2011. október 30., vasárnap

Sopronban a "leghűségesebb" városban

is hűségesek maradtunk szokásunkhoz mely szerint minden vasárnap gyülekezetbe megyünk. Jó volt együtt lenni az Úrral és a soproni testvérekkel itt. Erdélyből ideszármazottak itt is vannak, úgyhogy otthon éreztem magam, különösképpen azután, hogy Szatmárnémetiből és Korbolyáról(Érszőllőshöz közeli kis falu) való testvérek fogadtak már az udvaron.
Az imaház és az alábbi képen látható emléktáblás épület egymással szemközt találhatók

"Magyarok maradtunk" hirdeti a felirat, de milyen jó lesz ha mi többet is tudunk mondani ennél, minden próba, kísértés és nehézség után: "Hívők maradtunk", "Hűségesek maradtunk Jézushoz, a Biblia tanításához, a kegyességhez stb..." Ámen! 
 Márti a Korbolyáról elszármazott testvérnővel
A vasárnapiskolások szolgálata
Frank Sándor testvérrel a szeretetvendégség előtt
Sopronban a Várkörút egy szelete

2011. október 29., szombat

Bécsben - házaspáros körúton

már egészen más volt a hangulat. Rengeteg turista között épp hogy csak utat találtunk célunk felé. Itt már nem volt gond a nyelvi különbözőség hiszen több nyelven is hallottunk, láttunk-olvastunk... Magyarok is sokkal többen voltak(legalábbis a beszédet tekintve) mint Pozsonyban. Azonban innen is jobbnak láttuk egy nap után keletre fordulni és a "leghűségesebb" városig menni. Holnapra ide hívtak testvéreink a Bárka Baptista gyülekezetbe. Frank Sándor testvérrel is fogok találkozni, aki ugyancsak ezt a gyülekezetet látogatja meg...
A fiákerek végállomásánál

Hubmayer Baltazár(olvasd el!!!) emléktáblája

Pozsonyban - házaspáros körúton

A feleségemmel ellátogattunk a magyar országgyűlés(a rendek gyűlése) egykori székhelyére, de a magyar volta csak töredékeiben lelhető fel ennek a városnak. elég lehangoló volt látni hogy amit Funar Kolozsvárral tett azt Ficoék sokkal felülmúlták "Bratyiszlava" tekintetében. Minden régi épület, műemlék a szlovák nemzetről szólt, pedig az országuknál még nagyapám is idősebb volt. Magyar írást csak régi megkopott templom falon láttam. Azonban nemhogy magyar nyelven, de még angolul sem nagyon találtam feliratokat. Kezdve a parkolóórák működési tájékoztatójától az éttermek menülapjáig. Egy angol nyelvű felirat(az is inkább ábrával) azért elég sokszor feltűnt: "I (szív) Bratislava". (Szívtam is a fogam rendesen:) Az embernek fél nap után olyan érzése támadt, amit ezze lehetne legjobban kifejezni: el innen minél hamarabb...

Pozsonyban csak itt tudtam mosolyra bírni a feleségemet

2011. október 25., kedd

Budapesten a Baptista Központban

vagyunk együtt ezen a napon a MABAVISZ(Magyar Baptisták Világszövetsége) őszi tanácsülésén. A tagszövetségek képviseletében Mészáros Kálmán, Mészáros Kornél, Papp János(Magyarország), Nyúl Zoltán(Vajdaság), Dóczé Bálint(Felvidék), Nehro Bálint(Kárpátalja), Simon József, Borzási István testvérek és én (Erdély) tárgyaltunk a közelgő Reménység Fesztivál szervezési feladatairól és egyéb fontos kérdésekről.
Borzási István testvér még nem érkezett meg

2011. október 20., csütörtök

Maratoni ülésünk volt

a tegnap az elnökségben. Délelőtt 10-től este fél nyolcig voltunk együtt amit csak egy rövid ebédszünet szakított meg. Így év vége felé elég sok minden összegyűl egy ekkora közösségben mint a miénk, de hála az Úrnak hogy nem keservesen hanem jó hangulatban és -ami még fontosabb sok- hitünk szerint jó irányba haladtunk. Egy teológiára jelentkező fiatalembert is meghallgattunk, akinek a bizonyságtétele meggyőzött minket arról hogy támogassuk a felvételi kérelmét. Így tehát egy új diákunk van a teológián Szálasi Rudolf személyében... Imádkozni kell érte!

