Régi életemben ilyenkor meccset néztem volna, de most Ő az első és a család. Áldott az Úr!
Délután 4-től 7-ig Nagy Istvánnal(szalárdi lp.) és Kelemen Sándorral(Szalárd) beszélgettünk és imádkoztunk a július 24-27 között tartandó ifjúsági evangélizációért. Annak megszervezésében és az ottani szolgálatban kértek segítséget, amit szívesen vállaltam.
Hét órakor meglátogattam Tőtős nénit és úrvacsorát is vittem neki. Arra kért hogy imádkozzunk a fiáért Andrisért aki miatt még sok szomorúsága van.
Este nyolctól a feleségem gondolt egy merészet és ha már annyit mentem eddig nélkülük, arra kért hogy menjünk el az egész családdal együtt Debrecenbe és lepjük meg a nagyszülőket. Hát ők éppen nem voltak otthon de mégis találkoztunk. Végül egy közös vacsora erejéig beültünk egy Mc Donald's-ba a gyerekek nagy örömére. Ahogy megszálltuk az éttermet csak úgy nézett minket mindenki, hogy milyen sokan vagyunk és nem kéregetni hanem enni megyünk, evés előtt imádkozunk + még fehér bőrűek is vagyunk. Sajnos szegény magyar nemzetünk azért "fogyatékos", mert az ilyen méretű család csodaszámba megy... "Isten áldd meg a magyart... gyermekekkel!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...