2007. december 28., péntek

Péntek

Ma délelőtt a beszámolókra került sor a családok részéről, ami után imádkoztunk. Ebéd előtt bemegyünk Csíkszeredába hogy a Napsugár zongoráját elhozzuk a Simon családtól.
Valami baj van a kocsival, mert amikor be akartam indítani, akkor nem indult. Szegény Lajos megpróbált meghúzni, de az emelkedőn az ő kocsija sem bírta ki az enyémet, még láncal sem. Végül Borzási Gyula tv. húzott meg úgy hogy beindult az autó, de csak ebéd után mentünk már be Csíkba. Kellett vagy két óra a zongorás műveletre. Azt a bűn nehéz jószágot csak úgy tudtuk kihozni a Simon testvérék lakásából hogy ha levettük az ajtókat és kipakoltunk egy szekrényt is. Ilyenkor örülök még csak igazán hogy van két húgom és azok férjhez is mentek, mert az öcsémmel és a két sógorral együtt aztán csak sikerült a zongorát beszuszakolni az utánfutóba. A levétele itt a Táborban és a kápolnába való elhelyezése már gyerekjáték volt a korábbiakhoz képest.
Mire végeztünk Novák Zsolt és Kiss Ferenc is megérkezett a családjával együtt, így velük telt el az idő vacsoráig. Gazdag programmmmmmm.... Folyt. köv. vacsora után...

Vacsora után az együttlét a gyermekek előadásával folytatódott. Koncert, jelenet, szavalatok, énekek jelentették a "műsort" és ebben a Novák házaspár gyerekei is jeleskedtek. Az alkalom után még sokáig fenn maradtunk beszélgetni imádkozni. ezért csak holnap reggel indulunk tovább Bibarcfalvára, illetve Barótra. A szombatot és a vasárnapot ott fogjuk tölteni, ha az Úr is megsegít. Viola nénéméknek és Gál Gabiéknak nagy örömére(hiszem hogy így van), noha egy hat tagú családot vendégül látni nem egy egyszerű szolgálat :)

Csütörtök

Ma délben hosszas készülődés és csomagolás után, mind a hatan elindultunk a Hargitára. Meg is érkeztünk este hétre, hála az Úrnak. Itt van a Veress család immár hagyományosnak mondható év végi találkozója.Ez általában 27.-re esik ami Napsugár(Vakarék) húgomnak a születésnapja. Most éppen a 22. születésnapja van és 22-en vagyunk itt(a legfiatalabb résztvevő még biztos csomagolásban) az Úr kegyelméből, nagyon örülünk egymásnak az Úr előtt és ez NAGYON JÓ!
Egyszerűen nincs idő a blogolásra..., de amikor tudok írok akár napközben is...

Kellemes évvégét és pontos számvetést kívánok mindenkinek!

2007. december 26., szerda

Karácsony második napja Szerda

Reggel Kéczbe indultam a cigány testvérekhez, hogy velük is ünnepeljek. Annak rendje módja szerint meg is érkeztem. Béla testvér egy kicsit később érkezett, mert győzködte a magyarokat hogy jöjjenek és tartsunk délelőtt is közös alkalmat a romáknál, de nem engedtek. Így csak a délutáni összejövetel volt közös a magyar imaházban, ahová a margittai román gyülekezet igérkezett vendégnek.
Azért is örültem hogy délelőtt mentem a cigány testvérekhez, mert ilyenkor hallom őket szolgálni az imaórai buzdítás során. Egyszer biztos hogy nem unalmasak ezek a szolgálatok... és miért nem? Azért mert ők kimondottan élvezik és nagyszerű dolognak tartják hogy szólhatnak az Úr ügyében. Igaz hogy van mit csiszolni még az ige ismeretükön és az exegézisükön, de azért haladnak.
Ma reggel is feljegyeztem egy néhány eredeti gondolatot tőlük, pl. :

"Kedves Testvérek! Hálás vagyok a jó Istennek hogy most innen szolgálhatok neki. Már attól féltem egész héten, hogy olyasvalami fog történni, kísértés vagy egyéb, ami megakadályozza hogy ideálljak, de hát testvéreim az Úr útjai kifürkészhetetlenek, ezért most itt állhatok..." Egy korábbi alkalommal ugyanis azért tartóztatta meg magát az Úrvacsorától, mert valaki hétközben kihozta a sodrából és egy kicsit megrázta két kézzel a bajkeverőt, de rögtön utána meg is bánta, pedig egyébként semmi különösebb baj nem történt. Érezzük ugye hogy milyen izgalommal és várakozással készülnek egy imaórai buzdításra is...
A másik testvér aki másodjára buzdított így szólt: "Testvéreim! Engedjük hogy az Úr faragjon minket! Ő hosszába akar minket faragni, de ha nem engedjük, akkor kezdi keresztbe és jaj lesz nekünk, mert meg van írva hogy amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt az kivágattatik..."
Ilyen buzdítás után aztán volt sok forgács, amit imádságban az Úr elé vittek... Egy szóval megérte ott lenni az én számomra is ezen a délelőttön.
Délután háromra Micskére mentünk Jéminával és örömmel láttam a gyülekezetben, hogy hazatértek a távoli rokonok is. Így annyian voltunk hogy ennyi embert egyszerre, még abban az imaházban nem láttam.
Hála legyen az Úrnak hogy jó alkalmat tölthettünk el a testvérekkel Isten igéje és a bizonyságtételek mellett.
Az összejövetel után Jéminát a Hubert családnál hagyva(hazajöttek Szabó Barnáék is), Barnával és az apósával elindultunk "Betlehembe". Már korábban megígértem a nagyváradi "Betlehem" gyülekezetnek hogy ünnep 2. napján meglátogatom őket. Hárman indultunk el és öten jöttünk vissza Micskére, mert Szalárdról Lukács György testvért és a feleségét(érszőllősiek, de a karácsonyt a lányuknál töltötték) is felvettük hazafelé. A "Betlehemben" mind Barna mind az apósa érdekes és építő bizonyságot tettek, ami számomra is emlékezetes maradt. Többek között ebben a gyülekezetben férkőzött Barna, a korábban még elérhetetlen messzeségbe tűnő Ildikó bizalmába. Azóta is boldog férj és feleség...
Én három útról beszéltem a bölcsek kerácsonyi története nyomán: 1.Téves út- Keletről Jeruzsálembe (amikor vezetés nélkül haladunk, csak a saját fejünk után) 2. A Jézushoz vezető út-Jeruzsálemtől Betlehemig(amikor Isten vezet mint a gyermeket, csak kell menni a csillag után) 3. A hazafelé(menny felé) vezető út - Betlehemből haza(amikor más úton kell járni) Röviden ez volt a vázlata az evangelizációs jellegű prédikációnak. Az Úr megerősített és dicsősség legyen neki, volt válasz is a hallgatók rászéről. Ki ilyen ki olyan útról szólította meg az Urat... és Ő meghallotta.
Micskén már várt Jémina és Gedi(az érszőllősi Ferenczi János karmester testvér 9 éves fia) akiket haza kellet vinni...
Itt jut eszembe a hirtelen rám szakadt atyai felelősség... Derült égből villámcsapásként ért a Jémina bizalmas bejelentése: "Édesapám, Gedi(Gedeon) szerelmes belém és ő meg azt mondja hogy én is szerelmes vagyok belé" Na ez első hallásra megemészthetetlen volt nekem, mert ilyen témában a diskurzust, inkább később és inkább a nagyobbaktól vártam, nem pedig az alig 4 és fél éves Jéminától. De hát megtörtént és kénytelen voltam észrevenni, hogy a két gyermek kéz a kézben, mennyei nyugalomban utazik a kocsiban hazafelé. Még most is gondolkodom hogy mekkorát változott a világ... Bezzeg a Szabó Barna idejében(13 évvel ezelőtt) még annyira nehezen lehetett észrevenni az ilyen érzelmeket, hogy amikor édesapám érdeklődött hogy ki is a Barna választottja, akkor Juci, a Barna nővére azt mondta: "Veress testvér! Amelyik lányon meglátja "azt a sálat", amit Barna nemrég vásárolt, az a kiválasztott" Na hát az édesapám figyelt is az összejövetel végén és egyszer csak megpillantotta az Ildikó nyakában "azt a sálat". Így derült ki akkoriban, hogy ki kibe szerelmes, én meg most már abból is látom hogy kéz a kézben... Hej,haj..., azok a régi szép idők... Mennyivel könnyebb(vagy talán nehezebb?) volt akkor a szülők dolga...
Azért nem esek én kétségbe és nem vonok le messzemenő következtetéseket, de nyitott szemmel, nyitott füllel(főleg a lányaim felé, hogy elmondhassák amit akarnak), meg összetett kézzel(ima) kell járnom, elvégre is négy lányom van és egyik szebb mint a másik... Segíts Uram!

2007. december 25., kedd

Karácsony első napja Kedd

Délelőtt Micskén, este pedig itthon voltam. A két összejövetel között apósomék hazamentek, én pedig a gyerekekkel egy családot(Füstös Lajos) látogattunk meg. A feleségem nem érezte jól magát(sűrű hányinger gyötri... vajon mitől?) ezért ő inkább lepihent a kicsivel.
A ma esti igeszakasz a vezérfonal szerint, a délelőtti bibliaóra igéje volt(talán a jövő évi vezérfonalban nem lesz egy nap kétszer ugyanaz az igeszakasz) és mivel mi azt már pénteken átvettük, ezért tovább olvastuk a délelőtti igét. A Mt. 2:1-12 volt az alapja a ma esti igehirdetésnek.
Mivel ünnep van, ezért kevés időt vagyok a gép előtt, így erre a bejegyzésre is csak kevés időt fordítottam... a többi az Úrra tartozik...Ő folytatja.

2007. december 24., hétfő

Szenteste

Ma ismét özvegyeket látogattunk(9 személyt), így tartottunk istentiszteletet és így készültünk az ünnepekre. A feleségem szülei is megérkeztek Debrecenből, mert velünk töltik a karácsonyt. Az esti alkalmon a gyermekek szolgáltak, majd utánuk bizonyságtételeket hallgattunk meg arról, hogyan fogadta be valaki az Úr Jézust és mikor volt az első igazi karácsonya.
Miután bejöttünk az alkalomról, a családdal együtt ünnepeltünk. Olvastunk, énekeltünk, imádkoztunk és mindenki kellett mindenkiről mondjon egy olyan dolgot amiért hálás érte Istennek. Még a kicsik is elmondták a szülőkről, nagyszülőkről, egymásról ami jót láttak bennünk, bennük és amiért hálásak. Nagyon áldott alkalom volt amelynek egészen megható(szem nem maradt szárazon...) részei is voltak.

Gazdag karácsonyunk van! Meg sem érdemeltük...

Szeret minket az Úr és mi is Őt...!

Mindenkinek áldott ünnepet és sok-sok szeretetet megtapasztalást kívánok!!!

Immánuel! Velünk az Úr!

2007. december 23., vasárnap

Vasárnap

Sűrű volt amai nap. Reggel 10-re Kéczbe mentünk a feleségemmel és a két középső gyerekünkkel. Béla testvér reggel ment a romákhoz mi pedig maradtunk délelőtt a magyaroknál. Alig voltak vagy 8-an, de még Szeredai Sándor is hazaérkezett Írországból(ott végzi a bibliaiskolát), így ő tartotta az imaórát én pedig prédikáltam és a feleségem bizonyságot tett. Ebédre a "bulibáshoz"(Kálmán testvér) mentünk, mert már csütörtökön lefoglalt minket. Jó gazdag ebéd volt, még a magyaroknak is dicséretére válna, de vigyázni kellett hogy ne terheljem meg magamat, mert délután ismét szolgálnom kellett. Kettőtől a feleségem tartott vasárnapiskolai foglalkozást a gyerekeknek(voltak vagy 25-en) és háromtól pedig én következtem... Először gyeremek bemutatásra került sor amihez a 1Sám 1:24-28 -at olvastam fel és abból adtam át üzenetet elsősorban a szülők felé. Ezek után imádkoztam a gyermekekért. Az egyiket Gábornak, a másikat Efraimnak hívták. Nem, nem elírás... valóban Efraimnak hívják mint engem és nem véletlenül... Annak örömére lett ez a neve hogy idejöttem lelkipásztornak. Ez már a második ilyen eset a romáknál... Először Székelyderzsben történt meg velem hasonló... Már vagy 3 éve lehettem abban a körzetben(Homoródszentmárton) lelkipásztor és a székelyderzsi alkalmakat rendszeresen látogatták a romák is, de életvezetési problémák(milyen szépen fogalmazok:) és egyéb okok(megtérés hiánya!) miatt nem lehettek a gyülekezet tagjai. Figyelmeztettem, megtérésre hívtam, sőt még meg is fedtem őket, mégis szerettek és jöttek. Egyik alkalommmal hallom a szószéken szolgálat közben, hogy "Efraim ülj le!... Efraim ülj szépen!... Efraim fejezd már be!... Efraim légy csendben, mert ha nem kikapsz!" stb. A suttogás a hátsó sorokból jött és először arra gondoltam hogy valakin keresztül az ördög üzenget nekem és nem egyéb ez mint kísértés, de aztán észrevettem egy kisgyermeket az egyik cigányasszony ölében és sejteni véltem valamit... Mikor vége lett az alkalomnak, hátra mentem és mindekinek köszöntem, majd szerét ejtettem annak hogy a kisgyerek édesanyjával is szót váltsak.
-Mennyi idős ez a kis gyerek?
-Egy éves, kérem szépen.
- Kislány?
-Nem, nem, kisfiú
-És hogy hívják, ha szabad kérdeznem?
-Hát Efraimnak, mivel a tiszteletes úrról neveztük el...
Megvolt a magyarázat tehát a furcsa suttogásra... A mai eset már nem is volt annyira meglepő. Adja az Úr, hogy ezek a gyerekek legyenek elnevezve Krisztusról is, mint az első keresztyének! Ámen!
Az igehirdetés után úrvacsorai alkalomra is sor került, ami után igyekeztünk haza Érszőllősre. Hatra haza is érkeztünk és már indultam is a szószékre, ahol a Mt.25-ből olvastam a tíz szűz példázatát, amiből arról tájákoztatott a mi Urunk hogy az ő eljövetele előtt sötét idők lesznek, amikor mind a magunk és mások részére világítanunk kell. Arra figyelmeztetett hogy nem mindenki aki elindult a mennyország felé jut be oda. Végül azzal erősített bennünket akik vigyázva várunk, hogy csak utánunk csukódik be az ajtó és nem előttünk! Hívtam a hallgatókat a megtérésre és a megújulásra, Szent Lélekkel való betöltekezésre. Az egyik sírva imádkozó, bűnbánó lélek a legnagyobbik lányom, Mirjám volt... Áldott legyen az Úr neve!
Most már nagyon fáradt vagyok, de megérte... és megéri ezután is! A szent munkában, Krisztusért fáradozni a legmagasztosabb érzés... Mindenkinek ilyen fáradtságot kívánok... ÁMEN!

