A micskei gyülekezet egyik tagja akit munka közben meglátogattam

Péntek

Amint az látható volt a tegnapi képekből, igen sokfelé megfordultam a tegnap. Táborozó helyet kerestünk fiataloknak Steiner István testvérrel. Ő az aki az erdélyi missziót és a Hargita Tábort is rendszeresen támogatta és támogatja. Itt lesz Erdélyben vagy tíz napig és megkért arra hogy legyek mellette. Ez most azt jelenti hogy ahova el akar látogatni oda elviszem. A tegnap Nagyvárad-Királyhágó-Jád völgye-Biharfüred-Belényes-Érszőllős körutat jártuk be.
A feleségem ma vizsgázik(csak egy van még ezen kívül) és ha minden rendben lesz akkor este már itthon lesz. Az Úr őrizzen meg ma is!

Jéminának a ma reggeli áhítaton elhangzott imádsága: Drága Úr Jézus köszönöm hogy itt lehetek a Te házadba(a szolgálati lakás tényleg az Úr háza:), segíts hogy legyek engedelmes Lídiának(ő vigyáz a gyerekekre)és Mirjámnak is, édesanyámnak is segíts a vizsgán hogy ne bukjon meg és édesapámat is segítsd meg hogy nevelni tudjon engem! Ámen!

Áhitat után, óvodába indulás előtt

Steiner István testvér

Itt is jártam ma...

A Jád folyó partján

Útközben

Csütörtök

Kedd este telefonáltak Ukrajnából(Kárpátaljáról) Szikszai Kálmán testvérék hogy másnap reggel el kellene hozni Steiner István testvért. Mondtam hogy rendben, de azonnal tudtam hogy egyedül nem fogok tudni átmenni a kocsival, mivel az a feleségem nevén van és a közjegyzői felhatalmazás lejárt(itt az unióban nincs szükségünk rá) és az ukránok azt kérik. Miután lezártam a telefont(éjfélkor) mondom a feleségemnek aki hallgatta a beszélgetést hogy:
-Márti, mi lenne hogyha elísérnél?
-Hát arra ne számíts! Hogy én, ilyen állapotban...? Pénteken vizsgáznom kell... azt már nem. Úgy oldod meg ahogy tudod...
-De gondold meg, hiszen soha nem jártál még arrafelé...
-Ne bosszaaaaaants!
-Na jó, rendben. Pihenj le, aludjál...
-Hiába küldesz el akkor sem fogok elmenni.
Végül csak lefeküdtünk és arra gondoltam hogy legalább a határig elmegyek és majd megkérem Szikszai testvért hogy hozza el Steiner testvért odáig.
Reggel amikor felébredtem már azt kérdezte a feleségem:
-Na, akkor indulunk?
-Tényleg jönni akarsz?
-Miért, te nam is akartad igazán hogy menjek?
-Dehogynem.
Hát ilyen aranyos feleségem van.(Dicsőség az Úrnak!) Még ha elsőre fel is háborodott az ajánlatomon, miután aludt rá egyet csak úgy döntött hogy elindulunk kettesben az Unión kívülre...
Tasnád-Nagykároly-Mátészalka-Nagydobos(itt néhánypercre, imádságra betértünk Cserés Attiláékhoz)-Beregsurány-Beregszász-Alsókerepec volt az útvonal arra és majdnem ez volt vissza is, de már Debrecenbe érkeztünk és innen mentem Nagyváradra az ifjúsági evangélizációra. Mentünk éj azonnal jöttünk. A határon való átkelés a régi 90-es éveket idézi a magyar-román határról. A határátkelést ha negatívan ítélem meg akkor azt mondom hogy kikészít(a rendes embert is csempésznek nézik), ha pedig pozítívan akarok fogalmazni akkor azt írom hogy nagyon izgalmas. Mindenesetre nem sírom vissza. Készítettem néhány képet is a tegnapi napról...

vacsora a Kulcsár családnál

ezt a képet Peti készítette

És ez...?

Ez a kép ma készült, de vajon hol? Aki tudja írja meg.

