2009. december 30., szerda

Szerda - Családi találkozó 3. napja

Ma este a Hargita Táborban szilveszterező fiatalokkal vagyunk együtt... Az élő közvetítés fentebb látható

Kedd-Csaladi talalkozo 2. Nap

Van egy probléma akkor, amikor a Blackberry-ről küldök képet vagy bejegyzést a blogomra mivel agy nappal előre dátumozza a bejegyzéseket. Tehát amit ma küldök az már holnapi dátummal jelenik meg. Ez csak ilyen esetben fordul elő. Gondolom azért mert a Blackberry szervere távol-keleten van ahol már holnap van.
Hála az Úrnak hogy a vasárnapi szolgálatok(Magyarkéc,Micske,Nagyvárad-Betlehem) után sikerült mindsen gond nélkül útra kelni és meg is érkezni hajnali 3-ra Barótra. Ez volt az első alkalom hogy  használtam az új autópályát Gyalu és Torda között. Az a tapasztalatom, hogy az autópálya miatt egy órával rövidült meg az út a Székelyföldre. Este kilenckor indultunk és hajnali 3 órára már a szülővárosomban voltunk. Rövid pihenő után a feleségem és én sorra jártuk a barátokat(Gál Gabiék, Ágiék, Aniék, Hajnika néniék, Lujzika néni, Bandi bátyámék, Andris...) voltak a találkozópontok, ahol hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtunk. Ezért nnem is csodálkoztunk azon hogy csak este fél kilenckor tudtunk elindulni fel a Hargitára édesapámékhoz. Nagy havazás közben, óvatosan haladva este tízre utolsókként meg is érkeztünk.
A mai nap közösségi része áhítattal kezdődött, amit Sándor sógorom vezetett, majd egy rövid visszatekintő után a jövő kihívásait vettük számba családonként és személyenként. Ezekért hálát adtunk és aztán könyörögtünk. Mi Ernő öcsémékért, ők Napsugárékért, Napsugárék édesapámékért, Édesapámék Lajosékért, Lajosék pedig értünk. Nagyon hamar eltelt a nap és most már az estére készülődünk. Sajnos engem valami vírus elkapott, ami elég kellemetlen, de remélem hogy ezzel az esztendővel ez is elmúlik...

Éppenen ahitatot tartunk...
Sent via BlackBerry from Vodafone Romania

2009. december 26., szombat

Szombat - Karácsony 2. napja


Karácsony 2. napja


Delelott Micsken szolgaltam es Tripo Istvaneknal ebedeltem. Szep tavaszias ido volt...
Sent via BlackBerry from Vodafone Romania

Karácsony 2. napja Tasnádon



Sent via BlackBerry from Vodafone Romania

Ma este már itthon szolgáltam a Zsidókhoz írt levél 4.:12-16-ból. Alig győztem köszönteni a vendégeket és az innen elszármazottakat, annyian jöttek hogy velünk ünnepeljenek. Külön örültem a Lóránt(17 éves) bizonyságtételének, aki az édesanyjával együtt a múlt hónapban jöttek először a gyülekezetbe és mostanra már mindketten az Úréi lettek. Imádkozunk hogy az édesapa is, aki rendszeresen látogatja az alkalmakat, tudjon megtérni. Ámen!
Miután vége lett az összejövetelnek és bejöttem, már az irodában várt rám a 3. és 4. lányom. A tegnapról beígért fenyítékre vártak. Amikor az autóval mentünk akkor ígértem meg nekik a tenyeres-talpast, onnan a volán mögül, mert a figyelmeztetés ellenére kikapcsolták az öveket és hátramásztak a csomagtartóba. Egyszóval engedetlenek voltak. Amikor rájuk néztem olyannyira bánatosaknak látszottak, hogy meg kellett erőltessem magam ahhoz hogy következetes legyek. Külön külön történt az elszámolás. A nagyobb többet kapott. A tenyeresek után mindketten bocsánatot kértek az engedetlenségükért és nagyon ígérték hogy ezután másképp lesz. A kicsi őszinteségét meg sem lehetett kérdőjelezni, annyira eredeti volt hogy azonmód meg is kapta a feloldozást, de Jéminával szemben már voltak fenntartásaim. Ezért megkérdeztem tőle:
-Jémina, te most nagyon ígéred és fogadkozol hogy ezután engedelmes leszel. De honnan tudjam én azt hogy őszintén gondolod mindazt amit mondasz és nem csak azért ígérgetsz, hogy hamar elmúljon e kellemetlenség?
Egy pillanatra elgondolkodott, láttam hogy erősen keresi magában a jó választ a feltett kérdésre, de már ki is vágta magát: "Ha édesapám nem tudja hogy én most igazán gondolom-e amit mondtam, akkor tessék erről megkérdezni az Úr Jézust!"
Úgy látszik ma este nagyon figyelt a prédikációra, mert többek között arról is beszéltem hogy: "És nincsen oly teremtmény, a mely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, a kiről mi beszélünk" Zsid.4:13

"És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába." Mt.18:3


U.i. A tegnap esti zilahi szolgálat itt nézhető meg. Igehirdetés közben áramszünet is volt...

2009. december 25., péntek

Karácsony első napja

Délelőtt itthon voltam, de délutánra már Zilahra mentünk a feleségemmel és 3 gyermekünkkel, csak a legnagyobb maradt itthon a legkisebbel. Budai Lajos sógorommal cseréltünk erre az estére. Én mentem oda és ő jött ide Érszőllősre elmondani a karácsonyi üzenetet.