2007. december 22., szombat

Szombat

Közeledik az első karácsonyunk itt Érszőllősön... Valamikor dédnagyapám(Kónya Bálint) és a feleségem dédnagyapja(Bartha Ferenc) a 30-as évek derekán ugyancsak itt laktak... Vajon gondoltak-e arra hogy a dédunokáik ugyancsak itt, ebben a faluban fognak élni(mekkora kitérőkkel érkeznek ide...?), mint férj és feleség, mint lelkipásztor család...? Lehet hogy nem, de Isten tervében már akkor benne voltunk és jó most megélni amit ő már akkor tudott... Én csak csodálom hogy Isten milyen tökéletesen jót tervezett... Várjuk az ötödik gyermeket... Advent van... Így is úgy is... Kellemes ünnepeket! :)
Ma délután a gyülekezetünkhöz tartozó özvegyeket látogattuk meg a gyülekezet vezetővel(Hiri János). Egyelőre csak ötöt sikerült. Tizenkilencen vannak a 74 tagból... Több közülük felemás igában volt. Egy kivételével mind nők... Mondtam én hogy itt korán halnak a férfiak...? Most már nyilvánvaló. Gyülekezetünk több mint negyede özvegy. És milyen sokat jelent az özvegy két fillérje...? Bizonyiték rá a lelkipásztori lakás... Áldás van rajta...
Az esti alkalmon(nagyhét van) nem voltunk sokan, de Isten üzenete érthető volt: 1.Ne szomorkodjunk azon ami elmúlt 2.Áldozzunk az Úrnak 3.Szenteljük meg magunkat 1.Sám. 16:1-5 alapján.
Sajnos ma este fenyítéket kellett alkalmaznom Jéminávall szemben(8 tenyerest kapott és a sarokba állt egy fél órát), mert nem bírt magával az imaházban, de már javára vált... Kivételesen csendes szombat esténk van, pedig még nem is alszik... Együtt készülünk a családi társasjátékokra, mert ez volt ma estére beígérve...

2007. december 21., péntek

Péntek

Sajnos a tegnap lekapcsoltak a ROMTELECOM hálózatáról, úgy hogy engem lehetetet, ugyan hívni de én nem hívhattam senkit, így nem volt internet. Ma már előre kifizettem a havi bért és ezért ismét írhatok. Mivel régi hagyományos internet kapcsolatom van, ezért a későbbiekben is lehet fennakadásokra számítani, de azért igyekszem...
Megvolt a tegnap az első temetésem itt a faluban. Voltunk vagy 50-en összesen, többnyire a gyülekezetből. Mivel egy kiesett tagról volt szó aki a faluban sem örvendett köztiszteletnek, csak kevesen tették tiszteletüket, de azért hangzott az evangélium. Úgy vettem észre hogy errefelé nem csinálnak nagy ügyet a temetésből. Itt a faluban nincsenek zászlók, halottas szekér, sem egyéb temetési kellékek, hanem egyszerű és alkalmi módon állnak hozzá a szertartáshoz. Mintha minél hamarabb szeretnének túl lenni rajta... Ez az ember érzése... Ahány falu annyi szokás...
Estére elmentünk Béla testvérrel szokás szerint Kéczbe, ahol a bibliaóra után megtartottuk az első(az én részvételemmel) testvéri órát. El is húzódott kilenc óráig... Több mindent kellett újra fogalmazni, átértékelni, leszögezni, hogy a lelki megújulás felé haladjunk. Az egyik határozatunk az volt pl. hogy csak azok vehetnek úrvacsorát akik az azt megelőző testvéri órán résztvettek és rendben voltak lelkileg. Remélem hogy a nekibuzdulás és elkötelezettség meghozza gyümölcsét a közösség lelki életében is.

Ma(pénteken) Margittán elintéztem a romtelecomot, meglátogattam Juhász Efraimékat(a felesége Sikó Gréti, Bölönből) akikkel elbeszélgettünk, igét olvastunk és imádkoztunk.Az ő első gyerekük majdnem egyszerre fog születni a mi 5. gyerekünkkel, ha az Úr is úgy akarja.. :) Még vásároltam ezt-azt és hazajövet kicseréltem a gázpalackot, mert a jelenlegi fogytán van... MIndjárt készülök a ma esti bibliaórára és hiszem hogy nem hiába, mert a testvérek nagyon "éhesen" és "szomjasan" szoktak eljárni még hétköznap is a gyülekezetbe...

Áldott adventet mindenkinek!

2007. december 19., szerda

Szerda

A hétfői bejegyzés után folyamatosan érkeznek a gratulációk és jókívánságok :) még telefonon is, amelyeket ezúton is nagyon szépen köszönünk és kérjük a további ima támogatást. Az én feleségem egy csodálatos teremtés, igazi áldás nekem... onnan fentről!!! Hálás vagyok érte az Úrnak!
Ma délután több megbeszélésünk is volt a gyülekezet ügyeiben(temetés, ünnepek, támogatás, ajándékok stb.) amelyek eléggé lekötöttek, de azért jutott idő a pihenésre is.
Este hétre Jéminával mentünk Micskére bibliaórára, ahol a ma esti igét olvastam fel a Mikeás 5:1-4a -ból. A szolgálat középpontjában a Messiás jövetele, uralma és áldása volt. Az imádságoknak nagyon örültem mert azt jelezték hogy az üzenet célba ért. Áldassék az Úr neve!!!

2007. december 18., kedd

Kedd

Ma reggel hozták a hírt, hogy meghalt Barnutz Géza, akit 10 napja látogattam meg. Szeptemberben volt 80 éves, tehát nem vot fiatal. Négy gyermeke és felesége gyászolja. 11 éve merítkezett be a feleségével és mivel a gyermekei már felnőttek voltak csak ketten tartoztak a gyülekezetünkhöz. A fia volt itt nálam, ő intézi a temetést amire csütörtök du. 1-kor kerül sor. Adja az Úr hogy e fájdalom is Krisztushoz hozza a gyászolókat!
Este már tízen voltunk imaközösségban... Nagyszerű és örvendetes, hogy ilyen közösséget formál itt az Úr!

Kedd

Új lelkipásztori blog látott nap(net)világot. http://simonandras.blogspot.com

2007. december 17., hétfő

Hétfő

A hétvégén nem volt lehetőségem arra hogy írjak, de most bepótolom...

Péntek délután meglátogatott Simon András(homoródszentmártoni lelkipásztor) és itt maradt az esti bibliaórára is ahol együtt szolgáltunk. Itt is aludt nálunk, már amennyit tudott mert későig beszélgettünk és imádkoztunk, volt miért...
Szombat reggel 9-kor elindultam a gyülekezet küldötteivel Szalárdra a missziókerületi közgyülésre. Tíz órától kezdődött és az ebéddel együtt 3 utánig tartott. Meghallgattunk egy előadást(“A szövetség szerepe a baptista gyülekezetek életében”a főtitkár részéről, beszámolókat a vezetőktől és végül döntöttünk néhány kérdésben. Itt hallottuk azt is hogy a belényesi gyül. ill. körzet Mike József(brassói lp.) testvért meghívta lelkipásztornak. 97 százalékot kapott..., de még kell várjanak a válaszra... Hála az Úrnak kellemes és építő alkalom volt ez a küldötteknek, már csak a testvéri találkozások miatt is...
Mire haza kerültem már a feleségem is itthon volt és örömmel hallottam, hogy sikerült a vizsgája és pozitív lett a teszt amit a gyógyszertárban vásárolt :)
A gyengébbek kedvéért: Várjuk az ötödiket!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hála az Úrnak!

Este ifjúsági alkalom volt, ahol az áhítat után megnéztünk egy előadást ameéynek a címe: “A Föld kora” Nagyon hasznos minden keresztyén számára, akit a tudomány elbizonytalanít...
Vasárnap reggel minden szép fehér lett. Elég vastag hótakarót borított Isten erre a vidékre. A gyerekek “rettenetesen” örültek, alig lehetett visszafogni őket. Jémina már hajnali 4-kor ott állt az ágyunk mellett teljes menetfelszerelésben... Nagy nehezen sikerült rábeszélni arra hogy várjon még vagy két órát legalább... Végül az egész családdal és Hiri Jánossal(a helyi gyülekezetvezető) 8 óra után elindultunk Debrecenbe. Délelőtt bemerítés volt a Szappanos utcai Baptista Gyülekezetben ahol több mint 500-an lehettünk jelen. Bereczki Lajos(helyi lp.) vezette a programot, Balogh Barna(helyi lp.) végezte a bemerítést és én prédikáltam a Jn.7:37-38-ból, aminek a végén Jézushoz hívtam azokat akik szomjaznak...
A bemerítkezők bizonyságtétele nagyon erős és áldásos volt, elhallgattam volna őket estig is, de mivel”csak” 10-en voltak be kellett érni másfél órával... Hála legyen értük az Úrnak!!!
A vasárnapi ebédet Szilágyi Csabáéknál(régi barátom és testvérem az Úrban) fogyasztottuk el. Az Úr áldja meg őket gazdagon!
A délutáni szolgálatom a Mt. 24:37-42-ből volt, de ekkor a program vezető már Dobos Péter(helyi gyül.vezető, Mike Sámuel apósa) volt mivel a lelkipásztorok máshol prédikáltak. Berecki Lajos Hajdúböszörményben ahol ügyintéző lp., Balogh Barna pedig a határ innenső oldalán Körtélyesen a romáknál, ahol lelkipásztort avattak(Bödő Zoltán, Érmihályfalváról) és imaházmegnyitóra is sor került.
Este apósoméknál együtt vacsoráztunk Péter sógoromékkal akiket egy januári hétvégére meghívtunk hozzánk és el is fogadták a hívást. Éjfél is elmúlt mire hazaértünk épségben, egészségben...hála Istennek!

A mai nap nehezen indult, mert begyulladt torokkal ébredtem. Tirza lányommal ketten szereztük valahol ezt a betegséget, mert ő is ebben szenved...
Azonban fél 11-re így is eljutottam Gombos Miklós(gyülekezeti vén) testvérékhez, ahol diszóvágás volt. A leszúrt disznó egyik fele őket illette, a másik pedig minket. Az történt ugyanis hogy Ozsvát Miklós(gyülekezeti pénztáros) eladott egy fél disznót Gomboséknak, a másik felével pedig megajándékozott minket. Megalázkodtunk és elfogadtuk :) Az Úr jutalmazza meg az ajándékozót!
Így Gombos Miklós testvéréknél ebédeltünk és vacsoráztunk. Jó volt gyakorolni velük nem csak az asztali- hanem az imaközösséget is... Áldott legyen az Úr neve!!!

2007. december 14., péntek

Péntek

Ma reggel apósom, mielőtt még magamhoz tértem volna(hajnali 2 után feküdtem le) elvitte a feleségemet... Nem kell semmi rosszra gondolni, arról van szó hogy Márti ma ismét vizsgázik. A tantárgy neve Geológia.

Senkinek(az öcsémen kívül persze) nincs még egy olyan húga mint nekem. Evódia egy külön szám. Igaz hogy a linux nem a szíve csücske de vág az esze... mint borotva. Átlát még rajtam is a kis huncut. A provokációnak sem ül fel... Erre bizonyiték a megjegyzése...

Csütörtök

A tegnap átlógott a mába, ezért írok csak most. Ugyanis hajnali félkettőkor érkeztem haza Kolozsvárról. Délután idejében elindultam Zilahon keresztül uticélom felé, de Evódiáéknál megálltam egy időre. Bajban volt a számítógépük, helyesebben szólva a nyomtatójuk. A gép nem kommunikál a nyomtatóval amióta egy kétes összetételű mellékletet akartak kinyomtatni. Mondanom sem kell hogy windows alapú gépről vam szó. Milyen érdekes hogy a feleségem(pedig ő sem egy informatikus) gépe(Mepis Linux) immár 3 éve stabilan állja a külső-belső rohamokat(most éppen anyósom gyötri) és még nem omlott össze, ellenben akinek windowsa van ennyi idő alatt többször is format c: -re kénysszerül. Mondtam én a húgomnak is hogy térjen át a linuxra, meg is próbálta, de úgy látom hogy 30 felett ez már nem olyan...:) kivéve Szabó Huber Ildikót aki gyorsan tanul. Ő a nagyon puritán kinézetű dsl disztróval(gyenge gépe nem bírja a fejlettebbet) birkózik. Végül is nem volt idő arra hogy újra telepítsük a vindózt(ezt már csak így írom), így maradt a baj, de ott hagytam mellé egy jó videót(A Föld kora), amit érdemes megnézni...
Este hétre érkeztem Kolozsvárra, fél nyolckor kezdődött az egyetemisták ifiórája amire hívtak és tizenegyig tartott. Nem csak az én hibámból... :) Arra kértek hogy a Bírák 13-16.-ig terjedő szakaszt "rágjuk át" ami Sámson életéről szól. Becsületükre legyen mondva, kitartottak végig kiv éve azokat akik az utolsó buszjáratot még elakarták érni... Összességében nézve hasznos együttlétünk volt melyet imádságokkal zártunk. Az Úr tegye gyümölcsözővé a hallott igét!!!

