Mindezek már reggel óta környékeztek és hogy ezekben ne legyek egyedül, a feleségemet sem óvta meg ezektől az Úr, pedig ő Debrecenben volt. Na tehát mindketten hasonló gyengeséggel ébredtünk, de igyekeztünk ő ott én itt végezni a dolgainkat. Nem volt könnyű, de most a nap végén már jobb. Délután Ferenczi Béla testvérrel bementem Margittára hogy a kéczi gyülekezetnek bankszámlát nyissunk(az önkormányzat akar adni valamit...), de ezekben a válságos időkben nem olyan egyszerű dolog ám a számlanyitás... Engedély megújítása, cod fiscal, meghatalmazás, igazolás stb., stb... Egyszóval sikertelen volt a kirándulás, de mégsem volt hiába.
Öt órára a feleségem is megérkezett a gyerekekkel, Marikával(a felügyelővel)és csak ezután indultam Mirjámmal és Marikával Szalacsra. Marikának ott lakik a testvére és úgy döntöttem, hogy amíg mi itthon vagyunk és nincs rá szükség, addig ott lesz. Neki is és a feleségemnek is ez a legjobb megoldás. Meg is találtuk nagy nehezen a testvérének a házát, de csak a sógornője volt otthon, aki már tudott a látogatásunkról.
Este nyolc körül értünk haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...