Kedd

A tegnap cseresznyét szedtem, ma pedig epret. Szeret az Isten és a testvérek is. A szomszédból Hiri Jánoséknál van egy kisebb ültetvény és hívtak hogy szedjek amennyit tudok, mert jó lesz az lekvárnak. Nem volt mit tenni(sok gyermekem van:), mentem. Így a feleségemnek ma is volt mit elkészítsen, de örömmel tette.
Estefelé egy kicsit kapáltam(ilyet ide még nem írtam:), öntöztem aztán mentem az imaközösségbe. Fél tizenkettőre jöttem csak haza mert van imatéma bőven...

Hétfő este

Az egy héttel ezelőtti majdnem baleset "emlékére" ismét kimentünk a gyerekekkel cseresznyét szedni. A mostani sokkal jobban sikerült, mert egy karcolás nélkül megúsztam(másztam) ezt a kirándulást és még több még érettebb cseresznyével tértünk haza. Míg mi oda voltunk, a feleségem tudott tanulni. Most azonban neki fogott hogy befőtté érlelje a zsákmányt...
Szalárdon első fordulóban győzött az eddigi polgármester(Nagy Miklós testvér), míg Micskén(Vámosláz) 2. forduló lesz, így Tripó testvér még nem kezdheti meg 2. mandátumát. Az első fordulóban több mint 700-an szavaztak rá, míg a 2. helyezett 400 valamennyi szavazatot gyűjtött.
Hadadban továbbra is Balogh Ferenc baptista lelkipásztor maradt a polgármester. Az Úr áldja meg őket!

Hétfő

Éppen hogy elmúlt éjfél mire hazaérkeztünk. Miután Miklós és Tibor kiszálltak az autóból, a polgármesteri hivatal előtt elhaladva láttam hogy még nagy ott a nyüzsgés(választás volt a tegnap). Oda is jött hozzám a frissen megválasztott polgármester(Beke László) hogy megköszönje a támogatást. Óriási volt az öröme. Ennél csak akkor lesz nagyobb ha megtér. Adja az Úr hogy úgy legyen!

Visszatérve a hétvégére, azt kell mondjam hogy Isten áldása volt rajtunk. Miközben készültem a szombati férfi konferenciára az Úr engem is formált és gazdagított. Délután 2-től este 8-ig voltunk együtt a nagydobosi körzet igeszólóival és a köv. három kérdés kibontásával és megválaszolásával foglalkoztunk: 1. Ki lehet az Úr szolgája 2.Milyen támadások érik a szolgálattevőket? 3. Milyen lelki ajándékom van(teszt)?
Már este elosztottak minket a helybeliek és a vasárnapi programot is ismertették velünk. Gombos Miklós ment Szamosszegre, Tibor maradt Cserés Attiláéknál Nagydoboson, én pedig Vajára mentem Szabó Menyhértékhez. Vasárnap mindegyikünkre három szolgálat várt amit rotációs alapon végeztünk. Este kilenckor találkoztunk aztán Attiláéknál és miután beszélgettünk(összegzés-kiértékelés), imádkoztunk örömmel betelve indultunk haza.

A nagydobosi imaház

A szamosszegi imaház

Bármennyire is szerettem volna hazaérni a szavazásra, nem fog sikerülni mert itt még ma este is evangelizálni kell. Ha csak egy ember is megszabadul akkor is megérte maradni... Ámen!

Jelenleg Vaján(itt még 31.-e van) tartózkodom, de itt is megemlékezem a húgom születésnapjáról. Ezután is légy áldás közöttünk Evódia! Ézs.54:10