2007. december 12., szerda

Szerda

Visszatértem(immár nem először) a jól bevált régi kattogós billentyűzethez(IBM, 1995.ből), mert a többitől már elfáradtam. Ugyanis nem minden jó ami új... Igaz hogy ez a régi(ebben a műfajban 12 év matuzsálemi kor) billentyűzet 1 kg-ot nyom, de stabil. Nem csúszkál ide oda az asztalon mint az elődje, nem ragadt még egyszer se be a billentyűje mint a másiknál, nem felejti el hogy mit nyomtam, mint az a vezetéknélküli billentyűzet, amely az elem gyengülésekor felejtette el a karaktereket stb. stb. Volt nekem egyébként már hajtogatható, feltekerhető, leönthető billentyűzetem is, de most úgy vagyok ezekkel hogy mégis csak jobb a régi... Hol van már az első gépem....? A billentyűzet viszont most is verhetetlen, helyesebben: ez verhető csak igazán...:) Elgondolkodtató ez egy olyan világban és olyan korszakban ahol minden azt harsogja hogy ami régi az ósdi, vegyél újat, amit a szüleid hittek, vallottak, énekeltek...stb. az már idejétmúlt még ha eredeti volt is, te légy felfedező, új, modern még a hitéletben is. De ez nem igaz a hitélet terén... "Hirdesd a régi Igét!" van egy ilyen énekünk az új(!) :) énekes könyvünkben.

Egészen felháborított az amit ma olvastam az egyik újságban("Reggeli Újság"). Elkövettem azt a hibát hogy megrendeltem, de még egyszer nem fogom. És én balga még azt hittem hogy nemzetemet támogatom amikor magyar újságot rendelek... Lemondom. Azt a címet olvasom itt a jegyzet fölött, hogy "Morális ámokfutás". Ez a Szőke Mária, ki a jegyzetet írta dúrván nekimegy, azoknak akik a "felvilágosodott" tinik, ifjak figyelmét szeretnék felhívni a biblikus erkölcsös magatartás nyújtotta védelemre. És azt sugallja hogy nem megelőzni kell a bajt hanem kezelni, mert az úgy modern... Nem átall a Megváltóra hivatkozni akkor, amikor az óvszerre mint "életbarát válasz"-ra tekint, a sűrű szexpartner váltogatás kötvetkezményeként előállt "furcsának tűnő kérdések" kapcsán. Ilyen a magát modernnek valló "keresztyén"... Sajnálom ezt a Szőke Máriát, mert e nézetét nem csak vallja, hanem terjeszti is. Ha meg nem tér, "azon a napon" ítélete is súlyosabb lesz és akkor semmilyen óvszer nem segíthet rajta. Bárcsak meghallaná.... és megváltozna...

Legalább egy órát bosszankodtam azért, mert egy ilyen újságot támogattam. Az Úr bocsássa meg mindkettőt!!! Annyi haszna azért volt a fenti eseményeknek, hogy imádkoztam a jegyzet szerzőéért és a félrevezetett, veszélyeztetett fiatalokért... más is teheti... imádkozzon és mondja le az ilyen lapokat, horoszkópostul, mindenestül.

A változás ill. modernizálás szele elérte Micskét is, már ami a fűtés technológiát illeti. Na nem gázra váltottak, maradtak a fa mellett, de este mire kezdődött a bibliaóra üzembehelyezték a központifűtést az imaházban. Mivel még a hagyományos kályhában is tüzet raktak előtte és a próbaüzem során a kazánt is jól megrakták olyan meleg lett a szószéken, hogy meg is jegyeztem a végén: “Nem csak az ige miatt lett forró a levegő” Adja az Úr hogy aki oda betér érezze meg a gyülekezet melegét is a jól fűtött imaházban!



2007. december 11., kedd

Kedd

Mint a tegnapi bejegyzésből is kitünt, a feleségemnek jelesre sikerült vizsgáznia matematikából, de ezen kívül van még mire készülni. Ezért is tanul szegény(?) reggeltől estig. Hála az Úrnak van aki segítsen neki a gyermek felügyeletben, és én is amennyire tőlem telik segítem(pl.imádkozom vele és érte, meghallgatom..., vigyázok én is a lányokra,stb.) hogy ne bukjon meg :), de hát eddig mindig túlteljesített...
Délután bementünk Margittára Jéminával hogy vásároljunk ezt-azt és egyuttal Grétiéknek is átadtam a zsák pityókát(a szülei küldték neki még okt. végén Bölönből) amit október végétől őriztem a pincében. Sajnos nem tudtam több időt maradni hogy jobban átlássam a helyzetüket, de megígérték hogy a héten jönnek Érszőllősre és akkor beszélgetünk...
Ma este is imaközösségünk volt, amelyen kilencen vettünk részt és magunk után az Úr elé hoztuk a gyergyói missziót, Novák Zsoltot, a barótiakat, Kónya Emesét, Sepsiszentgyörgyről Kiss Zoltán feleségét, Jutkát és még másokat is hogy az Úr adjon nekik erőt, gyógyulást, türelmet és győzelmeket.
Ha az Úr is megsegít akkor csütörtök este kolozsváron leszek egy ifjúságin ahová Joó Zoli hívott, akivel közeli munkatársak és barátok voltunk(maradtunk) még a ROMABISZ-ban. Szombaton missziókerületi gyülésre megyek Szalárdra, vasárnap pedig Debrecenben a szappanos utcai Baptista Gyülekezetben fogok szolgálni evangelizáción, amire a bemerítés alkalmából kerül sor. Van tehát imatéma bőven akár magamra akár másokra gondolok. Az Úr hallgassa meg a könyörgésünket!!!

2007. december 10., hétfő

Hétfő

Márti írja:
Késő van és nagyon fáradt, vagyok, de szeretném megköszönni,mindenkinek aki imádkozott értem eddigi vizsgáim alkalmával, nagy szükségem volt rá.
Hála az Úrnak eddig még minden rendben volt.( A legutóbbi a matek 5-ös lett.)
Ha valakinek még van türelme hozzá akkor továbbra is kérem az imatámogatást, pénteken lesz a következő vizsga, geológiából ami nem a szívem csücske.:)
Ha ezen is túl leszek akkor a nagyja lejár, de a neheze, még, hátra lesz. A mechanika vizsga és a két szigorlat(matek,mecha).
Bokros teendőim mellett azért igyekszem én is naponta az Úr elé vinni azokat a kiket szeretek és akiknek szükségük van rá.Mindenkinek áldott adventet kívánok!!!

2007. december 9., vasárnap

Vasárnap

Egy kicsit elfáradva értem most már a nap végére, mert délelőtt délután Micskén és este itthon szolgálhattam az Úr kegyelméből és az esti szolgálat után még egyéni beszélgetésekre is sor került. Örülök hogy az istentiszteleti alkalmaink mind formai mind tartalmi értelemben a megújulás jegyeit viselik magukon. Azért imádkozom hogy az Úr amit elkezdett bennem, nálunk azt folytassa...! Imádkoztam a sepsiszentgyörgyi bemerítésért és noha még nem kaptam infót róla hiszem hogy áldott alkalom volt és Emesének is felejthetetlen nap volt a mai...
Telefonon is megtaláltak még Németországból is... Bogyor Bálint(egy Bibarcfalvi fiatalember aki még nem hívő) hívott fel, a holland határ mellől hogy megossza velem munkavállaló élményeit, gondjait. Megígértem hogy imádkozok érte és remélem hogy még ebben az évben is találkozni fogunk.
Mirjám az előbb még nem aludt hanem sűrű könnyhullatás között panaszolta el bánatát... Honvágya van. "Vissza akarok menni Barótra..." Alig tudott elcsendesedni...megrohanták az emlékek. Megértem. Azonban bízom abban hogy idővel szépen minden a helyére kerül nála is...

2007. december 8., szombat

Szombat

Reggelre megérkezett a feleségem, akit apósomék hoztak haza. A vizsgája elég jól sikerült azt mondta, de az eredményt csak a jövő héten lehet megtudni.
Este hattól ifjúsági alkalom volt ahol megbeszéltük a fiatalokkal az ünnepi programot és imádkozva készültünk már a holnapi napra és szolgálatokra is. Az alkalom végén még a születésnapomról is megemlékeztek, igazán megható pillanatok voltak...
Azonban a baróti telefonhívásnak még jobban örültem. Kónya Emese osztotta meg velem az örömét, hogy holnap ha az Úr is megsegíti akkor Sepsiszentgyörgyön bemerítkezik. Még a szeptemberi bemerítéskor(amikor a lánya vallotta meg hitét fehér ruhában) dőlt el végképp a szívében hogy ő is vállalni fogja a bemerítkezést, de úgy szerette volna hogy én is ott legyek. A múlt héten amikor a Székelyföldön jártam és hallottam hogy Bölönből is jelentkeztek a szentgyörgyi bemerítésre, akkor szóltam Borzási Gyula testvérnek(ügyintéző lelkipásztor Baróton), hogy Emesét is meg kellene kérdezni a bemerítés felől. Nagyon örülök hogy végül is úgy döntött megkeresztelkedik, mert ebben is az Úr kegyelmét látom. Nem kellett nekem aggódnom hogy mi lesz Baróton és körzetében ha én eljövök, mert az Úr nem változik és tovább végzi munkáját abban a körzetben. Áldott legyen az Úr neve!!! Megígértem Emesének hogy imádkozni fogunk továbbra is érte, mert a szülei nem örültek a döntésének és még várnak rá próbák... Hiszem hogy nem csak tudja, hanem meg is fogja érezni amikor imádkozunk érte.

2007. december 7., péntek

Péntek

Csak most(23:23) érkeztem haza Szatmárról ahol evangelizációs alkalmon szolgálhattam az Úr kegyelméből. Nem egyedül mentem, mert négyen kísértek el innen a gyülekezetből. Id. és ifj. Hiri János, Hiri Matild és Lukács György testvérek szolgáltak még az esti alkalmon úgy hogy elmondták mit tett az Úr az életükben. A Máté 22 alapján hívtam az embereket az Isten országába és a megújulásra. Hála az Úrnak hogy nem hiába...
Odafele Tasnád környékén beszélgettem Mártival telefonon aki éppen azelőtt nem sokkal vette észre hogy nála maradt a kocsi forgalmija(többször mondtam már neki hogy nem kell a kocsiból kivenni, de amióta kirabolták, fél hogy ellopják). Így nem volt mit tenni mint kértem hogy imádkozzon értünk hogy ne igazoltassanak a rendőrök. Mielőtt hazaindultunk Vékás testvérék vendégeltek meg minket és ő is imádkozott hogy igazoltatás nélkül érkezzünk haza. Hála legyen az Úrnak jól imádkoztak, mert minden gond és baj nélkül haza érkezhettünk. Mielőtt bejöttem volna a faluba Novák Zsolt is írt egy sms-t hogy ő is megérkezett a családjával együtt Gyergyóba. A tegnap este mikor beszélgettünk akkor még az utolsó éjszakájára készült eladott házában és most már vagy 700 km-el keletebbre fogja cselekedni Jézus parancsát... úgy látszik másnak is mozgalmas(izgalmas) az élete Krisztusban :) Halleluja!

2007. december 6., csütörtök

Csütörtök

Csütörtök este 9 óra van itthon vagyok és így idejében megírhatom a mai bejegyzést. Már délután három után elindultunk Béla testvérrel Kéczbe, hogy az összejövetel előtt még jusson idő a családok meglátogatására.
Mielőtt elindultunk a családokhoz bementünk a helyi református lelkészhez(Mike Pál, néhai Mike Béla testvérünk unokaöccse, József és Sámuel unokatestvére), akivel egy városban(Zilahon) nőttünk fel, de azóta nem találkoztunk. Azért jött létre ez a találkozó mert szeretne egy közös gyülekezeti alkalmat karácsony előtt, hogy mind az "Isten legdrágább ajándékának", mind a karácsonyi szeretet csomagoknak(melyeket egy külföldi támogató ajánlott fel) együtt örüljünk. A megbeszélés és egyeztetés nagyon jó légkörben folyt melynek végén együtt imádkoztunk. Hiszem hogy áldás lesz a közös akarat nyomán... Ámen! (Ja... és ki gondolta volna hogy még ő is innen a blogról informálódott velem kapcsolatosan ? :)
Ezután egy hivő roma családhoz mentünk be, ahol imádsággal kezdtük a látogatást, de aztán a beszélgetés és meghallgatás során olyan szak szavak kezdtek röpködni a levegőben, mintha egy banki szolgáltatásokat kínáló ügynöki tanfolyamon vettem volna részt. Ilyen kifejezések hangzottak el mint: hitel, tőketartozás, kamat, kamatos kamat, adósság átütemezés, törlesztés, nemfizetés...stb. kb. ebben a sorrendben. E sorrend alapján a történet is rekonstruálható... és mivel Kéczben nemhogy bank, de még hitelszövetkezet sincs tudtommal, ez azt jelenti magyarul hogy uzsora kölcsönök esete áll(mit áll? inkább forog) fenn. Sajnos ez a nyomor és tudatlanság átka, bűne, csapdája. Ez ellen kell(ett) fellépni, mert az Úr népe között nem szabad megtűrni vagy elnézni ilyen eseteket. Van tehát még miből megtérni és változni... Nevelni kell a nevelhető neveletlent, míg érett keresztyénné válik. Adjon az Úr ehhez további erőt főleg Béla testvérnek, aki folyamatosan barnább bőrű testvéreink között munkálkodik.
A családlátogatás után bibliaórát tartottunk a roma gyülekezetben, majd ők visszamaradtak karácsonyi énekeket tanulni, én pedig 7-re mentem a magyar imaházba ugyancsak bibliaórára. Ők csak tizenvalahányan vannak tagok, de még élnek és mozognak. Adjon az Úr ébredést és megújulást a magyarok között is!
Mire hazajöttem a feleségem már elutazott(Hiri Jánosék mentek vásárolni) Debrecenbe, mert holnap vizsgája van.
Szeretne minden vizsgán túl lenni még az ünnepek előtt...és jó esélye van arra hogy úgy is legyen. Más még neki se fog a vizsgáknak és ő már túl lesz rajta... (hogy ez nekem sohasem sikerült...pedig hogy irigyeltem az ilyeneket). Az Úré legyen a dicsősség hogy ilyen feleséggel áldott meg...!

