2008. december 7., vasárnap

Vasárnap

A tegnap este hat órára értem haza Szilágyerecsenből. Majdnem én voltam az utolsó aki onnan eljöttem. És hogy miért? Nem egyedi eset ez. A múl vasárnap amikor a "Betlehem" gyülekezetben voltam meg is kérdezte tőlem Mirjám?
-Édesapám hogy van az hogy mi amikor még vendégek vagyunk valahol akkor is utoljára megyünk el?
És tényleg úgy volt, mert ahogy kiléptünk a kapun már be is zárták azt. Hát úgy gondolom hogy ez azért van, mert én alapjában véve közösségi ember vagyok. (Ezért is van nekem annyi gyermekem:) Ez a blog is azért van a közösségért. Így vagyok közösségben azokkal, akik tőlem távol vannak és ezáltal még annak is köze lehet hozzám, akit lehet hogy személyesen nem ismerek. A közösségi kapcsolattartás és ápolás pedig időt vesz igénybe... Sajnos a tegnap csak nagyon kevés emberrel tudtam beszélgetni, pedig annyira szerettem volna még néhány testvérrel is szót váltani akiket többnyire csak messziről láttam: pl. a sógorok(Lajos és Sándor), Kónya Dénes, Erdő Zoltán, István József, hogy csak a székelyföldieket említsem. Egyszóval nagyon örültem hogy sok testvéremmel találkoztam, de még jobb lett volna több időt együtt tölteni...

2008. december 6., szombat

Rámjár a rúd...:)


A közgyűlés Gergely tv. javaslatára(miként a tavaszon is) napi titkárnak választott, ezért most nagyon elfoglalt vagyok. Írom a jegyzőkönyvet.

Szombat-Rendkívüli kongresszus

Ma reggel mielőtt Perecsenbe indultam volna Szövetségünk kongresszusára, gondoltam rápillantok a honlapunkra www.magyarbaptista.com-ra hátha van valami fontos közlemény, amit jó tudni mielőtt elindulunk, de sehol semmi. Illetve nagyon is van... egy csinos nő néz rám kérdően..., de az eddig megszokott tartalom úgy eltűnt mintha sosem lett volna... Először nem értettem hogy mi történt, többször is végigbetűzve a címet beírogattam a böngészőbe, de csak nem akart megjelenni a megszokott háttér. Aztán rászántam magam arra hogy azt is nézzem ami írva van és akkor látom hogy a domain bérlés határideje nov.28-án lejárt. Nem tudom hogy csak én szoktam e néha nézegetni vagy más is, de eddig erről semmit nem hallottam(vajon a rendszergazda tudja e?). Azért elég "blama" hogy ez velünk előfordul... még talán azt hiszi valaki hogy nincs 15-20 dollárunk évente erre a célra... Ha a kongresszuson ez nem is kerül a fő napirendi pontok közé, azért mégiscsak szólni fogok az illetékeseknek, hogy vegyük már vissza a jól bejáratott www.magyarbaptista.com domaint hogy ne csak egy dekoratív nőt lásson az aki minket keres a világhálón, vagy éppen a lelkipásztortársaim blogjairól kapcsolódna a honlapunkra...

2008. december 5., péntek

Péntek

Ma reggel elvittem Mártit Debrecenbe a tanulmányai miatt és nekem is volt tennivalóm, mivel nyakamon a vizsgaidőszak, de rögtön jöttem is vissza a gyerekekhez. Ma este Kéczbe megyek mert ott 6 órától a magyaroknál azután pedig a cigányoknál lesz bibliaóra...

2008. december 4., csütörtök

Csütörtök- 39 esztendő után... megkezdtem a negyvenediket :)

Hálás vagyok az Úrnak azért mert jót tett velem, megbocsátotta bűneimet, újjászült Szent Szellem által és rengeteg áldással, ajándékkal halmozott el eddigi életem folyamán!!! Itt szeretnék köszönetet mondani a sok üdvözletért amit telefonon, drótpostán és személyesen is kaptam. Az a helyzet hogy nem tudok mindenkinek válaszolni személyesen, de hiszem hogy azok a fohászok amelyeket az üdvözletek feladóiért(Székelyföldtől Amerikáig) mondtam, mikor átvettem azokat, már ott vannak a mi Urunk előtt!
A gyerekeim már a tegnap nagyon be voltak zsongva. Mindegyik készült hogy ajándékot adhasson nekem és végre ma mindegyik örömet okozhatott. Együtt olvastuk el a 39. zsoltárt és nagyon jól esett hallani miként imádkoznak az édesapjukért. Annyira örülök hogy a feleségem és a gyermekeim egész életre szóló ajándékok és így nem csak a születésnapomon örvendezhetek velük. Az Úr segítsen hogy lelkiismeretesen viseljem a felelősséget értük. Szeretném, ill. helyesebben szólva majd én is azt akarom mondani: "...Azok közül, a kiket nékem adtál, senkit sem vesztettem el."Jn. 18:9 Ámen!

Végül pedig idemásolok néhány igeverset a 39. zsoltárból:

"5. Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.
6. Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.
7. Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!
8. Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam. "

2008. december 3., szerda

Szerda

Ma este bibliaórán a Mikeás könyvével foglalkoztunk. Míg készültem ebből a könyvből nekem is sokat tanított az Úr. Többek között azt hogy Isten nagyon is számon kéri a szociális érzéketlenséget a népén. Tehát az Úr nem csak arra figyel hogy a templom 4 fala között milyen a lelki élet, hanem arra is hogy a társadalomban az Ő akarata mennyire jut érvényre az Övéin keresztül.
A Bibliaóra után vezetőségi értekezletet tartottunk, mert szombaton szövetségi rendkívüéi közgyülés, vasárnap délelőtt testvéri óra délután pedig úrvacsorai közösségünk lesz.
Fél 10 után fejeztük be imádsággal a tanácskozásunkat, ahol a küldötteket is kijelöltük a közgyűlésre. Holnap ha az Úr éltetni fog életem egyik nagy határkövéhez érkezek...

Az Úr legyen áldott!

2008. december 2., kedd

Kedd - 20 éves jubileum

Ma hajnalban volt húsz éve annak hogy fehér ruhában(a hó miatt kellett e terepszínű ruha), gyalog,iránytűvel a kezemben egy barátommal és az ő rokonjával illegálisan átléptem a román-magyar határt. A Szatmár-Nagykároly országútról indultunk és egy egész éjen át tartó gyaloglás után, a határőröket elkerülve Magyarországra érkeztünk.
Ma már ugyancsak útlevél nélkül lehet jönni-menni teljesen legálisan egyik országból a másikba. Nagyot változott a világ, de nehogy azt higgye valaki hogy jobb lett. Nem. Nem lett jobb. Gonoszabb lett! És egyre gonoszabb lesz mígnem az Úr Jézus visszajön! És ha ez így van akkor még jobban várjuk az Úr Jézust!!!
Azt tapasztaltam hogy aki másképpen látja a világ fejlődését(mert az életszínvonal növekedéséből indul ki), az nem is nagyon várja az Úr Jézust.
Ma este kevesebben voltunk(csak heten) imádkozni, de voltunk és nem hiába...

Lábjegyzet következik:

egy kis politikai(közéleti) vélemény...

