Csütörtök - Már az érszőllősi iskolába is elérkezett a H1N1...híre

 A mai nap volt az első(szégyen nem szégyen leírom) alkalom hogy szülőértekezleten vettem részt. Nem azért mert eddig nem érdekelt a lányaim ügye, hanem pusztán a szülői felelősség- és munkamegosztás miatt alakult így. Szülőértekezletekre járni a feleségem szokott, csakhogy most nincs itthon és mivel ez a szülői értekezlet rendkívüli volt muszáj volt ott lenni. Nagy összevont(óvodások, iskolások szülei mind) szülőértekezletet  hívtak egybe. Mikor bementem akkor láttam hogy az előbb említett "szülői munkamegosztás" általános jelenség errefelé. Ugyanis a kb. 50 szülőből 5-en voltunk férfiak. Lehet hogy máskor még ennyi sincs? Na mindegy, nem csak azért volt rendkívüli az értekezlet mert én ott voltam, hanem azért mert a H1N1 vírusról és a leendő védőoltásról kellett tájékoztatni a lakosságot. Az igazgató és a község háziorvosa amint az elő volt írva, becsülettel eleget tettek ezen kötelességüknek. Még a közbevetett kérdésekre is legjobb tudásuk szerint válaszoltak. A végén minden szülő alá kellet írjon egy papírt amelyen az állt hogy tudomásul vettük a tájékoztatást.
Nem tudom(gondolom hogy a gyógyszerlobbi profitéhsége gerjeszti) hogy világszinten miért csinálnak ekkora felhajtást e vírusok(madárinfluenza, sertésinfluenza...stb.) miatt, holott ezek miatt sem pusztulnak el többen mint más járványokban, pl. ólommérgezés(golyóra gondoltam).
Persze azt sem értem sok ember miért annyira hiszékeny, hogy láncleveleket, ilyen-olyan "leleplező  dokumenzumokat" küldözget tovább. Annak ellenére hogy én nem oltatom be magam(általában csak ha kórházba kerülök akkor adhatnak nekem gyógyszert, önként nem (v)eszem be:), nem hiszem el azokat a mendemondákat, meséket amelyek e védőoltás nyomán szárnyra keltek. Mivel sok testvérem is hallott már ill. olvasott ilyen tartalmú hoaxot ezért idemásolok egy cikket a "Hetiválaszból", csak azért hogy véletlenül se küldjön tovább rémhírt.

Láncreakció

H1N1: az oltás tényleg veszélyesebb a vírusnál? Utánajártunk!

Internetes lánclevelek emberek ezreit tántoríthatják el az új influenza elleni védőoltástól, azt állítva, hogy az oltás veszélyesebb lehet a vírusnál. A Heti Válasz megvizsgálta a levelek valóságtartalmát.

"A két haláleset a mi kudarcunk" - jelentette be Jankovics István, Magyarország egyik vezető virológusa egy múlt szerdai konferencián, miután nyilvánosságra hozták, hogy immár két hazai halálos áldozata van az új influenzának. Közép-Európában eddig csak nálunk volt haláleset, Németországban a magyarnál közel százszor több igazolt megbetegedésből sem hunyt el senki.

A németek túlélik

Mindez azt is jelzi, hogy egyelőre nem igazolódik be az előrejelzés, hogy minden háromszázadik-ezredik fertőződött meghalhat, mert akkor már a németeknél is legalább 20-60 közötti áldozatnak kellene lennie. Noha a britek 82 halottat tartanak nyilván, a spanyolok pedig 36-ot, nem roppant össze egyik ország gazdasága sem. Pánikra tehát nincs ok, ám a két, vérzéses tüdőgyulladásban meghalt magyar tragédiája arra figyelmeztet, hogy káros lehet a járványtagadók magatartása is.

