Ilyeneket lehet olvasni benne: "Minél többet tudunk, annál több lesz az, amit nem tudunk. Ez az általános elv ragályos népbetegséggé vált az információs társadalomban. Egyre többet és többet tudunk, és éppen ezért egyre kevesebbet tudunk. Ahogy ezt Lars-Henrik Schmidt társadalomfilozófus pontosan kifejezte: Az embernek tudásához mérten kell korlátoznia az információit"
...
"Amikor a gyors és a lassú idő találkozik, a gyors lesz a győztes.
Ezért nem teszzük meg azt, ami igazán fontos lenne, mert mindig van valami, amit még előtte meg kell tenni. Az ember először mindig ahhoz fog, ami leginkább sürgeti. Ezáltal elveszíti a hosszútávra szólót és a lassút. Egy olyan korszakban, amikor a munka és a szabadidő közötti választóvonalat kitörölték, és a hatékonyság az egyetlen közös érték a gazdaság, a politika és a kutatás számára ez igazán nem tesz jót többek között az átgondolt munkának, gyerekekkel való játszásnak és hosszantartó szerelmi viszonyoknak."
A szerző fenti megállapításai igazak és nagyon megfontolandók. A felmerült problémákra és azok kezelésére mi a választ a Bibliában találjuk: "De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem!"Mik.7:7 Ahogy az elmúlt héten hallottam a Hargita Táborban: Nem az a kérdés, hogy mennyi időt töltesz Istennel, hanem az hogy Ő mennyi időt tölt veled...?
Nem azt mondom hogy szánj időt Istenre, hanem azt: engedd hogy Isten időt tölthessen veled!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...