2007. december 5., szerda

Szerda

Délelőtt fél 10-re jött Lippai testvér(egyik testvér a gyülekezetből), hogy elmenjünk család látogatni, mert én még nem tudom hogy ki hol lakik. Először egy idős házaspárhoz mentünk(Barnutz) akik nagyon szegényes körülmények között élnek, de nem is ez a legnagyobb baj hanem a meglankadás ami miatt kimaradtak a gyülekezetből. Nem járnak gyülekezetbe és mivel olvasni sem tudnak, ezért nélkülözik az Igét. 12 éve hogy csatlakoztak a hívőkhöz és azért imádkozunk hogy megújítsák kapcsolatukat az Úrral. Nagyon kedvesen fogadtak és velünk együtt imádkoztak, várjuk hogy az Úr végezze el bennük amire még szükség van. Lukács Károly testvéréket is meglátogattuk, ahol a férj mozgáskorlátozott a bénulása miatt. A felesége gondozza és nem kicsi lelki-fizikai terhet jelent hogy ellássa ezt a feladatot. Velük és értük is imádkoztunk, igét olvastunk, énekeltünk. Fél kettőre értem haza az ebédre.
Este Micskére mentünk Gombos Miklós és Lukács György testvérekkel. Az összejövetel után testvéri órát tartottunk mert vasárnap úrvacsorázni készülnek a testvérek . Jelenleg 22 úrvacsorázó tagja van a micskei gyülekezetnek. Együtt készültünk az Úrvacsorára és együtt imádkoztunk az elmaradt-kizárt tagokért, hogy térjenek vissza az Úrhoz.
Fél tízre haza is érkeztünk...

2007. december 4., kedd

Kedd

Nagyon tartalmas nap volt a mai. Na nem azért mert a feleségem nem volt itthon(ma ment javítani az előző vizsga eredményét), hanem azért mert a Nagyváradi Missziókerület lelkipásztorai itt tartották Érszőlősön a közösségi napot. 18-an voltunk együtt a hiányzók ellenére és nagyon jó közösséggé formálódtunk ahol őszintén és nyíltan beszélhettünk a hiányosságainkról is, már ami az imaéletet illeti, mert "A lelkipásztor imaélete" volt a téma. Azonban nem csak beszélgettünk hanem többször és többekért imádkoztunk még a feleségemért is(hogy jól sikerüljön a vizsgája). Az ebéd gulyásleves volt a helyi testvérnők áldozatkészsége eredményeként, amit hálás szívvel és jó étvággyal fogyasztottunk el. Délután öttől pedig közös alkalmunk volt a gyülekezettel, ahol Kovács Gyula testvér szolgált a Zak. 2:14-17 alapján az Úr jöveteléről. Az igehirdetés után a lelkipásztorok rövid de tartalmas bizonyságtételei következtek. Az esti alkalom ugyancsak szeretet vendégséggel zárult. Egy évvel ezelőtt még nem gondoltam volna hogy a 38. születésnapomon ennyi szolgatárs lesz jelen és ilyen áldásokban lesz részem. Áldott legyen az ÚR! Még egy szép kis ajándéktárgyal is megleptek a Missziókerület részéről. Egyáltalán nem érdemeltem meg, de azért nagyon örültem... a figyelmességnek. Ez is a szeretet jele... számomra is példaértékű. Érzem hogy boldog az az ember kit sokan szeretnek, ennél csak az jobb ha én is szerethetek...

U.i. Ezuton is mindenkinek köszönöm az értem mondott imádságokat és a születésnapi köszöntéseket... (Édesanyámnak és Evódiának különösen, amit írtak) Az Úr áldása legyen jelen életetekben!Nagy meglepetésre kilenc óra körül Evódiáék is meglátogattak. Ők egy közeli kisvárosba ruccantak ki hogy megünnepeljék a 13. házassági évfordulójukat és útközben hazafelé betértek hogy köszöntsenek és együtt imádkozzanak velem. Közben még Bibarcfalváról is felhívtak a rokonok hogy velem örüljenek. A feleségem is felhívott a falu határából egy segítőkész ember mobilján, mert elfogyott az üzemanyag... Végül Lajossal mentünk ki hogy behúzassuk a kocsit.

2007. december 3., hétfő

Hétfő

Délelőtt elkészült az ünnepi szolgálati beosztás és ki is nyomtattam hogy este amikor együtt leszünk az imádkozókkal akkor tudjam kiosztani. A már egy hónapja beadott pályázaton ismét kellett alakítani, hogy végre legyen belőle valami, aztán majd meglátjuk... Délután Borzási Pálék jöttek be hozzánk, mert éppen Debrecenbe tartottak vásárolni. Beszélgettünk, imádkoztunk és miután felajánlottuk hogy itt maradhat a két nagyobbik gyermek(Emil és Áron) mig ők vásárolni lesznek, nálunk hagyták őket akik el is játszadoztak szépen a mieinkkel. Mintha egy óvoda lett volna nálunk...
Este mint már említettem imaközösségben voltunk azokkal akik vágyják és várják az ébredést és megújulást. Tíz órakor pedig Kelemen Etelka hívott fel hogy köszöntsön a holnapi születésnapom alkalmából. Igazán jól esett... Baróton még mindig gondolnak rám és imádkoznak értem... Áldom az Urat!

U.i.
Most látom hogy mind Borzási István mind Novák Zsolt, akiknek a linkjei itt vannak az oldalamon, egyidőben írták ki a blogjukra vezettetésük történetét. Az egyik nyugatra a másik keletre távozik... Biztosan nem beszéltek össze... Vajon ki lesz a következő...? Nem feltétlenül helyváltoztatásra gondolok hanem "sorsfordító" isteni vezetésre...

2007. december 2., vasárnap

Vasárnap

Napra pontosan 19 évvel ezelőtt egy havas hideg éjjelen az akkor még CEAUSESCU Romániájából útra keltem egy szabadabb ország felé. Útlevél nélkül indultam neki a határnak, fehér ruhában fehér mezőben és a jó Isten kegyelméből reggelre meg is érkeztem Magyarországra. Sem határba sem határőbe nem ütköztem, így egészen sima volt az átkelés. Nyolc és fél évig éltem a (mostoha)anyaországban és hála az Úrnak többedmagammal térhettem haza 1997 nyarán. Azóta is örülök hogy visszahozott az Úr...

Ma délelőtt úrvacsorai alkalmunk volt, ami után ebédre az egész családdal Gombos Miklós testvérék vendégei voltunk. Délután 3-tól Micskén voltunk a feleségemmel, Juditkéval és Jéminával. Este 6-ra pedig hazajöttünk és itthon szolgáltam a Malakiás könyvének utolsó fejezete alapján.
Az üzenet a köv. volt: A várakozás ideje a kísértés ideje is amikor szól a vigasztalás igéje is. Vigasztalás jelent, hogy: 1. Mennyei Atyánk hallja és tudja mi történik velünk. 2.Fel van írva nevünk az Életnek Könyvébe. 3.Az ítélet nem mi reánk jön. 4.Eljön az igazság napja amikor meggyógyulunk és jutalmat kapunk.

Az esti alkalom után visszamaradtunk a szolgálattevő testvérekkel hogy megbeszéljük a decemberi szolgálatokat. Fél 10 volt mire hazakerültem, egy kicsit fáradtan, de nem leverten...

2007. december 1., szombat

Szombat este

Hála és dicsősség az Úrnak újra itthon lehetek. Útközben hazafelé még megálltam Zilahon is ahol bementem Evódiáékhoz és Dánielékhez. Jó vol egy néhány szót váltani és imádkozni a sógorommal Lajossal, a régi idők emlékére amikor is még Udvarhelyen minden héten kielemeztük a vasárnapi szolgálatokat, megosztottuk a gondokat. Remélem ezután is sor kerül még hasonló alkalmakra...
Áldott vasárnapot mindenkinek!!!

Szombat

2007 december 1. van és ma délelőtt a Székelyföldi Missziókerület év végi konferenciájára került sor itt a Hargita Táborban. Sok testvérrel találkoztam akiket jó volt ismét látni. Éppen Erdő Zoltán testvér mellé kerültem.

Áhítat: Először Rákosi András testvér Csernátonból a 139. Zsoltárból buzdított imára, majd Máté Miklós lelkipásztor testvér által olvasott igéken(1Pét. 4:7-11) keresztül indított minket az Úr Lelke hogy könyörögjünk buzgó imaéletért, közösségért és hatékony igehirdetésekért.

Az áhítat után következett dr. Kovács József főtitkár testvér előadása "A Szövetség szerepe a baptista misszióban" Az igék az előadáshoz a János 17:9-16, 20,21 és az 1Kor 12:12-27 igeszakaszok voltak.
Az előadás után hozzászólások következtek, majd pedig a missziókerület vezetői tartották meg a beszámolóikat. Közöttük én is elmondtam amit az Úr nevében tehettem az elmúlt bő fél évben és megköszöntem a testvérek bizalmát valamint áldást kértem az új vezetőkre.

Jelenleg a választás folyik és mivel napi titkárnak választottak én kell írjam a jegyzőkönyvet.
A megválasztott új vezetőség: elnök Borzási Gyula testvér, alelnök ifj. Veress Ernő, titkár Kiss Zoltán

2007. november 30., péntek

Péntek

Nagyon mozgalmas volt a mai napom, de egyáltalán nem érzem magam fáradtnak. Milyen érdekes is ez... Hajnali 315-kor tértem nyugovóra mert édesanyámnak a számítógépén kellett a linuxot(még Ubuntu 5.10-es a hőskorból és még mindig stabil) belőni. Azért hűzódott el az idő mert elfelejtettem a rendszergazdai jelszót és az adatokat akartam biztonságosan átmenteni egy másik particióra, ami időbe telt, de a végére meglett a jelszó is...ilyen pechet, vagy szerencsét...
Reggel fél nyolckor keltem és miután édesapámékkal megtartottuk az áhítatot elindultam hogy a kocsimmal segítsek a költöztetésben. Novák Zsolt az unokatestvérével, Endrével már festették a lakást ahová be fognak költözni.(Hosszas imádkozás után küldött az Úr lelkimunkást Gyergyóba, a Novák család képviseletében) Egész délelőtt cipekedtünk lentről fel a negyedik emeletre, majd onnan le és azután a fuvar stb. Délután fél kettőre olyan görcs állt a vádlimba hogy alig bírtam menni, de igyekeztem nem mutatni, mert Zsolt tőlem nagyobb térfogatú és ő sem panaszkodott, hanem inkább élvezte az Úr által számára biztosított új missziós környezetet. Azért pihentünk is egyszer az imaháznál, a felházban vagy 20 pecet mig énekeltünk vagy két éneket és imádkoztunk a városért és a jövendőért. Ebéd után 2-kor Jémina én és édesapám elindultunk a Hargita Táborba ahová du. 3-ra vártak minket. Zsolték indultak vissza a lakásba hogy amit lehet még holnap reggelig végezzék el és utána indulhassanak haza. Mi a nagy havazásban alig tudtunk haladni, de 4-re mégis megérkeztünk a Hargita Táborba, ahol megtartottuk a vezetőségi értekezletet, melynek egyik terménye a jövő évtől esedékes táborozási díjak megállapítása volt. a teljes ár 280 RON. A nagyon hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok számára támogatás vehető igénybe és akkor csak 150 RON-t kell fizessenek, míg a kevésbbé hátrányos helyzetűek 80 RON kedvezménnyel élhetnek és így a saját rész csak 200 RON. Reméljük hogy így sikerül kompenzálni az uniós tagságból eredő hátrányokat.
Este a vacsora után még missziókerületi tanácskozás is volt, aminek végén a testvéri közelség miatt láthattam, azt a még nem végleges, de mégis biztos határozott YES-t tartalmazó válaszlevelet amit Borzási István testvér fog vinni vasárnap Perecsenbe. Ezért is kell holnap két vezetőségi tagot válasszon a Székelyföldi Missziókerület, mert az öttagú vezetőtanácsból én és az alelnök(Borzási I.) távozunk. Éjszakai szállásra a 10-es szobát kaptuk meg Jéminával és mivel itt a Táborban van wireless kapcsolat, ezért meg tudtam írni a blogot még lefekvés előtt.

U.i. A feleségem tájékoztatása(e-mail) szerint túl van a vizsgán és köszöni az imatámogatást. Szerinte 2-es vagy 3-as lesz, ami azt jelenti hogy 4-esre vagy 4.5-re kell számítani.:) Hiába na a sorok között is kell tudni olvasni... Egy ilyen bonyolultan aranyos teremtéssel áldott meg engem a Mindenható :) Hála neki!

