Vasánap - Munkanap

Nem volt könnyű a mai nap, de mégsem vagyok annyira fáradt mint a tegnap(a zilahi fiatalok fárasztottak el fociban, mert meg kellett feszüljek a fölényes győzelemért:)-igaz Szőllősi Attila?), hogy ne rögzítsem néhány sorban az eseményeket.
Reggel fél kilenckor indultunk Kéczbe a roma gyülekezetbe, mert a délelőtti alkalom fél tízkor kezdődött... volna, ha mindenki megjegyezte volna. Mivel azonban fél 10-kor csak néhányan voltunk(annyira megszokták a 10 órás kezdést hogy lehetetlen volt előbbre hozni a kezdést) ezért megvártuk a többieket. Tízkor végül megtelt az imaház és elkezdhettük az alkalmat. A jubileumi istentisztelet igehirdetője Péter István testvér volt. Bányai János(korábbi lelkipásztor, lsd. tegnapi krónika link) testvér is megígérte hogy ott lesz, de a tegnap egy sms-ben értesített hogy mégsem jön.
Az igehirdetést követték a köszöntések, igei üzenetek és csak ezután került sor a krónika felolvasására. Mire az "Ámen"-t kimondtuk már negyed egy volt. Az ebédről lemondva Béla testvérrel hazajöttem hogy meglátogassak egy beteget(Tőtős Anna) és úrvacsorát is vittem neki. Három órától kezdődött a délutáni összejövetel és arra vissza is értem. A délutáni alkalmat a sokaság miatt már az udvaron tartottuk és a bemerítésre is egy külső medencében került sor. A fehér ruhásokkal történő rövid egyeztetés és a vendégekkel(Bándi Sándor, Dan László, Péter István)való együtt imádkozás után megkezdtük az alkalmat melyen az érszőllősi énekkar is szépen szolgált. Bándi Sándor testvér hirdette az igét először az ApCsel.8:26-40(az etióp főember története, bemerítése) alapján, majd bizonyságot tettek a bemerítkezendők, amit a bemerítés követett. Ezután Dan László testvérnek(a m.o.-i Keresztyén Cigánymisszió Alapítvány elnöke) volt igei üzenete és hívása a megtérésre, majd Bándi Sándor testvérrel ketten imádkoztunk kézrátétellel a két ifjúért. A délutáni összejövetelnek 5 óra után lett vége és így még volt alkalmam Dan Lacival elbeszélgetni, akivel még a budapesti teológiai évek alatt ismerkedtünk meg. Egyszer focizás közben, amikor ő volt a kapus én meg a csatár úgy lőttem meg a labdát, hogy amikor védeni akarta eltört a keze. Eléggé szégyelltem magam és sajnáltam hogy úgy sikerült, de soha nem éreztette hogy ezért neheztelne rám és később sem gördített akadályt az eljegyzésem elé(ő volt a lelkipásztor akkor Debrecenben), sőt az első gyermekünket, Mirjámot még ő mutatta be az Úrnak. Volt miről beszélgetni mert azóta sok minden történt vele is és velem is.
Este hét órától kezdődött az alkalom Érszőllősön és itthon már nem volt pardon, rám is sor került, prédikáltam. A Dániel könyvéből olvastam az előirányzott igét és abból adtam át a rám bízott üzenetet. Közben Bándi Sándor testvér is megérkezett(még Kéczben szóltam neki hogy maradjon estére itt) és rajta keresztül is üzent az Úr. Fél tíz is elmúlt mire haza kerültem. Most megyek fekszem le, mert reggel indulok a Hargitára Zilahon keresztül. Édesapámékat és Lajos sógoromat is én viszem a lelkipásztori hétre, ami holnap estétől kezdődik. Add Uram hogy odaérjek! Ámen!