"Krisztus nagyobb Mózesnél". Az áhítat szerkesztő munka során ezt a címet kapta, de ezt igei megfogalmazásban nem igen találjuk így. Miért: Talán mert zsidók között kellett Krisztus nevével először evangélizálni. Mert e levél írója is rendelkezett Pálnak az athéni esetben leírt, a hallgatók vallásosságát tisztelő, de a figyelmüket Krisztus személye irányába felkeltő bölcsességével. Mert Mózes szolgálatát, nagyságát nem semmisítette meg Jézus, hanem hermeneutikai, históriai és perszonális beteljesedéshez, Isten üdvtervében rendelt helyére vezette.
A mély felé búvárruhát öltve azt mondom, hogy
A "zsidók előnye" Róm 3:1-2 , és annak igehirdetői tisztelete ott kellett lebegjen a zsidó misszió végzőiben, miközben a Mózesnél nagyobbhoz akarták hívni hallgatóikat.
Rá kellett ébreszteni hallgatóikat, hogy a "cselekvés-ismétlés-ritualizás-szakralizálás" folyamata következtében Ábrahám és Mózes a rabbinikus hermeneutikában"elébe állt" az Atyák Istenének, amivel már Bemerítő János és Jézus is élesen szembeszállt. Keresztyén misszió idején is félretehetetlen tény volt, hogy a törvény Mózes által lett, Jn 1:17, és ezt ki kellett mondani az apostoloknak, ha arról akartak beszélni, hogy a kegyelem és igazság pedig ki által lett. Jézus mondja Jn 4-ben, "az üdvösség a zsidók közül támadt". A Zsid 2:2 angyalok által hirdetett, un. mózesi erős igékről beszél, de az üdvünket lehetővé tévő igehirdetéseket, és életáldozatot mégis Jézus végezte el.
S
Rá kellet mutatni, hogy sem a mózesi igék, vsem az ábrahámi hit nincs összefüggésbe állítva az üdvösséggel - ez csak Jézus személyével szolgálatával összefüggésben jelenik meg. Isten előre látta, hogy az ősök elébe lépnek majd az idők folyamán az ősök istenének, ezért már Mózessel hirdettette, "prófétát ad néktek az Úr..... őt hallgassátok." Jézus is érvelt hallgatói előtt azzal, hogy Ábrahám mit nem tenne a kortárs Messiással, amit merészeltek a kortársak mégis tenni.
Jézus és Mózes különbsége eléggé kutatható. Mózes nem akart menni a küldetésbe, Jézus azt mondta: Ímhol vagyok. Mózes földi hatalommal konfrontálódik, Jézus a gonosz személyével műveivel, végső soron a sötétség uraival akiket legyőzött és megszégyenített. Mózes mellett más személy kellet pap gyanánt, Jézus maga pap is, stb.
A Fiú, és Mózes háza összehasonlításában is világnyi különbséget érezhetünk.
A Fiú házát illetően két dimenziót láthatunk: a Kol 1:16, Zsid 1:2 alapján
a teremtés, és a 6 v alapján a megváltásban létrehozott háza,
a megváltottak közössége - amely mi vagyunk.
A Fiú miközben benne volt, van és lesz házában, mégis van attól egyfajta különállása, hatalma, dicsősége és örök létállapota alapján. Mózes benne van a zsidó házban és velük együtt nem mehetett be Kánaánba. Ezt finoman jelzi a levél, úgy hogy ne bántson vele zsidó érzelmeket, de felkeltse a tökéletesebb személy irányába nyitó és tudakozódó lelkületre.
Különállása megteremtette számunkra a nemcsak anyagban, hanem a hitnek létállapotok és világok közötti futását, az örök dimenziókra vágyakozást, sóvárgást, azok ígéreteit, amelyeket hit és türelem által öröklünk.
Különállása (áthidaló módon) megteremtette a vele lehetséges szellemi kapcsolatot, annak semmi mással nem pótolható értékét, vágyát, és ugyanakkor a Krisztusban felállt személyiség felelősségét is. stb.
Számomra figyelemre méltó Mózes személyének elismerő, tiszteletteljes kezelése a levélben, textusban, úgy, hogy a Krisztus személyéről való gazdag igehirdetői üzenet nem kötöződött meg, sőt gazdagodott és meggyőzőbbé lett a Mózes vonatkozások által. A hallgatóink eddigi vallási meggyőződéseinek tisztelete, de továbbsegítésük a Krisztus felé, minden alkalmon nagy feladatunk.
További termékeny elemző, meditáló és igehírdető munkát kívánok. Kalasz(Katona László, Nagyvarsány)