2007. november 29., csütörtök

Csütörtök este

Az Úr áldjon, mindnekit! (Márti vagyok)
Nemrég beszéltem Efraimmal, telefonon és mikor kértem, hogy még imádkozzon értem a holnapi vizsga kapcsán, azt javasolta irjam le ide a kérésem és akkor többen tudnak, majd róla.:)
Köszönöm mindenkinek aki eddig is gondolt rám és kérem ezt tovább is, amennyire lehetséges.
Amit ma irtunk az rendben volt, eredmény később lesz.
Ezúton köszöntelek drága baróti barátnőim, különösen(A,Á,J,E).Remélem akinek kell érti...
Most nincs több időm irni,de gondolok mindegyikőtökre!!!!
Ameddig birok fent lenni még tanulok, jó éjt!

Csütörtök

A tegnapi nap Baróton telt el mert, Nagyváradról Jéminával Barótra mentünk. Mivel péntek délután a Hargita Táborban lesz vezetőségi értekezlet és szombaton pedig a Missziókerületi konferencia(amikor hivatalosan is megszünik az elnöki tisztségem) előbb mentünk a Székelyföldre. Gál Gabinak a terepjárójára négy gumit vásároltam Debrecenben és azt vittem el meg még egy kis quadot is amit korábban kinézett a kis Gabikának. Hála az Úrnak örömet szerezhettem nekik és Máthé Zoliéknak is akiknél eltöltöttem a délutánt. Itt Székelyföldön valóságos tél van. Hó és hideg mindenfelé, de meleg és szerető szívű emberek lakják ezt a földet. Itthon vagyok... itt is.

2007. november 28., szerda

Szerda

A tegnap délután Mártit átvittem Debrecenbe, mert ezekben a napokban ismét konzultációi vannak az egyetemen. Én pedig Jéminával együtt onnan továbbmentem Váradra. Hat óra után egy kicsivel értünk a "Betlehem"-be ahol az imaházba átalakítások folynak. A szószék lekerült az emelvényről,mert azt átméretezik és új szószéket készítenek. A kéményt is lebontották és a padokat összeszedték, mert laminált padlót tesznek le. Egyszóval nagy munkában találtam a gyülekezet tagjait Zsigával(gyülekezet vezető, diakónus) az élen. A fiatalok is együtt voltak már de ők hátul gyültek a kisteremben. Azt hiszem már említettem, hogy minden hónap utolsó keddjén ott leszek ifjúságin, amíg nem lesz lelkipásztoruk. A tegnap volt az első ilyen ifjúsági alkalom amelyen szolgáltam közöttük. 28 -an voltunk együtt az Úr kegyelméből és a hitnek atyjáról Ábrahámról beszélgettünk és az ő engedelmes cselekedetéből tanultunk. Az alkalom végén az imádságok azt jelezték hogy nem volt hiábavaló az együttlét. Fél kilenc volt mire kijöttünk az imaházból.

2007. november 27., kedd

Kedd

Vasárnap véget ért a szavazás itt a blogon és a választási eredmények birtokában azt mondhatom hogy egybecsengett a két eredmény. Valamivel több szavazatot kapott a RMDSZ mint Tőkés, de mielőtt azt hinné valaki hogy együtt több lett volna, hadd mondjam azt hogy azok nagy része akik Tőkésre szavaztak el se mentek volna szavazni. Borzási István testvérem azt mondta hogy a lehetetlenséggel lenne határos egy ilyen eredmény. Bárcsak minden lehetetlennek tünő dolog ilyen egyszerűen elérhető lenne...

Megfigyeltem hogy a sült román megyékben Tőkés több szavaztot kapott mint az UDMR. Gondolom hogy a románok között is volt aki megcsömörlött a pártoktól és inkább egy magán személyre voksolt mintsem egy pártra. Kigyüjtöttem néhány megye adatait az RMDSZ és Tőkés viszonylatában érdekességképpen:

Az első számjegyek az RMDSZ-re a következők pedig a Tőkésre leadott szavazatokat jelntik.

RMDSZ Tőkés


Hargita 50469 49680

Kovászna 20091 32028

Szilágy 16408 4900

Bihar 30069 16609

Maros 55179 20006

Szatmár 24663 9143

Megyék a hegyeken túlról:

Tulcea 136 224

Vaslui 167 1000

Calarasi 147 499

Giurgiu 87 342

Neamt 195 1048

Suceava 576 969

Botosani 263 862

És így tovább.... Ha valki kiváncsi rá a www.bec2007pe.ro címen tovább böngészhet.

Ma már egy új kérdés alapján lehet véleményt nyilvánítani. Kiváncsi vagyok hogy ez a szavazás milyen irányba mutat...

A kedd esti ima alkalmat a tegnap estére hoztuk elő, mert ma többen nem leszünk itthon és nem szerettünk volna hiányozni róla. Én ma este ha az Úr megsegít Nagyváradon leszek a “Betlehem” gyülekezetbe, ahová meghívtak ifjúsági órára. Ott fogok tehát szolgálni közöttük. Azért imádkozom hogy az ÚR jelenléte legyen megtapasztalható mindenki számára aki ott lesz.

Úgy volt még a tegnap hogy Novák Zsolt is bejön ma hozzám egy órára, de ma reggel telefonált és azt mondta hogy nagyon lassan tudnak csak haladni, mert jeges az út. Imádkozni kell érte is, mert Gyergyószentmiklósra utazik. Szeretné rendbetenni a kétszobás blokk lakást, mert a jövő hét péntekén December 9-én egész családjával oda költözik egy időre, hogy építse a gyülekezetet. Itt eladta a házát, a vállakozását és megy az Úr aratásába. Azt mondta hogy úgy érzi magát mint én a tavasszal áprilisban amikor biztosan megértettem hogy mit kíván tőlem az Úr. Voltak akik értették, de sokan voltak akik értetlenkedtek... Hát ebben az esetben is azt tudom mondani hogy akit az Úr vezet azt megáldja és csak az marad meg mit “Jézusért tettél”. Zsolt azt mondta hogy a blogján majd részletesen leírja hogyan vezette az úR, ott majd el lehet olvasni.

2007. november 26., hétfő

Hétfő este

Ma délután egy keresztyén kiadó a Céltudatos Élet című Rick Warren könyvet ajánlta nekem román nyelven. Én a "Céltudatos Egyház" -at olvastam eddig és részleteket a Céltudatos Élet- ből, e egy jó ideig nem tudtam megfogalmazni egészen pontosan hogy miért is idegenkedek én a Rick Warren könyveitől. Az elmúlt napokban azonban olvastam Warren Smith "Céltudatos Megtévesztés" című könyvét Kelemen Etelka fordításában, amely segít helyretenni a dolgokat Rick Warrennel kapcsolatban. Ezt a fordítást megküldtem Gergely István testvérnek hogy nézze át és ő majd talán a többi lelkipásztornak is elküldi. A fordítás jogát Kelemen Etelka testvérnő megkapta a kiadótól, de ez a könyv magar nyelven még digitális formában van.
Idemásolok az utolsó lapjairól egy részletet:

Több mint egy kevés kovász

Ne essetek tévedésbe felőle. A Céltudatos Gyülekezet kampánya, hogy minden férfit, nőt és gyermeket soraiban állítson, hogy „véghezvigyék” a P.E.A.C.E. Tervet és „teljesítsék” Isten Álmát, nem a saddlebacki gyülekezetben gyökerezik vagy csak egyedül Rick Warren inspirált gondolataiban. Amit olvasmányaimban felfedeztem, az egész Célvezérelt Mozgalom szellemi alapját meg lehet találni a Robert Schuller 50 éves szolgálatának írásaiban és tanításában. Amíg Rick Warren, Bruce Wilkinson és más keresztyénvezetők új célvezérelt szövetségeket eszkábálnak össze a világ körül, addig ennek a látszólag elsüllyeszthetetlen célvezérelt hajónak az igazi barkácsolója csendben ül a Kristály katedrálisbeli irodájában – ugyanabban az irodában, ahol a Tanfolyam a Csodákról is iktatva volt, és ahol, egyszer el lett süllyesztve egy fiók mélyére Ernst Holmesnak az Elme Tudománya.
Egyszer egyik ismerősöm megkérdőjelezte, ha nem bánok igazságtalanul Rick Warrennel azáltal, hogy olyan szoros összefüggésben hozom Robert Schullerel. „Végül is” mondta, „Rick Warren sok embert visz a gyülekezetbe. Valóságos felbuzdulás van az evangélium körül, és emberek nagyon nagy számban „térnek az Úrhoz”. Még ha akceptálta is Schullernek néhány kérdéses tanítását, nézd a sok jó dolgot, amit tesz.”
Az első dolog, ami eszembe jutott erre a megállapításra az az a szemléltető példa, amit hitre jutásom után olyan gyakran hallottam: egy pohár víz, amiben 99% víz van és 1% arzén, 100%ban meg fog ölni. És megpróbálni „pozitívnak” lenni látván inkább a félig megtelt poharat, mint a félig ürest, nem működik az arzénnal szennyezett víz esetében. Biztos meghalunk, még ha nagyon kevés arzén is van az italunkban. A Biblia ugyanezt az elvet képviseli a tant illetőleg. A tant, amelyet bármilyen kevés valótlanság szennyez be, nagy megtévesztésben torkolhat. Éppen ezért a Biblia szigorúan figyelmeztet, hogy: ”egy kevés kovász megkeleszti az egész tésztát”. És ezért Jézus kifejezetten figyelmeztet minket, hogy figyeljünk a tévtanítás „kovászára”, amelyet egyes vallási vezetők közvetíthetnek. (Máté 16: 11 -12).
Elmondtam az ismerősömnek, aki „pozitív” akart lenni, hogy a Biblia világosan mutatja, hogy az igazságot nem lehet összekavarni nem igaz dolgokkal, vagy féligazságokkal az emberek az Úrhoz való vezetésében. Mert ily módon az emberek tévtanítások áldozatai lesznek. Erre jutottam én is a New Age „Istenével”, „Jézusával”, és „Szent Szellemével”. És ily módon kezdett a Gyülekezet is belekeveredni az Új Spiritualitásról szóló New Age tanításban anélkül, hogy egyáltalán tudatában lenne ennek. Ezért annyira fontos, hogy bármely Isten nevében jelentkező tanításnak az igazságát ellenőrizzük. A Biblia azt tanítja nekünk, hogy utasítsunk el mindent, ami nincs összhangban az Igével, mert „egy kis kovász” mindent megváltoztathat. A saját megtévesztésem tapasztalatából tudom, hogy ha már egyszer az ajtó meg van nyitva a tévtanítás előtt, bármilyen keskenyre is, mind tágabbra fog nyílni.
Mikor Isten dolgainak tanításáról van szó, senki sem teheti felelőtlenül- még Rick Warren sem. Mindannyian felelősek vagyunk az igazságért. Mi a teljes igazságot és csakis az igazságot kell tanítsuk. Nem tekinthetünk el semmilyen tévtanítás felett, vagy nem utasíthatjuk el az istenfélő kritikát azáltal, hogy rámutatunk, olyan jónak tűnő dolgokra, amelyek tőlünk származnak, mint a „jó cselekedeteink” vagy bármi más, amit mi teszünk. Jézus sohasem járt így el, és minket sem akar így látni. Ha az arzénnal elegyített pohár vízre tekintünk és hisszük a Biblia figyelmeztetését, hogy „kis kovász az egész tésztát megkeleszti”, akkor ugyanígy kell tekintsünk a Céltudatos Életre és minden más hasonló könyvre. Egy „kis” arzén mindent meg tud ölni mindabból a jóból, ami ilyen vizek fogyasztásából származhat. És egy „kis” kovász megölhet minden lehetséges jót, ami a Célvezérelt életből származhat. És amit felfedeztem az, hogy abban, amit Rick Warren tanít sokkal több, mint egy kevés kovász van.
Tulajdonképpen már az a tanítása, hogy Isten mindenben benne van elegendő kovász ahhoz, hogy az egész Célvezérelt Gyülekezetet az Új Spiritualitásba „vezérelje”. Ez az a fajta kovász, amely a világ dicséretét nyeri el és egy hamis krisztus arcára, mint Maitreya, mosolyt csal. Az a fajta kovász, amely tágra nyitja az ajtót a felekezetközti „párbeszéd” előtt, amelyet Neale Donald Walsch és az ő New Age „Istene” olyan kétségbeesetten óhajtanak. Ez az a fajta kovász, amely már abban a folyamatban van, hogy bevezesse a Gyülekezetet egy nagy megtévesztésbe.
Természetesen a „bűntársítás” senkivel szemben sem korrekt eljárás. Jézust hamisan vádolták, csupán azért, mert sokféle emberrel jött kapcsolatban. De a velük való érintkezés nem tette őt mássá. Ő volt az, aki megváltoztatta őket. Elmondhatjuk-e ugyanazt a Rick Warren és Robert Schuller kapcsolatáról? Kimerítő tanulmányozásom során nagyon világossá vált, hogy Rick Warren volt az akinek „viszketett a füle”. Ő volt az, aki gyökeresen megváltozott a Robert Schullerrel való kapcsolat során – és nem fordítva. A Célvezérelt Élet azt bizonyította be nekem, hogy Rick Warren nem annyira Rick Warren tanításait mutatta be, mint inkább Robert Schuller írásait és tanításait. A Schuller hatása félreérthetetlen és valós volt.
1982-ben Robert Schuller felhívást intézett „egy új reformációra” az egyházban. Ma, Rick Warren intéz felhívást „egy új reformációra” az egyházban. 1982-ben Robert Schuller ismertette Isten tervét a világ megváltoztatására és megváltására vonatkozólag, mint „Isten álmát”. Ma Rick Warren mutatja be a P.E.A.C.E. Tervét, amelyet úgy ír le, mint „Isten álma” a világ megváltoztatására. 1969-ben Robert Schuller azt írta, hogy „Isten az emberekben lakozik”. Ma Rick Warren azt tanítja, hogy Isten „mindenben benne van”.Rick Warren újból és újból felhasználja Schuller gondolatait, elképzeléseit, tanításait, szavait, és kifejezéseit – amelyekből számosat említettem már.
Rick Warren nem egy összefüggésbe hozás „áldozata”. Az ő kapcsolata Robert Schullerel egy választás általi asszociáció. Rick Warren volt az, aki Schullerhez ment. Az ő választása volt, hogy Schullerhez társuljon és adoptálja tanításait. Ezeknek a Schuller tanításoknak az adoptálásában bizonyítja meg magát Rick Warren.
Matthew Henry Biblia kommentátor helyesen ragaszkodik ahhoz, hogy bárki szolgálatának „gyümölcsei” magukban foglalják „tanításaik gyümölcseit”. És ebben az értelemben Rick Warren tanításainak és doktrínáinak „gyümölcsei” jelentősen hasonlóknak bizonyultak a Robert Schuller tanításaihoz és doktrínáihoz. Jézus azt mondta „Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket”(Máté 7: 20). Amit megértettem a Célvezérelt Élet olvasása folyamán a „gyümölcsök” és a Rick Warren és Robert Schuller kapcsolatát illetőleg, az volt, hogy a Rick Warren alma nem esett messze a Robert Schuller fától.

