Amint az alább látható, ma egészen Nagyváradig is eljutottam. Reggel röviddel kilenc után már Micskén voltam a szerelőnél aki röpke egy óra alatt elkészült a diagnózissal. Kb. 600 RON-ból megúszom az alkatrészeket + a munkadíj és már renden is lesz a kocsi eleje. Ilyenkor örülök ám nagyon a Dacianak...:)
Amíg a fiatalember a kocsival bajlódott, addig én Hubert testvéréknél reggeliztem. Na jó, nem azért mntem, de ha már olyan korán meglátogattam őket hát el kellett fogadjam a reggelit... Milyen jól is tettem hogy nem húzódoztam, mert csak késő délután(5 körül) kerültem haza... Hat órától ugyanis a nőtestvéreknek volt imaközösség és amíg a feleségem velük van addig én vagyok a gyermekekkel.
Fél nyolctól viszont én mentem a férfiak imacsoportjába könyörögni ébredésért, megújulásért és az éppen aktuális témákért. Kilencen voltunk..., jó helyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...