2010. február 27., szombat

Csütörtök-Péntek-Szombat - Csak néhány mondat...

Nem azért mert nem lenne miről írni, hanem azért mert eléggé zsúfolt lett e hétvége. csütörtökön a tinédzserekkel foglalkoztam és közben vártuk haza a feleségemet. Pénteken délelőtt elmentem Debrecenbe mert óráim voltak az egyetemen és éppen csak hogy elértem este hétre Micskére a bibliaórára. (Közben a feleségem hazaérkezett Érszőllősre) Onnan vissza Debrecenbe Nagyváradon keresztül. Ma ismét az egyetemen voltam, de délután négyre már hazaérkeztem és egy óra múlva már indultunk is Értarcsára az énekkarral evangelizációs alkalomra. Szabó András szolgatársam meghívására szolgáltunk ebben a faluban ahol egészen megtelt az imaház éhes és szomjas igehallgatókkal.

Nemrég érkeztünk haza és már készülünk is a vasárnapra... Az Úr legyen kegyelmes hozzánk!

2010. február 24., szerda

Szerda - már jobban vagyok

Reggel még elég erős hányinger gyötört, a sok fokhagyma után amit a tegnap este megettem, de délutánra már kezdtem jobban lenni. Márti egy ideig szánakozott rajtam, aztán elment Debrecenbe mert kurzusai lesznek. Nekem csak péntekre kell menni. Most én vagyok itthon a gyerekekkel. A ma esti bibliaórán Saul és Dávid történetével foglalkoztunk a Sámuel első könyve 24. rész alapján. Többek között ere hívtam fel a figyelmet: Aki az Isten kezében van, az nem bántja azt akit Isten a kezébe ad...

2010. február 23., kedd

Kedd - Nem csak kérdezek

Mikor és mitől érték az ember?  Önmagában képvisel akkora értéket, hogy Isten akár a "szemétben is kész guberálni érte"(az online közvetítésből inspirálódtam), vagy attól lesz értékes hogy elfogadja Jézus áldozatát?
"Mert úgy szerette Isten ezt a világot hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki(nem mindenki) hisz Őbenne, el ne vesszen...", ez egy axióma, de az egyes ember csak akkor válik értékké amikor Jézus vérén  megváltatik. Mindenkiért folyt a Jézus vére? Szerintem csak azokért akik elfogadják Őt. Máskülönben az elkárhozottakért hiábavaló lenne a Krisztus áldozata. Mivel "Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó..."(Róm.7:18), ezért csak akkor leszek értékes az Isten szemében ha elfogadtam Fiának az áldozatát. Krisztus áldozata általános, de akkor válik személyessé amikor elfogadom. Ergó nem mondhatom azt hogy:  "Figyu, ne légy má annyira magad alatt, hiszen Te akkora érték vagy az Isten szemében, hogy kész volt a saját fiát is lecserélni Veled". Tudom hogy ez eléggé meredek paródia, de talán rávilágít arra, hogy e posztmodern társadalom mennyire ember központú. Mindent az emberért és semmit sem Istenért. Még mi az evangélium hirdetői is szembesülünk ezzel a kihívással: Próbáljuk meg az egyes embert nagyra értékelni, hogy végül rábólintson az Isten kezdeményezésére. Na, nem! Én sokkal inkább úgy gondolom, hogy az ember egy nagy 0(nulla) értéktelen szemét(magamból indultam ki) amíg, valami csoda folytán nem árad rá az isteni kegyelem és Jézus Krisztus áldozatát elfogadva, mármint  újjászületett Isten gyermek az Ő szeme-fénye lesz. Ha így kerül valaki a gyülekezetbe, az egészséges tag lesz. Amíkor viszont valaki végül méltóztatik a hatalmas Isten kitartó hívásának engedni és úgymond "beadja a derekát", abból csak zombi lesz. Sohase fogja érteni hogy mekkora érték a Krisztus teste. Az csak egy olyan szolgáltató egységet lát benne, mely az ő igényeinek kellene megfeleljen.
Az Úr segítsen tartani a helyes irányt!
Ma este imaközösségben voltunk Lukács György testvéréknél, ahol éppen ilyen célokért is imádkoztunk.

