2008. november 29., szombat

Szombat- Szociológia vizsga

A tegnap este mielőtt Micskére mentem volna megérkezett hozzánk Lukács Gyuri testvérnek a felesége, Juliska néni. Őt kérte meg a feleségem hogy ma délutánig vigyázzon a gyerekeinkre, mert mára nekem is át kellett jönni a Debreceni Egyetem Bölcsészkarára vizsgázni. Szociológia tantárgyból volt egy előre hozott vizsga csak azért hogy az ünnepek nyugodtabban teljenek. Hála az Úrnak nem is volt különösebb probléma a felkészülésnél, mert egy csomó forrásanyagból dolgozhattam, de ma amikor a szóbeli vizsgán nekifogtam hogy jó alaposan kitárgyaljam a témámat(Város és falu), hát egy idő után a tanárnő félbeszakított egy kérdéssel és miután válaszoltam rá, azt mondja: rendben elmehet jeles(5-ös). Pedig én még annyi mindent akartam mondani... Bennem maradt az invázió, szukcesszió, filtráció fogalmak magyarázata, nem beszélve a szegregációról és a slumosodást felszámoló várospolitikai tervekről, megoldásokról. Na mindegy nem az ötösért tanulok hanem azért hogy tudjak... Áldassék az Úr neve!!!
A tegnap este miután Micskét már elhagytam, telefonált Mirjám hogy "baj van édesapám..."
-Mi a baj kislányom?
-Hát az van hogy Jémina kitörte az ablakot.
-És most hideg van a szobában?Melyik ablakot törte ki és hogyan?
-Hát nem a külső ablakot hanem a szoba ajtón lévő üveget törte ki mérgében...
-Hát nem megmondtam hogy ilyenkor, amikor valaki elvállal titeket, különösképpen fogjátok vissza magatokat...?
-De hát velünk semmi baj nincs, csak Jéminával nem lehet bírni..., ő akar lenni a főnök pedig csak 5 éves...
-Na rendben van, csendesedjetek el és majd ha hazamegyek akkor megbeszéljük hogy mi történt.
Hát ilyen megpróbáltatások érik az embert. Egy kivülálló lehet azt mondja hogy ezek a gyerekek nincsenek megnevelve, pedig igyekszünk... az Úr látja a lelkemet. Még többet kell imádkozzunk értük...

2008. november 28., péntek

Péntek - Jó a mérleg

Azért jó mert már kezdem azt látni rajta amit szeretnék, 82 kg-t mutat jelenleg. Jó jó még messzire vagyok attól hogy elérjem a versenysúlyomat(72 kg), de nagyon sokáig nem tudtam elmozdulni a 85-ről. Lehet hogy másnak ez csacskaság, de én még ennek is tudok örülni, az üdvösségem mellett. Miért? Hát azért mert látom hogy amit elkezdtem(rendszeres heti focizás) van eredménye.
Az élet nagyon sok területén elkeserítő és lehangoló az amikor nem látszik a munka, az erőfeszítés eredménye. Depresszió, elgyengülés, közöny, önfeladás, életuntság a gyümölcse az egy helyben való topogásnak. Viszont ha látszik az eredmény, még ha kicsi is az már ösztönző erővel hat. Mennyire így van ez a lelki életben is. Ha még mindig megvannak azok a gyengeségek, bűnök a hívő ember életében, amit már oly sokszor megvallott, amitől oly régóta kíván szabadulni és nem sikerül, az nagyon lehangoló tud lenni és az ördög ezt az állapotot nagyon ki tudja használni arra hogy gyengítse a hitet. Mi a teendő ilyenkor? Dönteni kell! Határozatot hozni! Konkrét tervet kidolgozni arra, mit teszek annak érdekében hogy pozitív irányba mozduljak el. És azonnal(!!!) el kell kezdeni a terv végrehajtását!!!A következetes magatartásnak meg lesz az eredménye. Az Úr megáldja még a keveset is!
A tavaly volt egy missziós konferencia ebben a missziókerületben Paptamásiban. Azt hiszem hogy be is számoltam róla ezen a helyen is. Akkor ott nagyon egyetértettünk abban, hogy gyülekezeteinknek megújulásra, ébredésre van szükségük. Hát imádkozzunk ezért hangzott a buzdítás! Jó jó gondoltam, de mi lesz az a konkrét lépés amit megteszünk a jó cél érdekében? Akkor javasoltam hogy a hét első vagy második(hétfő, kedd) napján keressük meg a lehetőséget az imádkozásra. Mindenki igent mondott rá és elhatároztuk úgy lesz. Nálunk már működött imacsoport és volt még más helyen is, de kiváncsi voltam arra hogy ahol nincs ott mi lesz. És most egy év után azt látom hogy kevesen vagyunk akik ezt még gyakoroljuk. Ahol abbahagyták vagy el sem kezdték az van mint korábban... De még vagyunk akik ezt folytatjuk és nem hiába, mert már élvezz(t)ük a gyümölcsét. Annak pedig külön örülök, hogy nem csak itt hanem máshol is teszik ezt Székelyföldtől Zilahon át Nagyvarsányig.

Megmérettél és ..... -neked mit mutat a mérleg?

2008. november 27., csütörtök

Csütörtök - Enyhe magány...(?)

Tegnap kora délutan a feleségem a picivel elutazott. Debrecenbe ment(VW-T4 mikrobusszal) Violkával, mert az egyetemen kötelezettségei vannak(gyakorlati jegy megszerzése) csütörtökön és azután. Én maradtam itthon a maradék(4 !) gyerekkel, de mégsem egyedül. Nagyon hálás vagyok az Úrnak gyermekeimért!!! Számomra megszégyenítő módon már 6.30-kor ők ébresztenek...:
-Édesapám! Felébreszthetem Tirzát?(Jémina kérdezi... ő a kicsi felelőse)
-Igen!
Ezek után nekem már csak arra van gondom hogy együtt olvassunk a Bibliából és együtt imádkozzunk, mert ők minden mást megoldanak. A szendvics már becsomagolva, a tea megfőzve, ők felöltözve útra készen... Fenomenális!!! Hogy ez mennyire a feleségem vagy mennyire az Úr érdeme azt én nem tudom, de abban biztos vagyok hogy nekem ehhez nem sok közöm van...!
Az biztos hogy mindent az Úrnak köszönhetek!

A tegnap este mind a négy gyermek ott volt a bibliaórán és viszonylag jól viselkedtek... Nem zavarták a gyülekezet tagjait, akik elég szép számban együtt voltak. Hála az Úrnak gyülekezetünkben a hétköznapi bibliaórákon való részvétel is elég magas(több mint 60 százalék).

Adja az Úr hogy minél több helyen örüljenek annak aminek mi...!!!