Sent via BlackBerry from Vodafone Romania







Az eejszaka Tasnadon es Szilagyperban eenekeltuk el a karacsony oromhiret. Hajnali 3-ra ertunk haza.
Sent via BlackBerry from Vodafone Romania

2009. december 24., csütörtök

Szenteste

Tavaszias idoben keszulunk a karacsonyra. Minden ho elment...
Sent via BlackBerry from Vodafone Romania



Csendes éj! Szentséges éj!
Mindenek álma mély;
Nincs más fent, csak a Szent szülepár,
Drága kisdedük álmainál,
Szent Fiú, aludjál
szent Fiú, aludjál!

Csendes éj! Szentséges éj!
Angyalok hangja kél;
Halld a mennyei halleluját,
Szerte zengi a drága szavát,
Krisztusunk megszabadít,
Krisztusunk megszabadít!

Csendes éj! Szentséges éj!
Szív örülj, higgy, remélj!
Isten Szent Fia hinti reád,
Ajka vigaszt adó mosolyát,
Krisztusunk megszületett,
Krisztusunk megszületett!

Ma este a Máté ev. 1:18-25 -ből szolgáltam itthon és beszéltem a József vágyáról-álmáról, bátor-engedelmességéről, önuralmáról-türelméről. Lehet példát venni tőle hogy mondhassuk: "Az Úr Jézus a miénk, mi pedig az Övé!"

2009. december 23., szerda

Szerda este - egy vizsga után

Ma kultúraközi kommunikációból volt vizsgám. A már korábban megcélzott mai vizsgaidőpont nagyon közelinek tűnt miután nekifogtam hogy átrágjam magam az órai jegyzeten és az előírt olvasmányokon. Szerettem volna leiratkozni a mai vizsgáról és átmenni egy másik időpontra, de az már "full" volt és így kénytelen voltam ma megjelenni a Debreceni Egyetemen. A tegnap és ma igyekeztem összeszedni magam amennyire tudtam, hogy Dr.Maksa Gyula tanár úr érdekfeszítő előadását valahogy felelevenítsem. Hála a jó Istennek olyan kérdéseket kaptam amelyekre írtam majd két oldalt.  Remélem hogy nem hiába....

Végül pedig beillesztek ide egy beszkennelt írást amit a mai HVG-ben találtam és  talán másnak is érdekes lehet...

 

Kedd-Keszulok a telre

Eppen most csereltetem le az abroncsokat
Sent via BlackBerry from Vodafone Romania

Szerda - tegnap után...

A tegnapi képen látható hogy amennyire csak lehetett elhúztam az autók téli felkészítését, de hála az Úrnak hogy mindezidáig nem volt különösebb baj. Üzemanyag szűrőt is kellett vásároljak, mert a korábbi már eléggé sok dugulást okozott. Margittán van egy cég amely nem csak benzinkutat üzemeltet hanem autóalkatrészek forgalmazásával is foglalkozik és aki ezt az üzletágat ott igazgatja az egy hívő fiatalember, Zeffer Szabolcs. Csak egy telefonhívás és mehettem is átvenni az árut. Mikor aztán leültünk a gép elé hogy a kocsi paramétereit rögzítsük, akkor muatatta meg  nekem, hogy van egy video- feltöltő oldal ahová több órás mennyiséget is fel lehet tölteni és nem csak 10 percnyit mint a Youtube -ra. Itt láttam meg többek között egy 2005-ös felvételt a zilahi ifjúsági konferenciáról, ahol szolgáltam. Elnéztem hogy 4 és fél évvel ezelőtt még milyen fiatal voltam és én ma már nehezebb vagyok néhány kilóval, de az Ige ma is ugyanaz mint akkor. Az nem változik. Építsünk rá!
Ezen a linken, Balczó András szolgálata mellett, még több felvételt is meg lehet tekinteni: http://docler.hu/video/133419


2009. december 20., vasárnap

Vasárnap - Ökumené Magyarkécben

Ma délelőtt 11 órára a kéczi gyülekezetek egy közös ünnepi alkalomra voltak hivatalosak a református templomba. Mi ketten ifj.Híri Jánossal már tízre ott voltunk a gyülekezetekben(én a magyarban, János a cigányoknál) és a megtartott imaáhítat után mentünk át a református templomba, ahová a görög-katolikusok és az ortodoxok is eljöttek. Ennek a közös alkalomnak már néhány éves hagyománya van, de én csak most tudtam részt venni először. Mike Pál itt a ref. lelkész(néhai Mike Béla testvér unokaöccse, Mike József és Sámuel unokatestvére) és nagyon szépen szokta megszervezni ezeket az alkalmakat, ahol egy holland család ill. alapítvány az egész falu részére ajándékcsomagokkal is kedveskedik. Mivel a görög-katolikus lelkész nem volt ott ezért csak mi hárman(az ortodox, a baptista és a református -ebben a sorrendben) szolgáltunk igei üzenettel és persze énekekkel is. Már egy óra is elmúlt mire vége lett az alkalomnak.
Éppen hogy hazajöttünk ebédelni és már indultunk is, én vissza Kéczbe, János pedig Micskére. A romáknál délután úrvacsorát is osztottam, majd igyekeztem hogy este hatra itthon legyek. Lippai János testvérrel szolgáltunk az esti összejövetelen a 2Sám 7:1-17-ből. Szeredai Sándor is a vendégünk volt Egrespatakról. Délelőtt és délután Kéczben, este pedig itt Érszőllősön. ma nem volt közvetítés, mert napközben nem volt internetes szolgáltatás...

Szombat - Szakadatlan hull a hó.........

