Nehezen tudtunk eljönni Barótról, mert majdnen minden sarkon van egy jó ismerős, barát, testvér(Gál Gabiék,Kónya Irénkéék,...) akikkel akkor is találkozik az ember ha nem tervezi be előre. Csupán néhány szó, együtt imádkozás és máris elrepült az idő. A gyerekeknek ha kicsit terhes is volt akkor sem zúgolódtak. Legutoljára Dénes Árpád testvérékkelt váltottunk néhány szót, majd tőljük is elbúcsúztunk és elhagytuk a várost... A szülővárosomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...