2008. november 26., szerda

Szerda

A tegnap délután Zilahra mentem. Ferenczi Béla testvér vitt Tasnádig, majd onnan Budai Lajos testvéremmel mentem tovább. Ő Szatmárról jött és a benzinkútnál találkoztunk. Azért mentem Zilahra hogy elhozzam azt az autót amit a Zilahi gyülekezet hirdetett meg eladásra. Egy mindjárt 8 éves Dacia SupeRnováról van szó, ami nagyon megfelel nekem arra hogy szolgálatomat ellássam. Írtam már korábban hogy én is eladom az autómat, de mivel annak magyar rendszáma van ezért át kell vinni Debrecenbe és ott lesz meghirdetve. Az idő alatt pedig és még azután is jó lesz nekem ez a Dacia. Aztán pedig majd ha az Úr is megsegít akkor talán vehetek egy családi autót is.
Na tehát ezért mentem Zilahra és amint az már a tegnapi képekből is látszik résztvettem az ifjúsági órán. Mintegy 25-en voltunk és nagyon jól éreztem magam azok közt akik többnyire még fele annyi évesek sincsenek mint én. Az önzés volt az est témája és a Püsök házaspár(Püsök Tibor és Júlia/Nagyfalu testvérgyülekezet/ a nyáron házasodtak össze) vezette fel a témát amibe nekem is sikerült bekapcsolódni. Ami nagyon tetszett az ifjúságiban az az volt ahogyan kezdődött...
Nagyon sok helyen(ma ez a trendi) "dicsőítéssel" kezdenek, ami megy ezerrel és miután megvan a hangulat azután jön a "tanítás". A tegnap esti ifi viszont úgy kezdődött hogy néhány hívogató ének után Tibor kérte hogy aki akar adjon hálát azért hogy itt lehet, majd megint egy ének után azt kérte hogy forduljunk oda valakihez és valljuk meg azokat a vétkeket amelyeket aznap követtünk el, hogy így megtisztulva, magunkat megüresítve fogadhassuk az ígét. Nagyon jó volt..., aztán a tanítás(beszélgetés) után következtek a dícséretek és alig tudtuk abbahagyni... Bárcsak így működne ez minden ifjúságban(de nem csak ott).... Add Uram hogy így legyen!
Az ifjúsági után fél 10-től egy órát fociztunk(nagybátyám adott szerelést) majd ezután Lajossal a nagybátyámékat(Ady Dámiel) is meglátogattuk, ahol Manci nénémért imádkoztunk, mert december elejétől ismét kezdődik nála a kemoterápiás kezelés(áttétek vannak a májon és a tüdőn).
Éjfél körül indultam haza és az Úr kegyelmes volt hozzám. A zilahiak autójával jöttem, de minden iratom(személyi, jogosítvány) a Ferenczi Béla testvér kocsijában maradt amikor elváltam tőle Tasnádon és azok nélkül jöttem hazafelé. Amikor éppen Usztatón(Érszőllős előtti falu) voltam, megállított a rendőr és kérte az iratokat. Mondtam neki hogy mi történt és nem kételkedett a szavaimban. Jó utat kívánt és kért hogy máskor legyek figyelmesebb. Az Úr áldja meg!

Ma reggel amikor megnyitottam az elektronikus postaládámat, többek között egy comment volt benne, ami a névtelen hozzászólók kategóriájába sorolható, és már éppen törölni készültem, amikor mégis úgy gondoltam hogy válaszolok rá, csak azért hogy a jövőben megelőzzem az ilyen kér(dé)s felvetéseket és azért is hogy nyilvánvaló legyen, azért akad olyan(ha elvétve is) aki szeretné ha többet nem írnék...

Következzen tehát a comment:

"Azt szeretném tőled kérdezni, hogy van -e magán életed? vajon minden napi életedet ennyire meg kell oszd az egész világgal? Ennyire ki kell magad tedd az egész pokolnak? Lelkipásztor vagy, és sebezhető a világ összes démonaitól. Ezeket a dolgokat csak egyedül Istennel és feleségeddel kellene megosztanod. Ne haragudj, testvérem de a blogod annyira énközpontú hogy minden másról elfeledkezel. Isten csak a napi bejegyzésed végére illeszted oda, mintha azzal szeretnéd hitelesiteni tetteidet. Ébredj fel és ... mint testvéred kérlek, többé ne írj blogot, mert fegyverként fogja az ördög felhasználni ellened mind azt amit írsz.Szeretettel, Zsolt."

és a válasz:

Kedves testvérem
(nem tudom melyik) Zsolt!
1. Alázattal akarom mondani Pállal együtt: "
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem." Gal.2:20 Ebből pedig az következik hogy nincs olyan "magánéletem" ami csak az enyém lenne, mert nem önmagamé vagyok hanem az Úré. Ha úgy gondolod hogy nagyon sok(k) amit itt rólam megtudsz, akkor el kell mondjam hogy nagyon kevés kerül ide az én mindennapjaimból, de mégis több mint a tiedből vagy a máséból és lehet hogy ez nem tetszik neked. Megértelek.
2.Azt írod hogy sebezhető vagyok a világ összes démonaitól. Hát csak annyira amennyire az Úr megengedi és eltűri hogy megsebezzenek. "Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző." 127.Zsolt.1 Nem gondolom azt hogy a teljes el(be)zárkózás védelmet nyújtana a levegőbeli hatalmasságok ellen.
3.Ne haragudj testvérem, ha nem hallgatok rád amikor azt tanácsolod hogy ezeket a dolgokat csak Istennel és a feleségemmel kellene megosszam. Azt gondolod hogy a testvéreim(na persze nem rád és a hasonlókra gondolok) és a barátaim nem akarnak rólam tudni és nem akarnak értem imádkozni, engem inteni, feddni, netán bátorítani? Dehogynem. Sőt vannak olyanok akik még több terhet is vállalnának csak azért is hogy ne legyek én akkora teher feleségemnek. Mert tudod én egy elég nehéz természetű ember vagyok, az én feleségem pedig egy törékeny igazgyöngy. Ne kérd tehát tőlem azt hogy én csak őt terheljem. Ha vannak olyanok akik még segítenek rajta kívül a terheket vinni én annak örülök... és viszont segítek. Az Úr adjon erőt!
4.Ebben a naplóban inkább arról írok ami velem történt. Ez valóban énközpontúnak tűnhet, de hát a naplóírás márcsak egy ilyen műfaj. Voltak idők amikor az ilyen irányú tevékenységet nem engedélyezték, de hála Istennek azok az idők elmúltak. Írhatnék én persze minden másról, persze akkor is elfeledkeznék erről-arról, de hát ez egy ilyen napló és ha valaki elolvassa a fejlécben foglaltakat az talán meg is ért engem, ha csak nincsenek szövegértelmezési gondjai.
5. Hogy Isten mennyire van jelen az írásaimban az egy dolog. (Eszter könyvében pl. egyszer sincs leírva a neve, de mégis Ő van ott minden történés mögött, és ezt észre is vesszük)Biztosan többet is írhatnék róla, de az én életemben jelen van és azt akarom, hogy aki engem olvas lássa meg bennem Jézust. Nem csak akkor amikor kiírom a nevét."A kik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tentával, hanem az élő Isten Lelkével írva; nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira." 2Kor.3:3
6. Amit az utolsó mondatodban írtál, az már engem is foglalkoztatott. A múlt héten mondtam éppen a feleségemnek, hogy valószínüleg ez év végén abbahagyom az írást, mert nem is olyan könnyű ezt csinálni. Úgy gondoltam hogy amit eddig leírtam az már valamennyire alkalmas az eredeti célkitűzés eléréshez. Aztán már eddig is rengeteget formált rajtam az Úr ezen tevékenységen keresztül és már ennek is örülök. Tehát kezdett érlelődni bennem ez a szándék, de... most hogy ilyenket írtál és azzal ijesztegetsz(nem akarom fenyegetésnek értelmezni) hogy ezeket az ördög mind felhasználja ellenem, mégjobban felbátorodtam a folytatásra. Mert tudod azt olvasom a Bibliában hogy "Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek" Jak. 4:7 Isten igéjében az az ígéret van hogy amennyiben ellenállok az ördögnek akkor el fog futni előlem és te arra akarsz rábírni hogy féljek az ördögtől? Szépen kérlek (nem tudom melyik) Zsolt testvérem ne haragudj rám azért mert nem engedelmeskedem neked ebben a dologban! Amikor nekifogtam ennek az írásnak, az Úrral együtt kezdtem neki és sok áldást tapasztaltam meg ezen keresztül, de hidd el hogy az a néhány száz ember is a világ különböző részein akik több-kevesebb rendszerességgel olvassák e naplót, inkább bátorítanak és imádkoznak értem. Eddig te vagy az első(de lehet hogy nem az utolsó) aki arra kér hogy fejezzem be. Egészen biztos hogy sok hiba van bennem és az írásaimban is, de így is szeret engem az én Uram! Én pedig akarok változni jó irányba!!! Adja az Úr hogy úgy legyen!