Ha rajtam múlna vissza vonnám a vasárnapi szavazatomat, amit az RMDSZ-re adtam. Nem azt mondom hogy megbántam, vagy kár hogy szavaztam, nem. Pusztán nevelő jelleggel tenném, de sajnos nem lehet... Jelen pillanatban azért vonnám vissza, mert nagyon visszataszító az a kéjes öröm ami egyes RMDSZ vezetők arcáról csöpög. Az eredmények ismeretében(választásról választásra olvad a szavazóbázis és sokan csak kényszerből ütik rájuk a pecsétet) azt a szemenszedett hazugságot nyilatkozza Markó elnök úr hogy "töretlen az RMDSZ támogatottsága". Na hát ha találkozhatnék vele, akkor autodidakta politológusként elmondanám neki, hogy ha így haladnak tovább minden önkritika nélkül, akkor azt hiszem hogy ez lesz az utolsó ciklusuk. De ha arra is kiváncsi lenne hogy hívő emberként mi a véleményem akkor azt is elmondanám. Kifejezném őszinte meglepetésemet iránta azért, mert politikus létére Deményháza katolikus plébánosát, Rózsa Gáspárt vulgáris szóhasználatában nem tudta alulmúlni(itt a videó), de figyelmeztetném arra hogy nem Isten szolgáját biztatgatta erre-arra, hanem egy ördögfiókát("Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja."Ján 8:44). Tehát vigyázzon kivel áll szóba, mert ha nem ott keresi a támogatást vagy a "megbánás helyét" ahol az megtalálható akkor, ha nem is előbb de utóbb biztosan elkárhozik. Pedig nem lenne muszáj...

2008. december 1., hétfő

Hétfő

Ahogy az a tegnapi képekből is kiderült vendégszolgálaton voltam Magyarlónán és Nagyvárad-"Betlehem" gyülekezetben. Magyarlónára azért mentem mert már korábban megígértem Jutkának(Kisgalambfalván még én merítettem be) hogy ezen a neves eseményen ott leszek. Jó volt találkozni ott a szüleivel és testvéreivel akiket korábban pásztoroltam. Az Úr áldása legyen rajtuk! Mirjám és Jémina is elkísért erre az útra, de ők inkább választották hogy a rokonokhoz mennek ebédre. Ha valaki nem tudná akkor most elmondom hogy apósomnak a gyökerei egészen Lónáig nyúlnak, úgy hogy az öccse, Jakab Gyula még ott lakik. Ők nagy szeretettel vették gondjaikba a gyerekeimet, akiket alig lehetett aztán du. 2-kor autóba tuszkolni hogy Váradra menjünk, mert Enikő(a feleségem unokatestvére) annyira elszórakoztatta őket.
Ja és hogy el ne felejtsem, a lónaiak karácsony harmadnapjára 50 éves fúvószenekari jubileumot szerveznek, amire minden Lónáról elszármazott zenészt visszavárnak...
Délután négy óra után kicsivel érkeztem meg Nagyváradra, mert muszáj volt betartani a sebességkorlátot a településeken(rengeteg videóradar van felszerelve). A "Betlehem" gyülekezetben tábori utótalálkozóra került sor. Azok a fiatalok voltak ott többnyire akikkel a nyáron együtt táboroztunk. A délutáni igéből szóltam hozzájuk azt amit az Úr Jézust váróknak tudni kell: 1: Légy ébren, mert az alvó ember védtelen...2. Övezd fel derekad! Szedd össze magad, légy útra kész! 3. Világíts magadnak és másnak! Olvasd a Bibliát!!! Az alkalom végén szeretetvendégségre került sor amit még egy hosszabb beszélgetéssel is megtoldtunk Szilágyi Zsigával... Este 10 órára értünk haza...
Ma délelőtt a Tripó házaspár(István és Magda) társaságában átmentem Debrecenbe ügyes-bajos dolgokat intézni(el kellene adjam az autót...) és csak estére értem haza...

2008. november 29., szombat

Szombat- Szociológia vizsga

A tegnap este mielőtt Micskére mentem volna megérkezett hozzánk Lukács Gyuri testvérnek a felesége, Juliska néni. Őt kérte meg a feleségem hogy ma délutánig vigyázzon a gyerekeinkre, mert mára nekem is át kellett jönni a Debreceni Egyetem Bölcsészkarára vizsgázni. Szociológia tantárgyból volt egy előre hozott vizsga csak azért hogy az ünnepek nyugodtabban teljenek. Hála az Úrnak nem is volt különösebb probléma a felkészülésnél, mert egy csomó forrásanyagból dolgozhattam, de ma amikor a szóbeli vizsgán nekifogtam hogy jó alaposan kitárgyaljam a témámat(Város és falu), hát egy idő után a tanárnő félbeszakított egy kérdéssel és miután válaszoltam rá, azt mondja: rendben elmehet jeles(5-ös). Pedig én még annyi mindent akartam mondani... Bennem maradt az invázió, szukcesszió, filtráció fogalmak magyarázata, nem beszélve a szegregációról és a slumosodást felszámoló várospolitikai tervekről, megoldásokról. Na mindegy nem az ötösért tanulok hanem azért hogy tudjak... Áldassék az Úr neve!!!
A tegnap este miután Micskét már elhagytam, telefonált Mirjám hogy "baj van édesapám..."
-Mi a baj kislányom?
-Hát az van hogy Jémina kitörte az ablakot.
-És most hideg van a szobában?Melyik ablakot törte ki és hogyan?
-Hát nem a külső ablakot hanem a szoba ajtón lévő üveget törte ki mérgében...
-Hát nem megmondtam hogy ilyenkor, amikor valaki elvállal titeket, különösképpen fogjátok vissza magatokat...?
-De hát velünk semmi baj nincs, csak Jéminával nem lehet bírni..., ő akar lenni a főnök pedig csak 5 éves...
-Na rendben van, csendesedjetek el és majd ha hazamegyek akkor megbeszéljük hogy mi történt.
Hát ilyen megpróbáltatások érik az embert. Egy kivülálló lehet azt mondja hogy ezek a gyerekek nincsenek megnevelve, pedig igyekszünk... az Úr látja a lelkemet. Még többet kell imádkozzunk értük...

2008. november 28., péntek

Péntek - Jó a mérleg

Azért jó mert már kezdem azt látni rajta amit szeretnék, 82 kg-t mutat jelenleg. Jó jó még messzire vagyok attól hogy elérjem a versenysúlyomat(72 kg), de nagyon sokáig nem tudtam elmozdulni a 85-ről. Lehet hogy másnak ez csacskaság, de én még ennek is tudok örülni, az üdvösségem mellett. Miért? Hát azért mert látom hogy amit elkezdtem(rendszeres heti focizás) van eredménye.
Az élet nagyon sok területén elkeserítő és lehangoló az amikor nem látszik a munka, az erőfeszítés eredménye. Depresszió, elgyengülés, közöny, önfeladás, életuntság a gyümölcse az egy helyben való topogásnak. Viszont ha látszik az eredmény, még ha kicsi is az már ösztönző erővel hat. Mennyire így van ez a lelki életben is. Ha még mindig megvannak azok a gyengeségek, bűnök a hívő ember életében, amit már oly sokszor megvallott, amitől oly régóta kíván szabadulni és nem sikerül, az nagyon lehangoló tud lenni és az ördög ezt az állapotot nagyon ki tudja használni arra hogy gyengítse a hitet. Mi a teendő ilyenkor? Dönteni kell! Határozatot hozni! Konkrét tervet kidolgozni arra, mit teszek annak érdekében hogy pozitív irányba mozduljak el. És azonnal(!!!) el kell kezdeni a terv végrehajtását!!!A következetes magatartásnak meg lesz az eredménye. Az Úr megáldja még a keveset is!
A tavaly volt egy missziós konferencia ebben a missziókerületben Paptamásiban. Azt hiszem hogy be is számoltam róla ezen a helyen is. Akkor ott nagyon egyetértettünk abban, hogy gyülekezeteinknek megújulásra, ébredésre van szükségük. Hát imádkozzunk ezért hangzott a buzdítás! Jó jó gondoltam, de mi lesz az a konkrét lépés amit megteszünk a jó cél érdekében? Akkor javasoltam hogy a hét első vagy második(hétfő, kedd) napján keressük meg a lehetőséget az imádkozásra. Mindenki igent mondott rá és elhatároztuk úgy lesz. Nálunk már működött imacsoport és volt még más helyen is, de kiváncsi voltam arra hogy ahol nincs ott mi lesz. És most egy év után azt látom hogy kevesen vagyunk akik ezt még gyakoroljuk. Ahol abbahagyták vagy el sem kezdték az van mint korábban... De még vagyunk akik ezt folytatjuk és nem hiába, mert már élvezz(t)ük a gyümölcsét. Annak pedig külön örülök, hogy nem csak itt hanem máshol is teszik ezt Székelyföldtől Zilahon át Nagyvarsányig.