2010. február 22., hétfő

Hétfő - „Románia, el ne hagyj most minket!”

Hétfőnként lehetőségem nyílik több alternatív hírportált is átnézni. Az egyik olvasása során került elém a fenti felkiáltás.
Ezt a mondatot egy "székely cimbora" eresztette meg az alábbi videó megtekintése után...
http://www.youtube.com/watch?v=GON3TN0o69w
Én annyival mondanék többet, hogy az Úr irgalmazzon a magyar nemzetnek! Ugyanis ha ilyen parlamenti képviselők(a Hit Gyülekezete az MDF egyik fő támogatója) lesznek a magyar országgyűlésben, akkor az már a nemzet rothadó testének émelyítő bűzét jelentik...

2010. február 21., vasárnap

Péntek-Szombat-Vasárnap - Ki mit vet, azt arat...

Szilágypérból a hazafelé vezető úton...

Ezeken az estéken is csak vetettem... Az Úr adjon öntözőt és növekedést! Péntek este Szilágypérba mentem igét hirdetni, ahová elkísértek a 3.(Jémina) és a 4.(Tirza) lányaim is. Az ilyen misszióutak arra is jók, hogy a lelkipásztor édesapa a lányaival is több időt töltsön... Azok az együtt töltött órák, beszélgetések(néhányról még felvétel is készült...) felejthetetlenek. Szilágypérból is csak szombaton(éjfél után) kerültünk haza.
Szombaton ismét csak a szilágypéri testvérekkel, barátkozókkal(milyen jó szolgálatot tesz a VW T4-es) mentünk evangelizációs alkalomra Szalárdra. A Naámán történetét olvastam fel(2Kir.5.-ből) és annak alpján beszéltem a gyógyulás útjáról, melyen vannak bőven akadályok, de eszközök is az Isten kezében.
Ma délelőtt Kéczben voltam a magyaroknál úrvacsorai közösségben és külön öröm volt ezután egy idős asszony szabadulásáért imádkozni, aki az Úr kegyelméből újjászületett! Áldott legyen az Úr neve!
Délután megint Szilágypérba mentem(csütörtöktől kezdve mindennap találkoztunk) és 3 órától együtt járultunk az Úr asztalához.
Az esti alkalomra már hazajöttem, igaz hogy egy kicsit megkésve és a békességre igyekezőkről szóltam Róm. 12:16-21 alapján. Így utólag nézve, lehet hogy túl gyakorlatias voltam a szolgálatban, de talán nem eredménytelen. Az Úr adja, hogy úgy legyen!

2010. február 18., csütörtök

Csütörtök - Biharszentjános

Néhány perccel ezelőtt(23:20-kor) érkeztem haza a ma esti evangelizációról. Mivel csütörtök esténként Szilágypérba szoktam menni, ezért úgy vállaltam el a ma estét, hogy vittem magammal a szilágypériakat is. Ez egy kis kerülőt jelentett oda-vissza, de megérte. Igaz hogy nem tudott mindenki jönni, de öten mégis csak elkísértek. Hozzájuk csatlakoztak még innen Érszőllősről 3-an: Ági, Denissza és Borzás László testvérek. Nem bántam meg hogy magammal vittem őket, mert az szilágypéri házaspár férfi tagja a ma esti evangelizáció után visszamaradt imádkozni, mivel az Úr Jézus mellett akart dönteni. Áldott legyen az Úr neve!
Azért nem érdekes? Több esetben is megfigyeltem, hogy amikor kimozdul valaki az otthoni környezetből, akkor inkább tud dönteni az Úr Jézus mellett...

2010. február 17., szerda

Szerda

Ezen a héten is többfelé evangelizációs alkalmakat tartanak úgymint Zilah, Sarmaság, Biharszentjános, Szalárd, Kécz... és még lehetne folytatni a sort. A tegnap esti imaközösségben ezekért a helyekért, a hallgatókért és az igehirdetőkért imádkoztunk. Ma este pedig bibliaóránk volt ahol a Jonathán és Dávid barátságával foglalkoztunk. Láttuk hogy igazi szilárd barátságot csak az "Isten szíve szerint" valók köthetnek. Ezek a barátságok kiállják az idők próbáját, a családi viharokat és még a halál után sem szakadnak meg... Ezen gondolatok után egy ének refrénje("Mondd barátom, hallottad e már") jutott eszembe:

"Ő a legjobb barát, igazi hű barát
 Mindig ott van ahol nagyok a gondok.
 Hordja a terheket, letörli könnyedet,
 üdvöt és békét hozott. 
      Szenvedett érted is a Golgotán.
      Meghalt a bűneidért.
      Kegyelme ingyen van, 
      fogadd el most míg van.
      Fizetni nem kell azért."

