2010. szeptember 30., csütörtök

Szerda - Csütörtök - Most éppen ülök...

de a tegnap óta már rám is fér:) A szerda esti bibliaóra után vezetőségi megbeszélést tartottunk, mert vasárnap testvéri óra és úrvacsorai alkalom vár ránk. Eléggé megnyúlt a beszélgetésünk a különféle ügyek miatt, ezért csak 23 óra után kerültem haza.
Ma reggel miután a gyerekeket(Jémina, Tirza) Margittán leadtam iskolába, óvodába, a feleségemet elvittem Debrecenbe az egyetemre. Mikor odaértem már fordultam is vissza, hogy 11-re hazaérjek mivel akkorra beszéltük meg Lukács György testvérrel a találkozót. Együtt látogattuk meg az özvegyeket, időseket, betegeket hogy úrvacsorai közösségben legyünk velük.
Késő délután végeztünk csak, mert mindegyik helyen többet időztünk mint máskor. Lina nénivel(97 évesen ő a falu legidősebb lakója) különösen érdekes volt elbeszélgetni, hiszen ő jól ismerte az apai nagyanyámat Veress mamát alias Kónya Juliannát. Sokat tudott mondani dédnagyapámék családjáról. Ő noha 97 éves lesz október 19-én a tavalyig még egyedül kapálta meg a 40 áras kertecskéjét és még most is önellátó, aki a háztájit is ellátja majorsággal együtt. Az orvos azt mondta hogy a szíve és a gyomra még mindig nagyon jó, csak a látásával van gond. Szürke hályog van mindkét szemén, de ő ebben a korban már nem akar műtétre menni. Kész élmény volt a vele való beszélgetés és imádkozás, mert nem egy megfásult személyt találtunk, hanem egy elkeven hívő asszonyt, aki azon csodálkozik hogy az Úr miért tartja még itt a földön. Erre  a kérdésre igyekeztünk a választ közösen megtalálni.
Fél hatra jöttek a tinik, akikkel hét órakor elindultunk Szilágypérba, mert el akartak kísérni az ottani bibliaórára. Tirzát és a kis Virág-Violát is elvittük, mert a feleségem úgy beszélte meg Ilukával és Sándorral hogy a jövő hétig ott lehetnek náluk, míg mi jövünk-megyünk-tanulunk-dolgozunk-szolgálunk.
A kis tinicsoport(9-en) szépen szolgált énekekkel és bizonyságtétellel. Dicsőség az Úrnak!!! Este 11 körül értem haza, miután mindenkit hazavittem. Szép, gazdag, és jó napunk volt az Úr kegyelméből. Örömmel fekszem le! Áldott az Úr!!!

2010. szeptember 28., kedd

Kedd -Jó hogy lett!

Miután a tegnap este együtt votunk a Budai családdal(Lajos+Evódia+gyerekek), egy kicsit későn feküdtünk le, így nem volt olyan könnyű ma reggel az ébredés, de mégis sikerült. Miután elvittem a gyerekeket az óvodába, iskolába Margittára, Ottományba igyekeztem ahol márt várt az én szolgatársam-testvérem Szabó András. Onnan már együtt mentünk Nagyszalontára, a nagyváradi missziókerület lelkipásztori találkozójára. Útközben csatlakozott hozzánk Diószegen Fazakas György, Paptamásiban pedig Albert István Zsolt testvérünk, így négyen érkeztünk meg délelőtt 10-re a találkozóra. Ott az áhítat után Simon József testvér tartott előadást a gyülekezeti evangelizálás módszereiről, majd ezután kötetlen beszélgetés és imádkozás következett. Az alkalmat szeretetvendégség zárta, melyen a nagyszalontai testvérek szolgáltak felénk.
Estére érkeztem haza és már indultam is az esti imaközösségbe, mely nélkül csak tántorgó szolgálók lennénk. Áldott az Úr, akit igazságban és lélekben imádhatunk!!!
 Még a helyünket keressük...

Simon József lelkipásztor testvér szolgál



A nagyszalontai imaház...

2010. szeptember 27., hétfő

Hétfő - Meglepő...?

Hogy ma is vannak ilyen áldozatkész emberek, mint ahogy az az egyik csütörtöki bejegyzéshez érkező kommentből kiderül? Szerintem nem.