Nagyon szép amikor hull a hó, de munkával is jár. Sűrűn kell seperni a járdát. Ozsváth Miklós testvér, gyülekezetünk pénztárosa meg is lepett ma délelőtt egy jó vesszőseprűvel, hogy legyen mivel a havat eltakarítani. Már majdnem el is használtam, annyira sűrűn havazik.
Ma délután öt órától a falu gyermekeinek, az imaházba szerveztünk egy ünnepséget. Körülbelül 80 gyermek fogadta el a meghívást és így láthattak egy karácsonyi történetet a nagyváradi "Magocska" bábozó csoport előadásában. Az alkalmat imádásággal kezdtük meg majd én olvastam egy igeverset, ami után elmondtam a karácsonyi üzenetet és ezután jött az előadás amit nagy figyelemmel követtek végig a gyermekek. Nagyon szép és gazdag együttlétünk volt, mert a végén a gyermekek még ajándékcsomagot is kaptak, amit nagy örömmel vittek haza.
Egy kedves család is meglátogatott minket a mai napon, akik késő délután érkeztek Debrecenből és éppen az előbb(éjfélkor) mentek el. Boros Gyuláékról van szó, akik először látogattak meg minket itt Érszőllősön. Együtt vacsoráztunk, beszélgettünk, imádkoztunk és olyan gyorsan eltelt az idő hogy magam is meglepődtem mikor az órára néztem. Erős havazásban indultak haza a vendégeink, de hiszem hogy az Úr őrző-védő kegyelme rajtuk lesz. Ámen!
Végezetül ide illesztek egy linket ahol azt olvastam, amit magam sem tudtam volna jobban megfogalmazni, olyannyira egyetértek a leírtakkal. Aki ezt a szemléletet magáévá teszi, sokak szemében nem lesz népszerű, de nem is ez számít, hanem az hogy Ő legyen velünk megelégedve!

2009. december 19., szombat

Ez már átcsúszott Szombatra

Milyen érdekes hogy a korábbi bejegyzésem után ezt a cikket olvastam... Tényleg kell egy fikarcnyi bátorság ahhoz hogy az ember, széllel szemben is mondja ami a szívében van. A Szent Lélek a bátorság lelke. Mivel én radikális(gyökeres változást és nem észrevehetetlen fordulatot) változást vágyok az emberek életében, ezért a társadalmi énem sem akar megalkuvó lenni.... Radikális vagyok, így is úgy is. Csak az én uram, az Úr gyönyörködjön bennem és legyen kegyelmes hozzám! A többi nem számít...

2009. december 18., péntek

Péntek - Kécz

A ma elég hideg volt ahhoz, hogy melegebbet kívánjak! El is mentem ma este Ferenczi Béla testvérrel Kéczbe a romákhoz. Este hat órától hétig bibliaórát tartottam, majd testvéri óra következett. Ezen bejelentettem a körzeti változásokat, melyeket nem a környezeti változók, hanem a missziókerület vezetői határoztak meg. Ezek szerint megalakult az önálló roma körzet melynek a vezetője és egyben lelki-munkása Ferenczi Béla testvér. E bejelentés után tényleg melegebb lett a levegő, sőt felforrósodott... Azt kérdezték tőlem hogy én őket már nem szeretem, ill. megjegyezték hogy vették is észre hogy kevesebbet látogattam őket az utóbbi időben. Nagyon fájlalták hogy én őket megvetem és csak úgy átadom őket Béla testvérnek. miután azonban megnyugtattam őket hogy ezután is látogatni fogom őket, csak a felelősséget értük Béla testvér viseli, megnyugodtak. És nagyon szerettek. A testvéri óra ezért is nyúlt el kilenc óráig... Az ünnepi viszontlátás jegyében búcsúztunk.

Végül egy kis közélet, más néven politika magyar honból. Én mint hívő ember alapvetően idegenkedek attól hogy a társadalom(nem a hívők közötti többségről van szó) többségéhez tartozzak. Azért mert az Úr Jézus megmondta hogy sokan vannak akik a széles úton járnak és kevesen akik megtalálják a szoros kaput. Ergo ha egy párt a közvélemény-kutatók szerint 60-70 százalékos népszerűségnek örvend, akkor az nekem már alapból gyanús és ha pártok között kell mégis válasszak, akkor addig keresgélek(a hívő ember nem pártokhoz hű, hanem Isten Igéjéhez), amíg találok egyet mely nem jelenti a többséget, de mégis közel áll az én értékrendemhez. Jelen esetben Mo.-n ez a Jobbik. Azért is mert ezt a pártot szorítja ki legjobban a média, melyet viszont a pénz mozgat. "Minden rossznak gyökere a pénz szerelme, mely után sóvárogva..." Jelen pillanatban ők azok akik a leginkább szembe mennek a multinacionális, globális tőke akaratával. Ha aztán ők is a többséget alkotják, akkor új formáció után kell nézzek... Ugyanis nekünk nincsen itten maradandó városunk, hanem az "odafelvalókat" keressük. Ezért mi mindig kevesebben leszünk, mint azok akik elkárhoznak.

2009. december 17., csütörtök

Csütörtök - Sajnos bekövetkezett....

