Kedden addig mentem-mentem mendegéltem míg elértem a Kornya Mihály utcába. Szerintem ez az egyetlen ilyen utca a világon és ez Gödöllőn van. (Ez egy jó pont Magyarországról. Nem olyan rég ugyanis egy olyan kritikát kaptam hogy az úgynevezett "anyaországról" nem vagyok képes semmi jót írni. Ebben volt is némi igazság, de hát nem kell ehhez magyarázat. Azonban most olyat láttam ami nekünk erdélyi baptistáknak is követendő példa lehetne. Miért ne lehetne Szilágyperecsenben, Kémeren, Szilágyballán -hogy csak a nagy gyülekezeteket említsem- ahol a lakosságban a baptisták számaránya elég magas, azokat az utcákat ahol az imaház van, bibliai személyekről vagy hitelődeinkről elnevezni??? Most az is megfordult a fejemben hogy akár nálunk Érszőllősön vagy Micskén, ahol alpolgármesterünk és polgármesterünk van, már lehetne kezdeményezni.. ) E túrát nem az ihlette, ami az EMABISZ fiataljait a "Kornya Mihály nyomában" című biciklitúrára, hanem nagyon egyszerű prózai oka volt. A sógoromnak(Kelemen Sándor) volt egy előre megbeszélt találkozója egy fontos emberrel Vácdukán és erre én is elkísértem. Így jutottam el Gödöllőig, ahol Szabó Barna is csatlakozott hozzánk és elkísért a megadott címre. Útközben megmutatta azokat az imaházakat is (Szada, Veresegyház, Őrbottyán) amelyeket eddig soha nem láttam.
Hazafelé(este későn került erre sor) Barnáéknál megvacsoráztunk és Debrecent érintve apósomat is magunkkal vittük, mert jött hogy segítsen a ház körüli munkában.
Szerdán délelőtt a készülő Belső Szabályzattal foglalkoztam, majd a délután családlátogatással telt el. Este nyolctól a bibliaórán ketten szolgáltunk a sógorommal és az alkalom után gyülekezeti tanácskozás is volt a tagoknak, mert vasárnap szeretnénk úrvacsorázni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...