Legolvasottabb bejegyzések

Van közöm hozzá...

2014. május 14., szerda

FANATICUL II.

Az alábbiakban nem csak a szekus tisztek megfigyelési és megfélemlítési stratégiája látható, hanem a jelentések is olvashatóak. "Balajel", "Cazacu", "Szabo Stefan" informátorokat jelölték ki arra hogy információkkal segítsék a szekut. Tudja vajon Pápai Lajos barátom, vagy Kulcsár Mihály, Borzási Barna stb. hogy az édesapja kocsijának mi volt a rendszáma a 70'-es években? Az alábbi jelentésekből az is kiderül...












2014. május 6., kedd

Napra négy hónappal ezelőtt távozott e földi létből

Update/ Frissítés
2014.05.06 12:45

A csak magyarul értők nagy számú érdeklődése miatt felhívást teszek közzé a dokumentumok románról magyarra történő fordítása érdekében. Ha valakinek erre ideje lenne és önkéntes munkában el tudná vállalni, hogy az anyagot amit megjelenés előtt neki átküldök, lefordítja románról magyarra, kérem hogy a vefraim@gmail.com címre küldjön értesítést! 


Mielőtt bárki azt kérdezné, hogy egyáltalán miért fontos a múlt feltárása, nem is keresztyén(az sokkal radikálisabb szempont), hanem pusztán társadalom-etikai nézőpontból olvassa el az alábbi linken található információkat:

http://www.cnsas.ro/acces_dosar.html

2014.05.06 0:30
Napra négy hónappal ezelőtt távozott e földi létből édesapám és immár elérkezettnek látom az időt arra, hogy valamivel többet megosszak életének. abból a részéből, amikor földi hatalmasságok is megpróbálták megtörni sikertelenül és ezért figyelték minden lépését.

A sorozat melyet indítok tényekre és hiteles dokumentumokra támaszkodik, melyeket az akkori államvédelmi hatóság(Securitate) rögzített. A közlendő adatok igen hasznos anyagot jelentenek majd gyülekezetek krónikájának megírásához és magánszemélyek tevékenységének pozitív vagy negatív megítéléséhez...

A dokumentumokat kép formátumban és sorszámmal ellátva fogom közölni. Sorozat indul, nem lesz rendszeres, de mégis folyamatos lesz a közlés. A besugók, kollaboránsok, ügynökök fedőneveit az érintettek érdekében nem közlöm, (noha azokról is hivatalos dokumentumok tanúskodnak), mert az a saját lelkiismeretükre tartozik.










2014. április 3., csütörtök

Misszionáriusok vagy misszió árusok - nem mindegy!!!

Kedves Édesapám fogalmazta meg ezt a különbséget azok között, akik Isten munkatársaiként a saját javaikból is áldozva, de viszik az evangéliumot az elveszetteknek és  azok között akik egyszerűen csak megélhetési érdekek mentén szólják az evangéliumot.
Az ilyenekre mondta Pál, hogy "Kiknek végök veszedelem, kiknek Istenök az ő hasok és a kiknek dicsőségök az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek."/Fil.3:19/

Azért is jutott eszembe a fenti szólás, mert ma reggel amikor Novák Zsolt testvéremmel beszélgettem, akkor ő elmondta azzal kellet szembesüljön, hogy amely missziómunkát elkezdett az Úr akaratából a Székelyföldön, azt most erős támadás érte a "román pünkösdiek"(Székelyföldön tehát nemcsak a román ortodox egyház terjeszkedik hanem a romák között a pünkösdiek is !!!) részéről. Azokat a magyar anyanyelvű romákat, akik elkezdtek járni a gyülekezeti alkalmakra megkeresték azok a "pünkösdi"(tisztelet a kivételnek, azon pünkösdi testvéreim felé akik mindezzel a gyakorlattal nem értenek egyet) misszió árusok akiknek román létükre muszáj terjeszkedni, akár még a Székelyföldön is csupán azért, hogy a "nagy romániai ébredést" el tudják adni a nyugati evangéliumi keresztyéneknek. Az ilyen "misszió árusoknak" nem számít az igazi megtérés, hanem azonnali bemerítéssel próbálják igazolni "vállalkozásuk" sikerességét, amit sok-sok fényképpel dokumentálnak. Hogy aztán mi lesz azzal, akit a  "profit éhség" miatt nagy hirtelenséggel "víz alá nyomtak" az már nem számít. Nekik. "Show must go on" Sajnos!!! Nekünk viszon fájdalom, mert olyanokat merítenek be akiket pl. Novák Zsolt testvér is úgy jellemez, hogy "rendezetlen életűek". Az ilyen rendezetlen életű pl. élettársi kapcsolatban élő, köztörvényes, megtéretlen embereket, akiknél nem láthatóak a megtérés gyümölcsei(bűnbánat, bocsánat kérés, élet-bűn rendezés), mi nem merítjük be. A "misszió árusok" azonban gátlástalanul, a fehér ruhás fényképek kedvéért és a külföldről remélt pénzekért cserébe megteszik. Igen nagy lelki kárt okozva ezzel leginkább azoknak akiket becsaptak. Akiknek felébredt  lelkiismeretét újra elaltatták/eloltották azzal hogy megtérés nélkül víz alá merítették őket.

Álljon itt egy jól dokumentálható történet mindezen "tolvajok és rablók" káros tevékenységére:

Egyik gyülekezeti alkalom során, melyet a gyergyószentmiklósi romák között tartott Novák Zsolt testvérem, észlelte hogy egy férfi kiment a teremből az udvarra. Utána ment hogy lássa mi a baj. Az illető férfi elmondta hogy nagyon el van keseredve és csupán  10 RON-ra lenne szüksége, mert minden pénzét elköltötte a gyermeke koporsójára, aki leukémiás, kómában fekszik a kórházban és az orvosok azt mondták neki hogy másnapra meghal a gyermek. Novák testvér erre azt válaszolta, hogy amíg él a gyermek addig van értelme az imádkozásnak, ezért térjen vissza a gyülekezetbe és imádkozzanak a gyermekért. Be is mentek, imádkoztak közösen és láss csodát: másnap reggel a gyermek felébredt és életben maradt. Néhány hét után haza engedték mindenki ámulatára. Ezek után az egyik istentiszteleten azt mondta az édesapa hogy mivel él a gyermek, ezért ő meg akar térni. Erre  Novák Zsolt testvér mindenek döbbenetére azt válaszolta, hogy ezért ne térjen meg! Azért térjen meg, mert Jézus él, és mert a bűneiből meg akar szabadulni! Ugyanis ha csupán azért tér meg mert él a gyermek, akkor a hite is csak addig fog tartani amíg a gyermek él!!! Ezen az illető édesapa megsértődött és elment megszomorodva. Nem sokkal ezek után az egyik vasárnap délután kipirult arccal jelent meg az összejövetelen és elújságolta hogy délelőtt a "pünkösdiek" megkeresztelték és most már ő is hívő.
Alig néhány nap múlva meghalt a gyermek. Sem a virrasztóba sem a temetésre nem "tudtak" elmenni azok a "pünkösdisták" akik az édesapát megkeresztelték. Novák Zsolt testvérék temették el a gyermeket és amit korábban prófétai kijelentésként megfogalmazott az be is teljesedett. Az édesapa a temetés napján úgy leitta magát hogy bajt okozott és jelen pillanatban is börtönben van. Addig tartott a "hite" míg élt a gyermek.

A "báránybőrbe bújt farkasok" pedig násztáncot járnak egy  elrabolt és megtévesztett lélek sírja felett... Nem sokáig!

Az Úr irgalmazzon a "misszió árusoknak"! Nekünk pedig adjon józanságot és bátorságot arra hogy ne féljünk és ne nevezzük testvérnek a farkast, hanem álljunk ellene!