"Kedves Efraim. Rendszeres olvasoja vagyok a blogodnak es meg kell mondjam hogy nem mindenben ertek egyet veled. De most tenyleg ,,Fejen talaltad a szöget''.Nekem is megdobbant a szivem. Önallo elektrotechnikus vagyok nemetorszagban (nemet oklevel es 25 eves szakmai gyakorlat tulajdonaban). Örömmel vallalnam a teljes epület villanyszereleset,beleertve tv, telefon es a net halozatot. Tervezes, szereles,anyaggal együtt teljesen ingyen! Ugy erzem ez az UR akarata! Ezert meg sem varom mig a felesegem haza jön a munkabol annak ellenere hogy az ö jovahagyasa nelkül nem szoktam semmire pecsetet tenni. Csak felreertes elkerülese vegett jegyzem meg hogy en nem vagyok ,,patron'' csak egy ,,szürke (magyar) eger'' es a hazunkra felvett kölcsönt meg par evig fizetnünk kell, de ennek ellenere vallalom mert tudom hogy Ö idejeben ki fogja rendelni nekem az ehhez szükseges penzt es eröt!Különben ha ez az ajanlat nektek megfelel es megbiznatok a vegrehajtasaval en ezt nem teherkent latnam hanem egy tisztessegnek, kivaltsagnak,hisz mi lehet annal szebb es hasznosabb mint az UR szölöjeben munkalkodni(mig le nem megy a nap). Szeretettel testvered az urban. Jelezd ha erdekel az ajanlatom es megadom a nevet es cimet. PS Felölem maris lehet kezdeni az epitkezest. Most meg csak arra kerlek hogy ne talalj sok helyesirasi hibat mert az utobbi 25 evben összesen 4-5 oldalt irtam magyarul es a gepem billentyüzete a nemet abc-nek felel meg,igy hianyzik sokszor az ekezet. "

Lám-lám..., ha az Úr elkezd  valamit mozgatni, akkor ott az övéi is elkezdenek ébredezni, mozogni, imádkozni, szervezni sőt áldozatokat hozni.

Bárcsak látnánk mindig azt amit az Úr akar mutatni, lennénk ott ahol az Úr akar látni és tennénk azt amit az Úr akar munkálni!!! Ámen!

U.i. Lehet  nagyobb áment is mondani, mint amilyet írtam:)

2010. szeptember 26., vasárnap

Vasárnap - Hálás feladat

volt a mai napra készülni, márcsak azért is mert gyülekezetünkben ismét gyermekbemutatásra készültünk. Az egyik Gombos család(Ferenc és Emma) negyedik gyermekéért Debóráért adtunk hálát és a szülőkkel egyetértésben az Úrnak ajánlottuk. Erre az ünnepi aktusra a délutáni istentisztelet keretében került sor ahová egy kicsit késve érkeztem meg Szilágypérból, ahol úrvacsorai közösségben voltunk a testvérekkel. A délutáni alkalomra oda sem érkeztem meg idejében, mivel a délelőtti kéczi szolgálat(ott is úrvacsoráztunk) és az azt követő lelkigondozói beszélgetés a késő délutánba nyúlott. Jémina és Tirza voltak, akik a mai napon társaim voltak a lelkimunkában... Hála az Úrnak értük... is, meg  Veres Róbertért és feleségéért Gertrúdért, akik ma ismét meglátogattak a tavalyi alkalom után már hagyományt teremtve a házassági évfordulójukon. Sajnos én nem voltam idehaza, ezért csak a feleségem fogadhatta őket, de ezekután a jövő szeptemberi látogatásukat már most be kell táblázzam :) Örülök nekik, de ami még több: az Úr is kedvét leli bennük! Tartsd meg és áldd meg Uram Őket!!! ÁMEN!

