A mai napon rászántam magam arra hogy rendet tegyek itt az irodában. Na persze nem kell semmi nagy dologra gondolni(az íróasztalon maradt minden a régiben), de egy csomó szemetet kidobtam, könyveket a helyükre tettem, kiporszívóztam stb. Aztán következett a takarítás másik fázisa, a szemét elégetése. Mivel itt Érszőllősön még mindenki úgy tünteti el a szemetet ahogy tudja, ezért én az égetés mellett döntöttem. Néhány hét háztartási szemetét tüzeltük el Juditkával hátul a kertben. Valamennyire kitisztultunk tehát... Mire hazajön a feleségem, talán egészen tiszta lesz a lakás, de addig még van teendő.
A ma esti bibliaórán a Mal. 3-ból szolgáltam és mit gondoltok mi volt benne...? Tűz és lúg e két tisztítószer, ami éget és mar. " De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja!"Mal.3.2
Az előgyakorlat megvolt már a délután, a lelkigyakorlat pedig a bibliaóra után volt testvéri órán.
Azok kedvéért akik nem járnak gyülekezetbe vagy nem ismerik a bibliát röviden leírom hogy ez milyen alkalom.
A mi gyülekezetünkben minden úrvacsorai alkalom előtti összejövetel után(hú de csavaros fogalmazás), "testvéri órát" vagy ha úgy tetszik tanácskozást tartunk, melyen csak a gyülekezet tagjai vehetnek részt. Erre minden hónapban egyszer sor kerül. Vannak olyan gyülekezetek ahol csak akkor van ilyen tanácskozás ha baj van vagy ha nagyon fontos ügyben kell dönteni.. Na hát mi azért tartunk rendszeresen hogy megelőzzük a bajokat... Az úrvacsorai közösség helyes vagy helytelen gyakorlata nagyon meghatározza az adott gyülekezet lelki fejlődését. Mi nem szeretnénk annyira magánügynek tudni a lelkiéletet hogy ne tennénk azt közös vizsgálat tárgyává az ilyen tanácskozásokon. Hogy ez miként történik? A következőképpen: Miután imádkozunk, olvasok egy igét és néhány buzdító szó után felteszek 3 kérdést a tagoknak.
1.Ki az aki az elmúlt alkalommal nem úrvacsorázott de most már szeretne?
Ilyenkor jelentkeznek azok akik, betegek voltak vagy nem voltak itthon, de tőlük is megkérdezem hogy lelkileg rendben vannak-e. Aztán azok is jelentkeznek akik megvonták magat az úrvacsorától, vagy megvoltak fenyítve valamilyen okok miatt, de rendezték a kapcsolatukat az Úrral. Tőlük megkérdezem hogy miként történt a helyreállás és miután bizonyságot tettek róla akkor még más is tehet fel nekik kérdéseket majd megkérdezem a gyülekezetet hogy fogadjuk e az illetőt az úrvacsorai közösségbe. Ki van mellette, ki tartózkodik és ki ellenzi? Eddig még senkit sem utasítottunk el...
2. Ki az aki korábban úrvacsorázott, de most nem szabad a szíve az úrvacsorai közösségre?
Ilyenkor szól az aki bajban van és azon nyomban imádkozunk érte. Egyik alkalommal megtörtént az hogy aki már hosszabb ideje nem úrvacsorázott mert nem volt rendben a lelkiélete, mivel ő kísérte az utolsó éneket az orgonán ott ragadt a testvéri órán(addig sikerült neki lelépni) és amikor a kérdések elhangoztak akkor kénytelen volt ő is felállni és elmondani hogy nem szabad, de látszott rajta hogy kényelmetlen neki ez a helyzet. Azon nyomban imádkoztunk érte és ha nem is azonnal, de néhány hét után az Úr összetörte és újjászületett...
3. Kik azok akik itt voltak közöttünk de már hosszabb ideje távol vannak az Úrtól és ezért kizártuk az úrvacsorai közösségből? Ilyenkor neveket akarok hallani... Azért emlegetjük rendszeresen a nevüket hogy el ne feledkezzünk róluk, újra és újra a tudatunkba véssük hogy ők hiányoznak és hiányuk fájdalmasabb ha emlékezünk. Így tehát a gyülekezte minden tagja tudja hogy kik azok akikért felelősek vagyunk. Ilyenkor is imádkozunk értük. Hála az Úrnak nem hiába...! Ma is volt visszatérő! Dicsőség az Úrnak!
Este tíz után lett vége csak az alkalomnak, de még utána is volt kivel beszélgetni és imádkozni. Jó az Úr! Szenteltessék meg az Ő neve általad is!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...