2008. november 25., kedd

Kedd-Zilah

21 éve is itt voltam Zilahon

És ma is...
Kedd esti ifjúsági alkalom Zilahon


Evódia és Adina eszmecseréjének vagyok szemtanuja...

2008. november 24., hétfő

Hétfő - bárányfelhő

Már lassan-lassan kezdem úgy is értelmezni a múlt hétvégi Orange fenyegetést mint egy bárányfelhőt, amely életem egén eltakarja a napot de csak ideig-óráig(!!!) és nem úgy mint sötét felleget a nyári napsütésben melyből jégeső várható, ami mindent letarol.
Ma reggel újabb fejlemény állt elő számlaügyben. Az első reakció Bukarestből az volt hogy mégiscsak én vagyok a hibás, mert átléptem valamilyen forgalomkorlátot, mert az "unlimited" szó a szerződés nevében nem azt jelenti hogy korlátlan adatforgalom lehetséges mert mégis van valamilyen forgalomkorlát. Azt csak magamnak jegyeztem meg hogy biztosan úgy értelmezik az Orange-nál az unlimited szót, hogy korlátlanul csalhatnak az ügyfél kárára. Aztán került egy "okosabb" ember is az Orange-nál, aki elmondta hogy tulajdonképpen nekem a 0749015336-es(ide lehet küldeni az együttérző sms-ket:) számra nincs is "Internet Unlimited Office 3G+"előfizetésem, mert az november elejétől mióta adtak nekem egy új adatkártyát átkerült arra, függetlenül attól hogy kértem e vagy sem, tájékoztattak róla vagy sem. Tehát adtak egy adatkártyát amit a meglévő szerződésemreigényeltem hogy akkor is legyen itthon net ha magammal viszem a telefont. Persze ezt nem én rendeztem hanem az elnök testvér mivel nem én vagyok a szerződő fél hanem a Szövetség, de világosan el volt magyarázva a dolog nekik és azt mondták hogy semmi akadály megoldható ez a probléma. Ezek után ugyan úgy használtam a telefonomat mint eddig és szerintük itt a baj. Az adatkártyát csak nov.11-én kaptam meg és azt eddig igazán még nem is használtuk de a szerződésemet a számomról áttették az adatkártyára, ezért a telefonomról már nem lett volna szabad internetezni. Hogy miért nem szóltak előre az persze érthető... De kérdem én tud valaki a baptifonról internetezni? Nem! Csak akkor ha kéri hogy legyen egy alapinternet szerződése is. Itt van tehát a kutya elásva. Itt van náluk az ellentmondás. Mert ha egyik kártyáról átvitték a másikra az internetszerződést, akkor az első kártyáról miért lehetett mégis internetezni? Hát azért mert arra rásóztak egy "Internet start" szerződést. Na ebben aztán tényleg ennyi lenne a tarifa... De ki kérte őket erre??? Ha a 0749015336-ról átették a szerződésemet az adatkártyára, akkor miért nem lettem egy sima baptifonos előfizető internet nélkül. Mert olyan balga ember nincs aki ilyen áron akarna internetezni... Tehát nélkülem, rajtam kívül, akaratom ellenére soroltak ide-oda nem tudom miért, de ők tudják... Hogy miként lesz tovább nem tudom, de az biztos hogy ezt a közel 3000 eurós összeget kifizetni nem tudom, de nem is akarom!!!
Annak azért örülök már hogy az elnök testvér és talán még más számítástechnikában "laikus" emberek is látják, hogy nem én követtem el valami nagy gaztettet, vagy egyéb meggondolatlanságot, mert sem tudatosan sem tudatlanul kárt ebben az esetben senkinek nem okoztam. Ez azonban nem mondható el az Orange "szakértő" ügynökeiről... akik ha egyre több ilyen ragyogó bakit követnek el, akkor a cégük rövidesen kimúlik, mert elveszítik az előfizetőiket. Egy tőlem rámenősebb ügyfél az ilyen sztorit már rég az elektronikus médiában(TV, rádió) terjesztené, persze a konkurrens(Vodafone,Cosmote. Zapp) segítségével mint negatív reklámot.
Kérem senki ne botránkozzon meg azon hogy bejegyzésemben egy kicsit gunyoros, vagy keményebb hangnemet használtam, de egy ilyen céget még a keresztyén embernek sem muszáj szeretni. Amikor a Bibliában azt olvassuk hogy az ellenségeinket is kell szeressük, akkor az emberekre és nem cégekre vonatkozik...

Az Úr az én erősségem!!!

2008. november 23., vasárnap

Vasárnap-Kolozsvár

Hála legyen az Úrnak azért, mert nem volt hiábavaló a kolozsvári útunk!
Majd ha lesz holnap leszek én is hosszabb...

2008. november 22., szombat

Szombat

Ahogy ígértem most jövök a beszámolóval. Csak erős idegzetűeknek...!!!