Péntek

Hála az Úrnak mára megkaptam az új jogosítványt ami 2018-ig érvényes. Éppen idejében mert holnap megyek M.o-ra és az ideiglenes igazolás ott nem lett volna érvényes. Holnap és holnapután a nagydobosi körzetben fogok szolgálni és hárman is elkísérnek innen a gyülekezetből.
Délután meglátogattam az "igaz istentiszteletet" gyakoroltam. Két özvegyasszonyt látogattam meg a gyülekezetünkből és ilyenkor az a jó hogy nem egyirányú a szolgálat, hanem nekem is üdítő. dicsőség az Úrnak.
Ma este bibliaóránk volt ami után tanácskozást is tartottunk, mert a jövő vasárnap úrvacsorai alkalmunk lesz, de egyebekről is szó volt. A vasárnapi választások miatt rövid eligazításra is sor került. Hála az Úrnak beszélhetünk teljesen nyíltan és egyenesen ezt a területet is érintve az életnek, mert egy családhoz tartozunk.
Hallottam egyszer olyan vélekedést is hogy nem szabad a politikai(közéleti) kérdést a gyülekezetbe bevinni, mert az nagyon megosztja és még szembe is fordítja egymással a testvéreket. Hát elég szomorú lenne ha éppen azon múlna a testvéri kapcsolat hogy kinek milyen a politikai meggyőződése... Jelen esetben még csak nem is a nagypolitikában hanem helyi szinten kell jól dönteni, itt ahol ismeri mindenki a másikat. Én elmondtam hogy milyen szempontok alapján fogok szavazni és ebből ki is derült hogy hova ütöm a pecsétet, de ez nem valaki mellett és főleg nem valaki ellen jelentett nyílt kiállást, hanem a helyi közösségi érdekek mentén megfogalmazott hosszútávu célokhoz igazodtam.
A hívő embernek határozott véleménye, főleg látása kell legyen még e világi dolgokban is és azt szelíden szeretettel fel kell vállalni. Úgy nem lehet hogy mindenkinek megfeleljünk, de csak a hívő ember tudja igazán még a vele ellenkezőt is szeretni. Adjon az Úr ehhez erőt és bölcsességet!

Csütörtök

Márti ma reggel elment Debrecenbe az orvoshoz az autóval, így én itthon maradtam. Elkísérte őt a szomszédasszony (Matild)is hogy vásároljanak ezt-azt. Délután 5-re meg is érkeztek. Nekem is hamar eltelt a nap, mert készültem a hétvégi szolgálatra(a nagydobosi körzetben leszek szombat-vasárnap, Cserés Attiláéknál). A Márti vizsgaeredményét is feltették a netre és láss csodát(ha ez csoda...) 5-ös lett a hétfői vizsgája. Dicsőség Istennek!
Ma este a szokásos menterend szerint Kéczbe indultunk Béla testvérrel. A vasárnapi bibliaóra igéből, a Zsid.10:19-39-ből szolgáltam. Annak ellenére hogy a faluban össznépi banzáj volt(választási mulatság), a testvérek inkább a gyülekezetet választották. A jobbik részt... Hogy vasárnap kit választanak? Csak annyit mondtam nekik, úgy szavazzanak hogy utána ne szégyellje senki se magát! Holnap este itthon még többet fogok mondani...:)

Szerda este

Judit és Jémina kísértek el ma este Micskére ahol az Ezékiel 2:1-3:3 igeszakaszt olvastam fel és abból szolgáltam. Először Isten talpra állít, betölt Lelkével azután felkészít és elküld. Először mi kell "elfogyasszuk" az igét és csak azután szólhatjuk. Küldetésben vagyunk! Röviden ez volt a ma esti üzenet.
Hazafelé bementünk Tripó Pali bácsihoz aki nagyon finom földieperrel, cseresznyével kínált(errefelé nagyon sok a gyümölcs) és haza is hoztunk egy jó adagot.

Amint az alább is látszik működik a telefonomon az élő közvetítés, csak sajnos nagyobb sávszélesség kell hozzá hogy pl. egy prédikációt vagy konferenciát is élőben tudjak sugározni. A jövő héten amikor Nagyváradon(ott működik a 3G) leszek ifjúsági evangelizáción akkor azt megpróbálom közvetíteni...

Cenzúra ------ QIK | Streaming video right from your phone

Megjegyzés: A videóanyagot levettem innen, mert nem csak nekem hanem másoknak is lassította a betöltést. Ezután csak linkelni fogom a hasonló anyagot...