2010. szeptember 25., szombat

Péntek-Szombat - Nem adom a lányomat

sem románnak, sem magyarnak, sem ...,sem... sem..., csak az Úrnak!!! Pedig románnak is jól mutatna ebben a népviseletben, nem? Mivel ő csak magyar állampolgár ezért román óvodába jár, így őt is beöltöztették a margittai napok alkalmából ebbe a hacukába. Aztán majd ha iskolás lesz, akkor a nővéréhez hasonlóan ő is magyar tagozatra jár majd, és kéretik majd e "kompromittáló" felvételeket helyén kezelni!... :)



Tegnap és ma Debrecenben voltam a feleségemmel, Juditkával és a kicsi Virággal. Amíg ők intézték az ügyeiket(orvosi vizsgálat, vásárlás, beteglátogatás), addig én az egyetemen voltam, ahol intézményi arculattervezés volt a program...
Ma estére viszont már sikerült hazajönnöm, mert este hattól a bemerítkezendőkkel kellett foglalkoznom, utána pedig ifjúsági óra volt, ami fél tízig tartott. Dániel könyvét kezdtük el tanulmányozni ebben a félévben...

2010. szeptember 23., csütörtök

Szerda-Csütörtök - Olyan gondokkal küszködök

melyek tágabb értelemben vett közösségi életünkkel kapcsolatosak. Konkrétan arról van szó, amit a kedd esti imaközösségünkben is szóvá tettem.
Erdélyi Baptista szövetségünk már jó ideje azzal küszködik, hogy miként oldja meg a szalárdi öregotthon helyzetét, aztán az is kérdés hogy mi legyen a kolozsvári telek( több százezer eurós ingatlan) sorsa. Oda külső finanszírozású projektben gondolkodtunk mindezidáig, mely szerint egy üzleti konstrukció keretében Teológiánk is helyhez jutna a maga 4-5 hallgatójával 2 évente.
A jelen szükségeit látva azonban gyökeres változtatásra lenne szükség a prioritások megfogalmazása tekintetében. Ne értsen félre senki amikor azt mondom, hogy nem a piaci alapon működő idősek gondozására, ill. a 4-5(sokat mondtam) teológus képzésére kellene nekünk milliárdokat folyósítani, hanem ifjúságunk védelmére.
Mire gondolok? Abból a közismert tényből indulok ki, hogy ifjaink többsége felsőoktatási képzésben tanul Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen. Nem lehetne abban gondolkodni, ifjaink fizikai-szellemi és lelki szükségleteit látva, hogy 50-60 fős kollégiumokat(bentlakásokat) építsünk(erre sokkal inkább meglenne a közös akarat, mint a jelenlegi elképzelésekhez) egyik vagy másik egyetemi városban? Úgy gondolom, hogy sok hívő szülő nagyobb békességben lenne ha tudná: gyermekük hívő környezetben és felügyelet alatt van ott a  nagyvárosban, ahol minden reggel közös áhítat után mehetnek tanulni az ifjak, valamint este 10 óra után mindenki biztos nyugovóra tért. Közöttük pedig elfér az a néhány teológus is(kifejezetten gyakorlati terep a részükre az ifjúsági missziót illetően), akikre mindezidáig is odafigyeltünk.
Azt tapasztalom ugyanis, hogy az egyetemi évek sok ifjú életében a lelki hullámvölgyek időszakai, hányatott helyzetük( egyszer ilyen máskor olyan albérlet) és a felületes szülői felügyelet miatt. 
Összefoglalva tehát gondolataimat, a szükségeket látva szemléleti és gyakorlati változásra vagyunk predesztinálva a fenti kérdésekben.

Hogy kellett-e ezen gondolkoznom ill. látásomat digitális formába öntenem, ezek után elválik...

2010. szeptember 22., szerda

Kedd - A csillagos ég

alatt álltam egy negyed órát kb. miután hazajöttem a ma esti imaközösségből. Szép teliholdas éjszaka van. Nem tudom, hogy Te mikor néztél fel utoljára a csillagos égre, de én ma este újra meghajoltam Teremtőm előtt. Jó, jó ott van a tudat állandóan az emberben, hogy kicsi, parányi és folyamatosan kegyelemre szorul, de abba belegondolni hogy Jób is, Ábrahám is ugyanazokat a csillagokat nézte mint én, az hátborzongatóan kellemes érzés... "Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. Jó az Úr és örökkévaló az Ő kegyelme" Ilyen igei idézetek tolultak szívem mélyéről az ajkamra, miközben a szemem az égre tapadt. Jó volt az a negyed óra és nem cserélném el senkivel, DE ajánlani tudom mindazoknak, akik egyik napról a másikra tengetik nyomorult földhözragadt életüket! Továbbá azoknak is kívánom e terápiát, akik az Úr megváltott gyermekei ugyan, de jelen időben sok panasz van az ajkukon...