Van barátod?

2010. február 16., kedd

Kedd - Váltás

Ma kicseréltem a TV csatornát. Ezen a héten a zilahi gyülekezetből lesznek az élő közvetítések minden este 7 órától. A tegnap este Novák Zsolt testvér szolgált. Aki nem tudja élőben követni az alkalmakat, az később is visszanézheti az "istentiszteletek" könyvtárban. Ma este édesapám fogja hirdetni az evangéliumot. Imádkozzunk érte!

Egy olvasómnak:
A válaszom arra a kérdésre hogy "Miért mond néha igazat a hazugság atyja?" az hogy: azért hogy hitelesnek tűnjön a következő állítása(hazugsága).

2010. február 15., hétfő

Hétfő - Kécz

Ma este Kéczben voltam evangelizációs estén, ahová Ferenczi Béla testvérrel és ifj.Kovács Tiborral mentünk a Béla testvér autójával. Bödő Zoltán testvérrel(Érmihályfalváról) szolgáltunk ezen az estén amikor is négy személy válaszolt az Úr hívására. Megállapodtunk velük, hogy hűségesen fogják látogatni a törekvők részére szervezett alkalmakat. Imádkozni kell értük hogy meggyökerezzenek a hitben.

2010. február 14., vasárnap

Vasárnap - Újabb szaporulat

...a Szabó családban. Ma hajnalban megszületett Szabó Barnabás és Szabóné Hubert-Szabó Ildikó 3. gyereke, Szabó Kamilla Hanna. Most már az én testi-lelki jó barátom is elmondhatja hogy "megszaporított engem az Úr". Az Úr áldja meg őket!!!

A tegnap este a korábbi kép tanúsága szerint is Nagyfaluban voltam evangéliumot hirdetni. Gombos Miklós és Lippai János kísértek el, hogy a szolgálatban társaim legyenek. Az alkalom után a Nagy György testvérék vendégei voltunk, Péter István(ügyintéző lelkipásztor) testvérékkel együtt. Valamivel éjfél előtt érkeztünk haza erről a misszió útról.
Ma délelőtt és délután Micskén szolgáltam a vezérfonal szerinti igékből, majd estére hazajöttem, ahol ifj. Híri Jánossal álltunk a gyülekezet elé hogy továbbítsuk az Úrtól kapott üzenetet.
Még egy új éneket is megtanítottam a testvéreknek, Micskén és itthon is. A H.H. 230-as számú énekről van szó...
A ma esti felvételből kivágtam ezt az éneket és ide illesztem, hogy más is megtanulhassa(Nem vagyok egy ének művész, de talán kivehető a dallam...:): http://lelkipasztor.com/media/fonnahonban.mp3

Szombat-Evangelizacion Nagyfaluban

Sent via BlackBerry from Vodafone Romania

2010. február 11., csütörtök

Csütörtök - Márti, Márta, Márta Érszőllőstől Szilágyperecsenig... milyen jó hogy vannak!

Reggel miután elvittem a gyerekeket az óvodába, Ferenczi Márta is elvitte a kis Virágot az otthonába. Ő is az Úr egyik gondviselése a részünkre. Amikor Márti odavan az egyetemre akkor többnyire Ferenczi Márta vigyáz az ötödikre, de nem csak rá hanem még a nagyobbakat is felügyeli ha én sem vagyok itthon. Mint például ma is...