Megmérettél és ..... -neked mit mutat a mérleg?

2008. november 27., csütörtök

Csütörtök - Enyhe magány...(?)

Tegnap kora délutan a feleségem a picivel elutazott. Debrecenbe ment(VW-T4 mikrobusszal) Violkával, mert az egyetemen kötelezettségei vannak(gyakorlati jegy megszerzése) csütörtökön és azután. Én maradtam itthon a maradék(4 !) gyerekkel, de mégsem egyedül. Nagyon hálás vagyok az Úrnak gyermekeimért!!! Számomra megszégyenítő módon már 6.30-kor ők ébresztenek...:
-Édesapám! Felébreszthetem Tirzát?(Jémina kérdezi... ő a kicsi felelőse)
-Igen!
Ezek után nekem már csak arra van gondom hogy együtt olvassunk a Bibliából és együtt imádkozzunk, mert ők minden mást megoldanak. A szendvics már becsomagolva, a tea megfőzve, ők felöltözve útra készen... Fenomenális!!! Hogy ez mennyire a feleségem vagy mennyire az Úr érdeme azt én nem tudom, de abban biztos vagyok hogy nekem ehhez nem sok közöm van...!
Az biztos hogy mindent az Úrnak köszönhetek!

A tegnap este mind a négy gyermek ott volt a bibliaórán és viszonylag jól viselkedtek... Nem zavarták a gyülekezet tagjait, akik elég szép számban együtt voltak. Hála az Úrnak gyülekezetünkben a hétköznapi bibliaórákon való részvétel is elég magas(több mint 60 százalék).

Adja az Úr hogy minél több helyen örüljenek annak aminek mi...!!!

2008. november 26., szerda

Szerda

A tegnap délután Zilahra mentem. Ferenczi Béla testvér vitt Tasnádig, majd onnan Budai Lajos testvéremmel mentem tovább. Ő Szatmárról jött és a benzinkútnál találkoztunk. Azért mentem Zilahra hogy elhozzam azt az autót amit a Zilahi gyülekezet hirdetett meg eladásra. Egy mindjárt 8 éves Dacia SupeRnováról van szó, ami nagyon megfelel nekem arra hogy szolgálatomat ellássam. Írtam már korábban hogy én is eladom az autómat, de mivel annak magyar rendszáma van ezért át kell vinni Debrecenbe és ott lesz meghirdetve. Az idő alatt pedig és még azután is jó lesz nekem ez a Dacia. Aztán pedig majd ha az Úr is megsegít akkor talán vehetek egy családi autót is.
Na tehát ezért mentem Zilahra és amint az már a tegnapi képekből is látszik résztvettem az ifjúsági órán. Mintegy 25-en voltunk és nagyon jól éreztem magam azok közt akik többnyire még fele annyi évesek sincsenek mint én. Az önzés volt az est témája és a Püsök házaspár(Püsök Tibor és Júlia/Nagyfalu testvérgyülekezet/ a nyáron házasodtak össze) vezette fel a témát amibe nekem is sikerült bekapcsolódni. Ami nagyon tetszett az ifjúságiban az az volt ahogyan kezdődött...
Nagyon sok helyen(ma ez a trendi) "dicsőítéssel" kezdenek, ami megy ezerrel és miután megvan a hangulat azután jön a "tanítás". A tegnap esti ifi viszont úgy kezdődött hogy néhány hívogató ének után Tibor kérte hogy aki akar adjon hálát azért hogy itt lehet, majd megint egy ének után azt kérte hogy forduljunk oda valakihez és valljuk meg azokat a vétkeket amelyeket aznap követtünk el, hogy így megtisztulva, magunkat megüresítve fogadhassuk az ígét. Nagyon jó volt..., aztán a tanítás(beszélgetés) után következtek a dícséretek és alig tudtuk abbahagyni... Bárcsak így működne ez minden ifjúságban(de nem csak ott).... Add Uram hogy így legyen!
Az ifjúsági után fél 10-től egy órát fociztunk(nagybátyám adott szerelést) majd ezután Lajossal a nagybátyámékat(Ady Dámiel) is meglátogattuk, ahol Manci nénémért imádkoztunk, mert december elejétől ismét kezdődik nála a kemoterápiás kezelés(áttétek vannak a májon és a tüdőn).
Éjfél körül indultam haza és az Úr kegyelmes volt hozzám. A zilahiak autójával jöttem, de minden iratom(személyi, jogosítvány) a Ferenczi Béla testvér kocsijában maradt amikor elváltam tőle Tasnádon és azok nélkül jöttem hazafelé. Amikor éppen Usztatón(Érszőllős előtti falu) voltam, megállított a rendőr és kérte az iratokat. Mondtam neki hogy mi történt és nem kételkedett a szavaimban. Jó utat kívánt és kért hogy máskor legyek figyelmesebb. Az Úr áldja meg!

Ma reggel amikor megnyitottam az elektronikus postaládámat, többek között egy comment volt benne, ami a névtelen hozzászólók kategóriájába sorolható, és már éppen törölni készültem, amikor mégis úgy gondoltam hogy válaszolok rá, csak azért hogy a jövőben megelőzzem az ilyen kér(dé)s felvetéseket és azért is hogy nyilvánvaló legyen, azért akad olyan(ha elvétve is) aki szeretné ha többet nem írnék...

Következzen tehát a comment:

"Azt szeretném tőled kérdezni, hogy van -e magán életed? vajon minden napi életedet ennyire meg kell oszd az egész világgal? Ennyire ki kell magad tedd az egész pokolnak? Lelkipásztor vagy, és sebezhető a világ összes démonaitól. Ezeket a dolgokat csak egyedül Istennel és feleségeddel kellene megosztanod. Ne haragudj, testvérem de a blogod annyira énközpontú hogy minden másról elfeledkezel. Isten csak a napi bejegyzésed végére illeszted oda, mintha azzal szeretnéd hitelesiteni tetteidet. Ébredj fel és ... mint testvéred kérlek, többé ne írj blogot, mert fegyverként fogja az ördög felhasználni ellened mind azt amit írsz.Szeretettel, Zsolt."