2011. október 18., kedd

Vasárnap este az ifjúsággal



Az alábbi videó pedig a múlt hétről van és a KCA beszámolóhoz kapcsolódik. Zozó énekel és a hollandok kísérik...

2011. október 16., vasárnap

Diakónus avatás délelőtt, hálaadó ünnep délután

Gazdag napunk volt ezen a vasárnapom. ifj.Híri János testvér avatására több lelkipásztor is érkezett. Bándi Sándor és Bodor Sándor testvérek(korábban mindketten pásztorolták ezt a gyülekezetet) hirdettek igét délelőtt, míg az avatás szertartását Kovács Gyula mszk. elnök testvér vezette. A köszöntést és a programvezetés szolgálatát házigazdai Tripó István testvérrel osztottuk meg.
A délelőtti imaáhítaton Ferenczi Béla és Tripó István testvérek buzdítottak hálára
Délutánra már csak Tripó testvér maradt a vendég szolgálattevők közül, ezért őrá hárult az igei szolgálat. Előtte azonban ahogy az énekben is énekeltük("Vedd számon az áldást s nézd meg egyenként...") csokorba szedtük mindazt, ami egyéni és közösségi életünk vonatkozásában is hálára indított a mi Istenünk iránt. A községünk polgármestere Beke László és a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke Szabó Ödön is közöttünk voltak és még ők is elmondták hogy miért hálásak az Úrnak ha vissza tekintenek az elmúlt esztendőre. Tripó testvér a Zsid.12:28-29 -"Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel. Mert a mi Istenünk megemésztő tűz." -alapján tanított és buzdított hálaadó életre. Hisszük hogy az Úr elfogadta a hálánkat és reméljük hogy az Úr kéréseinket is meghallgatja amikor azokért könyörögtünk akik még távol vannak az atyai háztól. Ámen! Úgy legyen!

Délután Ozsvát Miklós gyülekezeti pénztáros testvér sorolja éppen az anyagi javakat amelyekért ugyancsak hálát adtunk



Watch live streaming video from erszollos at livestream.com

2011. október 13., csütörtök

BŰNRENDEZÉS - Hogyan?

A KCA által megrendezett találkozó egyik részében merült fel a címben említett kérdés egyik testvérünk elbeszélése nyomán. A történet a következő volt. Egy házaspár  megtért és készültek a bemerítésre azonban a feleség fontosnak tartotta még a bemerítés előtt bevallani a férjnek hogy korábban megcsalta. Ez annyira rosszul esett a férjnek hogy a hitében meggyengült(különben együtt vannak), és így mindkettejük esetében elmaradt a bemerítés. A lkp. testvér aki elmondta ezt az esetet megjegyezte hogy sajnálatos módon a feleség nem konzultált a lelkipásztorral a bűnrendezés előtt. Mire elhangzott egy olyan vélemény, hogy ilyen esetekben nagyon tapintatosnak kell lenni. Jobb ha a vétkező fél nem beszél arról amit az Úr már megbocsátott, mert az ilyen bűnvallással csak felbolygatja a másikat. Elég ha a lelkipásztor tud róla. Erre reagáltam én(Kajcza testvér még példával is alátámasztotta) úgy hogy mi van akkor ha utólag mégis kiderül a megcsalatás? Avagy nem fog akkor a hívő fél hitelessége megkérdőjeleződni? A kérdés nyitott maradt és elhatároztuk hogy a következő alkalmon erről, mármint a bűnrendezésről egy tanítást kell tartani. Addig itt a véleményeknél más is kifejtheti álláspontját ezzel kapcsolatban.
Személyes meggyőződésem a Biblia alapján, hogy minden esetben ha valaki ellen vétkeztünk azt nem csak Istennel, hanem az illetővel is rendezni kell. Amennyiben rajtunk áll természetesen... Férj feleség között különösen fontos hogy az egymás ellen elkövetett bűnök, legyenek kettejük között rendezve. Ugyanis nem a mély hallgatás tartja meg a házasságot vagy a testvéri békességet hanem az őszinte szeretet. Ezt egyébként a múlt rendszerben elkövetett "testvéri" árulás bűneire(a "megtért" besugókra nézve) is érvényesnek érzem. 