2014. január 10., péntek

Necrology

Erno Veress (Ernest Veresh) was a Baptist pastor born in Biborteni, Seklerland, Romania on July 26, 1945.  His parents were baptists and he was the third child in the family. His mother prayed in her pragnancy if she was going to have another son he would be dedicated to the Lord. At the age of 12 he made a decision for Christ. The Lord took it even more seriously and this was also true for his baptism that took place at the age of 15. According to his testimony, he was not truely born again at that time. Meanwhile, the children in the family got expelled from school due to their father`s faithful pastoral ministry. They all adapted to this situation and started to work. Erno was an apprentice in a blacksmith shop, where he struggled much with the desires of the flesh especially the lustful thoughts and temptation of drinking. Finally, God delivered him from these and he experienced the miracle of regeneration. He began to share his testimony and he turned away from his passion of soccer. His church recommended him to go to seminary, but God sent him first to the army (which at that time was compulsary for every young man).
He got used to turn to the Lord with each of his serious questions not resting until he received an answer for them. So it was with the question of marriage. He got news from his sister that there was a nice and good christian girl, Anna Ady, who lived in Lupeni. Taking it to the Lord in prayer he finally got an answer that she would be his wife. Their marriage took place on March 17, 1968.
About two years later, after the birth of their first child (who was later followed by four others), Erno (Ernest Veress) made some preparations for Bucharest Baptist Theological Seminary.
At first they rejected his application, saying there were no more places. But since he took it as a divine revelation that "you will suffer persecution for ten days"  he humbly persisted, and on the eleventh day he received a place. At first he had some difficulty understanding Romanian since he came from a Hungarian background, but finally he finished the seminary as the head of the class.
His first place in the pastoral ministry was in Borla Baptist Church where he was ordained as a pastor on the 1st of September 1974. The family was warmly received by the fellowship of the Church which was a blessing at the beginning of the minisitry. As a result of the insidious influence of the authorities, discrediting articles were published about him in the local newspaper. At the end the enemy was put to shame .
He took spiritual life seriously as well as fasting and prayer. As he practiced these the Lord revealed to him that he should move away from Borla.
In February 1977 the family moved to Zalau where they served the Lord for 14 years with the growing family. The Lord blessed his ministry greatly, the congregation grew enormously. During his time in Zalau he underwent much hardships together with his family: harressment from Securitate, food poisonings, interrogations, monitoring, their shed was set on fire, termoil because of the informers. These happened because the authoroties held him as an „awakened pastor” and could not persuade him to cooperate with the system neither to leave the country. Under the pressure of the state agencies of Zalau the congregation had to leave the existing church building which was demolished later on. As a wonderful result of God's providence and due to the unity of the church, a new church was built with a 500 seat capacity in the central part of Zalau. As pastor he kept up good relationships with brothers and sisters from Hungary and from the West through whom he received much comfort and protection.

The revolution found him in Zalau at the end of 1989. Just before it broke out he fasted for ten days looking for God’s intervention which would bring change in the country. The very morning of the Revolution he was in the clutches of the securitate but by the evening he was preaching the gospel in Hungarian and Romanian at the great revolution assemly at the main square of Zalau, calming the uprising spirits.
After the revolution the Baptists were able to re-establish the Hungarian Baptist Convention of Churches in Romania and he was elected the first president of it. On the basis of God’s guidance he accepted this ministry as well. Then he moved from Zalau to Oradea. In the meantime the Convention started the Hungarian Baptist Theological Seminary.
During his presidency he took part in the establisment of old people’s homes, camps, churches, the RomCom (a Swiss-Romanian organization strengthening Christian enterprises in order to fight unemployment) and he pastored several churches. As the president of the Convention he got the chance to travel overseas to preach the Word of God and to strengthen Christian relationships which had not been possible previously.
In the middle of 1990 his three older children got married and entered the pastoral ministry with their spouses.
In November 1995 he needed heart surgery and he retired from part of his work. God’s clear guidance led him to Miercurea Ciuc to plant a new Church where there had never been an Evangelical Church before. The Lord blessed this pioneering work. A church was established and a building was erected. During this time the Lord led them to set up the Barnabas Foundation with the help of Christian friends. In 1999 he took an active role in building the Barnabas House at Harghita Christian Camp. Through his ill son, Barnabas (who had muscular dystrophy) the Lord blessed and taught him in a special way and entrusted him to start up a mission among the disabled. In 2001 he was beside his 21 year old son Barnabas, when he went to be with the Lord.
In 2000 he initiated a church planting work in Cristuru Secuiesc where his son Erno later took over the mission. He labored much and carried on his heart the burden of the church building project which was opened 2003.
Between 2002-2003 he undertook the interim ministry of Odorheiu Secuiesc Church. At this time his eye problems worsened and his vision deteriorated, soon turning to total blindness. Unfortunately the many attempts to recover his sight were useless and caused him great suffering. He bore all the physical limitations and pain with unprecedented patience and humility.
Between 2004-2007 he and his wife planted and built a church in Gheorgheni. As a direct answer to his prayers the Lord sent Zsolt Novak from Hungary to take over the mission work.
Since 2008 he has lived in his house near the Harghita Chistian Camp. Because of his deep passion for souls, during the winter evangelistic sessions in the churches of the Convention he was away from home ministring for weeks and even months. On these occasions he could visit up to 30-40 places where he preached the word of God. In the summertime he was a blessing for the disabled, the children, young and aged who were camping. Proof of this are the many recordings and live stream broadcasts found on the internet.  God gave strength, passion and joy to a man with heart problems and many other difficulties.

He spent his final days with his loving wife, children and grandchildren at the annual family gathering.  His last message to the family was from John 13,34 :”A new commandment I give to you, that you love one another…”
On Sunday morning, just before the day of his departure he enjoyed the Lord’s supper in the fellowship of the church at Odorheiu Secuiesc.

He spent the afternoon and evening up to the late hours with his wife listening to the Word of God, enjoying warm fellowship and prayer. Although his health was seemingly better than before, our God decided to take him to Himself while he was working on Monday morning. His departure happened just as he had desired. The Lord took him before he was compelled to be taken care of.
He declared boldly: Everything with Jesus and nothing without Him! His greatest desire and prayer was that his children would walk in the truth and that God would bring revival among us.
He has left us with a tremendous spiritual legacy. Our ongoing task is to use this to the glory of the name of the Lord Jesus Christ. Amen!

Looking forward to a final everlasting reunion:
His beloved wife Anna, his sons: Efraim and his wife Martha, Erno and his wife Terez, his daughters Evodia and her husband Lajos Budai, Napsugar and her husband Sandor Kelemen, his 14 grandchildren, his sister and brothers, relatives, friends and the worldwide community of the Hungarian Baptists and many others.