Ahhoz hogy jobban érthető legyen a dolog visszautalok a szerda estére, mert akkor beszéltem az áldásról(lsd csütörtöki bejegyzés) és úgy gondolom hogy akkori bizonyságtételemet érte próbatétel...
Na akkor most rátérek a történtekre az elejéről kezdve. Csütörtök este vacsora közben vitatkoztak a gyerekek arról hogy kinek mire lenne szüksége. Ez is az is szóba került mely dolgok pénzbe kerülnek, mire megszólalt a kis Tirza:
-Nem hallottátok hogy most spórolni kell, mert édesapámnak nincs sok pénze?
-Jó jó, de azért csak van, mert pl. internetre is mennyit fizet- vágott vissza Juditka
Hát igen valamennyire igaza is van, mert itt Érszőllősön csak mobil internet van és az nem olcsó mulatság havi 20 EUR-ba kerül. Épphogy véget ért a fenti párbeszéd megcsörrent a mobilom az elnök testvér hívott:
-Áldjon az Úr Jézus! Otthon vagy?
-Áldjon az Úr! Igen
-Beszélhetünk...? - ez már a hangsúlyánál fogva is többet sejtetett
-Igen beszélhetünk
-Hát először azt szeretném kérdezni hogy vasárnap majd.... - ebből rögtön tudtam hogy a súlyosabb téma a beszélgetés második részében lesz, miután az elsőn(vasárnapi közös kolozsvári szolgálat megbeszélése) túl leszünk. Mikor ezen túl voltunk akkor jött a következő felvezetés:
-Hát van itt még valami amiről beszélnünk kell...
-Tessék, hallgatom...
-Megérkeztek a telefonszámlák(Ebaptifon előfizető vagyok) és hát itt neked vannak olyan tételek amelyek nagyon magasak... -aha... helyben vagyunk gondoltam magamban, biztos több lett a számlám mint szokott és arról lenne szó hogy levonhatják e a fizetésemből
-Milyen magasak, mennyi lenne...? - 200-300-400-500 RON is megfordult a fejemben(850 a fizetésem)
-Ezek nagyon magasak, nem is tudom hogy fogod kifizetni...
-De hát én semmi különleges dologra nem emlékszem. Nem használtam többet a telefonomat mint máskor. Nemzetközi roamingom nincs, tehát külföldön nem használom a telefont. -közben mindenféle eszembe jutott. Vajon nem játszottak vele a gyerekek, nem jutott rövid időre is illetéktelen kezekbe, nem nyomódott meg rajta valami külföldi szám és úgy maradt volna a vonal...stb.stb. Ilyenkor nagyon gyorsan tud pörögni az ember agya, rövid idő alatt rengeteg verzió megfordult a fejemben.
-Te szoktál internetezni igaz....?
-Igen
-És milyen gyakran, vagy hogyan?
-Hát én nagyon sokszor rákapcsolódok, mert a mobil nálam szokott lenni és sokmindent azon keresztül intézek...
-Na hát ez az, mert itt ilyen gprs hívások vannak amelyek nagyon drágák
-Na jó de mégis mekkora az az összeg ami rám van mérve -már rettenetesen fel voltam csigázva
-Hát....- éreztem hogy nem szívesen mondaná az én testvérem mert nagyon nagyon sajnál. Gondoltam magamban, valahogy lesz még akkor is ha az egész havi fizetésem rámegy csak tudjam hogy mennyi az annyi... Az Úr majdj gondot visel...-nyugtatgattam magam
-Na mennyi....?
-87 millió
-Mennyiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii?
-87 millió régi pénzben, ami új pénzben 8700 RON
-Hát ez nem lehet igaz.... -még jó hogy ültem, mert ez az összeg letaglózott. Juditka tjól beletrafált, amikor az internetköltségeket említette.
-Az a helyzet hogy ezek a nagyobb összegek csak most november 2-tól jelentek meg. Másodikán este van egy 200 valahány eurós összeg, aztán ami még ennél is nagyobb az 10-én este az is valami gprs hívás 1800 euró.
-De hát én semmit sem változtam internetes szokásaimban, ugyanúgy használom a netet mint korábban és eddig ilyen problémák nem voltak...
-Én sem tudom hogy hogy lehet, de itt ezt írja... Hol voltál 10-én este? -na hol is voltam, gyorsan pörgettem magamban vissza az eseményeket(ilyenkor is nagyon jó hogy blogot vezetek, mert onnan könnyebb visszaemlékezni), hoppá megvan!
-Zilahon voltam a sógoroméknál Lajoséknál. Már reggel odaérkeztem hozzájuk apósommal és este imaalkalmon voltam.
-Na abban az időben történt pl. az 1800 eurós hívás - az én testvérem így fogalmazott de ez nem hívás hanem adatforgalom. Ekkorra már világossá vált előttem az hogy nem külföldi hívások okozták a nagy összegeket(tehát forróvonalak, nyerő vonalak kizárva, tasnádi cigányok, gyermekek, családtagok felmentve), hanem az internetes adatforgalom. A nagy összegek mind akkor keletkeztek amikor nálam volt a telefon. Én vagyok a felelős, de hát akkor mi történhetett. Van a telefonomon egy internet megosztó program ami lehetővé teszi számomra azt hogy bárhol bárkinek internetet adjak wirelessen. Többször is éltem már ezzel a lehetőséggel. Pl. szövetségi tanácsülésen is én szolgáltattam a többieknek internetet. De hát az csekély forgalmat jelentett. A szerződésemben 4GB adatforgalom van biztosítva havonta, amit egyszer sem tudtam kihasználni mivel itthon nem működik a 3G(szélessáv) hanem csak EDGE van, ezzel is max. 17 k-val tudok csak letölteni. Hónapról hónapra gyültek is nekem a gigabájtok úgy hogy amikor Zilahon voltam arra gondoltam - mivel ott van 3G- amíg én imaközösségben vagyok addig a laptopom is dolgozzon. Elindítottam tehát az egyik legújabb linux disztribúciónak(Linux Mint) a letöltését. Kb. 1 GB nagysága lehetett, aztán azon az estén volt a skype konferencia az alkotmányügyi bizottságban, mint ahogy arról már akkor beszámoltam. Lehet hogy mégis átléptem volna az adatforgalmi korlátot és ezek már a büntető tarifák? Létezik hogy valaki internetet lopott volna tőlem? Ilyen és ehhez hasonló emésztő kérdések rágták a belsőmet míg az elnök testvérrel beszélgettem, aki nem sok jóval kecsegtetett, de mégis tőle telhetően nyugtatgatott, hogy majd utána érdeklődik a dolgoknak.
-Én azt hiszem hogy valami nagy tévedés történt. Nem szüntettétek meg a szerződésemet?
-Nem egyáltalán -válaszolta
-Akkor nem járt le?
-Hát mikor kötötted?
-Azt hiszem februárban
-Hát akkor még nem telt le az egy év, amennyire kötöttük a szerződést.
-Akkor végképp nem tudom hogy léphettem át a 4GB korlátot.
-Na azért aludj nyugodtan, majd utánanézünk mit tehetünk...
-Köszönöm. Áldjon az Úr!
Hát utánanéztem én és láss csodát kiderült hogy nincs büntetőtarifa, hanem ha valaki át is lépi a havi forgalomkorlátot akkor leszűkítik a sávszélességét 3G-ről arra a szintre ami pl. Érszőllősön van. Nincs tehát és nem is lehet túlszámlázás. Azért Internet Unlimited Home a szolgáltatás neve, mert korlátlan adatforgalmat biztosít, de csak 4Gb mehet szélessávon. Velem az fordulhatott elő hogy nem vették figyelembe a szerződésemet, mert ha valakinek nem ilyen a szerződése hanem a minimális, amiben csak intenet eléhetőséget kér, akkor 1MB forgalom TVA-val együtt 1EUR, ami azt jelenti hogy egy gigabájtért ezer eurót kellene fizetni. Meg is néztem hogy november 10 után most mennyi a számlám #415* -ot hívtam és tessék 467 EUR-t mutat. Tíz nap alatt, de igaz hogy mostanában nemigen jártam olyan helyen ahol 3G lenne. Fel is hívtam a tegnap Gergely István testvért hogy mondjam neki mi a helyzet. Ő arról tájákoztatott hogy telefonált Bukarestbe és az Orange egyik ügyvivője is hüledezett és azt mondta hogy ilyen még nem volt, nem tudja miként lehet ekkora a számla végösszege, majd hétfőn utánanéz. Én azt hiszem hogy csak az a helyzet amire korábban gondoltam hogy nem vették figyelembe a szerződésemet, annál is inkább gondolok erre, mert amióta kértem egy adatkártyát(november 2-től) a meglévő szerződésemre, azért hogy ha elmegyek a telefonnal itthonról akkor is lehessen itthon internetezni, azóta vannak ezek a problémák. Lehet hogy valamit összezavartak. Mindenesetre most már egészen nyugodt vagyok, de eléggé nagy próbatétel volt nekem, mert még talán az elnök testvérnek is úgy tünhetett hogy "na ez az Efraim a sok internetes működésével valami nagy bajt csinált, lám lám..." Aztán a feleségem is és a gyerekek is elsőre amikor hallották a 87 milliót(ami most már több mint 100 millió 20 nap alatt) elkerekedett a szemük és arra gondoltak hogy akkor még én beszélek itt arról hogy takarékoskodni kellene...
Annak ellenére hogy most már nyugodt vagyok, azért egy kis izgalommal várom a hétfőt hogy vajon mivel áll elő az Orange. Azt hiszem egyedül vagyok az országban aki falusi lelkipásztor létére, többnyire gprs-EDGE lefedettségű területen mozogva, egyszemélyben, egy árva mobilról, csekély internetes forgalommal, 20 nap alatt több mint 2500 Eurós tartozást halmoztam fel. És erről még írásom is van. A legkevesebb hogy bocsánatot kérnek, ezért a megrázkódtatásért, lelki terrorért... Ha pedig még tovább folytaják a nyaggatásomat hát az Úr legyen irgalmas az Orange dolgozóihoz, de törölje el az ilyen céget a Föld színéről, mert akkor már az ördög munkáját látnám benne és tudjuk hogy az Úr Jézus azért jött hogy az Ördög munkáit lerontsa!!!
Bocsánat hogy ilyen hosszúra nyúltam, de talán más is tanul belőle így is úgy is...

