Hála az Úrnak ma estére már újra itthon vagyok. Vasárnap az esti szolgálat után indultam Zilahra Híri Károly testvérrel, majd onnan Lajos sógorommal mentünk tovább Bukarestbe. Utazásunk célja már a korábbi bejegyzésekből és a kommentekből kiderült. Azt mondhatom hogy eredményes volt az utunk. Az Úr oda-vissza megőrzött minket, pedig a tegnap estig semmit nem aludtam. Vasárnap este az utazás miatt, hétfőn pedig a dossziék tanulmányozása miatt.
Édesapám sokáig nem is akart foglalkozni a múlt dolgaival, mert úgy mondta hogy azt az Úr mind a javára fordította és ez igaz, ha az ő személyét nézem. Azonban ha a kollaboránsokat, informátorokat a gyülekezetet nézem, akkor azt kell mondani hogy felelősséget kell érezzek értük. Ha valaki nem akar megtérni és világosságra hozni azt, ami gyalázatára volt az Úr nevének akkor annak az üdvössége is megkérdőjeleződik!!! Nem maradhatnak ebben az állapotban!
"Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt. Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében.Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bűneimnek terhét" Zsolt. 32:3-5
Nem lenne jó elzárni az eddigi gyávák elől a megtérés lehetőségét... A Ton testvérrel kapcsolatos események után járult végül hozzá édesapám, hogy felhatalmazást adjon az iratokba való betekintésre.
Elhatároztuk Lajos sógorommal hogy egy ideig egyik informátornak sem fedjük fel a személyét, hogy legyen ideje elébe menni a dolgoknak és töredelemmel megtérésre jusson.
Azután azonban muszáj lesz megítélni a bűnt mások előtt is az Úrért és az Övéiért. Ákán, Judás, Anániás és Safira, Démász mind, olyan személyek voltak akiket mivel nem változtak meg, negatív jelzővel illet a Szentírás.
Hogy miért van erre szükség? Lássunk egy példát:
Van egy szekus tartótiszt aki a besúgójával állandó munka kapcsolatban volt évek hosszú során. Eljött a változás ideje eltelt már azóta több mint húsz év. A szekus tartótiszt már rég nyugdíjas, de teszem fel elmegy egyszer egy evangelizációs összejövetelre ahol éppen az hirdeti az igét aki annak idején nagy szorgalommal írta a jelentéseket neki. Mint gondolunk? Ez az ember hinni fog annak annak az igehirdetőnek aki soha nem rendezte életét? Nem beszélné-e le vajon minden hozzátartozóját arról hogy a hívők közé menjen, hiszen ő nagyon is jól ismeri "azt" és "azt" a személyt aki még a hívőket is becsapta és félrevezette??????? Avagy nem kell- e nekünk az ilyenek(valamikori szekusok) előtt is hiteleseknek lennünk, hogy az evangélium és Krisztus ügye előbbre jusson?
Imádkozunk már régóta ébredésért és megújulásért, de ahhoz hogy az Úr válaszoljon az imákra nagyon is el kell határolódni a bűntől. HANGSÚLYOZOM: Nem az embertől, hanem a bűntől. Azonban ha valakik a bűnüktől nem akarnak megválni, akkor azok magukat zárják el a kegyesektől...
Ma este az imaközösségben az ilyen megkísértett személyekért is imádkoztunk, hogy adjon az Úr nekik összetöretést és felszabadulást, mert az az egész közösségünknek is jót tenne...
U.i. Az ilyen iratok a gyülekezeti krónikások számára egy aranybánya. Pontosan vissza lehet nézni, hogy mikor hol hányan merítkeztek be, ki prédikált, milyen ünnepélyek voltak stb. stb. Még a telefonbeszélgetéseink is mind le vannak írva, sőt románra fordítva, az egyéb lehallgatásokról és a levelekről nem is beszélve. Ahogy én elnéztem és az iratokból kikövetkeztettem édesapáméhoz hasonlóan még Mike Béla testvérről, Kiss László testvérről, és Bodor testvérről is terjedelmes dossziékat állíthattak össze. Csak ezen iratokból már majdnem teljesen rekonstruálható lenne az erdélyi magyar baptista szövetség 1945-1989 közötti történelme...