2011. október 11., kedd

A KCA munkatársaival

voltam együtt a tegnap este és a mai napon. (A KCA munkájáról itt lehet bővebben olvasni) A Szövetség képviseletében volt nekem ott szolgálatom a Mt. 18:15-20 alapján.
Kajcza János testvér beszámolóját hallgatjuk

2011. október 9., vasárnap

Lecsméren voltunk

ma délután az érszõllõsi fiatalokkal hálaadó napon. Este itthon pedig Nagyfauból voltak vendégeink.


2011. október 8., szombat

Gere Szabolcs emléknap volt ma

Nagyváradon, ahol befejeztük azt ami május 14-én abbamaradt. Közösségi sportnap volt melyen evangelizáló alkalomra is sor került. Ekkor bizonyságot tett az egyik fiatal(Gere János)is, aki a múltkori megrendítõ alkalom nyomán tért meg. Én a Jelenések könyvébõl szóltam a végsõ ítéletrõl.
Az emléktorna gyõztese a Gere fiúk csapata lett...

A Gere fiúk csapata (VIFI FC)
A Gere fiúk csapata az édesapával
ifj.Gere János bizonyságtétele
Giorgiov Adrián testvér köszönti az egybegyűlteket





2011. október 6., csütörtök

Meghalt az egyik modern kori vallásalapító Steve Jobs

Kiváncsi vagyok arra hogy  az általa alapított "Apple Egyház" sok millió hívével megmarad-e még néhány évig. A buddhista tanokban elmélyült Steve Jobs olyan cégbirodalmat épített, amely 2011 nyarán nagyobb likviditási tartalékkal rendelkezett, mint az Egyesült Államok kincstára. Igazi sikertörténet a mammon szempontjából, de a termékek minőségének a nézőpontjából is igaz e megállapítás. A letisztult dizájn, az egyszerű, sajátos és olykor nagyszerű megoldások a termékek megalkotásában, igen sok felhasználó számára tették vonzóvá, divatossá az Apple márkanevet. Azonban ezen túlmenően érezhető volt a cég üzletpolitikájában az a törekvés is, hogy a márkahűséget egyfajta vallásos meggyőződéssé alakítsák a felhasználóban és ennek a letéteményese Setve Jobs volt. Hittek benne. Nem csak a befektetők, hanem a mezei felhasználók is. Egy-egy újdonság bejelentésekor majdhogynem "Isten szava ez és nem emberé" felkiáltással rohamozták meg a tőzsdét a részvényekért a befektetők, vagy a márkaboltokat egy újabb termékért a vásárlók. Sokáig úgy tekintettem erre a márkára mint akármelyik jó minőséget jelentő más termékre, de amikortól azt tapasztaltam hogy még testvérek között is vannak olyanok akik sokkal többet beszélnek és áradoznak az Apple termékekről mint az Úr Jézusról, akkor megéreztem a veszélyt. Túl azon hogy még a jelenben is státusszimbólumnak számít(az anyagi jólét, gazdagság jele) egy Apple termék birtoklása, olyan kötődést eredményez, ami lelki értelemben megkötözöttséggé is válhat. Ezt olyankor tapasztalni amikor egy Apple-hívő jelenlétében egy másik cég azonos profilú termékét jeleníted meg akár materiálisan akár verbálisan. Ilyenkor az Apple-hívő vagy lefitymáló megjegyzést tesz a másik termékre(ez még hagyján), de még le is nézi azt aki nem az Apple-t tartja jobbnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindaz aki Apple terméket használ bálványimádó, de azt igen hogy sokaknak az Apple maga a bálvány.
Most hogy a "főpap" eltávozott kérdés hogy mi lesz a céggel/egyházzal. Magam is kiváncsi vagyok arra hogy Gamáliel alábbi felsorolása folytatható-e Steve Jobs-al? "Mert ez időnek előtte felkelt Theudás, azt mondván, hogy ő valaki, kihez mintegy négyszáz embernyi tömeg csatlakozott; ő megöletett, és mindnyájan, a kik csak követték őt, eloszlottak és semmivé lettek.Ezután felkelt ama Galileus Júdás az összeírás idején, és sok népet maga után csábított: ez is elveszett; és mindazok, a kik őt követték, szétszórattak."ApCsel.5:36-37