2008. november 20., csütörtök

Csütörtök

A tegnap este amikor hazaérkeztem már nem volt kedvem bekapcsolni a gépet ezért maradtam csak annyival amit telefonon írtam. Amint az már tehát kiderült Nagyváradon voltam a tegnap este, ahol egy különleges ifjúsági alkalmat tartottak. Nem attól volt különleges hogy nem voltak otthon a lelkipásztorok(S.J. és G.A. testvérek kedden repültek el Kenyába), hanem attól hogy mindegyik váradi magyar baptista gyülekezetből(Belváros, Betlehem, Rogériusz, Biharpüspöki) ott voltak a fiatalok, akik rövid pp-s bemutatkozó után szolgáltak is. Erre az alkalomra hívott Kulcsár Peti(ifjúsági vezető), hogy amit az Úr üzen azt vigyem el nekik.


Gondolkodtam és imádkoztam hogy vajon mit akar oda küldeni az Úr és végül az "ároni áldás"-t vittem a 4.Móz.6-ból. Beszéltem minden áldás forrásáról Istenről és az emberről akit Isten megáld és aki Istent és ember társait is áldja. Csak az tud áldani aki meg van áldva. Itt most csak azt említem meg hogy nagyon sokszor hallom énekben és imádságban is azt hogy "áldalak Uram", de mégsem hallom az áldást. Hogyan áldja, áldhatja az ember Istent? Hát úgy ahogy az Úr Jézus tanított: "szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod..." ezek mind áldó mondatok. Aztán ha azt is tudjuk hogy a kimondott szónak mekkora ereje és jelentősége van ha az hitből fakad, akkor még jobban megértjük hogy az áldás nem csupán jó kívánság hanem valóságot teremtő erő. Ha Istent akarod áldani akkor az nem olyan egyszerű hogy ripsz ropsz csak úgy kimondasz valamit, hanem azt jól meg kell gondolni és akarni hogy úgy legyen!!!


Amikor Péter megáldotta az Ékes kapuban ülő sántát, akkor az nem csupán egy jó kívánság volt, hanem olyan erő volt az Úr Jézus nevében mondott áldásban hogy a sánta talpra ugrott. Ahhoz hogy valakit megáldjunk, jó ha látjuk az ő személyes szükségét is. Amikor mi hívő emberek egymásnak köszönünk úgy hogy "Áldjon az Úr!" az egy szép formula, de nem is több ha nincs mögötte hit és erős akarat hogy én is áldjam: Pl. "őrizzen meg téged, könyörüljön te rajtad, adjon békességet neked..." Áldott vagy? Én az vagyok. Áldjad Istent és ember társaidat! -tudatosan erős hittel akarattal. Én is teszem... -----> áldásul leszünk sokaknak!!!


Na úgy látom elég hosszúra nyúltam, nem is folytatom tovább, mert ezt a blogot nem a prédikálásnak szántam(lásd a címben megfogalmazottakat)-annak ott a szószék és a személyes találkozás - hanem inkább a gyakorlatnak, de mégis ez most nagyon kikívánkozott belőle...

2008. november 19., szerda

Szerda-Áldott vagyok?! - Áldás vagyok?!

Az áldás volt a ma esti szolgálatom témája Nagyváradon amit az ifjak között végeztem. Örültem az enyéimnek(egyetemistáink) hogy ők is ott voltak... Holnap majd folytatom...

2008. november 18., kedd

Kedd- Imaest

A tegnap este fél 11-re a feleségem érkezett haza, ma délután pedig a szüleim jöttek meg 12 napos németországi turnéjukról. Azért fogalmazok így mert ekként talán érthetőbb hogy nem nyugodni mentek elsősorban hanem szolgálni. Amikor késő délután felhívtam édesanyámat, hogy megtudjam miként utaztak nagyon tele volt élményekkel. Nem is tudott elmondani 20 percben mindent, de annyit megértettem hogy több helyen is megfordultak de Erdei Imre testvéréknél volt a fészkük, Nürnbergben. Az elmúlt hétvégén pedig Singenben 100-200 magyar is összejött a közös istentiszteletre ahol édesapám szolgált. Azokat is elsorolta édesanyám akik ott voltak, Balla Árontól kezdve Szilágyi testvéréken át egészen Emikéig. Még azt is mondta édesanyám hogy arrafelé is olvasgatják ezt a naplót. Jó tudni hogy akár ismernek személyesen akár nem, mégis tudnak rólam és imádkoznak ért(em)ünk. Az Úr áldása és az enyém is szálljon rájuk! Gondolom hogy édesanyám bővebben beszámol majd az útjukról.
Egy gikszer azért történt velük ami engem is érint. Az történt ugyanis hogy a nürnbergi felszállás előtt az Airberlin(fricska a társaságnak) munkatársai korábbi helyfoglalásra és kiegyenlítetlen számlákra hivatkozva követelőzni kezdtek és csak úgy engedték felszállni édesapámékat hogy Erdei Imre testvér ismét fizetett. Miért követelőztek? Itt jövök én a képbe... Talán még emlékszik valaki azon októberi bejegyzésemre, amiben leírtam netes repülőjegy foglalási próbálkozásomat. Akkor kétszer(egyszer korábbra máskor későbbre) is megpróbáltam jegyet rendelni a szüleimnek, de egyik alkalommal sem sikerült a társaságnak a bankszámlámról leemelni a pénzt. Nem volt mit tenni felhívtam Erdei Imre testvért skypeon és ő onnan megrendelte annak rendje módja szerint. Nekem pedig kétszer is visszaírt az AIRBERLIN(még októberben) hogy legnagyobb sajnálatukra mivel nem érkezett meg hozzájuk a pénz ezért nem áll módjukban az utazást lehetővé tenni. Hát én már nem is erőltettem a dogot... Nem is volt semmi baj az oda úton, a társaság képviselői nem mondtak semmi olyat Budapesten hogy "elnézést uraim önöknek duplán van hely foglalva ezért kérem vizessenek duplán", de ma a visszautazás előtt Nürnbergben azt hangoztatták hogy azt is ki kellene fizetni amire nekem azt írták nagy sajnálatukra hogy nem tudják biztosítani. Ravasz, nagyon ravasz... Visszaéltek a helyzettel... Én aztán megküldtem Erdei testvérnek a leveleket amit a társaságtól kaptam és az üzletszabályzatukat is hogy valahogy visszaszerezze amit a társaság(szerintem jogtalanul!) elvett. Az Úr adja vagy adassa vissza!!! Minden esetre miután a magam tanulságát(ezután 100x kételkedőbb leszek még a nyugati cégek jóhiszeműségében is), megállapítottam hogy az airberlin társaság elég nagy bajban lehet hogy ha ilyen álnok módon kell jövedelemre(mert ez nem nyereség) szert tegyen, Vagy az ördög tette rá a kezét a vállalatra és így akar a hívő embernek kellemetlen perceket szerezni.
Ma este az imaközösségben 11-en voltunk és nagyon hamar elrepült az a két óra amíg imádkoztunk. Volt imatéma bőven és hisszük hogy válasz is lesz az imádságra. És én ennek már előre örülök...