Nekrológ - Magyarul

Veress Ernő baptista lelkipásztor 1945. július 26-án született Székelyföldön, Bibarcfalván, hívő baptista szülők 3. gyermekeként. Édesanyja a terhessége alatt úgy imádkozott, hogy ha újra fia lesz, akkor az Úrnak szenteltessék. 12 évesen döntött Krisztus mellett, de az Úr nála sokkal komolyabban vette ezt a döntést, miként 15 éves korában történt bemerítkezését is - saját meglátása szerint akkor még nem született újjá. Ekkortájt a kommunista diktatúrának köszönhetően apja hívő lelkészi munkássága miatt a gyermekeket kizárták az iskolából. A gyerekek is vállalták ezt, dolgozni kezdtek - Ernő egy kovácsműhelyben, ahol sokat küzdött az „ifjúkori kívánságokkal”, főleg a parázna gondolatokkal és az ital kísértésével. Végül Isten megszabadította ezektől, és újjászülte. Elkezdett bizonyságot tenni, elhagyta a futball szenvedélyét. A gyülekezete teológiára javasolta, de Isten előbb katonának küldte.
Megszokta, hogy minden komolyabb kérdéssel az Úrhoz forduljon, és ne nyugodjon addig, amíg választ nem kap tőle. Így volt a házasság kérdésével is. Nővérétől hallott a Lupényban lakó jó hívő lányról, Ady Annáról. Imádságban Isten elé vitte a dolgot, és végül azt a választ kapta, hogy ő lesz a felesége. Házasságkötésük hit által jött létre 1968. március 17-én.
Mintegy két év múlva, miután megszületett az első gyermekük (akit később még négy követett), Veress Ernő a bukaresti Baptista Teológiára készült. Először elutasították jelentkezését, mondván, nincs hely. De mivel ő kijelentésként vette, hogy „lesz tíz napig való nyomorúságotok”, alázattal kitartott, és a tizenegyedik napon megkapta a helyét. Nehéz körülményei ellenére - eleinte alig értette a román nyelven folyó tanítást - osztályelsőként végzett.
Első szolgálati helye Szilágyballa volt, itt avatták lelkipásztorrá 1974. szeptember 1-én. Kedves testvérekre találtak a gyülekezetben, áldás volt ez a szolgálat kezdetekor. A hatóság befolyására hamis vádakkal teli lejárató cikket írtak róla a zilahi újságban, de végül megszégyenült az ellenség.
Komolyan vette a lelki életet, az imádságot, a böjtöt. Egyik ilyen alkalommal az Úr kijelentette neki, tovább kell mennie Szilágyballáról.
1977. februárjában költöztek Zilahra, ahol 14 évig szolgáltak az egyre bővülő családdal. Az Úr nagyon megáldotta a szolgálatát, megsokszorozódott a gyülekezet tagjainak létszáma. A zilahi évek alatt sok nyomorúságon ment át családjával együtt: zaklatások a Szekuritáté részéről, ételmérgezések, vallatások, lehallgatás, tűzeset, besúgások miatti szorongattatások. Mindez azért volt, mert a hatóság emberei „felébredt” lelkipásztornak tartották, és nem tudták rávenni őt a rendszerrel való együttmunkálkodásra, sem az ország elhagyására. Az állami szervek nyomására a zilahi gyülekezetnek el kellett hagynia meglévő imaházát, amelyet le is romboltak. Az Úr csodálatos gondviselése nyomán, a testvérek egysége révén egy 500 férőhelyes imaházat építhettek Zilah központi részén. Lelkipásztorként jó kapcsolatokat ápolt magyarországi és más nyugati testvérekkel, akiken keresztül sok bátorítást kapott, védelmet nyert.
Zilahon érte a forradalom 1989. végén. A forradalmat megelőző napokban 10 napig böjtölt azért, hogy Isten beavatkozása hozzon változást az országban.
A forradalom napjának reggelén még a Szekuritate karmaiban volt, de este már az evangéliumot hirdette magyarul és románul a zilahi nagygyűlésen, lecsillapítva a felforrósodott kedélyeket.
A rendszerváltás után újraszervezhették a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségét, melynek elnökévé választották. Isten vezetése alapján fogadta el ezt a szolgálatot is. Ekkor a Zilahról Nagyváradra költözött, s közben a Szövetség elindíthatta a magyar teológiai oktatást.
Szövetségi munkássága alatt részt vett öregotthonok, táborok létrehozásában, gyülekezetek megalapításában, pásztorlásában, a ROMCOM elindításában. Amit korábban nem tehetett meg, szövetségi elnökként eljutott a tengeren túlra is, Isten igéjét hirdetni, testvéri kapcsolatokat ápolni.
A kilencvenes évek közepén három nagyobb gyermeke házasságot kötött, és házastársukkal együtt lelki munkába állt.
1995. novemberében szívét megműtötték, ezután betegnyugdíjas lett. Visszavonult az elnöki szolgálatból. Isten világos vezetésének engedve feleségével és még otthon lévő két gyermekével Csíkszeredába költöztek gyülekezetplántálás céljából. Az Úr megáldotta az ugartörést, Csíkszeredában gyülekezet jött létre, imaház épült. Ezalatt az idő alatt alakult isteni indíttatás által és baráti összefogás eredményeként a Barnabás Alapítvány. 1999-ben épült fel a Barnabás Ház, melynek munkálatainál is aktívan részt vett. Izomsorvadásos beteg fia, Barnabás által Isten különleges módon megajándékozta, tanította, és a mozgássérültek közötti missziómunkával bízta meg. 2001-ben 21 éves fia mellett volt, amikor Barnabás az Úrhoz költözött.
2000-ben Székelykeresztúron kezdett gyülekezetplántálásba, ahol később Ernő fia vette át a munkát. A 2003-ban megnyílt imaház építéséért sokat fáradozott, szívén viselve a munkálatok terhét.
2002-2003. között Székelyudvarhelyen vállalt ügyintézői lelkipásztori szolgálatot. Ekkor súlyosbodott szembetegsége, amely rövidesen teljes vaksághoz vezetett. Sajnos a látása javításáért hozott többszöri próbálkozás és a fájdalmas műtétek sem hoztak javulást. Az ezzel járó korlátozást és fájdalmakat haláláig példaértékű türelemmel és alázattal hordozta.
2004-2007. között Gyergyószentmiklóson plántált gyülekezetet, épített imaházat, ahol a szolgálatban Novák Zsolt testvér váltotta, akit az Úr az ő imádságára válaszként rendelt Magyarországról.
2008-tól a Hargita Keresztyén Tábor mellett lévő házában lakott, de csak időszakosan. A csontjaiba rekesztett tűz miatt téli evangélizációs sorozatok idején hetekig-hónapokig volt távol otthonától a szolgálatban. Ilyenkor volt úgy, hogy 30-40 helyen hirdette Isten Igéjét. Nyaranta pedig a táborozó mozgássérültek, gyermekek, fiatalok, idősek számára volt áldás. Mindezekre bizonyság az interneten fellelhető számtalan rögzített prédikáció, élő közvetítés... Isten adta ehhez az erőt, a kedvet, és örömöt a törékeny testű szívbeteg embernek.
Élete utolsó napjait 2014. január 2-4. között szerető felesége, gyermekei, unokái körében tölthette az immár hagyománnyá vált évi családi találkozón. Ezen a találkozón utolsó igei üzenete ez volt a család felé: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek!...”Jn 13,34. Halála előtti nap, vasárnap délelőtt úrvacsorai közösségben volt a székelyudvarhelyi gyülekezettel. A délutánt és az estét pedig éjfélbe nyúlóan a feleségével töltötték meghitt egyetértésben az ige mellett, imádságban. Noha egészsége jobbnak mutatkozott, mint korábban, a mi Istenünk mégis úgy döntött, hogy hétfő reggel, munka közben magához rendeli hűséges szolgáját. Éppen úgy történt elköltözése, ahogyan óhajtotta. Mielőtt állandó gondozásra szorult volna, vagy ágyba kényszerült volna, az Úr magához vette.
Hittel vallotta Jézus Krisztusról: mindent Vele, semmit Nélküle! Legfőbb vágya és imádsága az volt, hogy gyermekei az igazságban járjanak, és hogy az Úr adjon ébredést közöttünk!
Igen gazdag szellemi örökséget hagyott hátra, melynek gondozása, gyarapítása életre való feladatunk azért, hogy az Úr Jézus Krisztus nevére újra és újra dicsőséget hozzunk. Ámen!

Az általa oly sokszor kívánt viszontlátásra vár:
Gyászoló felesége Annuska,
Fiai: Efraim és felesége Márti, Ernő és felesége Teréz
Lányai: Evódia és férje Lajos, Napsugár és férje Sándor, 14 unokája, édestestvérei, rokonsága, barátai, és az egész magyar baptista testvériség, és még sokan mások.