Mára meglett a keddi vizsga eredménye és a 60 százalékos teljesítmény csak kettesre volt elég.Ez az első kettesem idáig és igaz hogy csak két kredites tantárgyból kaptam, de azért mégis... Jobban is teljesíthettem volna, de sajnos ebben a félévben kevesebb időt fordítottam a tanulmányokra és több előadásról is hiányoztam a hétvégi szolgálatok miatt. A jövő félévben azonban igyekszem majd jobban odafigyelni az időbeosztásomra. Adjon az Úr ehhez bölcsességet.!
Délben Juditkával elmentünk Debrecenbe, mert ma is vizsgáztam, az közepesre(3) sikeredett. Juditka ott maradt a nagymamájánál és én indultam indultam is hazafelé, hogy estére elérjek Szilágypérba. Vámospércsen azonban betértem a feleségem nagymamájához, hogy megnézzem miként van. Arra gondoltam hogy segítek neki elseperni a havat, mert az egyedülálló öregek ilyenkor eléggé tehetetlenek. Mire odaértem, addigra a szomszédok megelőztek. Mondta is a Bartha nagymama hogy két szomszéd is segített neki a havat ellapátolni. Megjegyeztem hogy akkor jó lesz imádkozni értük. Kb. egy órát töltöttem ott nála, beszélgettünk, imádkoztunk és már nem is haza, hanem egyenesen Szilágypérba mentem. Ott a ma esti igéből szolgáltam a Jer.31:17-26 -ból. Ebben a szakaszban olyan igék vannak melyek a szívemet melengetik. pl.: "Avagy nem kedves fiam-é nékem Efraim? Avagy nem kényeztetett gyermek-é? Hiszen valahányszor ellene szóltam, újra megemlékeztem ő róla, azért az én belső részeim megindultak ő rajta, bizony könyörülök rajta, azt mondja az Úr!"(22.vers) Ez nekem szólt először. A kettes után jól jött a vigasztalás. Jó volt ebből az igéből szolgálni. Az alkalom után még bementem Sándorékhoz és együtt meghatároztuk a januári evangelizációs sorozat idejét. Ha az Úr akarja és élünk, akkor 2010 január 28-31 között tartjuk az evangelizációs alkalmakat este 6 órától. Mire onnan hazaérkeztem(nagyon jeges volt az út) már este tíz is elmúlt...

2009. december 16., szerda

Szer-dad-vent

Estére elég szép hótakaró lepte be a tájat és ha tényleg nem lesz melegebb, akkor fehér karácsonyunk lehet. Ma még tanultam a holnapi vizsgára, de késő délután Juditkával és Szultánnal kimentünk a kerten át az erdőbe, hogy egy kicsit szellőzzünk. Olyan csend és nyugalom volt ott kint hogy megkívántam. Milyen jó is lenne minden nap legalább egy-két órára leállítani mindenféle gépet, hangszert, hogy abból a kinti hangulatból egy kicsi belopózzon a falunkba...! Akkor nem csak az eszünkkel tudnánk hogy advent van, hanem minden érzékszervünkkel is.
Ma este bibliaóránk volt, amiből majdnem kettő lett, mert a múlt heti anyagra is visszatértünk, amit a hitmélyítő alkalmak miatt kihagytunk.

2009. december 15., kedd

Kedd este - egyik vizsga után és a másik előtt...

Ma délben elindultam Debrecenbe hogy a beszédtechnika vizsgán megjelenjek. Márti éppen ez idő tájt igyekezett hazafelé. Többször hallottam tőle is és általában a nőkről(Paul Negrut is mondta egyik igehirdetésében) azt, hogy ők egy időben több mindenre oda tudnak figyelni, míg a férfiak általában csak egy dologra képesek adott időben összpontosítani. Na ez a tétel ma délután megdőlt, legalábbis nálunk. Az történt hogy Debrecen felé haladva nagyon figyeltem, mikor látom meg a fehér Transportert, amivel a feleségem jött haazafelé. el akartam kérni ugyanis tőle a magyarországi baptifont. Ottományban a nyílegyenes országúton már messziről felismertem hogy jön velem szembe. Egy ideig vele szemben az ő sávjában haladtam, elkezdtem villogtatni majd dudáltam is, de mivel telefonált nem vett észre, sőt..., le kellett húzzak az út szélére hogy mérgében el ne taposson. Nem volt mit tenni, megfordultam, utánaeredtem, megelőztem és befékeztem majd megálltam. Na akkor vette észre csak hogy én vagyok. Elsőre még fel is volt háborodva a szemtelen sofőrön aki megelőzte... Végül megenyhült és ideadta a telefont. Én pedig megjegyeztem magamnak hogy a nők is emberek...
Sajnos a vizsgám nem sikerült valami jól, mert írásbeli volt és én azt kevésbé szeretem. Aztán az anyagot is kissé hiányosan tudtam. A dadogásról és a hadarásról például mint beszédhibákról nagyon keveset írtam...Sajnálom hogy így lett, mert a tanárnő megérdemelte volna hogy a lehető legjobbat adjam, annyira jó volt a kurzusa. Nem tudom hogy hányas lettem, de még az is megfordult bennem hogy lehet feliratkozok majd javítani egy jobb jegyre... Este nyolc után érkeztem haza.

Hétfő-Kedd vizsgára készülve.........

A feleségem már hétfő délben elment Debrecenbe mert délután vizsgázott és én maradtam itthon a gyermekekkel. Nekem is van mit tanulni, hiszen kedden és csütörtökön is vizsgára jelentkeztem. Remélem hogy elég lesz amit eddig tanultam, de sajnos kevesebbet tudok mint amennyit szeretnék...
Hétfő este felhívott a sógorom, Budai Lajos és mondta hogy Fercsi bácsi(Fazakas Ferenc) meghalt, szerdán lesz a temetése. Hívott hogy amennyiben tudok menjek el, hiszen gyermekkorom óta ismertem. Még nem tudom miként alakul a szerda, de a gyászolóknak innen is a Vigasztraló jelenlétét kívánom!