és a válasz:

Kedves testvérem
(nem tudom melyik) Zsolt!
1. Alázattal akarom mondani Pállal együtt: "
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem." Gal.2:20 Ebből pedig az következik hogy nincs olyan "magánéletem" ami csak az enyém lenne, mert nem önmagamé vagyok hanem az Úré. Ha úgy gondolod hogy nagyon sok(k) amit itt rólam megtudsz, akkor el kell mondjam hogy nagyon kevés kerül ide az én mindennapjaimból, de mégis több mint a tiedből vagy a máséból és lehet hogy ez nem tetszik neked. Megértelek.
2.Azt írod hogy sebezhető vagyok a világ összes démonaitól. Hát csak annyira amennyire az Úr megengedi és eltűri hogy megsebezzenek. "Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző." 127.Zsolt.1 Nem gondolom azt hogy a teljes el(be)zárkózás védelmet nyújtana a levegőbeli hatalmasságok ellen.
3.Ne haragudj testvérem, ha nem hallgatok rád amikor azt tanácsolod hogy ezeket a dolgokat csak Istennel és a feleségemmel kellene megosszam. Azt gondolod hogy a testvéreim(na persze nem rád és a hasonlókra gondolok) és a barátaim nem akarnak rólam tudni és nem akarnak értem imádkozni, engem inteni, feddni, netán bátorítani? Dehogynem. Sőt vannak olyanok akik még több terhet is vállalnának csak azért is hogy ne legyek én akkora teher feleségemnek. Mert tudod én egy elég nehéz természetű ember vagyok, az én feleségem pedig egy törékeny igazgyöngy. Ne kérd tehát tőlem azt hogy én csak őt terheljem. Ha vannak olyanok akik még segítenek rajta kívül a terheket vinni én annak örülök... és viszont segítek. Az Úr adjon erőt!
4.Ebben a naplóban inkább arról írok ami velem történt. Ez valóban énközpontúnak tűnhet, de hát a naplóírás márcsak egy ilyen műfaj. Voltak idők amikor az ilyen irányú tevékenységet nem engedélyezték, de hála Istennek azok az idők elmúltak. Írhatnék én persze minden másról, persze akkor is elfeledkeznék erről-arról, de hát ez egy ilyen napló és ha valaki elolvassa a fejlécben foglaltakat az talán meg is ért engem, ha csak nincsenek szövegértelmezési gondjai.
5. Hogy Isten mennyire van jelen az írásaimban az egy dolog. (Eszter könyvében pl. egyszer sincs leírva a neve, de mégis Ő van ott minden történés mögött, és ezt észre is vesszük)Biztosan többet is írhatnék róla, de az én életemben jelen van és azt akarom, hogy aki engem olvas lássa meg bennem Jézust. Nem csak akkor amikor kiírom a nevét."A kik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tentával, hanem az élő Isten Lelkével írva; nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira." 2Kor.3:3
6. Amit az utolsó mondatodban írtál, az már engem is foglalkoztatott. A múlt héten mondtam éppen a feleségemnek, hogy valószínüleg ez év végén abbahagyom az írást, mert nem is olyan könnyű ezt csinálni. Úgy gondoltam hogy amit eddig leírtam az már valamennyire alkalmas az eredeti célkitűzés eléréshez. Aztán már eddig is rengeteget formált rajtam az Úr ezen tevékenységen keresztül és már ennek is örülök. Tehát kezdett érlelődni bennem ez a szándék, de... most hogy ilyenket írtál és azzal ijesztegetsz(nem akarom fenyegetésnek értelmezni) hogy ezeket az ördög mind felhasználja ellenem, mégjobban felbátorodtam a folytatásra. Mert tudod azt olvasom a Bibliában hogy "Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek" Jak. 4:7 Isten igéjében az az ígéret van hogy amennyiben ellenállok az ördögnek akkor el fog futni előlem és te arra akarsz rábírni hogy féljek az ördögtől? Szépen kérlek (nem tudom melyik) Zsolt testvérem ne haragudj rám azért mert nem engedelmeskedem neked ebben a dologban! Amikor nekifogtam ennek az írásnak, az Úrral együtt kezdtem neki és sok áldást tapasztaltam meg ezen keresztül, de hidd el hogy az a néhány száz ember is a világ különböző részein akik több-kevesebb rendszerességgel olvassák e naplót, inkább bátorítanak és imádkoznak értem. Eddig te vagy az első(de lehet hogy nem az utolsó) aki arra kér hogy fejezzem be. Egészen biztos hogy sok hiba van bennem és az írásaimban is, de így is szeret engem az én Uram! Én pedig akarok változni jó irányba!!! Adja az Úr hogy úgy legyen!

2008. november 25., kedd

Kedd-Zilah

21 éve is itt voltam Zilahon

És ma is...
Kedd esti ifjúsági alkalom Zilahon


Evódia és Adina eszmecseréjének vagyok szemtanuja...

2008. november 24., hétfő

Hétfő - bárányfelhő

Már lassan-lassan kezdem úgy is értelmezni a múlt hétvégi Orange fenyegetést mint egy bárányfelhőt, amely életem egén eltakarja a napot de csak ideig-óráig(!!!) és nem úgy mint sötét felleget a nyári napsütésben melyből jégeső várható, ami mindent letarol.
Ma reggel újabb fejlemény állt elő számlaügyben. Az első reakció Bukarestből az volt hogy mégiscsak én vagyok a hibás, mert átléptem valamilyen forgalomkorlátot, mert az "unlimited" szó a szerződés nevében nem azt jelenti hogy korlátlan adatforgalom lehetséges mert mégis van valamilyen forgalomkorlát. Azt csak magamnak jegyeztem meg hogy biztosan úgy értelmezik az Orange-nál az unlimited szót, hogy korlátlanul csalhatnak az ügyfél kárára. Aztán került egy "okosabb" ember is az Orange-nál, aki elmondta hogy tulajdonképpen nekem a 0749015336-es(ide lehet küldeni az együttérző sms-ket:) számra nincs is "Internet Unlimited Office 3G+"előfizetésem, mert az november elejétől mióta adtak nekem egy új adatkártyát átkerült arra, függetlenül attól hogy kértem e vagy sem, tájékoztattak róla vagy sem. Tehát adtak egy adatkártyát amit a meglévő szerződésemreigényeltem hogy akkor is legyen itthon net ha magammal viszem a telefont. Persze ezt nem én rendeztem hanem az elnök testvér mivel nem én vagyok a szerződő fél hanem a Szövetség, de világosan el volt magyarázva a dolog nekik és azt mondták hogy semmi akadály megoldható ez a probléma. Ezek után ugyan úgy használtam a telefonomat mint eddig és szerintük itt a baj. Az adatkártyát csak nov.11-én kaptam meg és azt eddig igazán még nem is használtuk de a szerződésemet a számomról áttették az adatkártyára, ezért a telefonomról már nem lett volna szabad internetezni. Hogy miért nem szóltak előre az persze érthető... De kérdem én tud valaki a baptifonról internetezni? Nem! Csak akkor ha kéri hogy legyen egy alapinternet szerződése is. Itt van tehát a kutya elásva. Itt van náluk az ellentmondás. Mert ha egyik kártyáról átvitték a másikra az internetszerződést, akkor az első kártyáról miért lehetett mégis internetezni? Hát azért mert arra rásóztak egy "Internet start" szerződést. Na ebben aztán tényleg ennyi lenne a tarifa... De ki kérte őket erre??? Ha a 0749015336-ról átették a szerződésemet az adatkártyára, akkor miért nem lettem egy sima baptifonos előfizető internet nélkül. Mert olyan balga ember nincs aki ilyen áron akarna internetezni... Tehát nélkülem, rajtam kívül, akaratom ellenére soroltak ide-oda nem tudom miért, de ők tudják... Hogy miként lesz tovább nem tudom, de az biztos hogy ezt a közel 3000 eurós összeget kifizetni nem tudom, de nem is akarom!!!
Annak azért örülök már hogy az elnök testvér és talán még más számítástechnikában "laikus" emberek is látják, hogy nem én követtem el valami nagy gaztettet, vagy egyéb meggondolatlanságot, mert sem tudatosan sem tudatlanul kárt ebben az esetben senkinek nem okoztam. Ez azonban nem mondható el az Orange "szakértő" ügynökeiről... akik ha egyre több ilyen ragyogó bakit követnek el, akkor a cégük rövidesen kimúlik, mert elveszítik az előfizetőiket. Egy tőlem rámenősebb ügyfél az ilyen sztorit már rég az elektronikus médiában(TV, rádió) terjesztené, persze a konkurrens(Vodafone,Cosmote. Zapp) segítségével mint negatív reklámot.
Kérem senki ne botránkozzon meg azon hogy bejegyzésemben egy kicsit gunyoros, vagy keményebb hangnemet használtam, de egy ilyen céget még a keresztyén embernek sem muszáj szeretni. Amikor a Bibliában azt olvassuk hogy az ellenségeinket is kell szeressük, akkor az emberekre és nem cégekre vonatkozik...