2014. január 6., hétfő

Édesapámat az Úr magához vette!

Protokoll fotó

Közöttünk a családban

ÉDESAPÁMAT Az Úr MAGÁHOZ VETTE!  Áldott legyen az Ő neve!

"És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, és járt az ő atyjának, Dávidnak minden útaiban, és nem tért el sem jobbra, sem balra." II.Kir.22:2. vers

Az Úr Jézus bemerítésének és a kánai menyegző csodájának emléknapján vette magához az Úr az ő harcosát, az édesapámat!


Most a gyász és a sírás ideje van.........

id. Veress Ernő temetési gyászistentisztelete szombaton, 2014. január11-én lesz, délben 12 órakor a Hargita Keresztyén Táborban ( Hargita Keresztyén Tábor/ Harghita Christian Camp ).
A virágra, koszorúra szánt pénzt, kérjük ajánlják fel a helyszínen a Hargita Tábor javára, amely édesapám szívügye volt, hogy még sok gyerek, fiatal, mozgássérült és családja megtapasztalja ott Isten szeretetét. Hisszük, hogy ezáltal is eszköz lehet ebben!

Köszönjük a sok szeretetet, kedves, vigasztaló szavakat, igéket.
Jézus él! Édesapám most már Barnabás öcsémmel együtt színről-színre áldhatja a Királyok Királyát!

2013. december 25., szerda

Megbocsátás vagy harag

Megbocsátás vagy harag

"Hogyha megbocsátok mindenkinek mindent, 
Akkor Uram,Jézus, neked mondok igent. 
De ha bennem keserűség, harag támad, 
Akkor Uram, neked fordítottam hátat." 

                      id.Veress Ernő 2013 karácsonyán

2013. november 23., szombat

2013. november 8., péntek

Ima és böjt hétvége 2013 december 06 - 08


Szeretett Imádkozó Testvéreink!

"Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel.  Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, A ki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, A ki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében, A mi végett rendeltettem én hirdetővé és apostollá (igazságot szólok a Krisztusban, nem hazudok), pogányok tanítójává hitben és igazságban. Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén föl harag és versengés nélkül." 1.Tim2:1-8

A mi Urunk kegyelméből a Szent Szellem vezetésére figyelve, arra az elhatározásra jutottunk, hogy ebben az évben is 2013 december 6-8 között, imádságra és böjtre hívjuk  a Margittai  baptista imaházba(Margitta, Ady Endre u. 1) mindazokat(nőket és férfiakat egyaránt), akik már eddig is lelki ébredésért és megújulásért könyörögtek. Baptista közösségünkön belül égető szükségét látjuk annak, hogy az Úr Jézus ismét kiárassza ránk az Ő Lelkét. Hisszük és valljuk, hogy amit egy akarattal kérünk az Úr Jézus nevében az meglesz!  
Az elmúlt évben megtartott ima és böjt hétvégének, -amit a Hargita Táborban tartottunk- áldását mind máig érezzük és tapasztaljuk lelki életünkben. szeretnénk ha az Úr tovább folytatná bennünk a jó munkát és ha még mások is csatlakoznának hozzánk. Ebből a célból is szervezzük Margittára a találkozót. Vasárnap délben majd úrvacsorai közösséggel zárjuk együttlétünket. 

A részvételi feltételek a következők:

1. Az jöjjön akinek a szíve az "ébredés" szó hallatán gyorsabban kezd verni
2. Péntek estétől Vasárnap délig vállalja velünk a közösséget a szombat napi böjtöt is beleértve
3. Mobiltelefon és egyéb kommunikációs eszközök használatát ez idő alatt mellőzi  
4. 30 RON összeget áldoz a péntek esti(érkezéskor) és a vasárnap déli(távozás előtt) étkezésre.

Kezdés: Péntek este 18.00 óra
Záró ebéd: Vasárnap 14.00 óra


Jelentkezni lehet interneten, emailben és telefonon.
Mobilon: 0735501112 Dombi István (Margitta)

A jelentkezéseket időrendi sorrendben vesszük figyelembe. A résztvevők száma max. 100 fő lehet.

Kérünk szeretettel és alázattal, hogy amennyiben vállalod e feltételeket és anyagilag is meghozod az áldozatot az utazás és a szállás erejéig, akkor jöjj el és imádkozz velünk! Hisszük hogy a mi Urunk az Úr meghallgat minket, hiszen az Ő Fiának, az Egyszülöttnek Jézus Krisztusnak a nevében fogunk összegyűlni!

A szállás nem a kényelemről fog szólni, de mindenkinek lesz hol aludni... Aki tud hozzon hálózsákot, matracot...

Várjuk az Úr Jézust és közben imádkozunk ébredésért, megújulásért!





Szeretettel és alázattal,
Novák Zsolt és Veress Efraim
baptista lelkipásztorok

2013. augusztus 24., szombat

A körzetünkben roma missziót végző testvérek szolgálati beosztása

Ez a beosztás a heti rendszerességgel megtartott havi szolgálati rendet jelzi. Ezek mellett én is ott vagyok mindig ahol az Úr éppen látni akar... Minden lelkipásztor testvéremnek kívánom hogy hasonló szolgáló csapat álljon mögötte. A magyar missziót végzők beosztása még terjedelmesebb, ezért azt nem is közlöm, de kérek mindenkit hogy imádkozzon értünk!

2013. augusztus 11., vasárnap

Szerelmes vagyok Jézusba...!

Már több évtizede(26 éve:), hogy az Úr megváltott és azóta(könnyebb- nehezebb időkben), azt mondom, hogy: "NINCS annál NAGYOBB és TÖBB ÖÖÖÖÖRÖÖÖÖÖM mint VALAKIT az ÚR JÉZUSHOZ vezetni!!!!!!" Legyen az gyermek vagy FELNŐTT, mind GYÜMÖLCS vagy KÉVE.
Hálás vagyok az Úrnak az idei nyári táborokért a Hóreben, mert többet adott és tett mint amit reméltünk! Öröm hogy több fiatal és gyermek elfogadta az Úr Jézust és megváltozott az élete.  Igaz hogy a mai napon én itthon voltam és a körzetben szolgáltam(Micske és Érszőllős), de nagyon jó volt hallani szolgatársam(Szabó Róbert/Szeptemberben avatandó diakónus) beszámolóját arról, hogy a mai napon is volt megindulás, áttörés az Evangélium szempontjából a HÓREB tábor 3. gyermekhetén...

Hiszem és tudom, hogy az ÚR a nem hívő hátterű gyermekek családjában is elkezdte az Ő munkáját. Ezért kérlek Titeket, hogy imádkozzatok azon Szülőkért, akiknek a gyermekei a HÓREB táborban ismerték meg az Urat, hogy Ő folytassa a munkát, amit elkezdett ezen Családokban!!!


Szeretem az Urat!!! Így jó nekem!!! Ez kell nekem!!!
Efraim

U.i.: Te hogy vagy ezzel ????????????????????

2013. augusztus 3., szombat

Hóreb tábor - Üzenet a 3.gyermekhét táborozóinak

Kedves táborozó Gyermekek/Szülők!
        Már csak 72 óra és ha a Isten is úgy akarja, akkor találkozni fogunk. Jelen pillanatban 70 táborozóval  számolunk, ezért több személyt szállásra már semmiképpen nem tudunk fogadni. Ha egy-két személy mégis ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy velünk táborozzon, akkor hozzon magával sátrat és úgy szálljon meg közöttünk. Egy jó hetet szeretnénk eltölteni, ami a testi-lelki-szellemi üdülés, frissülés mellett egyéb javakkal és ajándékokkal is szolgálna minket az Isten dicsőségére! Néhány szóban szeretném ismertetni a 2013.08.06 - 2013.08.13 közötti tábori hét(ez a 3. gyermekhét) programját és egyéb tudnivalókat... 