Szerda

A tegnap Váradon voltam, mert a hónap utolsó keddje volt. Az ifjúságin 16-an voltunk és mielőtt rátértünk volna a soros témára(Két fiú-két áldás, Ézsaú-Jákób) néhány szót ejtettünk a nyári táborozásról. Júl. végén augusztus elején lesz az a sátortábor, melyen a mi fiataljainkon kívül még a biharpüspöki ifjak és még mások is részt vesznek. Az első öt napot én vállaltam míg a második 5 napot Mike Sámuel vállalta. Imádkozunk hogy az Úr áldása legyen azon a mintegy 100 táborozón akik már jelezték részvételüket. Fél kilenckor indultam haza és hoztam magammal, vagy 50 db. széket, amit a betlehemi gyülekezet nekünk ajándékozott(őket a rogériuszi gyül. ajándékozta meg új székekkel). Ezekre a székekre a kéczi és a helyi misszióban nagy szükség volt. Hálásak vagyunk érte az Úrnak.
Mikor hazaértem még együtt volt a kedd esti imacsoport a kisteremben és ők segítettek lepakolni a székeket. A feleségem is itthon volt már és nagy boldogan újságolta hogy mindkét vizsgája (építőanyagok, épületszerkezettan) sikerült, 4-es lett. Köszönünk minden imatámogatást! (Most már tudni fogom én is ezután hogy amikor nagyon izgul akkor 4-es várható, amikor pedig nincs izgalom akkor 5-ös:) Két vizsgája lesz még jún.6-án és 18-án. Az Úr segítse meg!

Hétfő

Ma nagy nap volt nálunk. Még a tegnap eldöntöttük néhányan hogy ma délután cseresznyézés lesz. Na nem egy tálból hanem kint a gyümölcsösben. Hiri Zoltán volt a "házigazda" és előttük volt a gyülekező délután három órakor. Össze is gyűltünk vagy 38-an felnőttek és főleg gyerekek(az enyéim is ott voltak a kicsi kivételével), de mivel a gyümölcsös kint van a dombok között, ezért traktorral mentünk. Zoli vezetett mi a felnőttek pedig arra vigyáztunk hogy a gyerek le ne essenek. Mikor megérkeztünk a cseresznyésbe és megláttuk a sok piros-fekete cseresznyét pillanatok alatt elleptük a fákat. Ki mennyit szedett az az övé lett. Előre én azt gondoltam hogy szedjük a házigazdának és kb. 10-ed része a miénk lesz, de tévedtem... Én is szedtem vagy 4 vödörrel(5literes) és e tekintélyes mennyiséget haza is hoztam azzal hogy majd a feleségem kompótot csinál belőle. A gyerekek csak magukat tömték és hancúroztak-parádéztak egész délután. Nagyon nagy élmény volt nekik a kirándulás. Nekem is majdnem(!) nagy élmény lett, mert egy adott pillanatban zuhanni kezdtem a fáról. Úgy történt hogy kimásztam a fa tetejébe, mert ugye ott vannak a legszebb szemek(a feleségemén kívül:) és miután leszedtem azokat megkezdtem az ereszkedést, de az ág amire léptem szárz volt és letört. Kb. másfél métert zuhantam az ágak között míg végül az egyik keresztág felfogott. Nagyot nyekkentem, mert az oldalamra estem, de néhány horzsoláson és zúzódáson kívül semmi bajom nem lett. Miközben estem lefelé(a másodperc tört része alatt) nagyon sok minden végigcikázott a gondolatomon, de legelső amire gondoltam az volt(akkor helyben is lemondtam a többieknek) hogy szegény feleségem ha megtudja hogy a kórházban vagyok, akkor biztosan nem tud levizsgázni...és akkor én vagyok az oka. Hála az Úrnak hogy nem jutottam estem addig. Milyen furcsa hír lett volna hogy Veress Efraim baptista lelkipásztor a cseresznyefáról lezuhanva összetörte magát. Ettől megkímélt az Úr, de a tanulságot levontam belőle: Nehéz természetű ember ne másszon magasra!

Mielőtt hazaindultunk volna összegyűltünk, de nemcsak egy fénykép erejéig, hanem azért hogy közösen is hálát adjunk a nap áldásaiért. Az imádkozást a legkisebb gyerekek kezdték majd a felnőttek és végül én következtem. Ezután azt az éneket énekeltük amihez egy levegővétel is elég kell hogy legyen: " Szívem örömmel van tele, szívem örömmel van tele, mert Jézus a legjobb barát és zengek néki dicshalleluját."