Az Úr az én erősségem!!!

2008. november 23., vasárnap

Vasárnap-Kolozsvár

Hála legyen az Úrnak azért, mert nem volt hiábavaló a kolozsvári útunk!
Majd ha lesz holnap leszek én is hosszabb...

2008. november 22., szombat

Szombat

Ahogy ígértem most jövök a beszámolóval. Csak erős idegzetűeknek...!!!

Ahhoz hogy jobban érthető legyen a dolog visszautalok a szerda estére, mert akkor beszéltem az áldásról(lsd csütörtöki bejegyzés) és úgy gondolom hogy akkori bizonyságtételemet érte próbatétel...
Na akkor most rátérek a történtekre az elejéről kezdve. Csütörtök este vacsora közben vitatkoztak a gyerekek arról hogy kinek mire lenne szüksége. Ez is az is szóba került mely dolgok pénzbe kerülnek, mire megszólalt a kis Tirza:
-Nem hallottátok hogy most spórolni kell, mert édesapámnak nincs sok pénze?
-Jó jó, de azért csak van, mert pl. internetre is mennyit fizet- vágott vissza Juditka
Hát igen valamennyire igaza is van, mert itt Érszőllősön csak mobil internet van és az nem olcsó mulatság havi 20 EUR-ba kerül. Épphogy véget ért a fenti párbeszéd megcsörrent a mobilom az elnök testvér hívott:
-Áldjon az Úr Jézus! Otthon vagy?
-Áldjon az Úr! Igen
-Beszélhetünk...? - ez már a hangsúlyánál fogva is többet sejtetett
-Igen beszélhetünk
-Hát először azt szeretném kérdezni hogy vasárnap majd.... - ebből rögtön tudtam hogy a súlyosabb téma a beszélgetés második részében lesz, miután az elsőn(vasárnapi közös kolozsvári szolgálat megbeszélése) túl leszünk. Mikor ezen túl voltunk akkor jött a következő felvezetés:
-Hát van itt még valami amiről beszélnünk kell...
-Tessék, hallgatom...
-Megérkeztek a telefonszámlák(Ebaptifon előfizető vagyok) és hát itt neked vannak olyan tételek amelyek nagyon magasak... -aha... helyben vagyunk gondoltam magamban, biztos több lett a számlám mint szokott és arról lenne szó hogy levonhatják e a fizetésemből
-Milyen magasak, mennyi lenne...? - 200-300-400-500 RON is megfordult a fejemben(850 a fizetésem)
-Ezek nagyon magasak, nem is tudom hogy fogod kifizetni...
-De hát én semmi különleges dologra nem emlékszem. Nem használtam többet a telefonomat mint máskor. Nemzetközi roamingom nincs, tehát külföldön nem használom a telefont. -közben mindenféle eszembe jutott. Vajon nem játszottak vele a gyerekek, nem jutott rövid időre is illetéktelen kezekbe, nem nyomódott meg rajta valami külföldi szám és úgy maradt volna a vonal...stb.stb. Ilyenkor nagyon gyorsan tud pörögni az ember agya, rövid idő alatt rengeteg verzió megfordult a fejemben.
-Te szoktál internetezni igaz....?
-Igen
-És milyen gyakran, vagy hogyan?
-Hát én nagyon sokszor rákapcsolódok, mert a mobil nálam szokott lenni és sokmindent azon keresztül intézek...
-Na hát ez az, mert itt ilyen gprs hívások vannak amelyek nagyon drágák
-Na jó de mégis mekkora az az összeg ami rám van mérve -már rettenetesen fel voltam csigázva
-Hát....- éreztem hogy nem szívesen mondaná az én testvérem mert nagyon nagyon sajnál. Gondoltam magamban, valahogy lesz még akkor is ha az egész havi fizetésem rámegy csak tudjam hogy mennyi az annyi... Az Úr majdj gondot visel...-nyugtatgattam magam
-Na mennyi....?
-87 millió
-Mennyiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii?
-87 millió régi pénzben, ami új pénzben 8700 RON
-Hát ez nem lehet igaz.... -még jó hogy ültem, mert ez az összeg letaglózott. Juditka tjól beletrafált, amikor az internetköltségeket említette.
-Az a helyzet hogy ezek a nagyobb összegek csak most november 2-tól jelentek meg. Másodikán este van egy 200 valahány eurós összeg, aztán ami még ennél is nagyobb az 10-én este az is valami gprs hívás 1800 euró.
-De hát én semmit sem változtam internetes szokásaimban, ugyanúgy használom a netet mint korábban és eddig ilyen problémák nem voltak...
-Én sem tudom hogy hogy lehet, de itt ezt írja... Hol voltál 10-én este? -na hol is voltam, gyorsan pörgettem magamban vissza az eseményeket(ilyenkor is nagyon jó hogy blogot vezetek, mert onnan könnyebb visszaemlékezni), hoppá megvan!
-Zilahon voltam a sógoroméknál Lajoséknál. Már reggel odaérkeztem hozzájuk apósommal és este imaalkalmon voltam.
-Na abban az időben történt pl. az 1800 eurós hívás - az én testvérem így fogalmazott de ez nem hívás hanem adatforgalom. Ekkorra már világossá vált előttem az hogy nem külföldi hívások okozták a nagy összegeket(tehát forróvonalak, nyerő vonalak kizárva, tasnádi cigányok, gyermekek, családtagok felmentve), hanem az internetes adatforgalom. A nagy összegek mind akkor keletkeztek amikor nálam volt a telefon. Én vagyok a felelős, de hát akkor mi történhetett. Van a telefonomon egy internet megosztó program ami lehetővé teszi számomra azt hogy bárhol bárkinek internetet adjak wirelessen. Többször is éltem már ezzel a lehetőséggel. Pl. szövetségi tanácsülésen is én szolgáltattam a többieknek internetet. De hát az csekély forgalmat jelentett. A szerződésemben 4GB adatforgalom van biztosítva havonta, amit egyszer sem tudtam kihasználni mivel itthon nem működik a 3G(szélessáv) hanem csak EDGE van, ezzel is max. 17 k-val tudok csak letölteni. Hónapról hónapra gyültek is nekem a gigabájtok úgy hogy amikor Zilahon voltam arra gondoltam - mivel ott van 3G- amíg én imaközösségben vagyok addig a laptopom is dolgozzon. Elindítottam tehát az egyik legújabb linux disztribúciónak(Linux Mint) a letöltését. Kb. 1 GB nagysága lehetett, aztán azon az estén volt a skype konferencia az alkotmányügyi bizottságban, mint ahogy arról már akkor beszámoltam. Lehet hogy mégis átléptem volna az adatforgalmi korlátot és ezek már a büntető tarifák? Létezik hogy valaki internetet lopott volna tőlem? Ilyen és ehhez hasonló emésztő kérdések rágták a belsőmet míg az elnök testvérrel beszélgettem, aki nem sok jóval kecsegtetett, de mégis tőle telhetően nyugtatgatott, hogy majd utána érdeklődik a dolgoknak.
-Én azt hiszem hogy valami nagy tévedés történt. Nem szüntettétek meg a szerződésemet?
-Nem egyáltalán -válaszolta
-Akkor nem járt le?
-Hát mikor kötötted?
-Azt hiszem februárban
-Hát akkor még nem telt le az egy év, amennyire kötöttük a szerződést.
-Akkor végképp nem tudom hogy léphettem át a 4GB korlátot.
-Na azért aludj nyugodtan, majd utánanézünk mit tehetünk...
-Köszönöm. Áldjon az Úr!
Hát utánanéztem én és láss csodát kiderült hogy nincs büntetőtarifa, hanem ha valaki át is lépi a havi forgalomkorlátot akkor leszűkítik a sávszélességét 3G-ről arra a szintre ami pl. Érszőllősön van. Nincs tehát és nem is lehet túlszámlázás. Azért Internet Unlimited Home a szolgáltatás neve, mert korlátlan adatforgalmat biztosít, de csak 4Gb mehet szélessávon. Velem az fordulhatott elő hogy nem vették figyelembe a szerződésemet, mert ha valakinek nem ilyen a szerződése hanem a minimális, amiben csak intenet eléhetőséget kér, akkor 1MB forgalom TVA-val együtt 1EUR, ami azt jelenti hogy egy gigabájtért ezer eurót kellene fizetni. Meg is néztem hogy november 10 után most mennyi a számlám #415* -ot hívtam és tessék 467 EUR-t mutat. Tíz nap alatt, de igaz hogy mostanában nemigen jártam olyan helyen ahol 3G lenne. Fel is hívtam a tegnap Gergely István testvért hogy mondjam neki mi a helyzet. Ő arról tájákoztatott hogy telefonált Bukarestbe és az Orange egyik ügyvivője is hüledezett és azt mondta hogy ilyen még nem volt, nem tudja miként lehet ekkora a számla végösszege, majd hétfőn utánanéz. Én azt hiszem hogy csak az a helyzet amire korábban gondoltam hogy nem vették figyelembe a szerződésemet, annál is inkább gondolok erre, mert amióta kértem egy adatkártyát(november 2-től) a meglévő szerződésemre, azért hogy ha elmegyek a telefonnal itthonról akkor is lehessen itthon internetezni, azóta vannak ezek a problémák. Lehet hogy valamit összezavartak. Mindenesetre most már egészen nyugodt vagyok, de eléggé nagy próbatétel volt nekem, mert még talán az elnök testvérnek is úgy tünhetett hogy "na ez az Efraim a sok internetes működésével valami nagy bajt csinált, lám lám..." Aztán a feleségem is és a gyerekek is elsőre amikor hallották a 87 milliót(ami most már több mint 100 millió 20 nap alatt) elkerekedett a szemük és arra gondoltak hogy akkor még én beszélek itt arról hogy takarékoskodni kellene...
Annak ellenére hogy most már nyugodt vagyok, azért egy kis izgalommal várom a hétfőt hogy vajon mivel áll elő az Orange. Azt hiszem egyedül vagyok az országban aki falusi lelkipásztor létére, többnyire gprs-EDGE lefedettségű területen mozogva, egyszemélyben, egy árva mobilról, csekély internetes forgalommal, 20 nap alatt több mint 2500 Eurós tartozást halmoztam fel. És erről még írásom is van. A legkevesebb hogy bocsánatot kérnek, ezért a megrázkódtatásért, lelki terrorért... Ha pedig még tovább folytaják a nyaggatásomat hát az Úr legyen irgalmas az Orange dolgozóihoz, de törölje el az ilyen céget a Föld színéről, mert akkor már az ördög munkáját látnám benne és tudjuk hogy az Úr Jézus azért jött hogy az Ördög munkáit lerontsa!!!
Bocsánat hogy ilyen hosszúra nyúltam, de talán más is tanul belőle így is úgy is...

