Szombat - Halottak napja

November elseje az a halottak napja, valahogy így maradt meg bennem már gyermekkorom óta. Az elmúlt 10 évben a székelyföldön volt alkalmam megtapasztalni, hogy a halottak még sok sok évvel a temetésük után is mekkora felfordulást(valakiknek hasznot) tudnak okozni. A temetők környékén hatalmas forgalom van. Estére pedig mintha nagyobbak lennének a falvak a világítás miatt... Na ez a nagy felhajtás a halottak körül errefelé elmaradt. Ezen a vidéken különben sincs olyan halottkultusz mint Székelyföldön. Például arrafelé a temetésen azt látja az ember, hogy vannak fekete zászlók, csupa feketére dekorált halottaskocsi (kézi vagy lovas), ha nő halt meg akkor két asszony viszi a két zászlót a menet elején a pap előtt, ha férfi akkor két férfi a zászlóvivő. A koporsót is attól függően hogy ki van benne, nők vagy férfiak kísérik előbb. Minden temetésen -mint ahogy a menyegzőkön a násznagy- van egy "eljáró", aki a gyászoló család nevében intézkedik és ügyel arra hogy minden szépen és ékesen történjen. A temetés végén övé az utolsó szó, amikor megköszöni a jelenlétet és a halotti torra hívja az arra érdemeseket. Ezzel szemben itt(szerdán is voltam egy temetésen) nem csinálnak nagy ügyet a temetésből. Nincsenek zászlók(mire való egyáltalán?), nincs eljáró(ott a pap), nincs külön erre a célra halottas kocsi(megteszi azt akármelyik frissen letakarított lovasszekér), hanem ahogy éppen kialakul úgy jó. Na hát körülbelül így lehetne leírni legjobban a különbséget az Érmellék és a Székelyföld között, már ami a halottakhoz való viszonyt jellemzi.
Holnap(mivel vasárnap következik) a feltámadásra emlékezünk, mert akár élünk, akár halunk az Úréi vagyunk!