2011. október 5., szerda

Ma este elindult

a gyülekezeti tagságra felkészítő katekézis azok számára akik jelezték hogy a hitvalló bemerítésben is készek követni a Megváltó példáját. Jelenleg négyen vannak(3 lány + egy középkorú férfi) akikkel elkezdtük a sorozatot és remélem hogy mind ott lesznek majd fehér ruhában azon a nagy napon. Ámen!
Imádkozz értü(n)k!!!

2011. október 4., kedd

Megalázkodás vagy tekintélyrombolás?

Tekintélyromboló-e, ha a lelkipásztor bocsánatot kér egy gyülekezeti tagtól? Egyáltalán nem érzem annak. Sőt nagyon is szükséges olykor, mert ha ebben nem tud példa lenni akkor prédikálhat akármennyit. Oda lesz az erő. Most (is) gyengeségemmel dicsekszem. A tegnap több hónapos kihagyás után látogattam meg a házából kimozdulni nem tudó Füstös Irénke testvérnőt, aki nagyon nagy türelemmel volt irántam, de engem mégis furdalt a lelkiismeret. Igaz hogy sok mindent tudtam volna felhozni magyarázatképpen a mulasztásomra, de annak ott helye nem volt. A Szent Lélek arra indított hogy bocsánatkéréssel kezdjem a családlátogatást. Hála az Úrnak hogy nem csak nála de általa is van bocsánat. Az idős testvérnőnél több mint két órát töltöttem el, sokat énekelve, beszélgetve imádkozva... Nem tudom hogy más hogy van a címben megfogalmazott kérdéssel, de én úgy látom hogy az egyáltalán nem árt egy lkp.-nak ha kész arra hogy bocsánatot kérjen. Lehet hogy más kevesebbet mulaszt, de talán nincs olyan aki egyáltalán nem hibázik. Mivel tehát nem vagyunk "szuperman" lkp-ok ezért kifejezetten kívánatos, hogy gyülekezetünk tagjainak olykor a bocsánatkérés gyakorlásából mutassunk példát. Úgy gondolom nem kell nagyon erőlködni ahhoz, hogy okot találjunk rá..., ráadásul így nem lesz nehéz alázatban maradni. Az Úr segítsen erre! Ámen!

2011. október 1., szombat

Magaláztatásban

volt részem éppen az eljegyzésünk 17. évfordulóján. Itt a link. A mondat megértéséhez egy kis háttérelbeszélés szükségeltetik.