Már délután egy óra előtt elindultam Perecsenbe, mert dr.Borzási István(azt hiszem hogy most már így kell írni hivatalosan a nevét) testvér megkért arra, hogy ha már az esti evangelizációt elvállaltam akkor menjek hamarabb, mivel egy temetésre is sor került. A ravatalozó háznál, ami majdnem átellenben volt az imaházzal, délután kettőkor kezdődött a temetés és hála az Úrnak még idejében odaértem. Szolgáltam a háznál, majd a temetőben és este az evangelizációs alkalmon is. Mondani sem kell hogy az esti alkalmon voltak a legtöbben(vagy 350-en), de sajnos csak délután temettünk. Pedig jó lett volna este is temetni az óembert, hogy új életre szülessenek azok akik  meghaltak a réginek. A Lk. 16-ból hirdettem az örömüzenetet, hogy "Még nem késő" 1. törődni az odafelvalókkal, 2. megtérni, 3.gondolni azokra akik a kárhozat felé haladnak. Adja az Úr hogy holnap se legyen késő!
Az ebédemet és a vacsorámat is Borzási Márta (az István felesége)révén rendelte ki nekem az Úr és hálás is voltam érte, mert jól esett.
Este 11-re értem haza és addigra már csak Mirjám volt ébren, hogy a napi jelentést megtegye nekem a családfőnek. A többiek már mind mélyen aludtak. Csend és békesség van, csak az anya és feleség(Márti) hiányzik...

Perecsenről jut eszembe hogy Józsa Zsolt még a nyáron készített egy csomó képet a tasnádi "Sószóróról".

Itt a link.

2010. február 10., szerda

Szerda - Bibliaóra

Apósom aki hétfőtől ma estig itt volt, rengeteget dolgozott. Amit lehetett megjavított, az udvaron rendet rakott, egyszóval ami tőlem elmaradt, azt ő elvégezte. Hálás vagyok az Úrnak hogy egy ennyire sokoldalúan hasznos apóssal áldott meg a feleségem révén. Ma este a bibliaóra(Dávid és Góliát története) után a feleségemmel elmentek Debrecenbe, mert holnap már előadások lesznek az egyetemen.

Az alábbi képet édesanyám készítette a 3.-ról és a 4.-ről , amíg ott voltak a Hargitán és annyira átjön róla az eredeti "feeling" hogy elő fogom hívatni:

2010. február 9., kedd

Kedd - velem a feleségem

...ezért egy szót sem szólok ha új cipőt vesz. Ma is vett egyet és ez nekem is tetszik, de mikor Mirjám is cipővásárlást kezdett emlegetni, akkor már kezdtem számolgatni...
Ma este imaközösségben voltunk és amit, akit csak lehetett az Úr elé vittünk. Még azért a Brekkencs Dániel álnevű személyért is imádkoztunk. Biztos vagyok benne, hogy akikért imádkoztunk azok meg is fogják érezni hogy mennyire jó az Úr! 

2010. február 8., hétfő

Hétfő - Újra együtt a család

Ma hazahoztuk a gyermekeket Debrecenből és most már újra együtt lehetünk több mint egy hónapnyi "szétszóratás" után.

 
Mirjám

 
Virág-Viola

 
Egy origami hattyú(Mirjám és a mamája alkották)
 
Origamik(papírfecnikből készített dísztárgyak)

2010. február 7., vasárnap

Vasárnap - Nagyváradon jubileumi év zárónap

A tegnap délelőtt elkezdtem a foglalkozást a tinédzserekkel. Az a látásom hogy a 12 év feletti gyermekek tanításához, neveléséhez, jellem formálásához már férfiakra van szükség. Egészen 12 évig nagyon is jó ha a több empátiával rendelkező nőtestvérek szárnyai alatt ismerkednek bibliai történetekkel a vasárnapi iskolában, de a serdülőkor már férfi tanítókat kíván. Ezért jelenleg én kezdtem el foglalkozni velük és aztán később majd igyekszem hogy a  vezetőségből mások is bekapcsolódjanak ebbe a munkába.
Estére Paptamásiba mentem evangéliumot hirdetni, ahol Albert Zsolt a lelkipásztor. Megfigyeltem hogy mennyire meg volt szervezve az alkalom. Még arra is jutott ember, hogy az énekeket az általam felolvasott textushoz(Mt.22-ből "A királyi menyegző") "menet közben" összeválogassa. Csak este 10 után kerültem haza. Eredetileg úgy volt hogy átlépek Debrecenbe a lányaimért(Mirjám&Virág), de aztán anyósom telefonon lebeszélt róla. Ezért csak holnap megyünk utánuk.
Ma délelőtt itthon szolgáltam és úrvacsorai közösségünk is volt a gyülekezettel, majd délután Micskére mentem. Odaérkezve észrevettem a többekben feltámadt vágyat, hogy szerettek volna eljutni Nagyváradra a délután 5-kor kezdődő, az európai baptisták 400.jubileumi évének záró alkalmára, melyet a Magyar Baptisták Világszövetsége szervezett. Így rövidebbre szabtam a prédikációt és talán még éppen időben elindulhattak a testvérek. Remélem nem késtek le semmiről.
Estére én hazajöttem és itthon prédikáltam az Úr Jézus által felmutatott irgalmasságról. Hiszem hogy nem hiába!
Áldassék az Úr neve!!!

