Nagyon gazdag hétvégém volt az Úr kegyelméből, mert sok minden belefért. Kezdve a temetéstől a szolgatársi közösségen át, az evangelizációs estékig. Pénteken délután a temetésről apósom vitt az autójával egészen Tuzsérig(1993-ban jártam itt korábban legációban mint 2. éves teológus) ahová pontosan hat órára , az összejövetel kezdetére érkeztünk meg. Én ott maradtam, apósom pedig hazament Debrecenbe hogy a feleségemet legyen ki szombaton hazavigye. Az alkalom végén a lelkipásztori lakásra mentünk, mert a Veres Imre testvérék vendége voltam ezen a hétvégén. Szombaton reggel Újfehértóra mentünk ahol a nyírségi régió lelkipásztoraival és erdélyi vendégeikkel lehettünk együtt. Jó előadást hallgattunk a Fazakas György(diószegi lp.) testvér előadásában, majd egymást építgetve beszélgettünk a témáról és többször is imádkoztunk. A vadbárány(ilyet még nem láttam eddig, de most ettem is) pörkölt nyújtotta gasztronómiai élvezet "csak" ráadás volt, minden lelki áldás után-közben...
Este hatra éppen hogy vissza érkeztünk Tuzsérra ill. Kisvárdára az evangelizációs alkalmakra, annyira nehezen hagytuk aott a testvéri közösséget.
Szombat este az egyik Révész(melyik család nem az Tuzséron?) család vendége voltam, ahol hat gyermek van és egészen otthonosan éreztem magam köztük. Jó volt.
Másnap délelőtt is a helyi gyülekezetben szolgáltam a bibliaórai igéből és ebédre pedig a Révész Árpád testvér húgáékhoz voltam hivatalos. Ott is hat gyermek van, de a legkisebbik(ő is Virág mint a mi legkisebbünk) itt már 16 éves. Ott volt id. Révész Árpád testvér is akivel egy élmény volt együtt lenni. Nyolcvanöt éves, de annyira friss szellemileg és olyan kellemes a jelenléte a beszéde, hogy a Krisztus szeretete rajta keresztül még az idegent is lenyűgözi. Vele és a lelkipásztorral együtt mentünk délután fél háromra Záhonyba amely imaházban 1991-ben jártam utoljára amikor ott még Tisza Attila volt a lelkipásztor. Onnan visszatérve id. Révész Árpád testvérrel meglátogattunk Tuzséron egy százkét éves testvérnőt. Öt órától az imaházban immár a négy erdélyi lelkimunkás(Pardi Félix, Borzási Pál, Benedek Tibor és én) mellett további öt magyarországi lelkipásztor szolgált a záró alkalmon. Az igehirdetés szolgálatát Borzási Pál testvérem végezte.
Este nyolc után indultunk Debrecenbe mi négyen erdélyiek a Pál kocsijával ahová negyed tíz körül érkeztünk meg és onnan apósommal jöttem haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...