Szombat reggel Szabó Barnabás barátommal(gyermekkorunk óta) és Jéminával együtt a Székelyföldre indultunk, hogy részt vegyünk Novák Zsolt testvérem-szolgatársam avatásán. A Barna autójával mentünk(az Úr áldása legyen rajta!) és Zilahon is megálltunk Evódiáéknál egy néhány órára, ebédre, beszélgetésre, imádkozásra. Az imaháznál több testvért és testvérnőt is láttunk akik éppen készülődtek a vasárnapi temetésre. A december 10-én írt bejegyzésben írtam arról hogy meglátogattam Bálint Barna(53 éves) testvéremet és együtt imádkoztunk. Az Úr meghallgatta az imádságunkat és hamar haza vitte. Ugyanis úgy imádkoztunk hogy ha az Úr meg akarja gyógyítani akkor hamar állítsa talpra, ha pedig haza akarja vinni akkor hamar vigye haza... Meglett. Dicsőség az Úrnak! Az Úr vigasztalja meg a gyászolókat! Úgy hallottam hogy nagy temetés volt(több mint 500 résztvevő) és sokan adtak hálát a mi testvérünkért.
Evódiáéktól aztán már nagyon igyekeztünk hogy még a kora esti órákban megérkezzünk éjjeli szállásunkra édesapámékhoz a Hargitára. Este fél nyolc körül már ott is voltunk a szüleimnél és nem sokkal utánunk Napsugár húgomék is megérkeztek. Vasárnap reggel innen indultunk Gyergyószentmiklósra az ünnepélyre ahová röviddel a kezdés előtt meg is érkeztünk.
Nagyon sokan gyűltünk össze, mert alig fértünk el a kápolnában. Jó volt a sokaságban meglátni és köszönteni barátaimat testvéreimet Magyarországról(Kecel, Jánoshalma,...) Erdővidékről(Kónya Dénesék. Gál Gáborék...), a székelykeresztúri körzetből(Ernő, id.Kelemen János)Kovásznáról(János Csaba, Knott Ferenc...), a homoródszentmártoni körzetből(Simon András, Máté Zoltán...), Erdőszentgyörgyről Tőtős testvéréket, Háromszékről (Kiss Zoltán és családja...), aztán nem utolsó sorban Attilának is örültem aki októberben merítkezett be és egyre csak erősödik lelkiekben(lsd. itt). Délelőtt került sor az avatásra nagyon szép és megható alkalom keretében(gondolom hogy erről lesznek bővebb beszámolók is itt, itt és itt), majd ezután szeretetvendégségre a Szilágyi vendéglőben. Délután három órától ismét az imaházban folytattuk tovább a közös alkalmat ahol először Zsolt majd a végén én hirdettünk igét. A két igehirdetés között még voltak köszöntések és élő, tartalmas bizonyságok... Olyan jó volt az egész napunk hogy alig tudtunk végül eljönni Gyergyóból. Édesapámékat hazavittük a Hargitára, de a hétfőt már Bibarcfalván és Baróton töltöttük. Jéminát Bibarcfalván hagytuk Viola nénéméknél 3 hétre, hogy ne felejtse el a gyökereit, mi ketten Barnával pedig családokat látogattunk Baróton. Lia testvérnőnél találkoztunk Kónya Dénes és Kónya József testvérekkel is, akikkel együtt imádkoztunk énekeltünk. Azután átmentünk Marika nénihez(a világból tért meg) aki a férjével együtt nagyon kedvesen fogadott. Hiszem hogy a férje is meg fog térni, mert érte is imádkoztunk. Ezután Violkáékat(unokatestvérem) is meglátogattuk ahonnan nehezen szabadultunk(kb 50 liter üditővel nehezebben:), mert annyira rokonok vagyunk. Vacsorára Gál Gabiékhoz érkeztünk, ahonnan este 11 körül indultunk haza. Az Úr megsegített és reggel hat órára már itthon voltam. Gondolom Barna is haza érkezett már...
Délelőtt még volt egy kis időm pihenni, de délután 2-től már temetésre mentem. Egy gyülekezeti hozzátartozónak volt a temetése, akiről semmit sem mondtam(nem volt testvér), de az Isten igéjét hirdettem. Az Úr adjon kegyelmet az arra szorulóknak!!!
Gombos István temetéseEstefelé vendégek érkeztek hozzánk. Simon András a feleségével és a legkisebb lányukkal(Abigél) látogattak meg minket. Ők a szilvesztert Rátonban(Szilágyság) töltik és mivel nem voltunk távol, eljöttek hogy még közelebb legyünk és közösséget gyakoroljunk. Ha már itt voltak akkor, együtt mentünk Andrással a kedd esti imaközösségbe 7 órára, ahol nagyon örültek a testvérek a régen látott vendégnek. Onnan vissza térve együtt vacsoráztunk és Isten áldásával bocsátottuk el őket.
Simon András a feleségével és a mi Virágunk(Viola)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...