Napra pontosan 3 éve hogy elkezdtem írni ezt a naplót és így 3 év távlatából visszatekintve azt mondhatom hogy megérte. Ugyanis visszalapozva az eddigi bejegyzésekben újra előjönnek azok az emlékek, melyek egyébként valahol a tudat alatt lapulnának. Persze vannak olyan bejegyzések is melyeket mai fejjel biztosan másképp fogalmaznék meg, de hát akkor olyan voltam és ma az is hálára indít hogy van amiben változtam.
Ma délelőtt és este a vezérfonal szerinti igékből, együtt szolgáltunk Tóth Róbert teológussal, aki a mi körzetünkben van húsvéti legációban. Délelőtt úrvacsorai közösségünk is volt, ezért fél egy is elmúlt mire kijöttünk az imaházból. Ő délután háromra Kéczbe ment id. Híri János és ifj.Kovács Tibor testvérekkel, míg én Micskére mentem, hogy az emmausi tanítványok történetét felolvasva buzdítsam a testvéreket nagyobb nyitottságra Krisztus iránt.
Este a vacsora után, úgy tíz óra körül apósomék is megérkeztek. Ők hozták el a szüleimet Újfehértóról, ahol az elmúlt hétvégén evangelizációs alkalmakon szolgáltak. A gyermekeink legnagyobb örömére most itt vannak a nagyszülők mind a két ágról. Alig tudtuk lefektetni őket, annyira be voltak zsongva az örömtől...
Sent via BlackBerry from Vodafone Romania
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...