2010. április 6., kedd

Kedd este - Megfogyatkozva, de nem elcsüggedve...

Ma estére négy főre csökkent az itthon tartózkodó családtagok száma. Mirjám és a legkisebb virágszál a tegnap óta Zilahon vannak a húgoméknál, Juditkát pedig anyósomék vitték el ma délben Debrecenbe. Délelőtt még együtt mentünk velük Tasnádra, hogy anyósom is kipróbálja miként hat a sérült karjára az ottani gyógyvíz. Használt. Azonban a gyermekek élvezték a legjobban a vizet. Elcsodálkoztam azon hogy Tirza nem ismer félelmet ha vízről van szó. A két méter mély vízbe is csak úgy beleugrik aztán majd csak lesz valahogy. Igaza volt mert mindig kihúzta valaki. Hol apósom, hol én vagy éppen egy fürdővendég, amikor egyikünk sem figyelt rá. Tehát vele csak akkor lehet ilyen helyre menni, ha állandóan a sarkában van valaki. Jó lenne ha minél hamarabb megtanulna úszni...
Délben jöttünk haza és anyósomék az ebéd után már mentek is haza.
Ma este ismét imaközösségben voltunk néhányan a gyülekezetből este nyolctól. Tíz óra után jöttem haza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Itt hozzá(m) szólhatsz...