Vasárnap

Vasárnap délelőtt Nehra Bálinttal és Ferenczi Béla testvérrel Kéczbe mentünk. Ők ketten a romákhoz én pedig a magyarokhoz, mert ott úrvacsorai alkalmunk volt. Örültem annak hogy Szeredai Sándort(velünk együtt volt a bemerítése 1987-ben Zilahon) is itthon láttam, mert hazaérkezett az írországi bibliaiskolából. Két évig tanult ott a mi testvérünk és lehet hogy még egy évet ráhúz, de azt mondta hogy csak akkor ha viheti magával a feleségét is. Ezzel én is egyetértettem. Fél tizenkettőre vége lett az összejövetelnek és azonnal indultam a romákhoz, mert ott tanácskozást kellett tartani a délutáni úrvacsorai közösség miatt. Oda is értem majdnem a Bálint prédikációjának a végére, de csak az imádkozásokat hallottam. A zárt körű megbeszélésen öt személy jelezte hogy ezért vagy azért méltatlannak ítélte magát a szentjegyek felvételére. Imádkoztunk értük és bíztattuk őket hogy rendezzék állapotukat.

A tanácskozás végére megérkezett hozzánk Mike Pál(ref. lelkész) néhány presbiterrel és a margittai RMDSZ alelnökével hogy szóljanak néhány szót a választásokkal kapcsolatosan. Ez az első alkalom hogy Kécznek is reális lehetősége nyílik arra hogy saját tanácsost küldjön a városi közgyűlésbe. Erre egyelőre Mike Pál a legalkalmasabb, szerintünk is. Igaz hogy a mi gyülekezetünkből Kálmán testvér is indul a választáson, de ő a roma párt listavezetője és nem Kécből hanem Margittáról és Genyétéről remél szavazatokat. Kéczben az RMDSZ-nek(ezen kívül csak román pártok vannak) kampányol. Mike Pál egyébként nem ismeretlen baptista berkekben sem. Az Ő édesapja és néhai Mike Béla(szövetségünk volt elnöke) édes testvérek. Mike József és Mike Sámuel első unokatestvéréről van szó...

Fél kettőkor ebédelni mentünk Bálinttal Szeredai Sándorékhoz. Az ebéd után én indultam Szalacsra temetésre, mert már szombaton a missziós konferencián szólt Szabó András, hogy kellene ott evangelizálni. Úgy egyeztünk hogy Bálint ott marad a romáknál Béla testvérrel és kiosztja az úrvacsorát. Szalacson 3 órakor kezdődött a temetés és a 2Kor. 5:1-10 alapján hirdettem azt hogy mit kell tudni a hívőknek(van örökkávaló házunk a mennyben) és mit kell tudni mindenkinek, még a nem hívőknek is(mindenkinek meg kell állni a Krisztus ítélőszéke előtt). Szalacs egy több mint 3 ezres nagyközség, de csak 7-8 tagja van itt a baptista gyülekezetnek. Az elhunyt testvérnő mintegy 20 évvel ezelőtt döntött az Úr Jézus mellett 57 évesen. Felemás igában is hűséges bizonyságtevő élete volt. Halálával is alkalmat teremtett egy evangélizáló istentiszteletre. Imádkozni kell hogy az elvetett igemag kikeljen. Szabó András volt a "házigazda", aki éppen bemerítési istentiszteletről érkezett Székelyhídról. Mondtam is neki hogy a délelőtt szimbolikusan temetett, most pedig valóságosan. A temetőben Gombos Miklós(id. Hiri János is elkísérte őt Érszőllősről) hirdette a vigasztaló és reményt tápláló igéket. Öt óra után volt vége a temetésnek és sikerült hazaérni még hat előtt. Útközben megálltam Margittán hogy a Borzási István által elrejtett prédikációs kazettákkal teli dobozt megkeressem. Az imaház területén meg is találtam és oda is adtam Bálintnak hogy vigye Kárpátaljára missziós céllal.

Hat órától már együtt voltunk Bálinttal Érszőllősön. Én vezettem az alkalmat és ő prédikált. Eredményesen. Fél nyolcra lett vége ami után vezetőségi értekezletünk volt. El is nyúlt 10 óra utánig, mert néhány dolgot meg kellett beszéljünk. Közben megérkeztek anyósomék is akik jöttek a feleségem után hogy elvigyék, mert hétfőn és kedden vizsgái lesznek. Imádkozni kell érte, mert nagyon izgult. Attól félt hogy nem fog sikerülni a vizsga, mert kevesebbet tudott készülni rá mint máskor. Mondtam neki hogy szedje össze magát, mert tényleg még itt sem nézne jól ki ha arról kellene beszámolni hogy kudarc volt a vizsgán. Erre ő azt mondta hogy azt nem kell kiírni. Ha tehát nem írok erről semmit akkor mindenki tudja hogy a pótvizsgáért kell imádkozni.Ok?

