Reggelre megérkezett a feleségem, akit apósomék hoztak haza. A vizsgája elég jól sikerült azt mondta, de az eredményt csak a jövő héten lehet megtudni.
Este hattól ifjúsági alkalom volt ahol megbeszéltük a fiatalokkal az ünnepi programot és imádkozva készültünk már a holnapi napra és szolgálatokra is. Az alkalom végén még a születésnapomról is megemlékeztek, igazán megható pillanatok voltak...
Azonban a baróti telefonhívásnak még jobban örültem. Kónya Emese osztotta meg velem az örömét, hogy holnap ha az Úr is megsegíti akkor Sepsiszentgyörgyön bemerítkezik. Még a szeptemberi bemerítéskor(amikor a lánya vallotta meg hitét fehér ruhában) dőlt el végképp a szívében hogy ő is vállalni fogja a bemerítkezést, de úgy szerette volna hogy én is ott legyek. A múlt héten amikor a Székelyföldön jártam és hallottam hogy Bölönből is jelentkeztek a szentgyörgyi bemerítésre, akkor szóltam Borzási Gyula testvérnek(ügyintéző lelkipásztor Baróton), hogy Emesét is meg kellene kérdezni a bemerítés felől. Nagyon örülök hogy végül is úgy döntött megkeresztelkedik, mert ebben is az Úr kegyelmét látom. Nem kellett nekem aggódnom hogy mi lesz Baróton és körzetében ha én eljövök, mert az Úr nem változik és tovább végzi munkáját abban a körzetben. Áldott legyen az Úr neve!!! Megígértem Emesének hogy imádkozni fogunk továbbra is érte, mert a szülei nem örültek a döntésének és még várnak rá próbák... Hiszem hogy nem csak tudja, hanem meg is fogja érezni amikor imádkozunk érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...