A tegnapi vizsgám is ötös lett a "A kommunikáció és a média társadalomtörténete" című tantárgyból dr.Fodor Péternél és ez kedvet adott a további vizsgákhoz...
Azok kedvléért akik szeretnének betekintetni egy kicsit a tanulmányaimba, idevágom a ma leadott dolgozatomat.
Sajtódiskurzus elemzés
Vona Gábor mellényügye a magyar sajtóban
Veress Efraim - Kommunikáció és Médiatudomány szak - Debreceni Egyetem
Bevezetés
Feladatom egy sajtódiskurzus elemzése a saját magam által választott témában. Mivel alapvetően közéleti tevékenységet folytatok, ezért a hozzám közelebb álló témák közül választottam. Jelen esetben a politikai életből, a parlament alakuló ülésével kapcsolatos egyik nagy sajtóvisszhangot kiváltó eseményt övező diskurzust igyekszem megvizsgálni. Ezt a diskurzust röviden Vona Gábor mellényügyeként foglaltam össze. Először kvantitatív tartalomelemzési módszerrel igyekeztem feltérképezni és összefoglalni a megjelent cikkek, publicisztikák, vélemények tömegét, majd az elektronikus médiának egy szűkebb szeletét minőségi(kvalitatív) szempontból vizsgáltam.
A mellényről röviden
A Vona Gáboron lévő mellény, amelyről az országgyűlés alakuló ülésén az eskütétel alkalmával lekerült a zakó, a betiltott Magyar Gárda egyenruhájának egyik darabja volt, elől árpádsávos pajzzsal, a hátán pedig oroszlános címerrel. A Magyar Gárda 2007-ben alakult és céljai közt hagyományőrzés, karitatív tevékenység, a tagok szellemi és fizikai képzése szerepelt. A felsorolásban azonban helyet kapott az a mondat is, hogy a gárda feladata a "rendkívüli helyzetben a nemzeti önvédelem erősítése", illetve hogy a szervezet "része vagy gerince kíván lenni a majdan felállítandó Nemzetőrségnek". A gárda a lakitelki mozgalom és a polgári körök utódjának és pártok fölött állónak vallotta magát, de mégis a mozgalmat fenntartó Magyar Gárda Egyesület elnöke, a Jobbik Magyarországért Mozgalom párt elnöke Vona Gábor volt. A Gárdát már megalakulásakor sok kritika érte és a balliberális sajtó teljes ellenszenvvel viseltetett iránta. A jobboldali politikusok közül Für Lajos és Wittner Mária, a jobboldali sajtó részéről a „Demokrata” főszerkesztője, Bencsik András voltak azok akik nyíltan támogatták a mozgalmat. Két éves működése után 2009 decemberében a Magyar Gárda Egyesületet a Legfelsőbb Bíróság feloszlatta. Az ítélet indoklása szerint a Magyar Gárda Egyesület és a mozgalom is sértette mások emberi méltóságát. A bírónő, Bodor Mária szerint helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Magyar Gárda Egyesület, illetve a mozgalom összetartozik, így az ítélet mindkettőre vonatkozik. Vona Gábor az ítélet után azt mondta hogy az ítéletet tudomásul veszik, de nem tudják elfogadni, így az egyesület biztosan a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A bíróság a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának a viselését is betiltotta. Miután a Jobbik Magyarországért Mozgalom párt az áprilisi választásokon bejutott az országgyűlésbe, Vona Gábor a párt egyik korábbi rendezvényén tett ígéretét -miszerint az alakuló ülésen Gárda-mellényben jelenik meg- be is tartotta. Mivel az utolsó pillanatig nem lehetett tudni teljes bizonyossággal(a mellény fölött zakót hordott), hogy beváltja-e ígéretét, ezért a sajtóban már korábban elindultak a találgatások vele kapcsolatban. Az alakuló ülésen közvetlenül az eskütétel előtt levetette a zakóját és így mindenki számára nyilvánvalóvá vált a Gárda-mellény. Ezt követően ugyancsak sokk cikk és hozzászólás született a magyar sajtóban.
A kvantitatív tartalmi elemzés következtetései
A nagy figyelemmel kísért új Országgyűlés alakuló ülése előtti és utáni napokban tehát a fentebb említett téma nagy sajtónyilvánosságot kapott. A téma iránti kitüntetett figyelmet nem csupán a megjelent írások nagy száma, hanem azok terjedelme és vizuális feltűnőségük a címekben, képekben is jelzik.