     

A Tábor heti célkitűzése: Jakab levelének tanulmányozása! 

        A Jakab levelének alapján az alábbi témák kerülnek napirendre: Kísértés, Isten igéje, az Élő hit, a Nyelv cselekedetei , Tervek a jövőre, Krisztus visszajövetele. Esténként evangelizáló alkalmakat tartunk... Szabó Róbert margittai gyülekezetvezető családjával együtt fog közöttünk szolgálni + a vasárnapi iskolai tanítók(Zeffer Tímea, Tripó Magda, Szabó Melinda és Veress Efraimné)... A konyhai személyzetet(Baricsán Adina és Lukács Tünde) ugyancsak a margittai gyülekezetből rendelte ki az Úr! Imádkozzunk a szolgálókért!!!
        Igyekszünk minél kevesebb költséggel megszervezni a  7 napos tábort ezért csak 50 RON pénzügyi hozzájárulásra van szükség a résztvevőktől. Ezt majd a helyi gyülekezetben vagy a helyszínen fogjuk összegyűjteni. Aki nem sátorban alszik hanem bent az épületben matracon vagy ágyban az 60 Ron-t hozzon, aki pedig ezen felül még lepedőt és takarót is kér(tehát teljes ellátást igényel) az 70 RON összeget készítsen. Az utazásról annyit hogy az egyéni megoldások mellett lehetőségünk van arra is hogy közösen utazzunk Margittáról. Margittától Nagyfaluig vonattal, majd onnan egy fogadott autóbusszal ki a táborig.  Az indulás kedden, 06-án  délben 12.00-kor lenne a margittai vasútállomásról. A jegy Nagyfaluig 5,2 RON. Nagyfalutól a Hóreb Táborig és majd vissza összesen 550 RON-ba kerül a busz, de azt már két magánszemély felajánlásából az Úr kirendelte! Adjunk hálát ért(ük)e!!! 

        


        Amiről senki ne feledkezzen el, mert szükség lesz rá: 

 - Biblia, jegyzetfüzet, írószer - lepedő+párna+hálózsák vagy takaró 

 - 2 tekercs wc papír 

 - 1 csomag szalvéta 

 - 1 doboz száraz apró süti, keksz lehet sós vagy édes 

  - tányér+pohár+kés villa+fogkefe+törülköző+szappan(mindez személyes használatra) 


Gyülekezeti tagoktól már az eddigi tábori hetekre is kaptunk természetbeni (zöldség, hús, liszt, cukor, olaj, tojás stb.) hozzájárulást, amelyekért hálásak vagyunk és szívesen vesszük a további felajánlásokat is... 

 A részletes napi programról majd a táborban lesz tájékoztatás...

Az Úr áldjon és segítsen meg minket a táborozásban!



Szeretettel,

Veress Efraim
táborvezető

2013. augusztus 1., csütörtök

Rendkívüli élmény - Fentről le, mélyből a magasba! A titok: a megalázkodás

Vasárnap elvesztettem minden iratomat(személyi igazolvány, jogosítvány, bankártya, pénz stb.), mert néhány órával korábban nem azt tettem amire a Lélek indított. A délelőtti istentiszteleten perselyezéskor nem tettem oda minden pénzemet az oltárra, pedig a Lélek arra indított. Most azt tudom mondani, hogy csak az a pénz van jó helyen amit a perselybe tettem. A többi sorsa a következő: Egy benzinkútnál(190. számú Shell M35 Józsai pihenőhely) az autó tetején maradt a pénztárcám, illetve nem maradt ott, mert elindulás után leesett és valaki felvette... A biztonsági kamerák felvételének elemzése csak nyomozás keretében végezhető. A rendőrség felvette az adatokat és jelenleg is folyik az ügy kivizsgálása. A tanulság minden hívő számára, hogy amire a Lélek indít azt tedd meg azonnal és ne tanácskozz testtel és vérrel.
Mikor hazajöttem a margittai gyülekezetben megvallottam vétkemet a szolgálat előtt és az Úr megbocsátott...
Ezt onnan is tudom hogy a tegnap csodát éltünk át. A hónapok óta folyó ingatlan vásárlás bonyodalmai Albison(egy imaháznak való helyet kerestünk és sok akadályba ütköztünk) egy nap alatt megoldódtak. A tegnap reggel még semmi nem volt és mára még egy hagyatéki eljárás lefolytatásával és adás-vételi szerződéssel egy szép kis helyet(470 nm) nyertünk az Úrtól mindössze 1000 RON-ért. Már telekkönyvezhetjük is az ingatlant. Korábban 10.000 és 20.000 RON között nyílt volna lehetőség ingatlan vásárlásra. Ez tehát nekem jel volt arra nézve, hogy az Úr megbocsátott és mindennel a javamat munkálja! Áldott legyen az Ő neve!!!

Az alábbi videó a vasárnap délutáni szolgálatot rögzítette...


2013. július 29., hétfő

Hétköznapi csoda

A HÓREB TÁBOR 2. ifjúsági hetére érkezett adományok között olyan áldások is voltak mint az alábbi személy(Tripó Magda/a férje tudja igazán ) és a kezében tartott adomány is. Igen sok időt tölthetett el az igevers tökbe vésésével az áldozatot hozó, de megérte!!!!!!!!!! Volt és van miért dicsérni az Urat! Voltak megtérők, újszülöttek és megújultak! Áldott az Isten, aki többet tesz mint amit kérünk vagy álmodunk!!!!! 


2013. július 28., vasárnap

Édeasapám!!!!!!!!

Ki ez az Ember?

Háború végén született
Négy közt harmadik gyereknek.
Apja, Anyja teológiát végzett
Ezért őt a Rendszer nem szerette meg.

Akadályozták ahol tudták,
hogy az ismerettől elzárják,
De Isten kiválasztotta,
Krisztusban gyermekévé fogadta.

Lett ezután kovács inas
Meg is edződött ott mint a vas.
Mikor hirdette az Igét
Volt elég lelki táplálék.

Ezután Isten többre bízta meg.
A Rendszer többet nem tehetett,
Mint zaklatta, mérgezte, figyelte.
A lelki munkát mégis végezte.

Felesége áldás mind mai napig,
Gyermekei az Úrban mind egy szálig.
Istenhez vezetett embereket,
Betegen plántált gyülekezetet.

Lelkipásztor, Igehirdető, Tanító
Evangélista, Gyülekezetplántáló
És még mi minden... Ki ez az ember,
Akit Isten mindennap felemel?

Akinek majd mondja: "Jól vagyon jó és hű szolgám..."
Krisztus után példaképem, Ő az ÉDESAPÁM!
/Veress Efraim/

Boldog születésnapot Édesapám! Az Úr őrizze és áldja meg ezután is!!!

2013. május 28., kedd

Ma este van 26 éve

annak hogy az Úr Jézust elfogadtam. 26 éve már hogy élek a kegyelemmel és egyáltalán nem unalmas. 26 éve hogy az Úr kezébe tettem a kezemet és ő nem engedte el akkor sem, amikor nem szorítottam, sőt... 26 éve életem legjobb döntését hoztam. 26 évvel ezelőtt szült újjá a Szent Szellem. 26 év elmúlt és nem nosztalgiázok, mert bármennyire is szép volt eddig az élet, ami előttem van az még szebb lesz. Áldott legyen az Isten, az én mennyei Atyám azért is amit nem lehet szavakba foglalni!!!