Ki tudja elolvasni a sírfeliratot? Kinek a felesége volt Piroska néni? (Aki Bécsből olvassa az egyből kitalálja...:)

Temetésen Szalacson

Szombat

A tegnap vendég érkezett hozzám Nehra Bálint személyében Kárpátaljáról. Õ a beregszászi magyar-ukrán nyelvû baptista gyülekezet lelkipásztora. Mielõtt még blogolni kezdtem volna többször is megfordultam a kárpátaljai gyülekezetekben és innen az ismeretség. Legutoljára a tavaly január végén szolgáltam ott náluk egy ifjúsági konferencián.Örültem annak hogy végre õ is eljöhetett hozzám és ha már itt volt akkor eljött velünk a missziós konferenciánkra is amit a Nagyvárad-Rogériusz gyülekezetben rendezett az Erdélyi Magyar Baptista Szövetség.
Ezen a konferencián úgy az anyaországból mint a részekbõl és a tengerentúlról is képviselték testvéreinket a választott vezetõk. dr. Mészáros Kálmán, Papp János, Herjeczki Géza, Nyúl Zoltán, Dóczé Bálint és a mi vezetõink jelenléte azt üzente hogy valamennyien fontosnak tartjuk az összefogást és a közös frontot a misszió mezõn.
A konferencián a fentebb említett testvérek beszámolói után két fõ elõadó tárta elénk a váaszokat arra a kérdésre: hogyan tovább (erdélyi)magyar baptista misszió?
Elõször édesapám vázolta fel a fõbb sarokpontjait a közös építkezésnek, majd Borzási István a múlt tapasztalataiból kiindulva figyelmeztetett, hogy ne essünk a korábbi hibákba. A bõvebb anyag gondolom hogy a netre is felkerül és majd meg lehet hallgatni. Ha más nem akkor majd én felteszem.
Az elõadások után még hozzászólások, kérdések és javaslatok hangzottak el a hallgatók részérõl de még többre is sor került volna ha nem rohant volna az idõ. Imádsággal és énekekkel szakítottuk félbe a konferenciát melynek folytatása következik...
A konferencia helyszínérõl annyit(ha már ott nem került szóba) hogy szerintem nagyon is találó volt a missziós hogyantovább kérdéseit egy olyan helyen boncolgatni ahol 15 évvel ezelõtt még semmi sem volt, mára pedig egy élõ gyülekezet(dr.Simon József lp.és Szabó László ifj.lp. vezetésével) modern igényeket is kiszolgáló épülete magasodik. Jó lett volna néhány szóban õket is meghallgatni hogy miként misszióztak ilyen eredményesen, de kár hogy késõbb tudtam javaslatomnak hangot adni. Az viszont mégiscsak jól esett hogy ezzel a helyiek egyáltalán nem hivalkodtak, hanem szerényen a háttérbe húzódva szolgáltak(a két elõbb említett lelkipásztor házigazdát alig láttam a sorok között is nemhogy az emelvényen). Hála az Úrnak az áldásért és az útmutatásért és köszönet a rogériuszi gyülekezetnek az áldozatos vendéglátásért!!!

U.i. Arra is jó volt ez a konferencia hogy jó néhány régen látott testvérrel is találkozhattam ennek örömét csak az minőségi idő hiánya kevesbítette. Ja és még az is meglepetés volt hogy a "nagyok"(az elnökök: Herjeczki és Mészáros testvérek) és még mások is úgy köszöntöttek mintha többet tudnának rólam, de aztán rájöttem hogy nem "mintha" hanem egészen pontosan informáltak rólam e blog révén. Egyszer azt mondta valaki, hogy nagyon veszélyes ez a személyes blog, mert így kiszolgáltatottá válik az ember. Hála az Úrnak eddig én inkább a pozitív oldalát tapaztaltam, mert minél jobban ismernek annál jobban tudnak értem imádkozni. Nem beszélve arról hogy nem fognak tőlem többet elvárni mint aki vagyok, mert látják gyengeségeimet is. Ha mégis többre jutok néha, akkor pedig egyértelmű hogy az kizárólag az Úr munkája... Áldott legyen az Ő neve!