Hétfő

Az Úr kegyelméből a tegnap éjfélre már itthon voltam, de annyira fáradt voltam hogy már nem volt kedvem írni., így mára maradt a hétvége rögzítése.

Kezdem azzal hogy szombat reggel Vaján, a Tisza Attila ikertestvérének a házában ébredtem mivel ott voltam elszállásolva. A férje Péter(Menyus)már korábbról is ismert engem mivel a kilencvenben Attilával együtt jártak Zilahon. Három gyermek van ebben a családban: Péter(23?) már vőlegény, Balázs(19) még diák és Nóra aki még csak 11 éves. Nagy szeretettel fogadtak és a beszélgetéseink tartalmasak, az imádságaink pedig hiszem hogy eredményesek voltak.

Pénteken a lelkipásztorok két nagy csoportra váltunk szét. Szombaton már a déliek Vámospércsen gyülekeztek, míg mi akik az északi csoportba tartoztunk Nagydoboson. Kb 25-en voltunk együtt és egy nagyon hasznos előadás(Albert István Zsolt, bihari lelkipásztor), valamint a véget nem érő beszélgetések töltötték ki az időkeretet, amit konferenciáyásra szántunk. A záróima után még bementem Cserés Attiláékhoz, aki meghívott pásztora a nagydobosi körzetnek és december 1-én szombaton lesz a felavatása. Ő szatmári származású és a kilencvenes évek eljén kerültek át Magyarországra és most győzte meg az Úr, hogy jól menő vállakozását felszámolja és beálljon az Úr munkájába. Nagyszerű volt látni az Úr vezetését nem csak az ő hanem a körzet életében is akik hosszú hányattatások után jó irányba tartanak. Attila családjával van az édesanyja is aki régi ismerőse (barátnője) az én édesanyámnak és elmondása szerint engem mint gyermeket már Zilahról jól ismert. Nagy szeretettel köszöntötte a szüleimet, íme itt át is adtam... Miután imádkoztunk az estéért(Nagydoboson Vékás Zoltán testvér szolgált a hétvégén), visszaindultam Vajára ami kb. 25 km.-re van a körzetközponttól. A szombat esti evangelizációra is többen eljöttek a faluból és nagy örömünkre döntések is születtek a z Úr Jézus mellett. Különösképpen kell imádkozni egy tanárnőért aki hosszú vajúdás után jutott el eddig a lépésig, de a bűnvalló imádsága után nagy öröme volt. Nem lesz könnyű neki a bemerítésben is követni az Urat, de ha lesz megfelelő imatámogatás akkor egyálalán nem tűnik lehetetlennek hogy tavasszal bemerítkezzen. ÁMEN!

Vasárnap délelőtt ugyancsak Vaján szolgáltam a gyülekezet felé inkább hitmélyítő céllal. Délután kettőtől Nábrádra(60 km Vajáról Nagydoboson át) mentünk több fiatallal együtt, akik elkísértek. Ott csak 3 tag van, de voltunk vagy 16-an. Bárcsak adna az Úr ott is ébredést és a kiöregedett gyülekezet és kiürült imaház újulna meg.

Fél négykor már továbbindultunk Nagyvarsányba, mert 17 órától ott volt a TELEK záróalkalma. Ezen az alkalmon minden erdélyi lelkipásztornak(voltunk vagy 15-en) volt egy 3-4 perces üzenete, melyek között férfikar és vegyeskar énekek dicsőítették az Urat. A program vezető akivel a szószéken voltam a helyi lelkipásztor Katona László volt, aki az egyik kezdeményezője és jelenlegi szervezője is a TELEK-nek(Tiszántúli és Erdélyi Lelkipásztorok Evangelizációs Közössége). Nagyon jól kézben tartotta az egész konferenciát és a záróalkalmat is példaértékü módon szervezte meg. Az igehirdetés melyre 18.20-kor került sor mintegy 35 perces lehetett véleményem szerint és éreztem, hogy közületek is sokan valamint a gyülekezetem(érszőllős) is imádkoztak értem. Megerősített az Úr amire szükség is volt mert nagyon gyengének éreztem magam. A prédikáció vázlata:


Baj van! 4.Móz. 21:4-9, Ján.3:14-16

  1. A baj neve: kígyó

    - öl, pusztít és látszik is az eredménye mert fogyatkozunk

  2. A bajnak oka van

    -lázadás, zúgolódás, az embernek nem kell a mennyei kenyér

  3. A bajra megoldás van

    -hittel nézz a megfeszített Jézusra és nem kárhozol el


Az igehirdetés után a döntésre való fehíváskor többen jelezték, hogy életük nagy bajára Jézustól várják a megoldást. Áldott legyen a Mindenható! Dicsértessék Jézus Krisztus! Imádkozzunk a döntést hozókért hogy megmaradjanak Jézus Krisztus mellett!

Az esti alkalmat szeretet vendégség követte és ezután haza indultunk Erdélybe.

2007. november 23., péntek

Péntek

Reggel 9-kor kilencen indultunk el Érmihályfalváról Berettyóújfaluba. Azt hiszem ennyi lelkipásztor egy időben nem ült még ebben a buszban és nagyon hamar el is telt a közel egy óra utazási idő mert volt miről beszélgetni és volt mit megosztani. Tíz órakor már célunkhoz érkeztünk ahol több erdélyi és magyarországi lelkipásztor testvérünk várt. Kb. hatvanan voltunk összesen ezen a találkozón és az alkalom első felében Budai Lajos lelkipásztor(a sógorom) tartott előadást „Szolgálatunk a mérlegen” címmel. Ezt rövid szünet majd fórumbeszélgetés követte. Az összejövetel elején még arra is futotta a szervezők figyelméből hogy az újakat is számba vegyék, így nem kerülhettem el az előszólítást egy rövid bemutatkozás erejéig. Hálás vagyok a jó Istennek ezért az alkalomért mert a mérlegre állhattam és miután híjával találtattam nem dobott félre hanem megkegyelmezett. Lajossal és Módi Mikivel volt áldott imádkozásunk akkor amikor lehetőség nyílt kisebb csoportban bizalmas keretek közt imádkozni.

A tartalmas ebéd (töltött káposzta) után vendégfogadó testvéremmel elindultunk szolgálati helyünkre Vajára. Ebben a nyírségi kis községben(nagyon forgalmas egyébként) hirdethettem ma este az igét az Űr kegyelméből a kis(kb. 120 nm) imaházat majdnem megtöltő figyelmes hallgatóságnak. Itt a baptista gyülekezetnek csak 28 tagja van, de élő közösség és elkötelezettek a misszióra, azért is volt annyi látogató ma este. A döntésre való felhívásra többen is jelentkeztek. Adja az Úr hogy jó folytatása legyen az elindulásnak. Holnap Nagydoboson leszek több lelkipásztor testvéremmel együtt, de az esti evangelizáción ismét itt fogok szolgálni. Imádkozzatok hogy használhasson az Úr!

2007. november 22., csütörtök

Csütörtök

A ma reggeli áhítaton Jémina(4,5 éves) is aktív volt... Már nagyon jól megfigyeli hogy miről van szó és a központi gondolatot is belefoglalja az imájába. A ma reggeli imája valahogy így hangzott: ”Úr Jézus köszönöm a mai napot és segíts hogy ne járjak a zöld fa alá hanem térjek hozzád...” (Jer 3:6-25 )

Remélem ahogy nőnek a lányaim, úgy lesznek egyre fogékonyabbak a szent dolgok iránt... Mirjám most még cserkész csapatot verbuvált itt Érszőllősön (Baróton a biológia tanár cserkész csapatában avatott cserkész volt és azt a feladatot kapta hogy itt is szervezze meg a cserkészetet. A lépcső alatt van a gyülekező helyük és ki van ott függesztve a cserkész induló, a cserkész tízprancsolat, program, az egyenruha méretei stb. ...tehát már működnek:), de adja az Úr hogy majd az Úrért hadakozzon!

Ma délelőtt sikerült a kocsin lecserélni a kerekeket téli gumikra, így biztonságosabban haladhatok... Ugyancsak délelőtt a micskei gyülekezet számára nyitottunk bankszámlát Margittán a gyülekezetvezetővel, Tripó Istvánnal. Estére Kéczbe mentünk Béla tesvérrel, mint ahogy szoktunk. Halottam ma este egy érdekes imádságot(melyik nem érdekes?) is ami elgondolkodtatott.

“Drága jó Atyám köszönöm hogy meggyógyítottál és most is gondoskodsz rólam, te látod hogy még van betegségem, és én hiszem hogy csak te vagy a gyógyítóm, mert rajtad kívül nincs más Isten, de könyörgök bocsásd meg hogy mégis szedem ezeket a bigyókat (gyógyszerekre gondolt, amiket az orvos felírt neki), met én tudom hogy csak te tudsz engem meggyógyítani.” Azonnal eszembe utott nekem Naámán kérése ill. bizonyságtétele, miután meggyógyult és ment Elizeushoz... Nincs új a nap alatt...

Holnap ha az Úr is megsegít akkor reggel 3/4-ed 8-kor elindulunk néhány lelkipásztorral a TELEK-re. Ez a tiszántúli(inneni) és erdélyi lelkipásztorok közössége amit félévente gyakorolnak hol itt hol ott. Most éppen ott és nekem ez lesz az első ilyen alkalmam. Vasárnap estére meg is bíztak hogy a záró alkalmon szolgáljak Nagyvarsányban. Addig Berettyóújfaluban(Péntek) és Vámospércsen ill. Nagydoboson(Szombat) leszünk együtt a lelkimunkásokkal ahol előadásokat és fórumokat hallgatunk, tartunk. Nagyon alkalmatlannak érzem magam a vasárnapi szolgálatra, különösképpen a szolgatársak felé, de kérem az Urat és imádkozzatok ti is érettem hogy tegyen áldássá.

Igyekszem blogolni a hétvégén is de ha mégsem sikerül, akkor bővebben majd hétfőn... vagy ha a feleségemnek lesz kedve akkor ő ír...

2007. november 21., szerda

Szerda

Kijöttek végre a telefon szerelők és megállapították hogy nincs vonal, de amig itt voltak magától megjavult. Találgatták hogy mi lehetett a baj, kérdeztek ezt meg azt, többek között hogy a modemet ki szoktam e kapcsolni miután internetezek, mert a vírusok ugye megfertőzhetik a gépet és aytán magától tárcsázik, vonalat tart stb. Végighallgattam a sok jó tanácsot a számítógép használatára vonatkozóan, aztán elmondtam nekik hogy linuxot használok és az nem lehet probléma amire ők gondolnak, ezeket én már mind kiküszöböltem. Na ekkor állt be a nagy tanácstalanság... Azt mondták nem tudják elképzelni hogy mi lehetett a baj. Mondom nekik hogy amerikai meg kanadai hívást is kezdeményeztek erről a vonalról, pedig mi biztosan nem telefonáltunk. Erre fel azt kérdezi hogy
- Láttak valakit a központ(egy nagy szürke doboz az iskola mellett) körül?
- Nem figyeltem
- Na látja akkor csak innen mehetett ki hívás...
Ezzel elültette a gyanakvást bennem, mert nem is tudtam hogy nekem fogyelni kellene az út túloldalán levő dobozt, hogy ott nehogy valaki rácsatlakozzon a mi vonalunkra... Na midegy... Tény hogy amióta itt voltak (pedig semmit sem csináltak a kérdezősködésen és a csodálkozáson kívül) semmi baja a vonalnak... 21. századi rejtvény aki tudja oldja meg :)

A tegnap este ismét jó alkalmunk volt Lukács testvéréknél(mert náluk gyűltünk) az imádkozókkal. Tudom hogy egyre jobb és jobb lesz és ennek örülök. A két és fél óra úgy elrepült hogy alig vettük észre. Fél tíz volt mikor hazajöttem. Ezután a feleségemmel beszélgettünk és imádkoztunk hajnali kettőig. tehát nagyon gazdag napom volt a tegnap...

Végül bemásolok ide egy hozzászólást a Rick Warren témához ami emailben érkezett... A hozzászólásokat a bloghoz ha "névtelenül" (hogy felhasználói névvel lehessen ahhoz regisztrálni kell) is írja valaki, attól még aláírhatja a nevét és rögtön nem lesz névtelen.

Már régóta szomorkodom Rick Warren népszerűsége miatt tájainkon. És azért is, mert sokszor olyan helyen és olyanoktól hallottam pozitív véleményt róla, akik inkább le kellene leplezzék.

Felfigyeltem a névtelen hozzászóló véleményére is, hogy azért, mert itt-ott van egy kis gond, nem kell mindent elvetni.

A megtévesztés nem úgy jelentkezik, mint valami hatalmas otrombaság. Egy igazi „jó” megtévesztésnek legalább 90% (vagy több) igazság és csak 10% hamis. De ennek a hamisnak a mérge garantáltan halálos. Még akkor is, ha nem rögtön öl, hanem időben fejti ki hatását.