2013. május 18., szombat

Pünkösd

Pünkösd van annak, aki az élet vizét issza.
Akit megmosott Jézus vére és egészen tiszta.
Pünkösd van annak, akit betöltött a Szent Lélek.
Buzgó imádságot mond és nem hiányzik a dicsérő ének.
                                                        id.Veress Ernő 
                                                                                 2013 

2013. április 30., kedd

Lehet-e az Úr megváltott gyermeke öngyilkos???

A címben megfogalmazott kérdésre a múltban egyértelmű volt a keresztyének válasza. Azonban a posztmodern kor némely esetben még a saját magukat elkötelezett keresztyéneknek vallókra is olyan hatást gyakorol, hogy már nem tudnak vagy nem mernek válaszolni erre a kérdésre. Miért? Azért mert már nem a Biblia az egyedüli mérce számukra, hanem "felvilágosodott", "megvilágosodott"(szerintem inkább elvilágiasodott) emberként gondolkodnak az életről, halálról, megváltásról. Ne feledjük: A posztmodern kor azt sugallja hogy minden relatív, az ember az isten. Minden az emberért van. Te vagy a középpontban. Jézus is a te kedveded keresi. Stb.stb.stb... Ezért van olyan nagy sikere az emberi igényeknek és világi kívánságoknak, kényelemnek megágyazó, klubszerűen működő "gyülekezeteknek"(közösségeknek). Az alábbiakban közölt írást egyik, testvérem, jó barátom alkotta meg és azokért közlöm, akik nem csak a "divatos", "fő áramlatra" akarnak hagyatkozni teológiai látásuk, világképük kialakításában...


"Öngyilkosság a Biblia tanításának fényében 

 I. Az érvényes parancs: ne ölj! 

    a.) Induljunk el abból a régi igazságból, hogy az élet Isten ajándéka. Ő teremtette az emberi fajt, Ő lehelt lelket Ádámba, Évába és szintén Ő adta ki a parancsot, hogy az ember szaporodjon a földön. Isten akaratának megfelelően az emberi faj szaporodni kezdett, utódokat nemzett egyik generáció a másik után. Az életet ma is Isten ajándékának kell, hogy tekintsük, amikor a biológia tudománya révén egyre többet tudunk a fizikai élet keletkezéséről. Viszont annál csodálatosabb, ahogyan Isten minden embert egyedivé alkot és e világra küld. A bennünk lévő lélek egyedi és megismételhetetlen. „Bizony te alkottad veséimet, te formáltál engem anyám méhében. Magasztallak, hogy oly megrendítően csodálatos lettem. Csodálatosak a te cselekedeteid, és jól tudja ezt lelkem. Formám nem volt rejtve előtted, amikor titokban formálódtam és alakultam, mintegy a föld mélyében. Szemed látta alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind le voltak írva, és a napok, amelyeket rendeltél számomra, holott még egy sem volt meg közülük” (Zsolt 139,13-16). És akkor még hozzá tehetjük, hogy az ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve. Benne a lélek közvetlenül Istené, míg teste a föld porából lett formálva. 
    b.) Isten azonban az életnek nemcsak forrása, hanem tulajdonosa is. Teremtői és uralkodói minőségében jogot formál az ember életére. Például Jób 41,11-ben olvassuk: „Ki az, aki előbb adott nekem, hogy azt visszafizessem? Mind enyém, ami az ég alatt van!” Ez nemcsak a léviatánra vonatkozik, hanem minden élőlényre. A zsoltáros által már sokkal hangsúlyosabban fogalmaz az Úr: „Ismerem a hegyek minden szárnyasát, és minden enyém, ami mozog a földön. Ha megéhezném, nem mondanám meg neked, mert enyém e világ, és ami azt betölti” (Zsolt 50,10-11). De még ennél is világosabban szól az Úr Ezékiel 18,4-ben: „Íme, minden lélek az enyém. Az atyák lelke ugyanúgy az enyém, mint a fiak lelke.” Ami pedig Istené, az nem az emberé. Az ember nem rendelkezhet önmagával Isten akarata ellenében. Aki ezt teszi, és sajnos a modern világ hemzseg az istentelen és hitetlen emberektől, az valójában meglopja Istent. Isten kezéből lopja el az életét. A szabad világ egyik vívmánya az önrendelkezés joga. Ezt a keresztyének úgy értették, hogy nem uralkodhat egyik ember a másikon, de mindnyájuk felett Isten uralkodik. Tehát Istentől független önrendelkezést nem ismer a Szentírás. Isten az élet tulajdonosa.  
    c.) Ezért nem meglepő, hogy Isten olyan hangsúlyosan tiltotta meg a gyilkosságot: „ne ölj” (2Móz 20,13). Isten ezzel a paranccsal védi az embert az embertől, hiszen a bűnbe esett ember, ahogyan nem átall szembemenni Istennel, úgy nem riad vissza embertársa életének kioltásától sem. Az első esetre nem kellett sokat várni: Káin meggyilkolja ártatlan testvérét, Ábelt. Lámek folytatta. Már az özönvíz előtti időben megtelt a föld erőszakkal (1Móz 6,13). Az özönvíz után így üzent az Úr Nóén keresztül az emberi fajnak: „Aki embervért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremtette az embert” (1Móz 9,7). Másrészt a hatodik parancsolat Isten jogát is hivatott védeni az emberi élet felett. Ember nem ölhet. De Istennek joga van életet adni és elvenni, bölcs és igazságos tanácsvégzése szerint. „Az Úr öl és elevenít, sírba visz, és visszahoz” (1Sámuel 2,6). Ez összefügg azzal az igazsággal is, hogy az ember vétkezett Isten ellen, amiért halált érdemel (ld. Róm 6,23). Ezért Isten bármikor végrehajthatja jogos ítéletét minden ember felett, kivétel nélkül. De kegyelmében életet akar adni, nem pedig pusztítani. Ezért Krisztus Jézusban kegyelmi ajándéka az örök élet: „és én örök életet adok nekik, és soha örökké el nem vesznek”, mondja az Úr Jézus (Jn 10,28). Végül hadd idézem Mózes szavait: „A halandót visszatéríted a porba és azt mondod: Térjetek vissza, embernek fiai!” (Zsolt 90,3).        
    d.) Ezért a korábbi nemzedékek keresztyénjei – evangéliumiak és történelmi egyházakhoz tartózok – hangsúlyozták az élet szentségét. Az élethez csak Isten nyúlhat. Ezért tartották bűnnek és ítélték el, mint olyat, az öngyilkosságot, hiszen Isten jogkörébe avatkozik be az öngyilkos személy. Saját akarata érvényesítésével szembemegy Isten akaratával. Amint feljebb a 139. Zsoltárból idéztük: az Úr rendelte el és szabta meg az emberek idejét és napjait. De ezt hangsúlyozta Pál apostol is athéni prédikációjában: „Az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész színén, és előre meghatározta rendelt idejüket és lakóhelyük határait” (ApCsel 18,28). A Biblia tanítása szerint tehát egyértelmű, hogy nem tévednek azok, akik az öngyilkosságot bűnnek tekintik. 