2010. szeptember 20., hétfő

Hétfő - Itthon

voltam egész nap és így volt időm egy csomó elmaradt dolgot rendbe hozni az alatt is míg Márti elvitte Juditkát és Tirzát a fogorvoshoz Micskére. Igen jól írtam a helységnevet, mert abban a faluban jól felszerelt fogorvosi rendelő működik. A feleségem azt mondta, hogy jobban megérte elmenni odáig, mintha Margittára mentek volna, mert emberközelibb bánásmódban részesültek...

Azon kevés alkalmak egyike, amikor valakit hintáztatok :)
Virág vegetáriánussá akarja nevelni a kutyát

E két nő, Márti(34) és Virág(2) között van az összes többi a családban.

2010. szeptember 19., vasárnap

Vasárnap - Születésnap

Az időjárás viszontagságai miatt elmaradt a mai napra tervezett zilahi és nagyváradi missziókerület közös hálaadónapja. A feleségem és én ma reggel Tripó István testvérékkel Gödöllőre mentünk ahol a délelőtti igéből szolgáltam a gyülekezetben. Abban a városban és gyülekezetben, ahol a feleségemmel kezdtük közös életünket. Egy évig míg ott voltam teológus, annak a gyülekezetnek voltunk a tagjai. A délelőtti igék alapján beszéltem kétféle hívőről(Aháb és Jósafát), kétféle prófétáról(Cidkijjá és Mikájehu) és az egy isteni igazságról Jézus Krisztusról. Hiszem hogy nem hiába... Jó volt látni az ismerősöket, testvéreket(Szabó család), akiket még gyerekkoromból Zilahról ismertem és jó volt együtt lenni az ebédnél is barátommal Szabó Barnával, aki ma töltötte a 40. életévét. Urunk áldása maradjon rajta!!!

2010. szeptember 18., szombat

Csütörtök-Péntek-Szombat... csak néhány mondat

arról hogy mi történt az elmúlt napokon. Mivel megkezdődött az iskola, ezért nagyon mozgalmasak a napjaink. Reggel Jémina és Tirza, délután Mirjám mennek óvodába és iskolába Margittára. Juditka itthon járja az ötödik osztályt, míg én és a feleségem a Debreceni Egyetemen folytatjuk a tanulmányainkat. Csütörtök este Szilágypérba mentem szolgálni ahová elkísért Lukács György testvér és a negyedik lányom Tirza. Péntek este Micskén voltam bibliaórán, ahonnan Debrecenbe mentem, hogy ma reggel már onnan induljak az egyetemre. Azonban reggelre nem várt esemény következett be. Az autó alatt a sok eső és helytelen csatornázási munkálatok miatt, megnyílt a föld és úgy elsüllyedt, hogy csak darús kocsival tudtuk kiemelni. Ami este még szilárdnak látszott, reggelre beszakadt. Igen veszélyes dolog mostanság Magyarországon tölteni az éjszakát. egyik esetben az épület omlik össze(lsd berettyóújfalui imaház) más esetben az autót nyelné el a föld. Hála az Úrnak hogy minden sérülés nélkül megúszta az autó ezt a kalandot. Ezután jobban meg kell nézzem, hogy hova parkoljak a nagy magyar alföldön...

2010. szeptember 15., szerda

Szerda - Temetés

Eltemettük Pernyész Erzsébetet aki élt 83 évet. Sajnos többet nem lehet írni róla..., de az üzenetről igen. A Máté evangéliuma 3. részéből a 8-11-et olvastam fel. Mivel a fejsze a fák gyökerére vettetett, ezért a megtéréshez illő gyümölcsökről(alázat-bűnös voltunk elismerése, bűnbánat, bocsánatkérés valamint a bűn elhagyása) beszéltem a jelenlevőknek, melyek hiánya kizár isten országából, de meglétük viszont biztosítják az üdvösséget. "Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket!!!"

2010. szeptember 14., kedd

Kedd este - Temetésre készülve

imádkoztunk az imaközösségben a holnapi napért. Pernyész Erzsébetet fogjuk temetni, aki nem volt tagja a gyülekezetünknek(kizártuk helytelen életvitele miatt), de mégis hozzánk tartozott, mert nem ment más egyházhoz. Nem lesz egy könnyű, de hiszem hogy az Úr megsegít és lesz üzenet az élőknek. Ámen!