Én nem olvastam Chris Hand írását, de elgondolkodtam néhány egyszerű dolgon.

Kinek a tanítványa Rick Warren? Rick Warren Robert Schuller tanítványa. Gondolom Schullert nem kell ismertetni (önbecsülési „teológia”, New Age, pszichológia stb.). Nem csoda, hogy Warren is az ÉN-t helyezi a középpontba és az emberközpontú tanítást.

A társadalmi problémák nagyobb bajnak vannak feltűntetve, mint a bűn problémája.

Peter Drucker is nagy kihatással volt rá. (marketing módszerek a gyülekezetnövekedésben).

Előszeretettel használja a sok bibliafordítás közül a The Message nevű parafrázist. Mikor Peterson könyve megjelent, senki sem gondolt arra, hogy egy napon úgy lesz idézve, mint Isten Igéje. Ebben a parafrázisban New Age kifejezések is szerepelnek.

Kiket idéz Rick Warren a könyvében? Brother Lawrence (római katolikus misztikus), Teréz anya (katolikus apáca), Billy Graham (evangéliumi keresztyén, aki nyíltan vállalta az együttműködést a katolikusokkal és másokkal), Aldous Huxleey (angol író, aki a kaliforniai hippik guruja lett és a New Age és hindu filozófiát hirdeti), Madame Guyon (17. századi katolikus misztikus), Anais Nin (feminista írónő, aki erotikus irodalmat ír), William Jones (19. századi vallási filozófus, aki tagadta az abszolút igazság létezését), Henri Nouwen (katolikus pap, ökumenikus, pszichológus, aki bevezette a pszichológiát a katolikus egyházba).

Rick Warren hidat akar építeni a katolikusok, anglikánok, pünkösdiek stb. és az evangéliumi keresztyének között. Csak a fundamentalista keresztyénekkel (akik a Biblia minden szavához ragaszkodnak) nem akar közösséget vállalni, akiket egyik interjújában a 21, század ellenségeinek nevezi.


Kelemen Etelka.

2007. november 19., hétfő

Hétfő

Nincs telefonkapcsolat, ezért akadozik a blog. A Romtelecomnak bejelentettem hogy rossz avonal, de semmi sem történt még eddig

VASÁRNAP

Ez a vasárnap is egy különleges ünnep volt nem csak nekem hanem a nagyvárad-betlehemi gyülekezetnek is mert ott bemerítésre került sor. Helga(15 éves) vallotta meg hitét nyilvánosan és érte imádkoztunk kézrátétellel, hogy Isten Szent Lelke töltse be egészen. Két autóval mentünk innen Érszőllősről hogy betlehemi testvéreink örömében osztozzunk és a nap végén is úgy látom hogy megérte. Délelőtt a Római levél 5:19-6:4 alapján hírdettem ay igét, délután pedig az evangelizációs jellegü szolgálat a IV.Móz. 21-ből és a János ev. 3:14-15-ből történt. A két alkalom között szeretet vendégségre is sor került, melyen keresztül valóban megtapasztalhattuk hogy nemcsak jó kapcsolat hanem egymásért érzett felelősség is van bennünk. A vezetőkkel együtt beszélgettünk majd imádkoztunk gyülekezeteink megújúlásáért és egészséges fejlődéséért. Vállaltam hogy minden hónap utolsó keddjén meglátogatom a fiatalokat, amíg nem lesz lelkipásztoruk. Az Úr adjon ehhez erőt és áldást!
A délutáni alkalmat a helyi gyülekezet egy rendhagyó énekkel fejezte be-
“Kívánunk mi együtt mennybe menni
Kívánunk mi együtt mennybe menni
Utunk Kánaánba visz, a Jordánon át
Menjünk oda együtt mind.”
Ez ének után nem tudtam megállni hogy el ne mondjam ehhez fűződő családi élményünket.
Többször is megtörtént míg Baróton laktunk, hogy amikor elutaztunk vagy netán szusszanni akartunk a feleségemmel, akkor a kissebb gyereket Viola nénémre bíztuk egy néhány napra. Egyik alkalommal éppen az akkor még alig négy éves Juditkára vigyázott és ezt az éneket tanította neki. Egy ideig énekelte szépen a kislány, de aztán abbahagyta.
– Nem jó ez az ének- mondta
– Mi nem jó benne Juditka- kérdezte Viola néni
– Nem akarom hogy együtt menjünk a menybe. Te vagy az öregebb, te menj oda előbb és én majd csak utánad...

– Három évvel később majdnem megismétlődik ugyan ez a történet, de akkor a már 3 éves Jémina volt Viola nénénk szárnyai alatt. Együtt énekelték az éneket, többször is, de egy adott pillanatban Viola néném mivel látta hogy a kislány már megtanulta és tudja az éneket, elhallgatott.
– Na akkor most már induljunk – mondta a gyermek - Na! Mi van már? Miért nem indulunk? Menjünk! - bíztatgatta Jémina Viola nénémet

Mind a két gyermek ugyanazoktól a szülőktől származik és mégis mennyire másképp viszonyultak ehhez az énekhez... A három éves gyremek még azt mondja hogy “Menjünk” míg a négy éves már mást küldött előre. Mi se küldjünk senkit előre, hanem legyünk készen hogy indulhassunk. Ezt kívántam a gyülekezetnek... és ezt kívánom neked is aki olvasod.

– Hazafelés jövet alkalmunk volt Lukács testvérrel(gyülekezetünk egyik elöljárója) elbeszélgetni, ami még közelebb hozott minket egymáshoz, majd bementünk a feleségéért Szalárdra a lányához(Kelemen Sándorné Enikő). Ott nagy szeretettel asztalhoz ültettek és együtt vacsoráztunk. Volt még egy teológus vendég(Győrfi Tóbiás) is az asztalnál aki a vasárnap délutánt a Lukács testvér vejével, Kelemen Sándorral a szentmiklósi cigánymisszióban töltötte. Ennek apropóján a cigány misszióról is szó esett, aminek még gondolom folytatása is következik... jó irányba!
Este 9 óra körül értem haza és ekor már csak a feleségem volt talpon
. A többiek már gyüjtötték az erőt a holnapi napra...

2007. november 17., szombat

Szombat

Ma reggel meghalt Bogdán Editke aki a Baróti Baptista Gyülekezethez tartozott. Berszán Irénke testvérnő hívott fel és kért hogy imádkozzunk a Bogdán családért, akiknek nagyon nehéz napokat kell átélnikük. A temetésről nem tudok még semmit, de gondolom hogy hétfőn vagy kedden kerülne sor rá. Aki ismeri a családot vagy együttéreznek a gyászolókkal imádkozzanak értük!
Mi ma délután 14 órától menyegzői istentiszteletre gyültünk össze, hogy tanúi legyünk Bányai Lajos(Borzásról) és Farkas Mária(Érszőllősről) házasságkötésének. Az ünnepi igehirdetés szolgálatát Szekrényes Pál(Syilágysomlyó), az összeadást pedig én végeztem. Sok szép szolgálat és hasznos tanács is elhangztott amelyek építettek és erősítettek. Örültem annak hogy tele volt az imaház, jórészt vendégekkel. Az ünnepi vacsorára Borzáson került sor este 18 órától, de én oda már nem mentem el, mivel holnap délelőtt Nagyváradon(Betlehem gyülekezet) leszünk egy néhányan innen a gyülekezetből. Az Úr vigasztalja meg a gyászolókat és őrizze az örülőket!

U.i. Rick Warren témában árnyaltabb a képlet mint egyesek soraimból kiolvashatták. lsd. itt

2007. november 16., péntek

Péntek este

Délután beszéltem telefonon édesapámmal és örültem hogy hazaérkezett Vásárhelyről, ahova kivizsgálás miatt utazott. Megállapították hogy epeköve van, de nem szabad elhajtani, mert akkor esetleg műtéti beavatkozásra is sor kerülne ami végzetes is lehetne. Magas a vérnyomása és a májában is pang a vérellátás. Ez elég hosszú sor a bajokból és ő biztos nem is írja ki a blogjába, de én ide írom hogy aki szokott imádkozni érte az tudjon róla. Az Úr erősítse és tartsa itt míg minden feladatát el nem végzi! Ámen!
A feleségem is hazaérkezett a bibliaóra végére és örömmel újságolta hogy a tegnapi felmérője mégiscsak sikerült. 32-ből csak 4 írta meg ay átmenőt és ő volt a negyedik. Én nem tudom hova tenni az ilyesmit... Hogy egyeseknek mikor azt hiszik hogy nem sikerül akkor is megvan a minimum, mások(ez én lennék) pedig amikor nyugodtan(optimistán) hátradőlnek, hogy minden rendben még a minimum sem jön össze... Na mindegy..., a fő hogy Márti ismét virul és eleven. Dicsősség az Úrnak! December 4-én javítani akar, mert nem elég neki az átmenő jegy... Az Úr segítse meg! Ámen!

Péntek

Ma ismét a kezembe került egy kis brosúra(“Félreértett Cél”- Chris Hand) amit már korábban is láttam. Ferenczi Béla testvér hozta Kéczből, ahová postai küldeményként érkezett. Azt mondta hogy nem egészen érthető ami benne foglaltatik. Igaza is volt, mert ahhoz egy másik könyvet(“Célirányos Gyülekezet”- Rick Warren) is kellene ismerni, aminek a kritikája a fentebb említett kis füzet.

Lehet hogy egy kicsit megkésett ez a kiadvány, de mindenképpen hasznosnak találom, mert sajnos a Rick Warren gyülekezetépítő módszereinek, fenntartás nélkül való alkalmazása egyre inkább teret hódít nyugatról kelet felé haladva felénk is. Magyarországon is és itt Erdélyben is egyre többször hallottam hivatkozni lelkimunkásokat Rick Warren módszereire. Nem éreztem magam hivatottnak és nem tartottam magam annyira alkalmasnak(felkészültnek), hogy a még tekintélyes lelkipásztorok által is támogatott módszerek ellen szóljak, de kétségeimnek már eddig is hangot adtam. Most egy kicsit dokumentálva is látom gyanakvásaimat azon stratégiával szemben, mely többek között sajátos “kultúraközeli” zenei stílussal csábítja az embereket a gyülekezetbe.

Ha valakinek ezzel ellenkező a véleménye, kérdezze meg önmagától hogy mielőtt véleményt formált volna megfelelően dokumentálódott-e...

Azt is eltudtam volna képzelni, hogy szövetségünk vezetősége jelenteti meg ezt a brosúrát, de így is jó... Ebből is kiindulva a jövőre nézve úgy gondolom hogy a Szövetségi Tanács munkájában egyre inkább szerepet kellene kapjanak a hitélettel kapcsolatos stratégiai témák..., mert elárasztanak minket “jobbnál jobb” missziós ötletekkel, de hogy melyik biblikus és melyik nem, az nem mindig világos.


2007. november 15., csütörtök

Csütörtök este

Hála az Úrnak újra itthon vagyunk, csak a feleségem hiányzik. Neki még holnap vannak órái és csak este későn hozzák majd haza apósomék. Sajnos nem nagyon sikerült neki a mai felmérő amit írtak, de nem láttam elkeseredettnek. Azt mondta hogy lesz még alkalma javítani. Úgy legyen!
Délután sikerült a kicsinek megrendelni az útlevelet, amit ismét csak két évre állítanak ki. A fényképezkedés után elmentünk bevásárolni a Metróba. Ott minden diszítés már a karácsonyra mutat, pedig több mint egy hónap van még addig... és az Úr Jézus eljöveteléig hány nap van még? Jó lesz készülni...!

Csütörtök

Egy kis politika...
Ha már csütörtök van akkor ismét lehet szavazni... Egyre többször hallottam olyan felszólítást, hogy az egységre kell szavazni és nekem csak most esett le hogy ez azt jelenti hogy az RMDSZ-re. Ezzel azért vitatkoznék... Ahogy az "egységes román nemzetállam" sem fér a begyemben, úgy az erdélyi magyarok képviseletét kisajátítani akaró "egységes rmdsz" sem. Azt tudom hogy Tőkés nem egy újjászületett keresztyén, de Markóék sem... Politikus az egyik és az a másik és a többi is aki elindul. Egyet viszont nem értek, miért fáj az RMDSZ-nek ha van vetélytársa? Talán nem azért, mert így veszélybe kerül az 5 százalék...? Kellet volna úgy politizálni hogy legalább 5 százaléknyi magyar(a 9 százalékból, mert kb. ekkora a magyar szavazók aránya) szavazzon rájuk önként és nem a "ha nem szavazol ránk akkor az egység bomlasztója vagy" bunkójával kényszeríteni őket hogy a tulipánra üssék a pecsétet.
Szegény Luther is elkezdte bomlasztani az "egységes" egyházat, kapott is érte eleget, de milyen jó hogy utána következett még Zwingli, Kálvin, Husz Jánus, Hubmayer Baltazár és a többiek... Én sem állnék meg Tőkésnél...
Nem vagyok én Tőkés híve, de ez a korhadt érdekvédelmi szervezet véleményem szerint megérett a bontásra, és valamikor el kell kezdeni... az építkezést is.