2008. november 20., csütörtök

Csütörtök

A tegnap este amikor hazaérkeztem már nem volt kedvem bekapcsolni a gépet ezért maradtam csak annyival amit telefonon írtam. Amint az már tehát kiderült Nagyváradon voltam a tegnap este, ahol egy különleges ifjúsági alkalmat tartottak. Nem attól volt különleges hogy nem voltak otthon a lelkipásztorok(S.J. és G.A. testvérek kedden repültek el Kenyába), hanem attól hogy mindegyik váradi magyar baptista gyülekezetből(Belváros, Betlehem, Rogériusz, Biharpüspöki) ott voltak a fiatalok, akik rövid pp-s bemutatkozó után szolgáltak is. Erre az alkalomra hívott Kulcsár Peti(ifjúsági vezető), hogy amit az Úr üzen azt vigyem el nekik.


Gondolkodtam és imádkoztam hogy vajon mit akar oda küldeni az Úr és végül az "ároni áldás"-t vittem a 4.Móz.6-ból. Beszéltem minden áldás forrásáról Istenről és az emberről akit Isten megáld és aki Istent és ember társait is áldja. Csak az tud áldani aki meg van áldva. Itt most csak azt említem meg hogy nagyon sokszor hallom énekben és imádságban is azt hogy "áldalak Uram", de mégsem hallom az áldást. Hogyan áldja, áldhatja az ember Istent? Hát úgy ahogy az Úr Jézus tanított: "szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod..." ezek mind áldó mondatok. Aztán ha azt is tudjuk hogy a kimondott szónak mekkora ereje és jelentősége van ha az hitből fakad, akkor még jobban megértjük hogy az áldás nem csupán jó kívánság hanem valóságot teremtő erő. Ha Istent akarod áldani akkor az nem olyan egyszerű hogy ripsz ropsz csak úgy kimondasz valamit, hanem azt jól meg kell gondolni és akarni hogy úgy legyen!!!


Amikor Péter megáldotta az Ékes kapuban ülő sántát, akkor az nem csupán egy jó kívánság volt, hanem olyan erő volt az Úr Jézus nevében mondott áldásban hogy a sánta talpra ugrott. Ahhoz hogy valakit megáldjunk, jó ha látjuk az ő személyes szükségét is. Amikor mi hívő emberek egymásnak köszönünk úgy hogy "Áldjon az Úr!" az egy szép formula, de nem is több ha nincs mögötte hit és erős akarat hogy én is áldjam: Pl. "őrizzen meg téged, könyörüljön te rajtad, adjon békességet neked..." Áldott vagy? Én az vagyok. Áldjad Istent és ember társaidat! -tudatosan erős hittel akarattal. Én is teszem... -----> áldásul leszünk sokaknak!!!


Na úgy látom elég hosszúra nyúltam, nem is folytatom tovább, mert ezt a blogot nem a prédikálásnak szántam(lásd a címben megfogalmazottakat)-annak ott a szószék és a személyes találkozás - hanem inkább a gyakorlatnak, de mégis ez most nagyon kikívánkozott belőle...

2008. november 19., szerda

Szerda-Áldott vagyok?! - Áldás vagyok?!

Az áldás volt a ma esti szolgálatom témája Nagyváradon amit az ifjak között végeztem. Örültem az enyéimnek(egyetemistáink) hogy ők is ott voltak... Holnap majd folytatom...