U.i. Balczó Andrásról -akivel együtt szolgáltunk a 2008-as zilahi ifjúsági konferencián- egy terjedelmes cikk jelent meg ma az index.hu kezdőlapján. Ez azért is érdekes, mert ő akkor azt mondta hogy sem a nyomtatott sem az elektronikus sajtónak nem nyilatkozik. Megvolt az oka rá, ugyanis sokszor elferdítették a mondanivalóját, illetve kihagyták belőle a személyes bizonyságtételét.  Most elolvasva a cikket itt úgy látom hogy az van benne amit ő akart. Áldja meg az ÚR feleségével és 12 gyermekével együtt!!!

2010. szeptember 13., hétfő

Hétfő - Erős határvonalak

azok, melyeket ma Mirjám, Judit és Jémina átléptek. Mától kezdve ugyanis 3 iskolás gyermekünk van, mert Jémina elkezdte az első osztályt. Juditka a négy elemi után felső tagozatos(ötödikes)lett, Mirjám pedig középiskolás. Mirjám, Jémina és Tirza Margittára járnak iskolába-óvodába, míg Juditka itthon Érszőllősön koptatja az iskolapadot. Van tehát kikért és miért vigyázzunk és imádkozzunk az elkövetkező időkben is. Az Úr legyen kegyelmes hozzánk, hogy megmaradhassunk az egész család mellette, akár együtt vagyunk, akár szétszóródunk...!

2010. szeptember 12., vasárnap

Vasárnap - gazdag nap...

A tegnap éjfél után érkeztem haza a Hargitáról miután  Budai Dánielt, Zilahon a szüleinek átadtam. Nehéz volt látni édesapámat abban az állapotában, de mégis jó volt tapasztalni hogy az Úr közelségében létezik. A szenvedések által annyira közel van Hozzá hogy mi egészségesek olyat még nem tapasztalhattunk.
Ma délelőtt Micskére mentem a negyedik lányommal Tirzával, ahol délelőtt úrvacsorai alkalmunk volt. Ebédre Szabó József testvérék vendégei voltunk és a délutáni összejövetelre már velük mentünk. Este hatra hazajöttünk és itthon is a Zsidókhoz írt levél 5:11-6:3-ból szolgáltam Ozsváth Miklós testvérrel, aki éppencsak hogy hazaért a Nagyváradról, ahol ma volt a a belvárosi magyar baptista gyülekezet 125 éves jubileuma. Az alkalom végén imádkoztunk a betegekért, az iskolásokért akik holnap kezdik meg az új iskolaévet és egy házaspárért(Híri Károly és Márta) akiknek holnapután lesz a 25. házassági évfordulójuk. Az összejövetel után visszamaradtam azokkal akik jelezték, hogy szeretnének bemerítkezni. Öten voltak azok akikkel megállapodtunk abban, hogy a gyülekezeti tagfelvételig minden szombaton este hat órától egy órán át bibliatanulmányt folytatunk.

2010. szeptember 11., szombat

2010. szeptember 6., hétfő

Az Úr válaszolt

Sent via BlackBerry from Vodafone Romania


Drága testvéreim!

 

Úgy látom, hogy az Úr válaszolt az imádságokra. Édesapám ma jobban érzi magát, még enni is tudott. A fájdalom nem múlt el, de enyhült. Nagyon köszönjük a testvéri támogatást.

Szeretettel, ifj. Veress Ernő és családja

2010. szeptember 5., vasárnap

Vasárnap - Imakérés

Kedves Testvéreim az Úrban!