2007. november 14., szerda

Szerda

Ezt a blogot Debrecenből jegyzem, mert a micskei összejövetel után a feleségemmel és a legkissebbik lányommal(Tirza) átjöttünk. Holnap ír zh-t a feleségem és holnap kellene megcsináltatni a kicsinek is az útleveletz. A régi ugyanis 10 nap múlva lejár. Ha az Úr megsegít akkor én holnap délután haza megyek de a feleségem még marad péntekig, amikor apósomék majd elhozzák.
Mikor megérkeztünk Micskére még éppen ott volt Hubert Imi(Szabó Barnabás feleségének a bátyja, magyar lelkipásztor, de román gyülekezetben Arad mellett) két teológussal(Kiss Lehel, Borzási Csaba), akik Ippre igyekeztek és mivel Imi Zilahra tartott vele utaztak. Sajnos az esti alkalmon most nem tudtak részt venni, de remélem hogy egyszer hosszabban is elbeszélgethetünk Imivel akit már rég ismerek de keveset tudok róla...
Az esti alkalmon most többen voltak mint eddig, aminek örültem és továbbra is bátorítottam a nőtestvéreket az imára, mert úgy vettem észre hogy a gyülekezetben nincs szavuk...
Debrecen felé most Székelyhídon keresztül Létavértesen át jöttem, ahol csak este 11-ig lehet átkelni a határon. Minden gond nélkül jöttünk át, de egy érdekes párbeszédre figyeltem fel a román és a magyar határőr között. Mivel a gyülekezeti alkalom után indultunk, a bibliámat a müszerfalra tettem az ablak alá és ott felejtettem. Közvetlenül a biblia fölött az első szélvédőn pedig ott van egy rendőrségi matrica, amit Islik Tibor(Csákánydoroszló) ragasztott oda, azzal a jelszóval hogy azt megbecsülik a rendőrök. Én sokszor elfeledkezek róla és későre esik le amikor rendőrök mosolyognak és kollégájuknak hisznek... most is így történt. Nézi a román határőr a jelvényt és odahívja a magyart is
-Nézd ez rendőr
-Igen- válaszolja a magyar
-de... - mutogatni kezdi a magyar kollégájának a Bibliát és értetlenkedés tükröződik az arcán
-Krestyen -próbálja magyarázni a magyar határőr gyenge román nyelvtudásával
- Van olyan? -hitetlenkedik a román - Gondolom az utóbbi időben sokat nézi a magyar híradásokat és nehezen tudja összeegyeztetni a "rendőr" és "keresztyén" szavakat ha magyar állampolgárokról van szó. (Bezzeg Romániában még keresztyén rendőrök egyesülete is van... és még nem is ismeretlenek. )
-Igen keresztyének vagyunk - mondom, de nem hagyom cserben a magyar rendőrséget
-Isten áldja - köszön a román határőr. A magyar rendőrség nevében fogadom az áldást. Rájuk fér.
- Viszontlátásra - momolja a magyar. Ennek pedig én kivántam Isten áldását.

2007. november 13., kedd

Kedd

A legjobban itt Érszőllősön a kedd esti alkalmaknak örülök, amikor együtt imádkozunk azokkal, akik vágyják és várják az ébredést. Ma este is jó alkalmunk volt. Mivel nem voltunk sokan és hideg is volt, az irodámban gyültünk össze. Az Úr azt a kérdést intézte hozzám amit Péternek is feltett: “Szeretesz- e engem?”. Ezt a kérdést osztottam meg a testvérekkel és ezután együtt válaszoltunk imában az Úr Jézusnak. Egyéb imatémáink is voltak, amelyekért könyörögtünk és a végén elénekeltük azt az éneket hogy “Szeretlek Jézusom, tudom enyém vagy...”. Sokaknak kívánok ilyen szép estét, mint amilyet mi éltünk át a mai napon.

Hétvégén szombaton menyegző lesz itt az imaházban, majd vasárnap Nagyváradon a “Betlehem” gyülekezetben fogok szolgálni bemerítésen és hálaadó istentiszteleten. Van mire és kiért készülni... Imádkozhatsz értem...


U.i. Jól esett a sok együttérzés és a jó tanács amiket kaptam megjegyzés és levelek formájában, a telefonos mizéria miatt. Köszönöm szépen! Az Úr hallgassa meg imáitokat! Remélem úgy is lesz...

2007. november 12., hétfő

Hétfő

Ma megérkezett a telefonszámla és egy kicsit(?) dühbe is gurultam. Tudom hogy ez nem illik egy keresztyénhez, de hát a 360 RON-os számla kihozott a sodromból. Ez még forintban is sok(28000Ft) nemhogy lejben... Az dialup-os csigalassú internet(5,6 KB/sec) a felét tette ki az összegnek, de volt rajta kanadai és amerikai hívás(58 perc) is amiről senkinek sincs tudomása... Most járhatok utána mig kiderítik hogy mi az igazság... Lassan-lassan(!) aztán csak lehiggadtam és meg is bántam a rossz gondolatokat, de arra az elhatározásra jutottam hogy ezt így nem szabad tovább csinálni. Valami más megoldás után kell nézzek internet ügyben és addig lehet hogy a blogolás is akadozni fog. Sajnos itt Érszőllősön még nem fejleszt a ROMTELECOM(megérdemelné hogy kisbetűvel írjam) ezért más szolgáltatót kell keressek...
Akinek szélessávja van legyen hálás érte... és imádkozzon értem!

Vasárnap

Nagyon mozgalmas volt ez a nap. Reggel 3/4 8-kor indultam Nádasdra és velem jött négy fiatal + Jémina + Szabó Barna, aki a családjával erre a hétvégére hazajött Micskére az apósáékhoz. Kilenc előtt már ott voltunk a nádasdi imaház előtt és az egyik testvér Pap Árpád már azonnal le is foglalt magának... ebédre. Három fiatal fehérruhás(Noémi, Lidia és Zoltán-alább a képen) vallotta meg hitét nyilvánosan a bemerítésben, amit Fekete Csaba helybeli lelkipásztor végzett. A Jn. 1. levele 5. rész 1-13 alapján hirdettem az igét, amit nagy figyelemmel hallgatott a népes hallgatóság. Voltak ott testvérek Balláról, Nagybányáról, Bogdándról, Magyarországról...stb. úgy hogy még a karzat sem maradt üres. Mikor vége volt egy kis vita keletkezett abból hogy végül is hova menjek ebédre, mert több testvér is igényt tartott volna a közösségre. Aztán csak maradtam Pap testvérnél, aki végül azzal tromfolta le a többi meghívót, hogy mi rokonok vagyunk. Ez nekem is meglepetés volt és még az ebéd előtt próbáltam kibogozni a rokoni szálakat. Hát egy bonyolult képlet alapján valóban össze lehetett kapcsolni a rokonságot, de hát mindegy volt már... Finom volt az ebéd amit nagy szeretettel osztottak meg velem. A fiatalok és Jémina valahol máshol ebédeltek.
Délután három órakor kezdődött a hálaadó istentisztelet és háromnegyed 5-re fejeződött be. Gazdag progrem volt a délutáni amit egy 25 perces prédikácival zártam. Igyekeznem ellett, mert hat órára már haza kellett érjek a körzetbe, mivel Micskén úrvacsorai alkalma volt a gyülekezetnek. Egész úton havazott és nagyon nehezen lehetett haladni, de végül egy fél órás késéssel fél hétre megérkeztünk Micskére. Jó alkalmunk volt együtt a testvérekkel, ahol a délutáni ítéletes, de mégis áldásos igéből (Malakiás 1:6-14) szolgáltam a fiatalokkal együtt akik oda is elkísértek. Mivel már nem kellett sietni sehová elfogadtuk a meghívást vacsorára. A fiatalok a Tripó családnál én pedig Hoble testvéréknél fogyasztottam el a vacsorát. Hoble testvér a betegsége(Parkinson kór) ellenére nagyon jól tartja még magát. Meglepően jó az emlékezete, még a baróti és a bibarcfalvi testvérekre is emlékszik. Érdeklődött Fehér testvér(Fehér András Bibarcfalva) után is.
-Hogy van Fehér testvér, az édesapád nővérének a férje?
-Hála az Úrnak egészséges
-Emlékszem rá, vezettem az Úr Jézushoz. És a lányára is emlékszem aki valami mérnök emberhez ment feleségül...
-Igen úgy van...
Több év vagy évtized után is emlékszik személyekre, pedig nagyon sokfelé járt és hírdette az evangéliumot. Aki ismeri imádkozzon érte, hogy az Úr tegye áldottá öreg napjait is...!
Tíz órára érkeztem haza a kislányommal Jéminával. Mivel nekem még ezt azt el kellett rendezni a kocsiban ő hamarabb bement és...
-Csókolom édesanyám
-Szia Jémina, hol voltatok ilyen sokáig?
-Meccsen - nem tudta megjegyezni a Micske falu nevét
Mikor én bementem le is teremtett a feleségem. Hova vitted te a gyermeket vasárnap? Meccsre jártok? Aztán leesett neki is...meg nekem is... A kislányban a vasárnapi szolgálatomból egy-két illusztráció(a futballpályáról, a sportból saját tapasztalatból) megragadt. Így voltunk mi Micske helyett meccsen. Tanulság: az igehirdetésben kevesebb kell legyen az illusztráció a futball világából.

2007. november 10., szombat

Péntek - Szombat

Pénteken délelőtt elindultam Krasznára hogz megjavítsák a kocsit. Az volt a gondolatomban hogy délutánra még haza is érkezhetek és akkor a feleségem elviheti az érszőllősi lányokat a zilahi konferenciára. Azonban Krasznán amikor lebontották a kuplung pumpát, akkor látták hogy eltörött és már nem tudták újra járóképessé tenni. Nem volt mit tenni mint elfogadni az ajánlatot mely szerint szombat délutánra az addigra megérkező alkatrészt beépítik. Felhívtam Lajost a sógoromat(zilahi lelkipásztor), aki kijött értem Krasznára és elvitt Zilahra. Estére Márti is megérkezett a lányokkal a konferenciára. Őket Hiri János hozta el és úgy beszéltük meg hopgy szombaton pedig velem jönnek haza. Ady Dánieléknél voltunk Mártival elszállásolva, és ezért a tegnap nem volt lehetőségem írni.
Ma reggel tovább folytatódott a leánykonferencia és mivel nekem ott semmi keresnivalóm nem volt, ezért elsétáltam a piacra. Egy kicsit nosztalgiáztam ebben a városban ahol a 1-12 osztályt jártam. Mire visszaértem Lajosékhoz ő már indult Gyergyóba a Zilahiakkal. Pontosan délben 12-kor Bándi testvér is megérkezett Egrespatakról , akinek a számítógépet vettem, hogy menjek vele és délután állítsuk be neki otthon az internetet. Az ebédet is ott fogyasztottam el, ami nagyon finom volt. A Bándi testvér gépére a DSL linux disztribuciót telepítettem és sikerült a netre kapcsolni. Mivel Bándi testvér eddig még Windows-t sem tapogatott, a linuxra való alkalmazkodás zökkenőmentes volt. Nem mondott olyanokat, hogy "de a windowsban így volt meg úgy volt...stb. stb." egyszóval ideális linux user lett belőle :) Meglepően gyorsan megtanulta kezelni a gépet és már vadul szörfözik, blogot olvas (egyelőre még az én lapomról indul:), zenét hallgat, levelet olvas, online bibliában keresgél... stb. E-mail címe is van már: bandisandor@freemail.hu tehát lehet írni neki levelet... A délutánt tehát együtt töltöttük és így jutott idő még a beszélgetésre és imádkozásra is.
Este 7-re ő vitt el Krasznára a kocsiért. Hála az Úrnak kész lett. Jelenleg már Zilahon vagyok és várom hogy vége legyen a leánykonferenciának hogy indulhassak haza. Holnap ha az Úr is megsegít Hadad-Nádasdon leszek ahol bemerítés és hálaadónap lesz. Szükségem lesz az imatámogatásotokra, hogy áldás lehessek!!!

2007. november 8., csütörtök

Csütörtök

Közeledik az EU képviselő választás itt Romániában. A pártok versenyt futnak az idővel, a választók kegyeiért. Nekünk magyaroknak is meggyült a bajunk a választással, mert ahogy egyik lp. társam fogalmazott a tegnap két rossz közül kell választani és nekünk a kissebbik rosszra kell voksolni. A tegnapi gyűlésen ez is szóba került a különfélék között, mert volt igény a közösségünkből arra, hogy foglajunk állást ebben a kérdésben. A kérdést a tettek(mit tettek a jelöltek eddig vagy mit nem tettek) alapján akartuk megválaszolni, de csak oda lyukadtunk ki hogy az egyik kevésbé rosszabb mint a másik. Végül abban maradtunk, hogy imádságra buzdítjuk a testvéreket és úgy szavazzanak, ahogy a lelkiismeretük diktálja. Én személy szerint nem osztom azt a véleményt hogy ha két rossz közül lehet választani, akkor nincs más teendő mint a kissebbik rosszat akarni... Nem! Inkább nem szavazok, ha hitelvi szempontok szerint mérlegelek. Szeretem én magyar népemet, de még jobban az Úr Jézust. Sok mindenre kész vagyok a nemzetemért, de egy kivénhedt, megújulni nem képes szervezettel(RMDSZ), vagy egy magát püspöknek(a szó bibliai értelmében gondolom) hazudó politikussal nem akarom boldogítani. Azonban ha politikai szempontok alapján akar valaki dönteni, akkor mérlegelheti melyik a rosszabb vagy jobb politika és amelyik tetszik azt válassza. Na ebből ennyi elég... Az Úr könyörüljön szegény magyar népünkön!

A ma esti bibliaóra helyszíne Kécz volt, ahol az Ésaiás próféta könyvét tanulmányoztuk és a hozzászólásokat,bizonyságtételeket, imádságokat hallva azt mondhatom, hogy nem hiába...
Az alkalom után Ferenczi Béla testvér ismét(már egy hónapja folyamatosan) temetési énekeket gyakoroltatott a cigány testvérekkel. "Nem lehet tudni mikor fogunk temetni, de vagy előbb vagy utóbb sorkerül valakire és akkor már késő éneket tanulni..." Ez az ösztöke, amit Béla testvér sikeresen alkalmaz az ének tanításban. Gondolom inkább akarják énekelni az atyfiak, mint... hogy nekik énekeljék.
Mivel hatkor kezdtünk fél kilencre már itthon voltamés a gyerekekkel még társasjátékra is volt időaminek a végén én lettem a győztes. Ilyen is van...