Történt pedig a legutóbbi elnökségi ülésen, amikor a Nőszövetség választóközgyűlésére kellet delegáljunk valakit magunk közül aki levezeti a közgyűlést, akkor egyik is másik is elhárította feladatot azzal a címszóval hogy érintettek. Arról volt ugyanis szó hogy egyiknek is másiknak is a felesége rajta volt a jelöltek 14-es listáján, melyet a  a Hargita Táborban állítottak össze a nőtestvérek. Így rám esett a választás mivel én nem voltam érintett hiszen az én feleségem nem volt a listán. Elvállaltam a feladatot noha soha ilyen felkérésem még nem volt. Magamban örvendeztem hogy lám-lám én mily gyönyörűséges helyzetben vagyok, hiszen az én feleségem nem olyan aki vezető pozícióba helyezhető. Ő az én segítőtársam, gyermekeim édesanyja egyszóval az én  otthonteremtőm, nem pedig női konferenciákra és más, egyébként hasznos női tevékenységekre elkívánkozó "emancipált" asszony. Persze ez alatt nem azt értettem, hogy aki ilyesmiben részt vesz az célt tévesztett, csupán arra gondoltam hogy az "olyan" feleség csak másnak való de nem nekem, mert én azt nem bírnám el. Erre fel a héten telefonál nekem a sógorom Lajos, hogy:
-Efraim, azt hiszem neked is vissza kellene lépni a közgyűlés levezetésétől mert a feleséged is jelölve van...
-Dehogy van, a nekem átadott listán ő nincs rajta
-Igen ám de az első 14 jelölt közül néhányan nem vállalták a jelöltséget és így a te feleséged is előre került és elvállalta a jelöltséget.(Nem tudtam róla, de tényleg így történt. A feleségemet éppen mikor nem voltam itthon felhívta Bálint Ibolya és Márti végül is csak azért hogy "kilegyen a létszám" beleegyezett abba hogy a jelölt listára kerüljön)
-Én ezt nem fogadom el Lajos. Te nagyon jól tudod hogy mi nem olyanok vagyunk ahol a feleség elől menne...
-Miért, Te azt gondolod hogy mi, akiknek a feleségeink a Nőszövetségben munkálkodnak rosszul élünk.
-Á nem, dehogy csak tudod hogy az én feleségem nem olyan hogy ily feladatot elvállaljon. Nem neki való... Én nem egyezek bele. Én csak aszerint a lista szerint mennék amit megkaptam...
...
....
-Na jól van, akkor tégy úgy ahogy jónak látod és vezessen az Úr!
Ezzel befejeztük a beszélgetést. Igen ám de ezután eszembe jutott, hogy még az én drága sógorom is arra gondolhat a beszélgetésünkből, hogy én egy rettenetes akarnok vagyok, aki mindenképpen közgyűlést akar vezetni és képes arra is hogy ennek érdekében még a feleségét is letiltsa a listáról. Végül egy kis csendesség és imádság után felhívtam Simon József testvért, szépen elmondtam hogy mibe keveredtem és kértem hogy segítsen rajtam azzal hogy elvállalja a közgyűlés levezetését. Elvállalta. A feleségem aki csak azért ment volna kezdetbe Kolozsvárra hogy engem elkísérjen így nélkülem ment. Megegyeztünk hogy nem fog szól ni egy szót sem. Arra gondoltam hátha nem veszik észre. Erre tessék. Mikor meghallottam, hogy beválasztották a vezetőségbe az egy hideg-zuhany volt a részemre. Nehéz nekem megemészteni mindezt, de hát az Úr mindent jobban tud mint én. Novák Zsolt barátom emlegette egyik alkalommal hogy általában amitől fizikailag idegenkedett(pl lépcsőzés, kék szín) éppen azzal(4. emeleten lakik, kék színű a szolgálati lakás fürdőszobája) kedveskedett neki az Úr. Amikor ezeket elmondta nekem csak nevettem rajta. Most már nem nevetek. Próbálom a "maga(m)biztosságot" levetkőzni hogy csak BENNE bízzak..., így akár áldássá is válhat a bejegyzés címében megfogalmazott érzés...

Ady Dániel menyegzőjén

voltam ma délután Zilahon. Itt vártam meg a feleségemet aki Kolozsvárról érkezett a Nőszövetség közgyűléséról.
A zártkörű menyegzõn a Jer. 33:6-11 alapján szolgáltam az "ifjú pár" felé igei üzenettel. Az összeadás szertartását Budai Lajos helyi lkp. végezte.

Zilahon