2008. november 17., hétfő

Hétfő - feleség nélkül

Ma reggel a feleségem és a szomszédasszony(Hiri Matild) Debrecenbe mentek, de nem pulzkát venni hanem egyebet. Tulajdonképpen nem is a vásárlás volt a fő ok hanem az egyetem, mert Márti már készül a vizsgaidőszakra. Így kötötték össze a kellemest a hasznossal, aminek következményeként én maradtam itthon a négy nagyobbik gyermekkel(a kicsi értelemszerűen nem maradhat el az anyukától). Tirza ma nem ment óvodába, mert az éjjel belázasodott ezért ketten vártuk haza a többieket óvodából, iskolából. El lehet képzelni hogy nem unatkoztam... A tetejébe annyit csörgött ma a telefon hogy alig győztem válaszolgatni. Nem is emlékszem mikor voltam még ennyire keresett személy. Fel kell jegyezzem ezt a dátumot... :) Az igazsághoz az is hozzátartozik hogy én is hívogattam másokat... vissza azokat akik az idő alatt kerestek míg egyesekkel beszéltem. Tirza el is unta közben a várakozást, hogy ebédet adjak neki és én csak azt vettem észre hogy hangosan imádkozik a konyhában. Megyek fel és látom hogy a gáztűzhely előtt ott a szék(arra állva jutott az ételhez), a leveses fazékban a merítőkanál, a gyermek pedig már az asztalnál kanalazza buzgón a levest. Hüledező képemet látva még meg is kérdezte: "Édesapám is kér ilyen levest? Tessék leülni mert hozom a tányért..." -és már indult is. Még csak három éves és már leülteti az apját... Tehát nem sajnálni kell engem, hogy egyedül vagyok a 4gyerekkel, hanem inkább ..., mert ők már rólam is tudnak gondoskodni. A szó legszorosabb értelmében meg vagyok áldva... velük. Mégis nagyon várom már haza a feleségemet............ Uram segítsd haza!

2008. november 16., vasárnap

Vasárnap Micske-Kécz-Érszőllős

A fenti sorrendben jártam ma végig a körzetet de nem egyedül, mert Jémina és Tirza is velem voltak. Micskén még vendégeknek is örültünk, mert akik a (Hubert)Szabó József testvér unokájának a menyegzőjén voltak a tegnap Ippon, azok közül néhányan talpra álltak vasárnap reggelre. Tudom hogy egy kicsit meredeken fogalmaztam, de nem kell félreérteni!!! Nem egyébre akarok célozni csak arra, hogy ha akárhol akárkik szombat estére tervezik a menyegzői vacsorát és hívő emberek, akkor ne csodálkozzon senki ha vasárnap reggelre a vendégek vagy a testvérek nem jutnak el az öszzejövetelre a hajnalig tartó vacsora fáradtsága miatt...
Na tehát azok akik legyűrtük a fáradtságot és ott voltunk a gyülekezetben a Jeremiás könyvével foglalkoztunk. Hubert Imi szolgált először a 36:20-32 alapján majd én is átadtam amit megértettem:
1. Az Isten igéje még a királyt is megtalálta(akkor is ha a téli palotába húzódott) /hát még minket...
2. Az Úr igéjében ítélet volt, de meg lehetett volna térni még / még ma is meg lehet térni, hogy elkerüld az ítéletet
3. A tekercset el lehetett égetni, de az Úr beszéde megmaradt/ újra írták és ma is szól

Ebédre Tripó Pál testvér hívott, de csak én mentem mert a gyerekek inkább maradtak Hubertéknél. Fél háromkor aztán a gyerkekkel tovább mentünk Kéczbe a cigány testvérekhez, akik már nagy szeretettel vártak. Ott a mennyei Jeruzsálemről beszéltem a Jel.21 rész alapján, arról hogy mi lesz és mi nem lesz ott, azért hogy mi ott legyünk...
Este hatra érkeztünk haza ahol ugyanebből az igéből szolgáltam. Nem voltunk sokan, mert többen misszióuton, rokonlátogatáson voltak vagy betegség miatt hiányoztak, de akik ott voltunk megértettük hogy mit üzen az Úr. Az igehirdetés után jó volt hallgatni az imádságokat, amelyek egymást érték úgy hogy alig lehetett befejezni.
Jó az Úr! Vágyunk Vele lenni!

2008. november 15., szombat

Szombat

A tegnap este Micskére mentem. Három hete voltam ott utoljára(ilyen eddig még nem volt) és már nagyon vártak a testvérek. Igaz hogy eléggé hézagos volt a jelenlét, mert ma menyegző lesz Ipp községben, ahová többeket rokoni szálak fűznek és ezért már korábban elmentek segíteni. Az alkalom után este 10-től a váradi fiatalokkal fociztunk, ahová Szabó Barna is megérkezett. Ők is a menyegzőre jöttek és itt maradnak Micskén vasárnapra is. A mai nap a vasárnapra való készülődés jegyében nyugalomban és békességben telt el itthon, csak a gyermekek meg- megújuló ostroma(játszani hívtak) zökkentett ki nyugalmi állapotomból. Most ismét mennem kell mert családi áhítat következik...

2008. november 13., csütörtök

Csütörtök-Zöld a lámpa :)

Az a helyzet hogy bejegyzéseket inkább csak itthonról tudok írni. Ha nem vagyok itthon akkor csak képeket ill. rövid mondatokat írhatok, mivel olyankor csak a mobilom a billentyűzetem is. Ebből tehát az következik hogy az elmúlt időben inkább házon kívül voltam. Kedden este a tanácsülésről Gergely István elnök testvér hozott haza, mert a kocsink immár egy hete Debrecenben rostokolt zöld kártya nélkül. A tegnap este még itthon voltam a bibliaórán, de azután megérkezett apósom hogy elvigyen Debrecenbe. Így ma reggel már onnan indultam Kisvárdára hogy egy olyan műhelyt találjak ahol nem mondják azt hogy nem megy egy henger. Elmentem oda arra a helyre amit Veres Imre testvér mutatott még a múlt hét szombatján és láss csodát délután már jöhettem haza a zöld kártyával a zsebemben. Veres Imre testvérék még három nagy doboz szabolcsi almával is feltankolt. Az Úr áldja meg sokszorosan!... de nem csak ezért. Amikor Debrecenből kijövet előzgettem a lassú járműveket hát kit látok magam előtt...? Tripó István micskei polgármester baktatott előttem százvalahány lovas Passat autójával. Meg is előztem(120-as tempóban) azon íziben hogy megismerjen és úgy lett. Egyszer valahogy mégiscsak elém került, de mégis én gurultam be először a határhoz. Meg is kérdeztem
-Azt mondták nekem hogy az egyik henger nem megy a négy közül. Szerinted akkor menne ilyen jól az autó?
-Még jó hogy nem megy egy henger... mert akkor hol lennél már ha mind menne... -jött a válasz
Ezekután én a laikus feladom,... de el is adom az autót ha valaki megveszi. Mentem vele eleget. Azután pedig hátha sikerül vennem egy ugyan ilyen autót... a család és a misszió miatt sem vehetek kissebbet.
Most befejezem mert van jó néhány a mai napra kijelölt imatéma(édesapámék, gyergyói misszió, baróti körzet, tuzséri körzet, Veres Imre testvérék, kolozsvári gyülekezet) amit nem akarok holnapra halasztani

Szerda-Nem megy a net ezert egy kis hianyerzetem van, de eleg nekem az Ur kegyelme

2008. november 10., hétfő

Hétfő este

Egy nagyon jól sikerült alkotmánybizottsági ülés után vagyok és e lendületes jelző szerkezet használatára az ülés virtualizált formája sarkallt. Talán először(az ifjúsági szövetségben már évekkel korábban gyakoroltuk ezt) fordult elő Szövetségünk történetében hogy egy bizottsági ülés a világháló egyik hangos, de mégis zárt chatszobájában lett megtartva. Tulajdonképpen egy konferencia beszélgetésre került sor este 8-tól 22.30-ig. Ami nagyszerű élmény az egészben az az hogy nem kellet sokat utazni a gyűlés helyszínére és mikor vége lett, azonnal lehetett nyugovóra (na jó, nekem blogra) térni... de ennek ellenére a munkavégzés is jól haladt. Holnap azonban a netrandevút mellőzve, igazán is találkozni fogunk ha az Úr is úgy akarja, mert szövetségi tanácsülés lesz délelőtt 10 órától Zilahon a gyülekezet alagsorában.

