Vasárnap délutánra

"Ap csel 3: 1-10

Szolgálat Jézus Krisztus nevében

Gondolatok a szolgálatról:

Lehet vizsgálódni a diakoneia a leiturgeia vagy a kultusz jelentésvilágában, de bizonyosra vehetjük, hogy a buzgó hívő ember szolgálata szétfeszíti e fogalmak kereteit, mert sokkal több szolgálatra hív Isten, mint ami diakónusságban, vagy istentiszteleti szolgálatban végezhető. Ennek példája Péter és János Jézus Krisztus nevében végzett szolgálata az Ékes kapu koldusán.

Hivő keresztyén szolgálatunkhoz maga Jézus Krisztus a minta, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét adja sokakért. Mt 20:28 Luk 22:27.

Aki követi az etalont, a szolgáló Jézus Krisztust, annak életéből szükségszerűen kizáródik minden egyéb kultusz, - mert nem lehet két úrnak szolgálni – és így valósul meg a teljes szolgálat. Fél szív, bizony fél szolgálat is a mi Urunk és az emberek felé. Különösen le kell számolni a pénzimádat és bálványimádat kísértésével, mint a teljes szolgálat meghiúsítóival. /Géhazi, Gazdag ifjú, Júdás, Anániás Szafira, stb./

A szolgáló életben fokozatokat is érzékeltet az ige: lehet názír módon 4Móz 6, egy időre odaszentelni magunkat valamilyen szolgálatra, egy évet Krisztusért és pl valamilyen ifjúsági munkáért, stb. De a fokozatok csúcsán az életáldozattal vállalt szolgálat áll. Mk 10:45, Fil 2:5-11 Jézus ezt végezte el, és ezt állította fel a szeretet és szolgálat teljesség-tendenciájának mutatójául.

Gondolatok a történetből:

1.) A kapu ékes, de milyen az ott ülő? Ezekkel a falakkal, kapukkal dicsekedtek a tanítványok Jézusnak? E koldus egyáltalán nem olyan, mint a bölcs asszony férje, vagy mint Jób a kapuban. Nem is olyan, mint a 144Zsolt 12-ben elképzelt ifjak a palotákban. Ékességek, szép falak, művészies szolgálatok mögött mennyi nyomorult élet rejtőzik! E történet, a testi szem látható ékességeken túli állapot-látásra hív bennünket.

2.) Kapuban, de bent soha, állapot jellemzőinek átgondolása, üzeneteinek megjegyzése.

Hogy nem gyógyult meg korábban Jézus idejében? Miért nem követte Bartimeus célirányos törekvését? Születése óta nem a gyógyulását kérte? (az apostoloktól sem ezt kérte!) Milyen lehetett kolduséletéről az önértelmezése? (Cayeux művészettörténész sztorija a Central Park koldusáról – karácsonyi üdvözletemben írtam erről). A sánta rokonainak (akik napról-napra odatették őt) szemlélete: A gyülekezet vagyonközösségi működésének híre állhat a koldus-kérés hátterében? Gyülekezetbe nem viszik, de tagjainak útjába teszik koldulni? Le-lejmoljuk a keresztyéneket? (Ez ma államigazgatási szemlélet is!) Vagy hagyjuk a rokonokat a gondolati vizsgálódásunkban? (Igehirdető műhelyben, nem árt benézni az esetek, személyek mögött élő, ható emberek gondolatvilágába, mert sokszor akiket „mi jó útra terelni, lelkigondozni szeretnénk, ” azokat a mögöttük álló rokonság indított el abba az irányba bizonyos „jóváhagyásokkal”. Többek között ezért is vannak eredménytelen pasztorációs eseteink)

3.) Péter és János imádkozásra készül, de előbb szolgálniuk kell. Igazi-e az olyan imaélet, amely mellett nincs párhuzamosan a szolgáló élet is? Egy ágyban fekvő beteg hívőnél ez az egészség jele lehet. De egy egészségesnél, ha csak imaélet van és nincs szolgáló élet, az a betegség jele!!!!!!

A megelőző szolgálat, megváltoztatta az imádkozást, 8-10. Ha nem végezték volna el a szolgálatot Péterék, akkor is megvalósult volna az imádkozás, úgy csendesen, illendően, alig észrevehetően. Igazunk van-e, amikor ilyen csendes imaórákra vágyunk?

4.) Szólításra vették észre a sántát! Ugyanis ők Isten elé készültek és előtte nem az embereket szemlézték, mint a farizeus imádkozása előtt a vámszedőt. Milyen imádság jöhet ki abból, ha csak embereket vizsgáljuk, szemléljük?

5.) Összetekintés a sántával, - Nézz mireánk - míg a kételkedő, gyanakodó, ellenséges vezetőknek pedig azt mondják: Mit néztek mireánk? Kivel kell összenéznünk? Kiknek kell tekintetüket magunkról másra, Krisztusra irányítanunk a mai világban? Pénz, jó állások, kitüntetések stb-k vannak a vezetők kezében…és ne nézzetek reánk, hanem Krisztusra? Mennyire Krisztusnak szánt életű szolgáknak kell lennünk, hogy a világ vezetőinek javait, figyelmüket… magunk helyett Reá irányíthassuk? Illetve igazi lesz-e a Jézus nevében való szolgálatunk, ha a világgal fonódunk össze, tetszésüket, figyelmüket és nyilván javaikat magunknak kérve?

6.) A szitu pillanatok alatt mérlegre téteti velük, hogy mijük nincs, és mijük van! Mt 10:9-et betartva valósulhat meg a 8 vers parancsa, lehetősége: betegeket gyógyítsatok! Laodícea egyre gazdagabb lett, és közben nem vette észre, hogy egyre nyomorultabb is.

Mai hivő népünk ezt hogyan kerülhetné el?

7.) A Krisztushoz vezetés, a tanítvánnyá tétel megvalósulása: Figyelmesség a szólító hangra, a szolgálati lehetőségre, szituációra. Bevallás arról, hogy mi nincs, és mi van. Végül felsegítése a sántának, ahogyan ezt Jézustól is látták több esetben. Vagyis tanítványi hatalom-tudat felgerjedése Péter János szívében (mint Fineás amikor megállítja az erkölcsi romlást, vagy Dávid, amikor eldönti, hogy megöli Góliátot az Úr erejével).

Nevében való hit érzékelése a „kliens”, a koldus testvér szívében. Készenlét a bizonyságtételre, szolgálatra a Krisztusról az illető ember testi, lelki helyzetében aktuális módon. A gyógyítás itt független fázis?

8.) A gyógyult: hittel azonnal újat kezd testi állapotában – együtt marad az istentisztelőkkel – vállalja a nyilvánosságot, azelőtt a tanúságot 4:14.

9.) Zsidó szívek ostroma e történet. A sánta boldogsága – az apostolok hatalma – saját szembenállásuk lelepleződése – Jézusnak az addigi zsidó rendszerhez viszonyított fölöttességének érzékélése – Jézus áldásainak látása az övéin, stb, mind-mind az Üdvözítő kopogtatása az Őt korábban elutasító nemzetének szívén.

10) „Jézus hagyatéka” e sánta, az apostolok számára, az Ő nevében végzendő szolgálattal meggyógyításra.

Mi is nézzünk utána, kiket hagyott reánk Jézus, az Ő nevében végzendő szolgálatunk drága alanyául! Végezzük el úgy, ahogy Jézustól és apostolaitól láthattuk!" /forrás:Katona László igehirdetői műhelye/