2008. november 18., kedd

Kedd- Imaest

A tegnap este fél 11-re a feleségem érkezett haza, ma délután pedig a szüleim jöttek meg 12 napos németországi turnéjukról. Azért fogalmazok így mert ekként talán érthetőbb hogy nem nyugodni mentek elsősorban hanem szolgálni. Amikor késő délután felhívtam édesanyámat, hogy megtudjam miként utaztak nagyon tele volt élményekkel. Nem is tudott elmondani 20 percben mindent, de annyit megértettem hogy több helyen is megfordultak de Erdei Imre testvéréknél volt a fészkük, Nürnbergben. Az elmúlt hétvégén pedig Singenben 100-200 magyar is összejött a közös istentiszteletre ahol édesapám szolgált. Azokat is elsorolta édesanyám akik ott voltak, Balla Árontól kezdve Szilágyi testvéréken át egészen Emikéig. Még azt is mondta édesanyám hogy arrafelé is olvasgatják ezt a naplót. Jó tudni hogy akár ismernek személyesen akár nem, mégis tudnak rólam és imádkoznak ért(em)ünk. Az Úr áldása és az enyém is szálljon rájuk! Gondolom hogy édesanyám bővebben beszámol majd az útjukról.
Egy gikszer azért történt velük ami engem is érint. Az történt ugyanis hogy a nürnbergi felszállás előtt az Airberlin(fricska a társaságnak) munkatársai korábbi helyfoglalásra és kiegyenlítetlen számlákra hivatkozva követelőzni kezdtek és csak úgy engedték felszállni édesapámékat hogy Erdei Imre testvér ismét fizetett. Miért követelőztek? Itt jövök én a képbe... Talán még emlékszik valaki azon októberi bejegyzésemre, amiben leírtam netes repülőjegy foglalási próbálkozásomat. Akkor kétszer(egyszer korábbra máskor későbbre) is megpróbáltam jegyet rendelni a szüleimnek, de egyik alkalommal sem sikerült a társaságnak a bankszámlámról leemelni a pénzt. Nem volt mit tenni felhívtam Erdei Imre testvért skypeon és ő onnan megrendelte annak rendje módja szerint. Nekem pedig kétszer is visszaírt az AIRBERLIN(még októberben) hogy legnagyobb sajnálatukra mivel nem érkezett meg hozzájuk a pénz ezért nem áll módjukban az utazást lehetővé tenni. Hát én már nem is erőltettem a dogot... Nem is volt semmi baj az oda úton, a társaság képviselői nem mondtak semmi olyat Budapesten hogy "elnézést uraim önöknek duplán van hely foglalva ezért kérem vizessenek duplán", de ma a visszautazás előtt Nürnbergben azt hangoztatták hogy azt is ki kellene fizetni amire nekem azt írták nagy sajnálatukra hogy nem tudják biztosítani. Ravasz, nagyon ravasz... Visszaéltek a helyzettel... Én aztán megküldtem Erdei testvérnek a leveleket amit a társaságtól kaptam és az üzletszabályzatukat is hogy valahogy visszaszerezze amit a társaság(szerintem jogtalanul!) elvett. Az Úr adja vagy adassa vissza!!! Minden esetre miután a magam tanulságát(ezután 100x kételkedőbb leszek még a nyugati cégek jóhiszeműségében is), megállapítottam hogy az airberlin társaság elég nagy bajban lehet hogy ha ilyen álnok módon kell jövedelemre(mert ez nem nyereség) szert tegyen, Vagy az ördög tette rá a kezét a vállalatra és így akar a hívő embernek kellemetlen perceket szerezni.
Ma este az imaközösségben 11-en voltunk és nagyon hamar elrepült az a két óra amíg imádkoztunk. Volt imatéma bőven és hisszük hogy válasz is lesz az imádságra. És én ennek már előre örülök...

2008. november 17., hétfő

Hétfő - feleség nélkül

Ma reggel a feleségem és a szomszédasszony(Hiri Matild) Debrecenbe mentek, de nem pulzkát venni hanem egyebet. Tulajdonképpen nem is a vásárlás volt a fő ok hanem az egyetem, mert Márti már készül a vizsgaidőszakra. Így kötötték össze a kellemest a hasznossal, aminek következményeként én maradtam itthon a négy nagyobbik gyermekkel(a kicsi értelemszerűen nem maradhat el az anyukától). Tirza ma nem ment óvodába, mert az éjjel belázasodott ezért ketten vártuk haza a többieket óvodából, iskolából. El lehet képzelni hogy nem unatkoztam... A tetejébe annyit csörgött ma a telefon hogy alig győztem válaszolgatni. Nem is emlékszem mikor voltam még ennyire keresett személy. Fel kell jegyezzem ezt a dátumot... :) Az igazsághoz az is hozzátartozik hogy én is hívogattam másokat... vissza azokat akik az idő alatt kerestek míg egyesekkel beszéltem. Tirza el is unta közben a várakozást, hogy ebédet adjak neki és én csak azt vettem észre hogy hangosan imádkozik a konyhában. Megyek fel és látom hogy a gáztűzhely előtt ott a szék(arra állva jutott az ételhez), a leveses fazékban a merítőkanál, a gyermek pedig már az asztalnál kanalazza buzgón a levest. Hüledező képemet látva még meg is kérdezte: "Édesapám is kér ilyen levest? Tessék leülni mert hozom a tányért..." -és már indult is. Még csak három éves és már leülteti az apját... Tehát nem sajnálni kell engem, hogy egyedül vagyok a 4gyerekkel, hanem inkább ..., mert ők már rólam is tudnak gondoskodni. A szó legszorosabb értelmében meg vagyok áldva... velük. Mégis nagyon várom már haza a feleségemet............ Uram segítsd haza!

2008. november 16., vasárnap

Vasárnap Micske-Kécz-Érszőllős

A fenti sorrendben jártam ma végig a körzetet de nem egyedül, mert Jémina és Tirza is velem voltak. Micskén még vendégeknek is örültünk, mert akik a (Hubert)Szabó József testvér unokájának a menyegzőjén voltak a tegnap Ippon, azok közül néhányan talpra álltak vasárnap reggelre. Tudom hogy egy kicsit meredeken fogalmaztam, de nem kell félreérteni!!! Nem egyébre akarok célozni csak arra, hogy ha akárhol akárkik szombat estére tervezik a menyegzői vacsorát és hívő emberek, akkor ne csodálkozzon senki ha vasárnap reggelre a vendégek vagy a testvérek nem jutnak el az öszzejövetelre a hajnalig tartó vacsora fáradtsága miatt...
Na tehát azok akik legyűrtük a fáradtságot és ott voltunk a gyülekezetben a Jeremiás könyvével foglalkoztunk. Hubert Imi szolgált először a 36:20-32 alapján majd én is átadtam amit megértettem:
1. Az Isten igéje még a királyt is megtalálta(akkor is ha a téli palotába húzódott) /hát még minket...
2. Az Úr igéjében ítélet volt, de meg lehetett volna térni még / még ma is meg lehet térni, hogy elkerüld az ítéletet
3. A tekercset el lehetett égetni, de az Úr beszéde megmaradt/ újra írták és ma is szól

Ebédre Tripó Pál testvér hívott, de csak én mentem mert a gyerekek inkább maradtak Hubertéknél. Fél háromkor aztán a gyerkekkel tovább mentünk Kéczbe a cigány testvérekhez, akik már nagy szeretettel vártak. Ott a mennyei Jeruzsálemről beszéltem a Jel.21 rész alapján, arról hogy mi lesz és mi nem lesz ott, azért hogy mi ott legyünk...
Este hatra érkeztünk haza ahol ugyanebből az igéből szolgáltam. Nem voltunk sokan, mert többen misszióuton, rokonlátogatáson voltak vagy betegség miatt hiányoztak, de akik ott voltunk megértettük hogy mit üzen az Úr. Az igehirdetés után jó volt hallgatni az imádságokat, amelyek egymást érték úgy hogy alig lehetett befejezni.
Jó az Úr! Vágyunk Vele lenni!