Hétfő

Nagyon gazdag hétvégém volt az Úr kegyelméből, mert sok minden belefért. Kezdve a temetéstől a szolgatársi közösségen át, az evangelizációs estékig. Pénteken délután a temetésről apósom vitt az autójával egészen Tuzsérig(1993-ban jártam itt korábban legációban mint 2. éves teológus) ahová pontosan hat órára , az összejövetel kezdetére érkeztünk meg. Én ott maradtam, apósom pedig hazament Debrecenbe hogy a feleségemet legyen ki szombaton hazavigye. Az alkalom végén a lelkipásztori lakásra mentünk, mert a Veres Imre testvérék vendége voltam ezen a hétvégén. Szombaton reggel Újfehértóra mentünk ahol a nyírségi régió lelkipásztoraival és erdélyi vendégeikkel lehettünk együtt. Jó előadást hallgattunk a Fazakas György(diószegi lp.) testvér előadásában, majd egymást építgetve beszélgettünk a témáról és többször is imádkoztunk. A vadbárány(ilyet még nem láttam eddig, de most ettem is) pörkölt nyújtotta gasztronómiai élvezet "csak" ráadás volt, minden lelki áldás után-közben...
Este hatra éppen hogy vissza érkeztünk Tuzsérra ill. Kisvárdára az evangelizációs alkalmakra, annyira nehezen hagytuk aott a testvéri közösséget.
Szombat este az egyik Révész(melyik család nem az Tuzséron?) család vendége voltam, ahol hat gyermek van és egészen otthonosan éreztem magam köztük. Jó volt.
Másnap délelőtt is a helyi gyülekezetben szolgáltam a bibliaórai igéből és ebédre pedig a Révész Árpád testvér húgáékhoz voltam hivatalos. Ott is hat gyermek van, de a legkisebbik(ő is Virág mint a mi legkisebbünk) itt már 16 éves. Ott volt id. Révész Árpád testvér is akivel egy élmény volt együtt lenni. Nyolcvanöt éves, de annyira friss szellemileg és olyan kellemes a jelenléte a beszéde, hogy a Krisztus szeretete rajta keresztül még az idegent is lenyűgözi. Vele és a lelkipásztorral együtt mentünk délután fél háromra Záhonyba amely imaházban 1991-ben jártam utoljára amikor ott még Tisza Attila volt a lelkipásztor. Onnan visszatérve id. Révész Árpád testvérrel meglátogattunk Tuzséron egy százkét éves testvérnőt. Öt órától az imaházban immár a négy erdélyi lelkimunkás(Pardi Félix, Borzási Pál, Benedek Tibor és én) mellett további öt magyarországi lelkipásztor szolgált a záró alkalmon. Az igehirdetés szolgálatát Borzási Pál testvérem végezte.
Este nyolc után indultunk Debrecenbe mi négyen erdélyiek a Pál kocsijával ahová negyed tíz körül érkeztünk meg és onnan apósommal jöttem haza.

2008. november 6., csütörtök

Csütörtök este2

Egy nagyon egyszerű kis tanmesét hozott a drótposta ami tudományos magyarázatnak is beillik a jelenlegi válság kapcsán és úgy gondoltam hogy másoknak is érdemes elolvasni:

Ha valakinek problémája lenne a jelenlegi pénzügyi válság megértésével, a következő sorok segíthetnek:

1. Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10 dollárért.

2. A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.

3. Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a beígért 10 dollárt. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20 dollárt ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek és újra elmentek majmokat fogni.

4. A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoztak, a falusiak hazatértek. Az ember 25 dollárra emelte az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt majmot fogni.

5. Erre a férfi közölte, hogy 50 dollárt ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat.

6. Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: "Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek darabját 35 dollárért, és amikor az emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50 dollárért."

7. A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket, és megvették az összes majmot.

8. Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.

Welcome to Wall Street...

Csütörtök este

Az alábbi választ az egyik korábbi megjegyzésre írtam:

Kedves "Névtelen"(csak te hiszed azt hogy nem tudom ki vagy) barátom!

Látom hogy nem először szólsz hozzá a bejegyzéseimhez és volt olyan is amit nem engedtem megjelenni, éppen azért mert nem vállalod a neved, de erre a felvetésedre kénytelen vagyok reagálni. Kivételesen azokért akik hozzád hasonlóan kételkednek...
Éppen az a zavar benned is kedves barátom hogy nem tudod elhinni Isten azokat is feltámasztja akiket elégettek, megettek ...stb.
Azt gondolom elhiszed hogy Isten a porból teremtette az embert, de azt már nem tudod elhinni hogy a porrá lett embert ismét megtestesíti?
Ha elolvasod az általad is jelzett szakaszt akkor láthatod hogy a hasonlatban is vetőmagból lesz az új élet. Tehát az elvetett mag faja és minősége meghatározza a későbbi termést. Az Úr legyen kegyelmes hozzám és adjon neked bátorságot a neved viseléséhez!!!

Csutortok

A tegnap este bibliaora utan atjottem Debrecenbe, hogy a mai napon elvigyem az autot a hatosaghoz, mert lejart a zold(kornyezetvedelmi) kartyaja. Sajnos rossz hirt kozoltek velem. Nem megy az egyik dugattyu es a kipufogorendszer is korrodalt. Nem is csodalkozom en azon hogy 600000 km utan gond lehet a motorral, de hat en hogy nem vettem eszre? Ugyanugy huzott a motor mint korabban, a 120 km/h - siman tudta tartani, de hat en nem vitatkozhatok a szakertokkel... Az van tehat hogy az auto all, mert meg 5000 ft-ra meg is buntettek azert hogy szennyeztem a levegot. Most igyekszem kitalalni hogy mi legyen holnap, mert delutan fel haromtol temetesen kell lennem Erszolloson(Novak Irma tvno halt meg), es este pedig Tuzseron kellene evangeliumot hirdetni. Van mit kerni tehat az Urtol, de van miert halat adni is. Tobbek kozott annak is orulok hogy a halaleset mellett egy szuletesrol is beszamolhatok. Keden delutan megszuletett gyulekezetunkben a Fustos csalad 6. gyermeke Fustos Jonathan. Igy most mar 26 tizennegy even aluli gyermek van gyulekezetunkben. Dicsoseg az Urnak!