2009. december 13., vasárnap

Vasárnap - Havazó advent

A tegnap miután az egyetemről hazamentem anyósomékhoz, Jéminát magamhoz vettem és elindultunk az esti evangelizációs alkalomra. Szilágypérba. Négy órakor hagytuk el Debrecent és pontosan hat órára érkeztünk meg az imaházba, amit ezen a hétvégén mi a magyar testvérek a romák részére átengedtünk. Ferenczi Béla testvér szervezte ezeket az alkalmakat, melyeken péntek este Gál Győző testvér, szombaton én, vasárnap pedig Gombos Miklós gyülekezeti vén szolgáltunk. A tegnap este több mint harminc gyűlt egybe, alig fértünk a kis imaházba, de megáldott minket az Úr, mert többen döntöttek az Úr Jézus mellett. A gadarai megszállott történetét olvastam fel és abból hirdettem az evangéliumot. Az alkalom után még egy kis házi közösségbe is elmentünk az egyik roma családhoz, ezért Jéminával csak este tíz után értünk haza.
Ma reggel ugyancsak ketten indultunk szolgálatba, Micskére. Délelőtt úrvacsorai közösséget is tartottunk, ami után ebédre Hubert Imre testvérékhez mentünk. A délutáni összejövetel fél négykor kezdődött és ekkor is találkoztunk Elek Gyula testvérrel Szalárdról, aki ebédre Hoble testvérékhez volt hivatalos.
Itthon az esti alkalmon ifj. Híri János testvérrel szolgáltunk a Mikeás 7:7-20 -ból és örültem annak hogy voltak kivülvalók, barátkozók is. Az összejövetel után még visszamaradtam az énekkar egy részével hogy gyakoroljuk a karácsonyi énekeket. Mire kijöttünk már kezdett fehéredni a táj. Havazott.

2009. december 10., csütörtök

Szerda - Csütörtök

Nagyon hamar eltelt a három nap amíg édesapámmal lehettünk. Neki is volt lehetősége az unokákat még jobban ismerni. A gyülekezetünk számára is építő volt az elmúlt néhány nap. Hálásak vagyunk az Úrnak az üzenetekért és azért is mert kegyelmét árasztotta ránk. A ma esti alkalom végén a felhívás nyomán néhányan jelezték azt hogy új életet akarnak kezdeni Jézussal és egy fiatalasszony és egy fiú is visszamaradtak imádkozni. Áldja meg az Úr őket hogy a jó kezdet után a folytatás is jó legyen!!!
Mivel ma este nem tudtam elmenni Szilágypérba, ezért Tripó István testvért kértem meg hogy vállalja el az ottani szolgálatot, amit örömmel el is végzett. Hála az Úrnak eredményesen!
Vacsorára Juhász Efraimék voltak a vendégeink.

(Foto: Juhász Efraim)


A tegnap este 11 órakor Ferenczi Gyula testvér az örök hazába költözött. Most jó visszaemlékezni arra hogy szombaton este amikor együtt úrvacsoráztunk, akkor az volt a kívánsága hogy az Úr vigye haza! Áment mondtam rá és úgy lett. Tegnap estére elkészült és mehetett! Áldott legyen az Úr neve! A temetése holnap délután egy órakor lesz. Az Úr vigasztalja a gyászolókat.

2009. december 8., kedd

Kedd - Elkezdődött...

Mármint a hitmélyítő sorozat, melynek témája a megszentelődés. Édesapámat hívtuk szolgálni erre a három estére. Délután háromra mentem érte Zilahra Juditkával és már azonnal fordultunk is viszza édesapámmal. Öt óra körül már itthon is voltunk. Este hétkor kezdődött az összejövetel, de közvetítés nem volt mivel a fiatalember, aki kezelné a gépet éppen betegeskedik. Hiába indítottam el én a közvetítést ha nem lehettem ott amikor egy rövid időre megszakadt a net, ezért nem volt ki újra indítsa a programot. Egy testvér külön videokamerával szerette volna felvenni az alkalmat, de neki is elromlott a kamerája. Így nem tudtuk megörökíteni az áldást, de valamennyien átéltük az Úr jelenlétét. Édesapám megkért hogy az Ézsaiás könyve 6. részt olvassam fel és azután abból mondta az üzenetet. Mit jelent meglátni az Urat és érezni bűnösségemet. majd beszélt a megtisztulásról és a "szent magról". Az igehirdetés után felhívást intéztem azok felé akik szentek akarnak lenni. Miután többen felálltak, őket kértem hangos imádságra. Hallelujah! Áldott alkalom volt, de csak a nekünk akik jelen voltunk. Talán holnap másoknak is jut az áldásból...

2009. december 7., hétfő

Hétfő - Miben hasonlít Geoana Orbán Viktorra?

Abban hogy mindketten magabiztosan nyerik a közvélemény kutatásokat, aztán csúfosan elbukják a választást.
A tegnap este az urnazárás után a közvélemény kutatók exit-poll adatai Geoana győzelmét hirdették, amit szegény PSD elnök azonmód végeredménynek értett és határtalanul ünnepelt. Aztán reggelre a szavazatok összeszámlálása, a hiteles jegyzőkönyvi adatok összesítése után kiderült, hogy mégis csak veszített. Basescu hatalmas médiaszéllel szemben(igaz hogy hatalomból) is megnyerte a választást immár 2004 után másodjára. Na erre nem volt képes a FIDESZ. Ennek következményeként indult el Magyarországon a lejtőn és már a 8. éve csak lefelé halad.

A fentiekből a ma embere is levonhatja a tanulságot. Majd "azon a napon" nem állhatunk elő azzal hogy ilyen jónak, olyan jónak mondtak minket az emberek. Nem lobogtathatjuk az egyházi igazolásokat a vallásosságunkról, de még a hibátlan erkölcsi bizonyítványra sem lesz kíváncsi senki. Ott és akkor csak az számít, hogy a mennyei jegyzőkönyvbe(az Élet könyvébe) mi van beírva! Nekünk nem az emberek szimpátiájára kell hajtani, nem a világ jó indulatát kell elnyerni, hanem Krisztusnak kell tetszeni. Lehet hogy ezért maradinak, radikálisnak(netán szélsőségesnek) neveznek majd és kiszorítanak, megvetnek, meggyűlölnek, de mégis az utolsó napon mi a Győztes táborában leszünk. Vedd ezt figyelembe ha választanod kell a világ ajánlata és a "kereszt bolondsága" között, mert ha ezt nem veszed számításba, akkor úgy jársz mint Geona vagy Orbán Viktor, sőt sokkal rosszabbul. Ugyanis nekik még lehet esélyük a politikában, de az "utolsó nap" után már nem lehet változni, sem változtatni...

