2010. október 17., vasárnap

Ezt a kérdést 2005 októberében tettem fel

"Miért van az hogy... a mindennapokban eluralkodó mobil-mánia anyira
átterjed keresztyén közösségeinkre is, hogy a telefon haszálatától még
gyülekezeti alkalmainkon sem tudnak egyesek megválni? Egyre több a
lehajtott fejü gombnyomogató tinédzser, felnőtt  az
összejöveteleinken. Néhányan zsebükhöz aztán fülükhöz kapva igyekeznek
ki az alkalomról és még ki sem érnek, már hallható az ügyintézés. Nem
kellene ennek így lenni.  "Jobb helyeken"  ahol az illemszabályok nem
csak a kódexekben élnek, ott a közösség illetve a partner iránti
tiszteletből és megbecsülésből a beszélgetés illetve a közös alkalom
erejéig kikapcsolják vagy némaüzemmódra állítják a telefont. Mennyivel
inkább kellene nekünk Krisztus testét, a gyülekezetet, egymást  vagy
magát Istent megtisztelni azzal, hogy istentiszteleteinket  és
imaalkalmainkat nem engedjük megzavarni a telefoncsörgéssel. Egyszer
amikor ezt egy alkalommal szóvá tettem, valaki azt mondta: "Te még nem
vagy elnök és ha majd az leszel, akkor megtudod miért nem kell
kikapcsolni a mobilt." Azóta már (bár nem kívántam) elnök lettem/az ifúsági szövetségben/, de
még mindig azt vallom, hogy közös alkalmainkon jobb a mobiltelefon
használatát mellőzni.
Hogy erre a kérdésre még milyen válaszok adhatók én nem tudom, de várom...!"
vefraim@gmail.com


Ezen a hétvégén  Debreecenben voltam az Egyetemen ahol a hálózati kommunikáció témakörében mélyültem el valamennyire. Mivel a feleségem is velem volt, ezért a gyerekekre itthon Ferenczi Mártáék viseltek gondolt. Jémina lebetegedett és még mostanra se jött helyre.
Ma délelőtt és délután Micskén voltam, ahol az úrvacsorai közösségetis gyakoroltuk. Ebédre Hoble János testvérék hívtak ahová másodmagammal(egy szakadáti vendégtestvérrel) mentem. A délutáni alkalom után igyekeztem haza Érszőllősre, hogy a Hóseás könyvének 14. részéből itthon is átadjam az üzenetet.
Már majdnem kilenc felé járt mire kijöttem az imaházból.
Vacsora előtt azonban még egy kellemes meglepetést tartogatott nekem az Úr. Kedves vendégtestvérek toppantak be hozzánk egy kézfogásra, imádságra. Bohus András testvér negyed magával sietett hazafelé Békésre hogy még 10 óra előtt átlépje a székelyhídi határt, de  ha már előttünk mentek el, akkor bejöttek hozzánk néhány szó erejéig már csak azért is mert György bátyám(édesanyám húgának a férje) is velük volt. Csak néhány perc volt de kár lett volna elszalasztani. A vacsora megvárt...

4 megjegyzés:

  1. Az biztos hogy nem jól hangzik a telefon csörgés a program alatt, legyen az imádkozás közben vagy éppen más szolgálatok között.De,nem csak a padok között szokott csöngeni a mobil, még a szószéken levőjét is jól érzékeli az erősítő, még ha nem is csöng ezzel is "meg adva a hangot a szolgálatra". Szerintem az Úr nem mobilon üzen az embernek,különösen a gyülekezetben.Szerintem nagyzási mánia vagy esetleg többe nézik a mobilt mint az Úr üzenetét. Úgy hogy nyugodtan otthol is lehet hagyni a mobilt, semmi szükség a gyülekezetben reá.

    VálaszTörlés
  2. Azért azt nem hinném hogy nagyzási mánia lenne a mobil használat. Rég túl vagyunk már azon... Inkább hálózati függés, figyelmetlenség, vagy egyszerűen unaloműzés miatt lehet kísértés a mobiltelefon összejöveteleinken.
    A mai telefonokat általában le lehet kapcsolni a hálózatról, így azok nem zavarnak meg senkit. Én például egyszerű diktafonként is szoktam használni a szószéken, amivel rögzítem a szolgálatokat.
    Persze olyat is megéltem hogy megkértek arra, hogy azért tűrjem el a szószékre helyezett mobilt, mert arról közvetítették az igehirdetést a kórházban lévő betegeknek. Na nem ezek az esetek indítottak a kérdésfelvetésre és most sem az szúr nekem szemet, ha valaki kép ill. hangfelvételre használja a telefont, hanem a virtuális szemetelés. Aki tudja érti, aki pedig nem, az majd talán idővel...

    VálaszTörlés
  3. Mark Driscoll gyülekezetében a seattle-i Mars Hill Church-ben a mobilmániás fiatalokat arra kérték, hogy az igehirdetés alatt felmerült gondolataikat kérdéseiket SMS-ezzék a gyülekezet weboldalára, ami egy kivetítőn, mindenki számára látható az istentisztelet alatt. A lelkipásztor az igehirdetés befejező részében válaszol a kivetített kérdésekre.
    Így a fiatalok nem a pad alatt szörföznek az Iphone-jukkal, hanem figyelnek az igére és értelmes kérdéseket tesznek fel a pásztornak a mobiltelefon segítségével.
    Valószínűnek tartom, hogy nem csak a Mars Hill-ben gyakorolják ezt, hanem máshol is, ahol a technika megengedi.
    Mindemellett én nem értek egyet azzal, hogy mobilt vigyünk be az imaházba. Én elvből nem teszem. De hát a mai fiatalok fityet hánynak a régimódi elvekre. Ezért valahogy ki kell fogni a szelet a vitorlából. Mars Hillben úgy tűnik, sikerült.
    Üdv. L. János, chitown

    VálaszTörlés
  4. A mobil telefon is egy olyan eszköz a kezünkben, ami nagyon hasznos, ha megfelelő módon tudjuk használni. Úgy gondolom, hogy nevelés szükséges ahhoz, hogy a fiatal megtanuljon ilyen téren is viselkedni. Ne engedjük meg azt, hogy egy digitális ketyere irányítsa életünket. Van rossz példa és jó is bőven. Sokszor hasznos a figyelmeztetés is, mert úgy gondolom, hogy már történt meg legtöbbünkkel, hogy véletlenül bekapcsolva,vagy hangos üzemmódban maradt vasárnap a telefonunk.
    Hallottam, hogy egy evangelizációs istentiszteleten épp megtérésre szólított az igehirdető, mikor megszólalt valakinek a telefonja. Odaszólt a prédikátor az illetőnek, hogy nyugodtan kinyomhatja, mert biztos, hogy nem Isten hívta most a telefonon, és az ő hívásánál nem lehet semmi fontosabb.

    VálaszTörlés

Itt hozzá(m) szólhatsz...