2008. november 5., szerda

Szerda

Az elmult ket nap bejegyzesei eleg rovidre sikeredtek, mert uton voltam es mire ejfel utan hazaertem inkabb valasztottam azt hogy lefekudjek, mintsem hogy meg irjak.
Hetfon delutan Juditkaval es Tirzaval meglatogattuk az unokatestvereket Zilahon. Ha mar ott voltunk akkor Lajos testverem(sogorom) megkert hogy az esti alkalomra, amikor a szolgalattevok osszejonnek, keszuljek egy rovid homiletika eloadassal. Imadkoztam es az Ur segitsegevel tartottam egy rovid (?) bevezetot majd a bibliaorai iget vettuk a gyakorlati peldahoz. Az osszejovetel utan 8-9-ig Lajossal es a fiatalokkal fociztunk egyet az egeszsegunk vegett...
Kedden reggel visszajott Marika a testveretol, hogy segitsegunkre legyen, mert szerdatol a felesegem Debrecenben kell legyen(Viragot kell oltasra vinni, suli, stb.). Delutan pedig Gombos Ottoval, Kolak Denisszaval es Fustos Agival elindultam Kolozsvarra, ahova azert hivtak hogy tartsak egy eloadast a fiataloknak. Az eloadas temajat ram biztak es en eltem is a lehetoseggel, hogy azzal szolgaljak ami a legutobbi idoben eleg sokat foglalkoztatott engem. Az eloadas cime " Biblikus eletvezetes az egeszseges feltamadasert" volt es az 1Kor. 6 es 15 reszbol olvastam hozza az igeket. Eleg sokan osszegyultek a vegere 100 korul volt az egybegyultek szama es ugy vettem eszre hogy erdekelte oket a fokent testunkrol szolo eloadas. Roviden osszefoglalva mondanivalom lenyege az volt hogy nem mindegy mikent banunk a testunkkel, mert ez tamad fel majd az utolso napon. Ez elvetett testbol kel ki az uj ami igy nem fuggetlen a korabbitol. Ugy tapasztaltam hogy meg a hivok kozott is eleg nagy zavar van ezen a teruleten, mert annyira elvalasztjak(szembeallitjak) a testet a lelektol hogy kulon kezelik egyiket a masiktol, ami egyaltalan nem egeszseges gondolkodas. A halalban a testunk ugyanis nem semmisul meg csupan atalakul(porra lesz), de ebbol(a meglevo anyagbol!!!) Isten ujat formal. Az feltamadt test tehat a reginek az egyenes jogutodja. Ezert fontos hogy tisztan tartsuk a testunket kivulrol(testapolas, tisztalkodas, egeszseges etkezes stb.), belulrol(szem, nyelv, gondolat, erzelmek,... tisztasaga) es dicsoitsuk Istent a testunkben.
Tiz ora is reg elmult mire elindultunk hazafele es ejfel utan haromnegyed egy korul erkeztunk haza...

2008. november 2., vasárnap

Vasárnap

A tegnapi bejegyzéshez kiegészítésképp írom, hogy tegnap mindenszentek napja volt és igazából ma volt halottak napja, de nekem a mindenszentek kiskoromban nem mondott semmit...
Ma délelőtt itthon voltam és úrvacsorai alkalmunk is volt. Hatvankét pohár lett üres, ami azt jelenti hogy ennyien úrvacsoráztunk a 76-ból. Vannak diákok, idősek és betegek akik nem lehettek itthon, de értük is imádkozunk.
Ebéd után Juditkával és Lukács György testvérrel a tasnádi cigány gyülekezetbe mentünk, a Ferenczi Béla testvér meghívására mivel hálaadónapot tartottak. Délelőtt Dan László(KCA) prédikált, de én már nem találkoztam vele mert csak három órára értem oda. Egy elég nagy termetű "atyafi" fogadott igen barátságosan:
-Álgya meg az Isten Efrájin tesvér, az öreget(édesapámra célzott) jól ismerem és tudom hogy áldott szógája az Úrnak, de magárul még nem tudom elmondani me nem ismerem közelebbrül...
-Azért az (öreg) fia is áldott, higgye el -tette hozzá Béla testvér
- Jó jó most úgyis megtuggyuk...

Na tehát így kezdődött az ismerkedésem a tasnádi cigány gyülekezettel, ahol Béla testvér munkálkodik. Annyian összegyültek hogy nem is fértünk el az imaházban. A hallgatók egy része kiszorult az udvarra és kb. 10 percenként váltották egymást a kintiek a bentiekkel, hogy mindnyájuknak jusson valami. Sok szolgálat (bizonyságtétel, ének, ige, köszöntés) után került sor az igehirdetésre. az És. 25:1-5 alapján beszéltem Isten üdvözítő tervéről és őrző-védő kegyelméről. A prédikáció után buzgó imádságok hangzottak el, amelyek nem nélkülözték az őszinte, de az én fülemnek mégis szokatlan kéréseket. pl. "Úr Jézus há fogaggyá má el engem is", "Sajnájá má meg ídes Jézusom"...
A záró ének után feláll az a testvér(Józsi) aki érkezésemkor köszöntött és azt mondta: Álgya meg az Úr Efrájin tesvér, én csak annyit mondom hogy láccik, ami láccik... -és hatásszünetet tartva nagyokat bólogatott, célozva ezzel arra hogy az "alma nem esett messze..."
Ekkorra már egészen megértettem hogy Béla testvér, milyen nehéz fába vágta a fejszét mikor elvállalta ennek a közösségnek a lelki gondozását. Nagyon sok tenni való van még ott, mert úgy vettem észre hogy inkább érzelmileg kötődnek egymáshoz, Bélához, Jézushoz, pedig a tudatos ragaszkodás az Igazsághoz egészségesebb és erősebb gyülekezetet jelentene. Mindenesetre örültem hogy betekintést nyerhettem a Béla testvér küzdelmeibe és így jobban tudunk itthon imádkozni érte.
Estére haza érkeztünk és nagyon jó alkalmunk volt, mert a fiatalok is szolgáltak, bizonyságtételek is voltak és nagyon vágytunk már a Bárány menyegzőjére( a Jel.19:6-9-ből hirdettem az igét)..., akinek még nem volt meghívója, azért imádkoztunk...

2008. november 1., szombat

Szombat - Halottak napja

November elseje az a halottak napja, valahogy így maradt meg bennem már gyermekkorom óta. Az elmúlt 10 évben a székelyföldön volt alkalmam megtapasztalni, hogy a halottak még sok sok évvel a temetésük után is mekkora felfordulást(valakiknek hasznot) tudnak okozni. A temetők környékén hatalmas forgalom van. Estére pedig mintha nagyobbak lennének a falvak a világítás miatt... Na ez a nagy felhajtás a halottak körül errefelé elmaradt. Ezen a vidéken különben sincs olyan halottkultusz mint Székelyföldön. Például arrafelé a temetésen azt látja az ember, hogy vannak fekete zászlók, csupa feketére dekorált halottaskocsi (kézi vagy lovas), ha nő halt meg akkor két asszony viszi a két zászlót a menet elején a pap előtt, ha férfi akkor két férfi a zászlóvivő. A koporsót is attól függően hogy ki van benne, nők vagy férfiak kísérik előbb. Minden temetésen -mint ahogy a menyegzőkön a násznagy- van egy "eljáró", aki a gyászoló család nevében intézkedik és ügyel arra hogy minden szépen és ékesen történjen. A temetés végén övé az utolsó szó, amikor megköszöni a jelenlétet és a halotti torra hívja az arra érdemeseket. Ezzel szemben itt(szerdán is voltam egy temetésen) nem csinálnak nagy ügyet a temetésből. Nincsenek zászlók(mire való egyáltalán?), nincs eljáró(ott a pap), nincs külön erre a célra halottas kocsi(megteszi azt akármelyik frissen letakarított lovasszekér), hanem ahogy éppen kialakul úgy jó. Na hát körülbelül így lehetne leírni legjobban a különbséget az Érmellék és a Székelyföld között, már ami a halottakhoz való viszonyt jellemzi.
Holnap(mivel vasárnap következik) a feltámadásra emlékezünk, mert akár élünk, akár halunk az Úréi vagyunk!