Ma délután meglátogattam azokat akik betegség vagy más ok miatt nem tudtak a tegnap az úrvacsorázó közösségbe eljönni. Voltam Füstös Irénke testvérnőnél és Tőtős Anna néninél is. Az előbbi helyen 4-en(fia és menye is jelen voltak) úrvacsoráztunk, míg az utóbbi helyen csak ketten. Estére értem haza és itthon a nagy csend és nyugalom ami fogadott eléggé meglepett, de aztán kapcsoltam és megvolt rá a magyarázat: a tegnap Jéminát anyósomék elvitték magukkal Debrecenbe. Azóta a kis Tirza annyira elárvultnak érzi magát, hogy csak teng-leng mint falevél, melyet a tél még a fán talál. A nagyobbak is olyan angyali nyugalomban csendben élik a napot, hogy már-már egy siralomházhoz kezd hasonlítani a lakásunk... Alig ment el a kis gézengúz máris hiányzik.

2009. december 6., vasárnap

Vasárnap

A tegnap csak estére értem haza a missziókerületi közgyűlésről. Akkorra már anyósomék is megérkeztek, akik jöttek meglátogatni és köszönteni a 40. születésnap alkalmából. Mielőtt még vacsorához ültünk volna, elmentem meglátogatni Ferenczi Gyula testvért, -ő már közelebb van a 90-hez mint a 85-höz- hogy úrvacsorát vigyek neki. nagyon gyenge és erőtelen, már nem tud az ágyból felkelni, ezért állandó gondoskodásra szorul. Mikor megkérdeztem tőle hogy mi a kívánsága: Az Úr még erősítse meg annyira hogy felkeljen az ágyból, vagy az hogy vigye haza? Az utóbbi volt a választása. Jó volt látni azt hogy tudatosan készül az elmenetelre. Béekességet kapott és én is békével jöttem el tőle.
Ma délelőtt a gyülekezettel is úrvacsoráztunk, majd ebéd után mikor anyósomék haza indultak én Micskére mentem, ahol a Mik. 6:1-5-ből szolgáltam. Este hattól itthon is ez volt az alapige. Nagyon jó közösségi alkalmunk volt, mert sok bizonyságot hallottunk és olyan is szólt aki sok év után most tért vissza az "atyai házhoz". El is énekeltük azonnal az "Öröm van a mennyben egy bűnös felett..." éneket. Majd Füstös Ernő testvér engem is köszöntött a gyülekezet nevében.
Sajnos a közvetítés nem volt a legjobb minőségű, mert aki az egész rendszert kezeli az beteg lett és az automata üzemmód néha demóba váltott. Nem volt aki ott üljön a kamera mögött a karzatban. Valami kevés mégis visszanézhető az On-Demand könyvtárból.
A kedd-szerda-csütörtöki alkalmakat(édesapám fog szolgálni) viszont jó minőségben rögzítjük majd hogy utólag is élvezhető legyen...

Szombat - Missziokeruleti kozgyules Magyarremeten



A gyulekezetek kuldottei az imaahitat utan a Gergely Istvan testver eloadasat hallgattak meg, amelyben a baptista misszio 400 eves tortenete is ismertetve lett a Zsid.13:7 alapjan
Sent via BlackBerry from Vodafone Romania

2009. december 4., péntek

Péntek este -Negyvenen túl...

Lassan eltelik a nap és illik megköszönni azt a sok üdvözletet és jó kívánságot ami eljutott hozzám. Az Úr Jézus nevében köszönöm mindazoknak akik felhívtak, akik sms-ben, email-ben, facebook-on, a blogon vagy személyesen fejezték ki jókívánságaikat. Nagyon jó érzés tudni azt hogy vannak emberek is, akiknek nem mindegy hogy létezek e vagy sem... A köszöntések sorát a tegnap este Bibarcfalváról indították Viola nénémék és a ma esti micskei bibliaóra után, amikor a gyülekezet nevében Tripó testvér köszöntött még mindig érkezne üzenetek. Mindenért áldassék az Úr neve!
A mai napom nagy része egyébként az egyetemen telt, ahol reklám kommunikáció kurzus volt. Késő délután onnan mentem anyósomékhoz, majd tőlük Micskére és aztán este tízre haza is értem, ahol a feleségem köszöntött. Ha az Úr megsegít és élek akkor holnap a nagyváradi missziókerület év végi közgyűlésére megyek Remetére.

Péntek - Ma, nálam is véget értek a 30-as évek

Izsák és a fia Ézsau , majd Mózes is elmúltak 40 évesek mikor megnősültek, én pedig már egy ötgyermekes családapa vagyok negyven évesen. Lehet hogy nem érem meg a 120-t, de hamarabb élek mint ők. És ami még ennél is több, személyesen ismerem az Úr Jézust immár 22 éve. Minden köszönet és hála legyen az Övé azért ami és aki vagyok! Lehetnék több is,  hogy nem vagyok, azért már nekem kell pironkodni, de csak addig míg be nem fedez kegyelmével. Életmérleget végezve az elmúlt 40 évről, most is volt alkalmam szégyenkezni a mulasztásaim miatt, de ma is ezt mondta nekem: "Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el." és ezért én is Pállal együtt mondom  "Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem." 