                Édesapámat augusztus 26-án műtötték újra a jobb szemével. Az első műtét, ami korábban volt arra volt jó, hogy eltávolították a szeméről a szürkehályogot. Az utóbbi műtét viszont a lencse felvarrása miatt történt. Ennek már több, mint egy hete, azonban óriási fájdalmak maradtak utána. Nem beszélve a 2,5 órás műtétről, amikor felvarrták a szemére a lencsét. Az eltelt időszakból csupán két nap volt valamennyire könnyebb, a műtét utáni péntek és a múlt heti kedd. De végig megmaradt a szörnyű fájdalom. A kórházból pénteken vittük haza, ugyanis ott sem tudnak enyhíteni a fájdalmán. Nem tud aludni, nem tud enni, ezért a szervezete nagyon legyengült. Járni is alig tud. Kívánkozik hazaköltözni, az iszonyú fájdalom miatt. Kérlek imádkozzatok érte ma, vasárnap folyamán, ha megkapjátok ezt a levelet és olvassátok fel a gyülekezetben is. Mi hisszük, hogy az Úr imameghallgató Isten és Ő enyhíteni tudja a fájdalmakat. Köszönjük az eddigi imatámogatást is. Az Úr áldjon meg titeket!

Testvéretek az Úrban, ifj. Veress Ernő 

2010. szeptember 4., szombat

Szombat - Csak néhány mondat

arról hogy Evódia húgom ma meglátogatott a gyerekekkel. Aztán eljött velünk Debrecenbe anyósomékhoz, ahová Komáromi Mártáék elhozták Kamillát, a harmadik gyermekét Hajdúszoboszlóról. Miután a nők bevásároltak és én is elintéztem ezt-azt Székelyhídra mentünk a feleségem unokatestvéréhez Szilágyi Zsoltékhoz, majd onnan Szilágypérba hogy mi is hazahozzuk gyermekeinket Jéminát és Tirzát, akik Erdei Sándoréknál vakációztak. Este kilenc óra felé érkeztünk csak haza és várjuk a vasárnapot, az áldást...

2010. szeptember 3., péntek

Péntek - Érnek még meglepetések...

Pl. Micskén ahová ma estére mentem bibliaórára. A Józsué könyvének 7. részét tanulmányoztuk az Istennek szentelt dolgokról és miután vége lett a bibliaórának még egyebek is szóba kerültek. A házassági évfordulók. Volt és lesz 50 éves, 15 éves, sőt még egy 60 éves házassági évfordulóra(Hoble János és felesége, Irma 1950-ben kötöttek házasságot) is sor kerül majd októberben, ha az Úr is úgy akarja, melyre készülnünk kell. Szó szót követett, emlékek is előjöttek és maga a "SZERELEM" is a beszélgetés tárgya lett. Néhány mondat után Hubert Imre testvér felállt és mindannyiunk hallatára azt mondta: "Én soha nem voltam szerelmes, hála az Úrnak!" Ezen aztán nagyon meglepődtem hiszen még nemrég is úgy láttam őt ragaszkodni a feleségéhez mint ha fiatal jegyespárok lennének... Mondom neki hogy hát csak az Úrtól van a szerelem is hiszen az Énekek Éneke is erről beszél, mire ő azt válaszolta hogy az efézusi levélből ismert szeretetről tud csak... Szabó József testvér erre azzal replikázott hogy ő még mindig szerelmes, sőt még jobban fűti a szerelem mint ifjúkorában(50 éves évfordulóra készülnek). Mivel nem tudtunk közös nevezőre jutni a "SZERELEM" bibliai fogalmának kérdésében Tripó testvér javasolta hogy az egyik bibliaórának majd ez legyen a témája. Na hát ezt soha nem gondoltam volna, hogy 50-60 éves házassági évfordulót ünneplő házastársak részére kell egyszer a szerelem témájában bibliaórát tartanom. Micskén még ez is előfordulhat :)

2010. szeptember 2., csütörtök

Csütörtök - 15 éves házassági évforduló

volt ma a Tripó családban. Ez alkalomból Tripó István testvért elvittem egy körútra... Felvittem a Hórebre, aztán elvittem Zilahra is ahol megláthatta azt a szobát, ahol édesapámmal életemben először azért imádkoztunk hogy az Úr vegye el a szerelmet a szívemből(akkor 18 éves voltam), mert nem volt még akkor ott annak az ideje... Igaz hogy most más volt az imatéma, de imádkoztunk és ebben társaink voltak Erdő Endre és Budai Lajos testvérek. Miután több mint egy órát testvéri-szolgatársi közösségben eltöltöttünk hazaindultunk, hogy Tripó testvér a feleségével is tudja megünnepelni ezt a nevezetes évfordulót.

Rövidebben fogalmazva: A HOREB alapítvány kuratóriuma ma ülésezett...