A cikkek minőségét tekintve megállapítható, hogy sok újságíró felületesen fogalmazott, figyelmen kívül hagyta az objektív szempontokat. Inkább a bulvárosodás a szenzációhajhászás irányába mozdult el az adott esemény megjelenítése és feldolgozása. Több esetben is megfigyeltem hogy egyes tartalomszolgáltatók, hírportálok más médiumok anyagait vették át az úgynevezett copy-paste technikával és nem fordítottak nagyobb figyelmet a korábbi bírósági határozatok tanulmányozására. Így történhetett meg az hogy egyes sajtóorgánumok(pl.NOL) harsogó címekben hirdették hogy Vona Gábor „gárdaegyenruhában” jelenik meg az alakuló ülésen, holott legfeljebb a betiltott Gárda egyenruhájának egy darabját vette fel. Kiegyensúlyozott és mértéktartó tájékoztatás helyett inkább a hisztéria és „a bolhából elefántot csinálni” jellemezte a sajtómegnyilvánulások nagyobb részét. A kissebbik részt a jobboldali sajtót jelenítette meg és az is két további csoportra osztható. A politikai jobbközéphez kapcsolható sajtóorgánumok(pl.MNO) az esemény előtt alig-alig írnak a bejelentett eseményről, majd a történtek után is éppen csak hogy beszámolnak néhány sorban az alakuló ülés ezen mozzanatáról. A radikális jobboldalhoz köthető inkább internetes média(pl.Barikád) viszont a balliberális sajtóhoz hasonlóan, de arra válaszképpen készült az eseményre, majd az esemény után is nagyobb teret szentelt az ügynek.
A fenti megállapításokból kiindulva azt lehet látni hogy a médiahekknek is nevezhető mellényügy a magyar sajtót legalább három részre osztotta.
1. A sajtó baloldali hagyományokkal rendelkező része kimondottan ellenszenvesen,
néha hisztérikusan reagált a fentebb vázolt eseményre.
2. A jobboldali sajtónak a nagyobbik része elhallgatta, vagy igyekezett kevésbé hangsúlyt adni híreiben az ominózus esetnek.
3. A jobboldali sajtó kisebbik része pedig, mely a radikális táborhoz köthető, nagyon is üdvözölte, sőt kifejezetten hőstettként értékelte Vona Gábor cselekményét.
A kvalitatív elemzés eredményei
A magyar sajtópaletta korábban jelzett három részéből választottam ki a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Barikád online tartalmait május 12 és 17 között, hogy ezek bemutatásával az adott téma sajtóelemzése finomabb kontúrjai is láthatóvá váljanak.
Népszabadság
A Népszabadság a május 12.-i cikkében címlapon hozza hatalmas betűkkel hogy mire készül Vona Gábor. A cikk tulajdonképpen egy tudósítás az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő pártok képviselőit(elnökök, frakcóvezetők) tömörítő bizottsági megbeszélésről. Mégis a tudósítás főként(a másik téma a Szentkorona előtt teendő eskü) erre a témára koncentrál. Megszólaltatja a FIDESZ, az MSZP, az LMP frakcióvezetőit, magát Vona Gábort és Balczó Zoltánt is a JOBBIK alelnökét, és a válaszok után vastagbetűkkel kiemelve idézi az MSZP pártelnökét Lendvai Ildikót, aki a Sólyom László köztársasági elnökhöz fordul a demokrácia írott és íratlan szabályainak tiszteletben tartásának a védelme érdekében. A tudósításból az aggodalom, a félelem tükröződik a demokráciát veszélyeztető akció miatt.
A május 13.-i cikk már jogi érvelést tartalmaz egy jogásztól, a magyar Helsinki Bizottság társelnökétől. Ebben a cikkben a jogi érvelés már egyértelműen abba az irányba mutat, hogy amennyiben Vona Gábor a gárdamellényben jelenik meg az alakuló ülésen, akkor egyenesen bűncselekményt követhet el. A Btk.-ra hivatkozva és a korábbi ügyészi álláspontot(a rendészeti miniszter feljelentését elutasították) is vitatva azt üzeni a szerző, hogy Vona Gábor önmagára is veszélyes dologra vállalkozik akkor ha ígéretéhez híven cselekszik. Ez a sajtómegnyilvánulás a politikai nyomásgyakorlás eszközeinek egyik ékes példája.