II. Bűn és bocsánat az újjászületettek életében 

    a.) Ha az öngyilkosság bűn, akkor rögtön felmerül a sokakat felkavaró és elbizonytalanító kérdés: üdvözülhet-e egy öngyilkos személy? A válasz keresése átvisz minket egy tágabb területre, éspedig a megváltott, újjászületett hívők által elkövetett bűnök témakörébe. Követhetnek-e és követnek-e el bűnöket újjászületett személyek? Ugyanúgy fontos válaszolni a következő kérdésekre is: mi történik az újjászületett személyek bűneivel? Van rá bocsánat? Milyen alapon? És mi történik akkor, ha valakinek nem marad ideje rendezni bűneit?

    b.) Hadd vegyük sorba a kérdéseket. Először is, követhetnek-e és követnek-e el bűnöket újjászületett személyek? Válasz: igen. János apostol szavai nem hagyjanak kétséget efelől: „Ha azt mondjuk, hogy nincs bűnünk, magunkat csapjuk be, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, az ő igéje nincs meg bennünk, és hazuggá tesszük őt” (1Jn 1,8-10). Az újjászületett hívő ember tehát képes vétkezni és vétkezik is, még a tapasztalat szerint is. Viszont nem él folyamatosan a bűnben. A bűn nem uralkodik felette, hanem annak csak maradéka található benne. Így kell érteni János következő szavait: „Senki sem cselekszik (folyamatos jelen idő) bűnt, aki Istentől született, mert benne marad annak magva, és nem vétkezhet (folyamatos jelen idő), mert Istentől született” (1Jn 3,9). 

    c.) Második kérdés: mi történik az újjászületett egyének bűneivel? Válasz: van bocsánat rájuk, bizonyos feltételek mellett. János apostol erre is utalt: „ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket.” Tehát az újjászületett ember éppúgy meg kell, hogy vallja és bánja bűnét Isten előtt, mint megtérésekor, amikor Isten örök élettel ajándékozta meg őt Krisztusban. Itt már kimondhatjuk azt, hogy öngyilkos ember nem üdvözülhet, hiszen a testi halál után nincs lehetőség bűnvallásra és bűnbánatra. (Hogy miért nincs bocsánat a halál után, ez külön tanulmányt igényel.) Viszont az öngyilkosság problémáját ezzel még nem oldottuk meg teljesen. A válasz nem fedi le az egész témakört, hiszen hívő emberek, nem is kevesen, jutnak olyan helyzetbe, hogy haláluk előtt nincs idejük egy-egy bűnüket rendezni Istennel és embertársaikkal. A halál olyan hirtelen jöhet, hogy egyszerűen nem marad idejük a bűn rendezésére. Például hívő férj és feleség összevesznek, az egyik kilép a házból és ráesik egy tégla vagy megcsúszik a lépcsőn és belehal. Az ilyen elkárhozott? A válaszadásba ilyenkor más bibliai tanítások is beleszólnak. Először is a bűn mindig jelen van az újjászületett emberben (ld. a fentebbi 1Jn 1,8-at). Ráadásul állandón magunkban hordozzuk óemberünket, akitől csak halálunkkor szabadulunk meg. Bűneinkkel, főleg szívünk láthatatlan bűneivel (irigység, kapzsiság, féltékenység, harag, hiúság, nagyravágyás, stb.) állandó harcban vagyunk. Tehát halálunk pillanatában van bűn bennünk. Akkor hogyan üdvözülünk? Ilyenkor a bibliai válasz az, hogy Jézus Krisztus megfizette az árat választottai összes bűnéért – vagy ahogyan C. H. Spurgeon mondta – a múltbeli, jelenbeli és jövőbeli bűneikért. Jézus Krisztus engesztelőáldozata az összes bűnünk árát fedezte, különben sosem létezhetne üdvbizonyosság. Akkor mindig rettegnünk kellene, hogy üdvösségünk bármelyik pillanatban elveszíthető, sőt sosem tudnánk, hogy mikor van és mikor nincs üdvösségünk (bővebben erről az 1689-as Baptista Hitvallás üdvbizonyosságról és Krisztus engesztelőáldozatáról szóló fejezetekben lehet olvasni). De hadd álljon itt néhány igevers ennek az igazságnak az alátámasztására: „Most pedig csak egyszer jelent meg az idők végén (Krisztusról van szó), hogy áldozatával eltörölje a bűnt” (Zsid 9,26); „Mert egyetlen áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket” (Zsid 10,14). Természetesen ez azokra vonatkozik, akik hitelesen újjászületett hívők és ezt folyamatos lelki gyümölcsökkel igazolják (ld. Róm 8,5-8.12-13). 

    d.) Krisztus engesztelőáldozata révén az újjászületett hívő Isten folyamatos kegyelmének szférájában él. Bár keletkezik még benne bűn, a kegyelem állandó önvizsgálatra, bűnbánatra és ezzel együtt megszentelődésre sarkallja. Erről tesz bizonyságot az Ige is: „Nincs tehát már semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak, mert az élet lelkének törvénye Jézus Krisztusban megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől” (Róm 8,1-2). Ugyanezt támasztja alá az Efézus 2,5-6: „minket, akik halottak voltunk vétkeinkben, Krisztussal együtt megelevenített – kegyelemből van üdvösségetek –, és vele együtt feltámasztott, és vele együtt ültetett a mennyekbe Krisztus Jézusban.” Az újjászületett személy üdvössége Isten oldaláról nézve már egy lezárt és ezért visszavonhatatlan tény. Ezt támasztja alá a Róma 8,29-30 is: „Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy Fia képmásai legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok testvér között. Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” Ez csak azzal magyarázható, hogy Krisztus összes bűnük árát kifizette, mikor helyettük és értük meghalt a Golgotán (ld. 1Kor 15,3). 

    e.) Tehát nekünk hívőknek ezekre az igazságokra építve lehet üdvbizonyosságunk, azaz üdvösségünk végső elnyeréséről való meggyőződésünk. Ez a szubjektív oldal. De objektív értelemben, Krisztus helyettes engesztelőáldozata fedezte mindazok bűneinek árát, akik hittek, hisznek és ezután hinni fognak Jézus Krisztusban. Ezért nem kárhozik el az újjászületett hívő ember, ha történetesen maradt is még benne bűn halála pillanatában és nem volt lehetősége azt rendeznie. Egyébként ki az, aki tökéletességre jut a földi életben, úgyhogy bűn nélkül távozik el innen? Bűn nélküli élet csak a megdicsőült állapotban lesz. 


III. A keresztyén élet győzelme 

    a.) A kérdés ezek után az, hogy vonatkozhat-e mindez az öngyilkosságot elkövető személyre? Pontosabban a kérdést így kellene megfogalmazni: lehetett-e öngyilkosságot elkövető személy újjászületett és Isten által megdicsőített ember, akire vonatkozik az, hogy Krisztus kifizette összes bűnének árát és ezért örökké az Úrral együtt lesz az Ő országában? A Bibliára alapozó válasz: nem. 

    b.) Először is, a Biblia által megemlített öngyilkos személyek mind negatív, Isten által megvetett egyének voltak. Egyikük az ószövetségi Saul király. A másik az Újszövetség lapjain szereplő Júdás, Üdvözítőnk árulója. Valójában az Újszövetség egyedül Júdást említi, mint aki öngyilkosságot követett el az Úr tanítványai, követői közül. c. Másodszor, Jézus Krisztus feltámadt és ezzel legyőzte a halált (Jel 1,17-18). A diadal elnyelte a halált (1Kor 15,54). Az élet győzött. Krisztus pedig örök életet ajándékoz a benne hívőknek. Azért jött, hogy a halál árnyékának völgyében lakókat kihozza az életre. Pál apostol ezt világosan elmagyarázza az Efézus 2,1-7-ben. Aki Krisztusban új életre támadt fel, azon már nem uralkodik a halál. Testi halála is teljesen más értelmet kap, hiszen az már nem az Istentől való elszakadás jelképe és az örök kárhozatra nyíló ajtó, hanem az Úrhoz való költözés eseménye. Ezért is kívánta Pál apostol, hogy minél hamarabb elköltözzön ebből a testből, azaz meghaljon. De megvárta, míg az Úr szólította haza és nem menekült el a lelki élettel, Krisztus követésével járó nehézségek, harcok és fájdalmak elől (vö. 2Kor 6,1-10; 11,16-32; 12,8-10). 

