Péntek - Ma érte volna el a krisztusi kort (30 éves lenne) az öcsém Barnabás

ha nem hívta volna haza az Úr 21 évesen, de már tizenévesen is krisztusi természettel bírt. Életemet meghatározó példát adott nekem a kisöcsém. Soha nem felejetem el azt az éjszakát amikor mellette virrasztottam a csíkszeredai körházban, ill. kellett volna virrasztanom, de a fáradtságtól elehajtott fejjel elaludtam. Vagy három órát is aludtam amikor felriadtam és láttam hogy nagyon szenved az öcsém és kérdeztem tőle: Barnabás, hát miért nem szóltál hogy fordítsalak meg? (Fél óránként meg kellett volna fordítani) erre ő azt mondta: Láttam hogy fáradt vagy és hagytalak pihenni, közben pedig majdnem meghalt.... Ilyen öcsém volt nekem! Szeretett, bátorított, ha kellett intett, megbocsátott, vígasztalt. Ő nekem barátom, ügyvédem, kollégám, presbiterem, imatársam,TESTVÉREM volt. Áldom az Urat, hogy testvérek lehettünk és lehetünk, mert újra fogjuk látni egymást!!!