A múlt héten nálunk a nyári meleg ellenére tízezerre nőtt, vagyis megháromszorozódott az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma - ez is jelzi, hogy a korábbi éveknél kiterjedtebb járványra kell felkészülnünk, de semmiképpen nem egy spanyolnáthaszerű pusztításra. 1918-ban a lakosság három százaléka halt meg a világjárványban, a betegek tüdejéből hab tört elő, melybe egy nap alatt belefulladtak. Ám legalább három oka van, hogy ez nem ismétlődhet meg. Az első világháború befejezésekor még nem fedezték fel az antibiotikumokat, nem volt védőoltás, és vírus elleni szerek sem léteztek. A katonai cenzorok pedig rendre kiszedték a lapokból a ragályról szóló híradásokat, így járványellenes intézkedéseket sem hozhattak.

Most a vírus sem olyan vad, így biztosan nem lesz több tízezer halott. Ám az influenzától szokatlan módon nyáron is vannak halálesetek. A cégek helyesen teszik, ha úgy készülnek, mintha valamikor az ősszel, télen váratlanul beköszöntene egy plusz szabadságolási csúcs - amikor sok kolléga marad távol egy-két hétig. Ahol ezt nem engedhetik meg maguknak, ott érdemes az üzemorvoson keresztül közösen megrendelni az oltóanyagot.

A másik fontos érv az oltás mellett, hogy bár a vírus általában egy normál influenza tüneteit idézi elő, esetenként vérzéses tüdőgyulladást okoz, melynek lefolyása annyira gyors, hogy a halál beállta előtt még segítségkérésre sincs idő. Az "oltassunk vagy ne oltassunk" kérdésről a családoknak ezekben a hetekben kellene dönteniük, ám közben olyan híresztelésekkel szembesülnek, miszerint a vakcina veszélyesebb magánál a vírusnál is. Az Ön okosabb-e, mint egy ötödikes című internetes levél tudományosnak tűnő megállapításait Bujdosó Lászlóval, a nemzeti pandémiás bizottság elnökével és Jankovics Istvánnal, a tisztiorvosi hivatal járványügyi osztályának vezetőjével ellenőriztettük.

Internetes rémlevél

"Kétszázezer embert beoltani egy teszteletlen oltóanyaggal annak érdekében, hogy megmentsünk egyetlen életet, miközben ennél jóval több fog belehalni az oltásba magába, szintén elgondolkodtató - nem?" Már a megállapítás első fele sem stimmel, de először nézzük a második részét. A levél az Egyesült Államokban 1976 februárjában történt esettel példálózik, amikor sertésinfluenza miatt meghalt egy 19 éves közlegény, és százak fertőződtek meg. Gerald Ford elnök mindenkire kiterjedő oltási programot hirdetett, decemberig 40 millió embert oltottak be, noha már áprilisra harmincan haltak meg a védőoltásoktól, és végül járvány sem lett. Fordnak a választás előtt kapóra jött a válsághelyzet, hiszen erőskezű politikusként jelenhetett meg. (Végül mégis Jimmy Carter lett az elnök.)

Azóta harminc év telt el, előfordulhat-e védőoltás miatt ma ilyen súlyos betegség? Tömegesen biztosan nem, mivel az 1976-os eset következtében szigorúbbak lettek az előírások. 2004-ben például Amerikában 48 millió vakcinát semmisítettek meg. Ám hazugság lenne azt állítani, hogy az oltásoknak ne lenne következményük. Az influenzavakcina egymillió beoltott személyenként eggyel emelheti meg egy súlyos idegrendszeri kórban megbetegedők számát. Nálunk az eddigi húszmillió szezonális oltás után négy megbetegedést mutattak ki, valamennyit egy külföldi gyár termékénél.

A védőoltásnak is lehet kockázata, ám jóval kisebb, mint akár a szezonális vírusnak, melyben több százan halnak meg évente. Ám nem elég az észérvekre hallgatni: az egészségügyi kormányzat hónapokig nem volt képes megmondani, mennyi pénz jár a háziorvosoknak egy oltás beadásáért. Ezért sokuk vakcinaellenessé vált, márpedig a program az ő ellenállásukon is elbukhat. A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága ugyanakkor határozatban ítélte el, hogy egyes orvosok csak akkor oltják be a betegeket, ha azok írásban lemondanak kártérítési jogukról. Pedig a felelősség a gyártót terheli.

