Ma reggel nagy lelkesedéssel köszöntött be hozzánk ifj.Hiri János. Mondja hogy az előbb hívták telefonon a margittai önkormányzattól és jó hírt közöltek vele. A városi tanács a kéczi gyülekezeteknek(közigazgatásilag Margittához tartozik Kécz) 78 milliós támogatást szavazott meg és nekem mint lelkipásztornak és gyülekezetünk pénztárosának(Ozsváth Miklós), mivel mi vagyunk az anyagyülekezet, azonnal kellene menni adószámmal, engedéllyel, bankszámlakivonattal hogy még az idén átutalhassák ezt a hatalmas összeget. Azt tudtam hogy a tanács hivatalosan 450 RON(4,5millió régi pénzben) éves járulékot szavazott meg még az őszön és elsőre nem jött hogy elhiggyem kapunk még extra pénzt is, de aztán látva testvérem lelkesedését arra gondoltam hogy a karácsonyi ajándékozási láz elérte a városházát is. Egy órán belül Ozsváth testvérrel már ott ültünk a margittai polgármester főtanácsadójának a szobájában és készek voltunk aláírni a papírokat csak hogy megtörténjen már az átutalás. Igen ám de hamar kiderült hogy a korábban meghatározott összegről van szó. Tehát nem 78 millió hanem csak 4.5 millió. De akkor mit és hogyan érthetett félre az én testvérem? A magyarázat a következő: Aki őt telefonon felhívta( az ő irodájában ültünk) az nem tudta pontosan az összeget hogy mennyi jár nekünk csak annyit mondott hogy utalnának nekünk 7-8 milliót(sapte-opt milioane), amit az én testvérem 78 milliónak("sapte'sopt milioane") értett. Nem mondom hogy el voltunk keseredve, de mégis egy kis csalódás az ha töredékét kapja valaki a remélt összegnek. Ozsváth testvér azonban optimista ember és azzal zárta a margittai kirándulást hogy a "kicsit is meg kell becsülni".
Nem tudom hogy ki milyen és mennyi ajándékra számít a karácsonyi ünnepek közeledtével, de egyet mondhatok. Annak kell nagyon örülni ami már megvan("...hogy nevetek fel van írva az életnek könyvébe"), ami ezután adatik az csak ráadás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...