2010. február 6., szombat

Szombat - egy álnéven írt levél(nem tudom hogy sírjak-e vagy nevessek?)

Az alábbi levelet a héten kaptam és első olvasatra úgy tűnik mintha a gyülekezetünk egyik tagja írta volna, de ifj.Híri János testvérem szerint garantáltan provokációval állunk szemben. Kezdve attól hogy álnéven(Brekkencs Dániel) írt valaki, mintha a mi gyülekezetünk tagja lenne, egészen addig hogy "A Bibliabul nem is nagyon kel beszelni, mert szol az Ur a nelkul is direktbe." Tehát egyenesen  Isten Igéjét tartja úgymond feleslegesnek a levélíró.
Álljon itt tehát elrettentő példaként, vagy ha úgy tetszik tanulságként a levél, a maga eredeti, gyatra formájában:


"Az Ur aldasaval kivanok jo napot maganak testver.
Nagyon orulunk, hogy a faluban egyre jobb a kapcsolat az Isten nipe kozott.
Man a Marika es a masik roman testverno mindig jarnak a punkosdista hazikozossigekbe. Lent a Murvai Joskanal nagy orom szokott lenni, amikor jonnek a profetak es jonnek sorra a kijelentisek mindenkinek. Van ugy, hogy harmincan is osszegyulekeznek, annyira nagy az orom. Ott enekelnek es azutan kapjak a latomasokat, kideriteseket a Szent Lelek altal. Betoltodnek erovel utanna es vidamabban szolgalnak mindenki a maga nepe kozt. Viszik a tuzet oda a tobbi egyhazakba is, ahol nem ismerik a igazsagokat.
\magatestvir mir nem jon el egyszer oda, olyan hangos az ima, hogy felzug a buzgosag a lekekben. Hisszuk egybeolvad a ket gyulekezet, mert munkalkodik a Lelek es eltunnek a falak. Szerda este 7 re maga is jojjon el es lassa hogyan dolgozik Isten . Mindig hivnak egy egy profetet valahunnak, akik aztan batoritjak, erositik a nepet. Megsugom maganak, hogy a kover punkosdista vezeto nem szereti az ijen alkalmakat es tevtanitasrol beszel. De o nem erti a jo dolgokat es mik nem figyelunk ra, csak megyunk kozzejuk, mert nagy ott ay ero. Fuj micsoda munka megy vegbe, meg a foldre is le szoktak esni, anyira vizsgalja uket ay Ur. Latott a testvir ilyet man? Biztosan, csakhat ez tilos a meg a punkosdistaknak is.
Mik mint baptistak nem monhatjuk el mit is cselekedet otan a Lelek, de maga megvizsgalhatja eloben.
Csudalatos orom van es a sok profecia mindenkinek sorba. A Bibliabul nem is nagyon kel beszelni, mert szol az Ur a nelkul is direktbe. Minket nagyon megerintet ugyhogy vagyunk menni mindig.
Ha lehet hivjuk meg oket magunkhoz is es kapunk fentrol uzeneteket. Fantasticus a trezire(trezire=ébredés/vefraim) ami ot van.
A fiam cimirul irtunk mert meg nem valhatjuk be kik vagyunk, de nagyon atjart az ami ottan van. Nekunk is kene a Szent Lelek ereje, maga majd bevezeti a teljesiget, ha meglatja valosagban.
Munkalkodik ot a Duhul Sfant(Duhul Sfant=Szent Szellem/vefraim) es minunat(minunat=csodálatos/vefraim) erizheto.
Varjuk jovo szeredara hogy tudjuk egyut csinalni ezt a munka.
Érizni a nagy szabadsag ot. Aliluia. Amin.
Egy a tobre szomjazo tag."