Csütörtök - Megtérő a láthatáron... (ez volt a három pont a tegnap)

Kedden este az imaközösségben testvéreimnek megemlítettem, hogy foglalkoztat a gondolat miszerint felkeresem azt, aki oly sok levelet(csak egy részét lehetett itt olvasni) írt nekem. Arra az elhatározásra jutottam hogy ha még jön egy levél, akkor nincs mese el kell menni hozzá. A levél menetrend szerint szerda délután meg is érkezett és a gyülekezeti elöljáró testvérrel elindultunk Luczi Barnáékhoz(ő a pünkösdi gyülekezet elöljárója és ott van szálláson I.E.). Egy kicsit meglepő volt az érkezésünk, de fogadtak. Miután elmondtam ugyanazt, amit itt a blogon is helytelenítettem, mintegy órányi beszélgetés után I.E. megkérdezte hogy mi a megoldás? Azt válaszoltam hogy a teljes megalázkodás Isten előtt, a bocsánatkérés és a helytelen gyakorlat elhagyása esetén van esély a helyreállásra. Ezután kérte hogy imádkozzak érte, hogy tudjon megváltozni. Miután imádkoztunk és kértük az Úr kegyelmét, arra kért hogy néhány sorban írjam meg mi történt. Ezt én megígértem és azzal egészítettem ki, hogy ő is kellene írjon levelet amelyben leírja a változást. Ez ma érkezett meg és közzé is teszem. Igaz hogy nem annyira részletes, mint amennyire most kifejtettem, de adja az Úr hogy I.E. megtérése tartós legyen! Ámen!!!
Íme a levél:

És mikor imátkozva megáltok bocsássatok meg,ha valaki ellen valami panaszotok van: hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket.” /Márk. 11:25.

2010.szeptember elsején, az Ige szerint történt a délutáni órába.
Az Efraim érszőlősi baptista lelkipásztor eljött az otthonomba.
Vele jött a gyülekezet vezetője, H.János, áldott, jó testvérünk.
A fenti Ige alapján egy akarattal, békességgel volt az Úr velünk.
Bekapcsolódott a szolgatársunk, Luczi Barna testvér, a házigazda.
Az egyenkénti ima által, hittük, hogy az Úr a kérésünket megadja.
Mivel tisztázva lett minden, megtörtént a megbocsájtás és a béke,
és minden ügyünkre nézve, végleges pontott tettünk.
Az Isten Igéje, az mely teljes győzelmet tud hozni a Sátánal szembe,
így győzzöt az Úr és béke, megbocsájtás van mindegyikőnk szívébe.
Köszönet az Úrnak, hogy eljött hozzám az Efraim téstvér a Jánossal,
Nagy áldást, megbocsájtást, békét nyujtott az Úr ma mindanyiónkak.
Minden szolgálattevő kik az Urat szolgálják a hivő gyülekezetekben,
legyen rendezett az életünk, hogy bejussunk ma az örök üdvösségbe.
Ámen. 2010 szeptember 2. Rev Ixxxx Exxxxx.
Az Úr közel – jövel Úram Jézus.

2010. szeptember 1., szerda

Szerda - Ősz van...

hideg és esik az eső nálunk szeptember elsején. Mégis jutott öröm erre a napra is. Ferenczi János testvér hétfő óta már azon iparkodik hogy a kazánt, a fűtést, a meleg vizet szinkronba hozza. Hegeszt, forraszt, olvaszt, cinez, vág, teker, csavar, vakar, kapar és mégsem zavar mert a fűtés szerelés mind ezzel jár, na meg azzal hogy hideg vízzel is megtanultunk zuhanyozni :) De ma estére újból volt meleg-víz. Öröm1.
Vendég is érkezett hozzánk délutánra Albániából indulva Kárpátalján keresztül Erdő Endre testvér személyében. Ő szolgált ma este a gyülekezetünkben és itt is alszik a legkisebb gyermekünk(Virág-Viola) nagy örömére.Öröm2.
Délután még 3 pontot(aki érti tartsa meg) is tettünk egy ügy végére ifj. Híri János testvéremmel. Öröm3.
Tehát még egy ilyen esős nap is lehet fényes és örvendetes, különösen így van ez akkor ha az esti szolgálat a megdicsőülés hegyén történtekről szólt. "Jó nékünk itt lenni."