U.i. Ha most hívna haza az én Uram az Úr, azt mondanám: eleget éltem és az életnek is inkább a napos oldalán. Áldott az Úr!!! Soli Deo Gloria.!!! 

2009. december 3., csütörtök

Csütörtök - Nesze neked katolikus Egyház

Az alábbi sorokat olvasva eléggé megdöbbentő látni azt hogy attól a bíborostól, aki a Bibliát komolyan veszi és ragaszkodik hozzá, saját egyháza is elhatárolódik. Na de nem is ez a legnagyobb csavar ebben a híradásban, hanem az utolsó mondat. "A katolikus egyház tanítása szerint a homoszexuális aktus bűn, de a homoszexualitás önmagában nem az." Ebből kiindulva azt is taníthatná hogy az ördög minden tette gonoszság, de a Sátán önmagában nem gonosz. vagy: A hitetlenségből fakadó cselekedet bűn, de a hitetlenség önmagában nem. stb. stb. Fából vaskarika. Egyházpolitika. Szánalmas... A gyávák sem mennek be Isten országába. Ezt jó lenne a "minden hájjal megkent (egyház)politikusoknak" is megjegyezni.

"A transszexuálisok és a homoszexuálisok nem léphetnek be a mennyei királyságba. Ezt nem én mondom, hanem Szent Pál" - jelentette ki a mexikói Javier Barragan bíboros, aki nemrég vonult nyugalomba a Vatikánból. A főpap Szent Pál egyik levelére hivatkozott egy konzervatív katolikus internetes oldalon. Arra a kérdésre tagadólag válaszolt, hogy lehet-e homoszexuálisnak születni.
"Senki sem születik homoszexuálisnak, hanem azzá válik. Ennek több oka is lehet: a neveltetése például, vagy az identitás kialakulásának a zavara a kamaszkorban. Lehet, hogy az illető nem hibás ebben, de a test méltósága elleni cselekedetek miatt biztos, hogy nem léphetnek be a mennyei királyságba. Minden sérti az Istent, ami ellentétes a természettel és a test méltóságával" - mondta.
A Vatikán elhatárolódott ettől a véleménytől. Federico Lombardi szóvivő egy nyilatkozatban kijelentette, hogy az idézett internetes oldal (www.pontifex.roma) nem tekinthető szaktekintélynek a katolikus gondolkodást illetően "az olyan összetett és érzékeny ügyekben, mint a homoszexualitás"
Lombardi idézett a Római Katolikus Egyház hivatalos katekizmusából, amely azt mondja, hogy a homoszexuális cselekedetek "rendellenesek", de elismeri, hogy sok embernek lehetnek "veleszületett homoszexuális tendenciái". Velük méltányosan kell bánni, és emiatt nem érheti őket hátrányos megkülönböztetés.

A katolikus egyház tanítása szerint a homoszexuális aktus bűn, de a homoszexualitás önmagában nem az.
(MTI)

2009. december 2., szerda

Szerda -Bibliaóra

Ma este tovább folytattuk a József történetének a tanulmányozását és mivel elég hosszú igeszakaszt olvastunk fel, hosszabb lett a bibliaóra mint szokott. Ez után még testvéri tanácskozást is tartottunk, mivel vasárnap úrvacsoravételre készülünk. Tíz óra körül lett vége, ami után még várt rám egy feladat.
Az összejövetel előtt megígértem Jéminának, hogy majd az alkalom végén az egyik erősen lógó tejfogától megszabadítom. Nagyon türelmesen várt rám és még az édesanyja sem tudta ágyba parancsolni. Így fél tizenegy környékén a Márti szörnyülködése mellett a Jémina fogára cérnát kötöttünk és egy finom mozdulat után már köszönt is a fogának. Nem jajgatott. Az adrenalint kedveli. Belevaló lány.

2009. december 1., kedd

Kedd - Zilah

Ma december elsején itt Romániában nemzeti ünnep van. Román honfitársaink ezen a napon ünneplik meg azt hogy minket erdélyi magyarokat szőröstül-bőröstül megkaptak(Trianon). Igaz hogy a szőrnek és a bőrnek örülnek inkább, de mivel még nem nyúztak meg, mi is itt vagyunk, létezünk. Hála az Úrnak! Ilyenkor szünnap van az iskolában óvodában, ezért a gyerekek mind itthon voltak. Délután -főként a feleségem kedvéért- a négy nagyobb gyerek nagy örömére elvittem őket Zilahra az unokatestvérekhez. Este valamivel tíz előtt indultunk csak haza. Közben pedig meglátogattam a nagybátyámat Ady Dánielt is, akinek a felesége augusztusban költözött az örök hazába.


Budai Kamilla, a harmadik

Ady Dániel, ő is a 3. gyerek volt a családban

Hétfő - Van remény!!!