Én csak annyit fűzök ehhez, hogy  az Úr legyen irgalmas e betűhalmaz nemzőjéhez!

2010. február 5., péntek

2010. február 1., hétfő

február1. Hétfő - A 2. Magyar Köztársaság 64. évfordulója és állítólag Efraim névnap is

A tegnap este véget ért Szilágypérban az evangelizáiós sorozat. Zilahról Tóth Zoltán testvér hirdette az igét a királyi menyegző példázata alapján. Hála az Úrnak örömöket éltünk meg ebben  a sorozatban, mert születtek döntések és nagy elhatározások. Szombaton este pl miután visszamaradtam két személlyel imádkozni megtapasztaltuk a Lélek szabadító erejét és a bűnbocsánat örömét. Mondta is Zsombor a 21 éves fiatalember:
-Olyan örömem van hogy majd' el tudnék szállni. Olyan könnyűnek érzem magam mint egy pihe... Nagyon boldog vagyok!
-Jól van, jól van ez jó érzés - válaszoltam, -De vajon mit mond most neked az Úr? Mert az sokkal fontosabb mint amit érzel... - ezzel a kezébe nyomtam a Bibliámat és arra kértem hogy olvasson fel valamit hangosan. Kezébe vette a Bibliát, kinyitotta és kezdte olvasni azt amit először meglátott:
"Jézus Krisztus kijelentése, a melyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, a miknek meg kell lenniök hamar: Ő pedig elküldvén azt az ő angyala által, megjelenté az ő szolgájának Jánosnak, A ki bizonyságot tett az Isten beszédéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről, mindenről, a mit látott. Boldog, a ki olvassa, és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, a melyek megírattak abban; mert az idő közel van"(Jel. 1:1-3) 
-Jól van elég! - szakítottam félbe. Te tényleg boldog vagy, de én is mert hallom amit olvasol és ez Jézus Krisztus kijelentése!
Ez annyira magától értetődő válasz volt a mennyből hogy a fiatalember a boldogságtól(hogy ennyire egyszerűen szól hozzá az Úr) egész éjszaka nem tudott aludni.
Kívánok mindenkinek ilyen örömöket!!!


Ma délelőtt, mivel a hónap első hétfője volt, azokkal a lelkipásztor társaimmal akikkel közösséget gyakorlunk, Érmihályfalván találkoztunk. Szabó András testvérem vendégeiként áldott napot élhettünk meg. A feleségeink és gyermekeink is ott voltak velünk. Ez a közösség gyakorlás(meghitt beszélgetések, élmény-teher megosztások, együtt imádkozások) óriási kincs, nem hiányzik ott ahol nincs. Miért? Mert nem is tudják hogy az mit jelent. Megismerni egymás családját, munkáját, életét, örömét, bánatát, erősségét, gyengeségét nem lehet konferenciákon, missziókerületi gyűléseken, tanácsülésen, de az ilyen 5-6 tagú kiscsoportban kötetlen beszélgetésekben ott van az eleven, álarcmentes, szeretni való TESTVÉR. Pl. Kész felüdülés volt végighallgatni András testvérem bizonyságtételét, amiből megismerhettem(de nem csak én hanem a többiek is) a lelkipásztori szolgálatán túli, munkaterületét. Olyan egyesületet hozott létre mely hátrányos helyzetű gyermekek napközis rendszerben történő felzárkóztatását, társadalomba való beilleszkedését hivatott elősegíteni. Hét állandó alkalmazottal, lelki tartalommal és jó kedvvel szolgálnak vagy 48 gyermek felé, egy olyan komplexumban, aminek a megépítése és működtetése az Úr gondviselésének a bizonyítéka.
Áldassék az Úr neve!


Ha az Úr megsegít és élünk, akkor a következő alkalom egy hónap múlva Paptamásiban lesz Albert Zsoltéknál...