A másik gyakran elhangzó megjegyzés az oltás ellen, hogy nem elég hatékony. Az internetes lánclevél szerint a halálos esetek egy százalékát lehet megelőzni a védőoltás segítségével, s ebből arra a következtetésre jutnak, hogy "egyetlen élet megmentése a H1N1 vírussal szemben 200-800 millió forintba kerül". Valójában a védőoltás 70-80 százalékban hatékony. (Ezt onnan tudják, hogy a beoltottak 70-80 százalékának vérében jelent meg az ellenanyag.) Ha az őszi párás idő beköszöntével súlyosbodnak a megbetegedések, és a fertőzés tényleg 0,1-0,3 százalékos halálozási arányt okoz, akkor kétmillió beteg esetén 2000 és 6000 között lehet a halottak száma. A négymillió ingyenes oltással számolva egy emberélet megóvása így 0,8-2,2 millió közötti "közforintba" kerülhet, szemben a levélben állított 200-800 millió forinttal.

Titokzatos tulajdonos

"A védőoltás, amit rászabadítanak a gyermekeinkre, lóhalálában készült el. Rendeletek biztosították, hogy a gyártás előtt ne kelljen a szokásos teszteket elvégezni a mellékhatások érdekében" - tartalmazza a levél. Ez félreértés: a technológiát már korábban engedélyeztették, a vakcinákat pedig klinikai vizsgálatokkal ellenőrizték. Azért készülhetett el ilyen gyorsan az oltóanyag, mert már a forgalomba hozatali engedély kézhezvétele előtt gyártani kezdték. Nincsenek tehát súlyos érvek az oltás ellen, legfeljebb az, hogy már annyiszor kiáltottak farkast, hogy joggal hihetjük: talán most sem lesz olyan nagy a baj, mint állítják.

Az egészségügyi kormányzat ellentmondásos intézkedései miatt tényleg nem árt az óvatosság. Ha valóban nagy járvány küszöbén állunk, amit csak négymillió ingyenes oltással lehet feltartóztatni, akkor hogyan vonhatják el a kórházi költségvetés közel húsz százalékát? Ugyancsak vitatott, hogy az országos tisztifőorvos várandós nőknek is ajánlja az oltást. A vírus fokozottan veszélyes a várandós nőkre, ám arra nem volt idő, hogy megvizsgálják az oltás hatását a magzatra, ezért a szakemberek egy része azt vallja, inkább vírusellenes gyógyszerrel kellene védeni az anyákat.

A legnagyobb gond az oltást gyártó offshore-cég homályos tulajdonosi háttere. Gyanakvásra ad okot, hogy a 4,4 milliárd forintos állami megrendelés egy olyan cég kasszájába folyik be, melynek többségi tulajdonosát senki sem ismeri. 2006-ban már kétmilliárd forintot juttatott a magyar állam az Omninvest Kft.-nek a fejlett világban eddig egyetlen halálesetet sem okozó madárinfluenza elleni oltóanyag kifejlesztésére, melyből azután egy ampullával sem adtak el senkinek. Ahogy az új influenza elleni magyar vakcinára sem érkezett még egyetlen külföldi megrendelés sem, pedig az így befolyó bevétel 15 százaléka a költségvetést illetné.

(www.hetivalasz.hu) 

Mindezt összefoglalva azt lehet megállapítani, hogy bár a vírus mutálódhat és kitörhet egy járvány, ami sok áldozatot szedhet - de ennek nagyon kicsi az esélye. A mostani formájában a vírus nem (olyan) veszélyes mint ahogyan a média beállítja az egészet. Az biztos, hogy nagyságrendekkel kevesebben haltak meg pl. madár- vagy sertésinfluenzában, mint ahány ember amiatt veszíti el életét, hogy kókuszdió esik a fejére. Ez utóbbi tényleg gyakrabban előfordul.