Talán furcsán hangzik ez a cím egy lelkipásztortól... Egyáltalán mire gondol, vagy csak most jött rá hogy nincs még vége mindennek? talán ehhez hasonló kérdések tolulnak elő e cím olvastán némelyekben, egészen addig míg nem tisztázott hogy mire is gondoltam. A helyzet az hogy immár több mint két éve hogy az én Uram az Úr valósággal kiszakított a Székelyföldről, onnan is a szülővárosomból az egyik legkedvesebb helyemről és ide plántált az Érmellékre, Érszőllősre.  Ő tudta hogy mi válik a javamra és most már én is tudom. A körzet, a gyülekezetek és a testvériség szempontjából csak gazdagodtam a szó szoros és átvitt értelmében is. Áldassék az Ő neve!!! Azonban mind ez ideig nagyon erős hiányérzetem volt a szolgatársi közösség miatt. A Székelyföldön általában minden 2. hónapban a lelkipáasztorok és lelkimunkások összegyűltünk a Hargita Táborban, ahol megosztottuk egymással terheinket, bánatunkat de örömeinket is. Mielőtt elbúcsúztam tőlük elmondtam nekik hogy ez fog a legjobban hiányozni majd az új helyen... Ez a félelmem abból fakadt, hogy egyik alkalommal miután elmondtam a nálunk vendégeskedő egyik szolgatársamnak, hogy a szolgatársi közösségi gyakorlat mennyire sokat jelent, megkérdeztem tőle:
-Nektek ott a nyugati határszélen nincs rendszeres közösségi alkalmatok?
-Á, nálunk ez nem megy -válaszolta ő
-Hát miért nem? -kérdeztem
-Tudod, az a helyzet hogy arra felénk sok a "Nagy Ágyú" én pedig egy kis ágyú vagyok...
-Jó jó de hát ha sok is a "nagy ágyú", az a kevés "kis ágyú" akik még vagytok nem tudtok összejönni?
-Jó kérdés, de erre is van válasz- mondta ő
-...?
-A baj az hogy a kis ágyuk is azt képzelik hogy ők nagy ágyúk...
Ebből megértettem hogy a velem szemben ülő egyetlen "valóságos" kis ágyú nem felelős az egyetemes ágyúdörgésért... Mégis azt reméltem miután idekerültem hogy valamelyik "nagy ágyú" egyszer csak megszólal és mi csatlakozhatunk hozzá. Volt is egy kezdeményezés, úgy két évvel ezelőtt(itt), de egy két utózönge után kimúlt e lelkesedés és ennek is meg van a magyarázata. Sokan vagyunk( a Székelyföldi lelkipásztorokhoz képest), nagyok a távolságok és sok a lelkipásztorok elfoglaltsága. Magamról is mondom hogy ez így van, elég csak a naplót visszanézni... Összehangolni mindenkinek egyszerre a programját majdhogynem lehetelenség. Ezt emberileg meg is magyaráztam magamnak mintegy két évig, de mostanra megérett bennem az hogy nem várok se nagy ágyúra, se kicsire és azokra se akik messzire vannak, de akik itt vagyunk mintegy 30 km-es körzetben azokat meghívom hozzánk. És lőn csoda!!! Nem csak én gondolkodtam így hanem, azok is akiket megkérdeztem. El is szégyelltem magam és csak magamat okolhatom azért hogy miért nem léptem hamarabb... Az Úr bocsássa meg nekem! De ez csak utólagos bocsánatkérés, mert az Úr már könyörült rajtam. Ma négy szolgatársamat láthattam vendégül és a másik kettő is azért nem volt itt mert nem tudtam elérni idejében.
Hála az Úrnak nagyon jó közösségi alkalmunk volt Pardi Félix, Szabó András és Papp László testvéreimmel, akik közül csak András nem hozta a családját. A feleségemért is hálás vagyok mert ami rajta állt ő is megtette, bőséges volt az eledel. Beszélgettünk, megosztottuk terheinket, imádkoztunk a másikért és egyszerűen csak szerettük egymást. Az egyik testvérem még intett is hogy ne vegyek mindent a szívemre az internetes levelezésekben érkező impulzusokból. Sőt nem is muszáj minden levélre válaszolni, mert ez csak egyesek vitaéhségét generálja... Milyen igaza van.... Megfogadtam az intést. Este nyolc után ment el az utolsó vendég  és nagyon boldog voltam, mert megegyeztünk, hogy ezután minden hónap első hétfőjén találkozni fogunk. Legközelebb január 4.-én és hiszem hogy akkor már többen leszünk. Na, ezért írtam a címben hogy "van remény"! Áldott az Úr!!!
"... Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; a mely lefoly köntöse prémjére; Mint a Hermon harmatja, a mely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!" 133.Zsoltár

U.i. Mialatt mi lelkipásztorok lenn az irodában beszélgettünk, a feleségek fenn társalogtak. Jémina(a leggyengébb láncszem), a harmadik lányom a nyitott ablakba ült és ezzel rögtön újabb témát adott az édesanyáknak. Eszükbe jutott hogy még az első gyermekük idejében, milyen veszélyes helyzeteket éltek meg. Egyik ilyen másik olyan veszélyből menekült meg. Ezt hiba volt hangosan tárgyalni, mint utóbb kiderült. Ugyanis Jémina miután mindezt végig hallgatta úgy gondolta hogy itt az újabb idő egy vészhelyzetre. Egy óvatlan pillanatban észrevétlenül kiosont az ajtón és kint az épület mellett az ablak alatt a betonra feküdve elkezdett éktelenül üvölteni, hangosan jajveszékelni: Jajjjjjjjjjjjj, jajjjjjjjjjjjj segííííííííííííítség, segííííííííííítség! Leestem! Jaaaaaaaaajjjj Én az irodában nyugodt voltam, mert ismerem a 3. leányomat, de a feleségem szegény azonnal rohant ki hogy mi történt, jaj, jaj, jaj. A vendégek is megdöbbentek. Mikor azonban a feleségem kéteségbeesetten odért a gyermekhez, az hangosan elkezdett nevetni azon hogy mennyire sikerült a felnőtteket átvernie... A közben hazatérő vendégeink lehet azóta is azon törik a fejüket, hogy ez a gyerek vajon az anyjára vagy az apjára hasonlít...?! Azt is tudom hogy az engem ismerőknek e kérdés nem kérdés... Mielőtt azonban valaki gondolkodás nélkül rám húzná a vizes lepedőt(talán okkal-joggal), ajánlom figyelmébe azt amit az Úr Jézus mondott egy hasonló helyzetben: "... Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai." Jn.9:3 Erre pedig csak azt mondom hogy ÁMEN!!!