A május 14.-i az alakuló ülés napján kelt tudósításában a Népszabadság Sólyom Lászlót szalagcímben idézi, aki szerint Vona Gábor „...hamis esküjével a hazugságot fogja képviselni az új országgyűlésben” Miután kiderült hogy semmi sem akadályozta meg Vona Gábort abban hogy gárdamellényben letegye az esküt, a lap már nem a demokráciáért aggódik, nem jogi eszközöket emleget, hanem politikailag próbálja hitelteleníteni Vona Gábort azzal, hogy Sólyom László mögé állva hamis esküvel vádolja. Ugyancsak ebben a tudósításban a megszólaltatott Schiffer András(LMP) mondanivalójából azt idézik, mely szerint az adott cselekedet provokációnak minősül.
A Népszabadság 17.-i számában található írás már nemzetközi kontextusba helyezi a témát az által hogy a Süddeutsche Zeitung-ot idézi, mely szerint Vona Gábor a „Magyar provokatőr” . A lap az által hogy egy külföldi cikket ismertet a tudósító megnevezésével, azt sugallja hogy az írás nem egy elfogult belső munkatárs szüleménye, hanem egy külföldi tekintélyes sajtóorgánum nézőpontját mutatja be. Azonban ez az írás mintha a korábban elemzett cikkek összefoglalója lenne. Nem tűnik lehetetlennek arra gondolni, hogy a cikk szerzője Michael Frank a Népszabadságból informálódott mielőtt megírta volna tudósítását.
Magyar Nemzet
Ez az orgánum csupán a szűkszavú tudósításokra szorítkozott a mellényüggyel kapcsolatban. Az Országgyűlés alakuló ülése előtti napon, a május 13.-i számában a lap még csak említést sem tesz arról, amin a sajtó nagy része addig már csámcsogott. Magyarul szólva mintha nem vett volna tudomást az addigi nyilatkozatokról. Ezzel a magatartásával a lap azt a látszatot akarta kelteni hogy a mellényügy bagatellnek minősül és nem méltó az új Országgyűlés alakuló üléséhez ennek a témának a felkarolása.
A május 14.-i tudósításában a lap szűkszavúan számol be a történtekről. A többi esemény említése között Vona Gábor mellényét is megemlíti, de úgy hogy ezzel párhuzamosan az MSZP válaszát(az MSZP budapesti képviselői ez ellen tiltakozva egy kitűzőt raktak fel ruhájukra, amely egy horogkeresztet kukába hajító embert ábrázol) is ismerteti. Ezzel azt hangsúlyozza hogy a mellényügyre a két középpárt párt(JOBBIK-MSZP) konfrontációjaként tekint.
A május 15.-i írás már bővebb beszámolót közöl az alakuló ülésről amiben, már a történtek után visszatekintve részletesen, de nem bőven ismerteti a mellényügyet. Kihangsúlyozza azt is ugyanakkor hogy az MSZP indítványára nem lehetett egységes politikai nyilatkozatot megfogalmazni a történtekkel kapcsolatosan, majd Vona Gábort is megszólaltatja.
Barikád
Ez a médium, mely előbb csak online tartalommal jelentkezett, de néhány hónapja hetilapként is megjelenik a JOBBIK -hoz kötődő sajtóorgánum.
A Barikád a május 13.-i kiadásában már aznap válaszol a Népszabadságban megjelent jogi eszmefuttatásra és közli a JOBBIK Jogsegélyszolgálat vezetőjének Hunyadi Gábornak a nyilatkozatát mely szerint: „Minden híresztelés ellenére nem sért semmilyen jogszabályt Vona Gábor (és más sem) azzal, hogy a Parlamentben az oroszlános mellényben vesz részt az alakuló ülésen.” Ezután majdhogynem tételesen cáfolja a Népszabadságban kifejtett jogi következtetéseket. Ezzel a lap azt üzeni hogy nem lehet egyoldalúan alkalmazni a jogszabályokat és amennyiben mégis, akkor van erre válaszuk. A nyílt és heves szembenállás a két lap(NOL,Barikád) között tehát nagyon is jól érzékelhető a nagyon rövid időintervallumban bekövetkezett válaszreakcióból.
A Barikád május 14.-i keltezésű beszámolójának már a címe „Fölösleges volt a hiszti...” is azt üzeni hogy minden korábbi jogi aggodalom, vagy demokrácia féltés hiábavaló volt. Egyben az is kiérződik a rövid tudósításból, hogy a másik sajtótábor feletti győzelemként élik meg, azt hogy elbukott az MSZP javaslata a közös politikai nyilatkozat tekintetében. Ugyanis ez azt jelenti, hogy nem sikerült a sajtónak egybekovácsolni Vona Gáborral szemben a politikai pártokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...