2008. november 15., szombat

Szombat

A tegnap este Micskére mentem. Három hete voltam ott utoljára(ilyen eddig még nem volt) és már nagyon vártak a testvérek. Igaz hogy eléggé hézagos volt a jelenlét, mert ma menyegző lesz Ipp községben, ahová többeket rokoni szálak fűznek és ezért már korábban elmentek segíteni. Az alkalom után este 10-től a váradi fiatalokkal fociztunk, ahová Szabó Barna is megérkezett. Ők is a menyegzőre jöttek és itt maradnak Micskén vasárnapra is. A mai nap a vasárnapra való készülődés jegyében nyugalomban és békességben telt el itthon, csak a gyermekek meg- megújuló ostroma(játszani hívtak) zökkentett ki nyugalmi állapotomból. Most ismét mennem kell mert családi áhítat következik...

2008. november 13., csütörtök

Csütörtök-Zöld a lámpa :)

Az a helyzet hogy bejegyzéseket inkább csak itthonról tudok írni. Ha nem vagyok itthon akkor csak képeket ill. rövid mondatokat írhatok, mivel olyankor csak a mobilom a billentyűzetem is. Ebből tehát az következik hogy az elmúlt időben inkább házon kívül voltam. Kedden este a tanácsülésről Gergely István elnök testvér hozott haza, mert a kocsink immár egy hete Debrecenben rostokolt zöld kártya nélkül. A tegnap este még itthon voltam a bibliaórán, de azután megérkezett apósom hogy elvigyen Debrecenbe. Így ma reggel már onnan indultam Kisvárdára hogy egy olyan műhelyt találjak ahol nem mondják azt hogy nem megy egy henger. Elmentem oda arra a helyre amit Veres Imre testvér mutatott még a múlt hét szombatján és láss csodát délután már jöhettem haza a zöld kártyával a zsebemben. Veres Imre testvérék még három nagy doboz szabolcsi almával is feltankolt. Az Úr áldja meg sokszorosan!... de nem csak ezért. Amikor Debrecenből kijövet előzgettem a lassú járműveket hát kit látok magam előtt...? Tripó István micskei polgármester baktatott előttem százvalahány lovas Passat autójával. Meg is előztem(120-as tempóban) azon íziben hogy megismerjen és úgy lett. Egyszer valahogy mégiscsak elém került, de mégis én gurultam be először a határhoz. Meg is kérdeztem
-Azt mondták nekem hogy az egyik henger nem megy a négy közül. Szerinted akkor menne ilyen jól az autó?
-Még jó hogy nem megy egy henger... mert akkor hol lennél már ha mind menne... -jött a válasz
Ezekután én a laikus feladom,... de el is adom az autót ha valaki megveszi. Mentem vele eleget. Azután pedig hátha sikerül vennem egy ugyan ilyen autót... a család és a misszió miatt sem vehetek kissebbet.
Most befejezem mert van jó néhány a mai napra kijelölt imatéma(édesapámék, gyergyói misszió, baróti körzet, tuzséri körzet, Veres Imre testvérék, kolozsvári gyülekezet) amit nem akarok holnapra halasztani

Szerda-Nem megy a net ezert egy kis hianyerzetem van, de eleg nekem az Ur kegyelme

2008. november 10., hétfő

Hétfő este

Egy nagyon jól sikerült alkotmánybizottsági ülés után vagyok és e lendületes jelző szerkezet használatára az ülés virtualizált formája sarkallt. Talán először(az ifjúsági szövetségben már évekkel korábban gyakoroltuk ezt) fordult elő Szövetségünk történetében hogy egy bizottsági ülés a világháló egyik hangos, de mégis zárt chatszobájában lett megtartva. Tulajdonképpen egy konferencia beszélgetésre került sor este 8-tól 22.30-ig. Ami nagyszerű élmény az egészben az az hogy nem kellet sokat utazni a gyűlés helyszínére és mikor vége lett, azonnal lehetett nyugovóra (na jó, nekem blogra) térni... de ennek ellenére a munkavégzés is jól haladt. Holnap azonban a netrandevút mellőzve, igazán is találkozni fogunk ha az Úr is úgy akarja, mert szövetségi tanácsülés lesz délelőtt 10 órától Zilahon a gyülekezet alagsorában.

Hétfő

Nagyon gazdag hétvégém volt az Úr kegyelméből, mert sok minden belefért. Kezdve a temetéstől a szolgatársi közösségen át, az evangelizációs estékig. Pénteken délután a temetésről apósom vitt az autójával egészen Tuzsérig(1993-ban jártam itt korábban legációban mint 2. éves teológus) ahová pontosan hat órára , az összejövetel kezdetére érkeztünk meg. Én ott maradtam, apósom pedig hazament Debrecenbe hogy a feleségemet legyen ki szombaton hazavigye. Az alkalom végén a lelkipásztori lakásra mentünk, mert a Veres Imre testvérék vendége voltam ezen a hétvégén. Szombaton reggel Újfehértóra mentünk ahol a nyírségi régió lelkipásztoraival és erdélyi vendégeikkel lehettünk együtt. Jó előadást hallgattunk a Fazakas György(diószegi lp.) testvér előadásában, majd egymást építgetve beszélgettünk a témáról és többször is imádkoztunk. A vadbárány(ilyet még nem láttam eddig, de most ettem is) pörkölt nyújtotta gasztronómiai élvezet "csak" ráadás volt, minden lelki áldás után-közben...
Este hatra éppen hogy vissza érkeztünk Tuzsérra ill. Kisvárdára az evangelizációs alkalmakra, annyira nehezen hagytuk aott a testvéri közösséget.
Szombat este az egyik Révész(melyik család nem az Tuzséron?) család vendége voltam, ahol hat gyermek van és egészen otthonosan éreztem magam köztük. Jó volt.
Másnap délelőtt is a helyi gyülekezetben szolgáltam a bibliaórai igéből és ebédre pedig a Révész Árpád testvér húgáékhoz voltam hivatalos. Ott is hat gyermek van, de a legkisebbik(ő is Virág mint a mi legkisebbünk) itt már 16 éves. Ott volt id. Révész Árpád testvér is akivel egy élmény volt együtt lenni. Nyolcvanöt éves, de annyira friss szellemileg és olyan kellemes a jelenléte a beszéde, hogy a Krisztus szeretete rajta keresztül még az idegent is lenyűgözi. Vele és a lelkipásztorral együtt mentünk délután fél háromra Záhonyba amely imaházban 1991-ben jártam utoljára amikor ott még Tisza Attila volt a lelkipásztor. Onnan visszatérve id. Révész Árpád testvérrel meglátogattunk Tuzséron egy százkét éves testvérnőt. Öt órától az imaházban immár a négy erdélyi lelkimunkás(Pardi Félix, Borzási Pál, Benedek Tibor és én) mellett további öt magyarországi lelkipásztor szolgált a záró alkalmon. Az igehirdetés szolgálatát Borzási Pál testvérem végezte.
Este nyolc után indultunk Debrecenbe mi négyen erdélyiek a Pál kocsijával ahová negyed tíz körül érkeztünk meg és onnan apósommal jöttem haza.

2008. november 6., csütörtök

Csütörtök este2

Egy nagyon egyszerű kis tanmesét hozott a drótposta ami tudományos magyarázatnak is beillik a jelenlegi válság kapcsán és úgy gondoltam hogy másoknak is érdemes elolvasni:

Ha valakinek problémája lenne a jelenlegi pénzügyi válság megértésével, a következő sorok segíthetnek:

1. Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10 dollárért.

2. A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.

3. Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a beígért 10 dollárt. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20 dollárt ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek és újra elmentek majmokat fogni.

4. A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoztak, a falusiak hazatértek. Az ember 25 dollárra emelte az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt majmot fogni.

5. Erre a férfi közölte, hogy 50 dollárt ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat.

6. Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: "Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek darabját 35 dollárért, és amikor az emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50 dollárért."

7. A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket, és megvették az összes majmot.

8. Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.

Welcome to Wall Street...