    d.) Harmadszor, gyakorlati példaként hadd idézzem fel a filippi börtönőr esetét. Látva, hogy a földrengést követően a börtön ajtai nyitva vannak, öngyilkos akar lenni azt gondolva, hogy a foglyok elmenekültek. Erre Pál apostol odakiáltotta neki: „Semmi kárt ne tégy magadban!” (ApCsel 16,28). Világos, hogy ezzel a Biblia elítéli az öngyilkosságot. A pogány börtönőr rögtön megértette, hogy mennyire elveszett állapotban van és ezért első kérdése ez: „mit kell tennem, hogy üdvözüljek?” Rájött, hogy nem rendelkezik valódi élettel! Az apostol válaszul Jézushoz irányítja őt. 

    e.) Nagyon fontos, hogy Jézus Krisztusba vetett hit által megyünk át a halálból az életre. „Kegyelemből van üdvösségetek, hit által…” (Ef 2,8). Emberi oldalról nézve pedig ez a hit, ami folyamatos, állandó, kitartó, állhatatos hit kell, hogy legyen, a győzelmünk és végső üdvözülésünk kulcsa. Isten maga őriz minket az üdvösségre – ez kétségtelen – viszont a hitünk állandó elevensége és erősítése által teszi ezt és nem annak ellenében. Figyeljük meg nagyon jól a következő igeverset: „akiket (az újjászületetteket) Isten ereje őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvaló legyen” (1Péter 1,5). Ezért inti a Zsidókhoz írt levél a meghátrálni készülő keresztyéneket: „Ne dobjátok el hát bizalmatokat (hiteteket), amelynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedve elnyerjétek az ígéretet” (Zsid 10,35). 

     f.) Pontosan ez a türelem hiányzik az öngyilkosokból, akik nem akarják kivárni Isten idejét. A türelem a hitből táplálkozik, a türelmetlenség pedig a hitetlenség gyümölcse. Aki hisz és bízik, az Isten ígéreteire épít és a szenvedésekben, nehézségekben, próbákban is kitart, hiszen a Szentlélek támogatását élvezi. Aki türelmetlenül eldobja önmagától az életét, hitetlenül viszonyul az olyan isteni ígérethez, mint például: „Nem emberi erőn felüli kísértés esett rajtatok, mert Isten hű, és ő nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek, sőt a kísértéssel együtt a kimenekülést is megadja majd, hogy el tudjátok hordozni” (1Kor 10,13). Az öngyilkos magatartás tehát a hitetlenség kifejeződése. Viszont a Krisztusban élő hitre ébresztett ember nem veszítheti el bizalmát, mert Krisztus őrködik felette (ld. Róm 8,34-36). Pál így vall: „Teérted gyilkoltatunk mindennap, vágójuhoknak tekintenek bennünket. De mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.” A legnagyobb kínok és szenvedések sem indokolhatják az öngyilkos magatartást. A mennyei Atya jósága elleni vád az, ha valaki zúgolódik sorsa ellen. Az öngyilkos személy sehogy sem fér bele abba az embercsoportba, amelyet a Zsidók 10,39 említ: „mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” Sajnos az öngyilkos személy meghátrált… 

IV. Konklúzió 

    a.) Az öngyilkos személy pontosan hitetlenségéről tesz bizonyságot és Isten ellen lázad, Aki bölcsen és jóindulattal rendelte el és szabta meg a próbákat, a szenvedéseket életünkben. „Akik pedig Istent szeretik, azoknak minden javukra van” (Róm 8,28), még a sok szenvedés is. Egyébként Jézus Krisztus világosan megmondta, hogy tanítványainak sorsa nem lesz különb Mesterükénél. Ezért a hívő élet maga a szenvedés útja. 

    b.) Sajnos a modern szekularizált világban az élvezetes jólétnek, a pszichológiának és a jóléti evangéliumnak köszönhetően egyre kevesebben értik és fogadják el a szenvedést saját életükben. Már a hívő emberek is reflexszerűen isteni csapásnak tartják, ha veszteség és szenvedés éri őket. Nem csoda hát, ha öngyilkosság hírét hallva ösztönösen áldozatnak és nem vétkesnek tartják az elkövetőt és annak felmentése mellett igyekeznek érvelni. Ez egy hamis együttérzés! Természetesen az Úr gyermekeiként nem akarunk érzéketlenül és a hátramaradtak fájdalmát növelve nyilatkozni az öngyilkosságról, de nem is engedhetjük meg, hogy a feltámadt Krisztus tündöklő győzelmét beárnyékolja a korszellem istentelen gondolkodása. 

    c.) Semmi áron nem akarjuk a hitben erőtlenekkel, a lelki harcban megfáradtakkal azt sejtetni vagy elhitetni, hogy az öngyilkosság extrém esetben mégis megoldás. A Szentírás más megoldást ismer: „Elfáradnak az ifjak, és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. De akik az Úrban bíznak, azoknak ereje megújul; szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el” (Ézs 40,30-31). Egy régi hívő ének refrénje így szól: „hit által, hit által, hit által győzni fogsz, te magasztos új erő, világot leküzdő!” 

    d.) A hívők közösségének hadd szóljon a következő Ige: „Azért a lankadt kezeket és megroggyant térdeket egyenesítsétek ki, és lábatok az egyenes úton járjon, hogy a sánta meg ne botoljon, hanem inkább meggyógyuljon” (Zsid 12,12). Amikor Isten gyermekeinek közössége győzelmes hitben él, elkülönülve a világtól és engedelmesen követve Krisztust, ott nem fajul extrém kísértéssé a meghátrálás és az öngyilkosság gondolata. Sugározzunk hitet, bátorítsuk a meghátrálni készülőket, és az Úr Krisztus nevében győzni fogunk! „De hála legyen Istennek, aki Krisztusban mindenkor diadalra vezet minket” (2Kor 2,14).

Chiciudean Miklós
Budapesti Reformált Baptista Gyülekezet" 
"http://www.reformaltbaptista.hu/" 

2013. április 9., kedd

Hitmélyítő alkalom volt

április 8-án Érszőllősön ahol Novák Zsolt testvér szolgált a "Misszió mint felelősség" témájában. Az alábbi linkről letölthető a rögzített hanganyag:

 https://www.dropbox.com/s/ooontb1tb8ucicb/NovakZsolt20130408.mp3

2013. február 26., kedd

Evangelizációs sorozat Érszőllősön


Szerda:      id. Veress Ernő
Csütörtök: Simon József
Péntek:      ifj. Veress Ernő
Szombat:    Szabó András
Vasárnap:   Veress Efraim


A plakát grafikáját Ferenczi Lídia készítette

2013. február 18., hétfő

Mozgalmas és kellemes

volt az elmúlt hétvége, mert ha keveset is voltam itthon mégsem fáradtam bele a szolgálatba. Sőt. Igaz hogy temetéssel kezdődött a péntek ahol hálaadó és vigasztaló üzenetet kellett továbbadni, de utána Székelyhídon Szenczy Sándorékkal, majd este Margitán a bibliaórán örömüzenetet is lehetett hirdetni. Szombaton a Filadelfia idősek otthonában voltam látogatáson Kovács József testvérrel, ahonnanSzilágybagosra mentem eljegyzésre, majd estére Biharszentjánosra érkeztem margittai fiatalokkal az evangelizációra. Tegnap délelőtt Magyarkécben, délben Albison, délután Szilágypérban, este pedig Margittán nyílt lehetőség az igehirdetésre. Áldassék érte az Úr neve!!!
Érszőllősön Szilágyi Rozália temetésén
Székelyhídon a Baptista Szeretetszolgálattal


Szilágybagoson Kincses Ottó és Debreczeni Brigita eljegyzésén


Margittán tegnap este a "Királyi menyegző" volt a téma