2008. november 27., csütörtök

Csütörtök - Enyhe magány...(?)

Tegnap kora délutan a feleségem a picivel elutazott. Debrecenbe ment(VW-T4 mikrobusszal) Violkával, mert az egyetemen kötelezettségei vannak(gyakorlati jegy megszerzése) csütörtökön és azután. Én maradtam itthon a maradék(4 !) gyerekkel, de mégsem egyedül. Nagyon hálás vagyok az Úrnak gyermekeimért!!! Számomra megszégyenítő módon már 6.30-kor ők ébresztenek...:
-Édesapám! Felébreszthetem Tirzát?(Jémina kérdezi... ő a kicsi felelőse)
-Igen!
Ezek után nekem már csak arra van gondom hogy együtt olvassunk a Bibliából és együtt imádkozzunk, mert ők minden mást megoldanak. A szendvics már becsomagolva, a tea megfőzve, ők felöltözve útra készen... Fenomenális!!! Hogy ez mennyire a feleségem vagy mennyire az Úr érdeme azt én nem tudom, de abban biztos vagyok hogy nekem ehhez nem sok közöm van...!
Az biztos hogy mindent az Úrnak köszönhetek!

A tegnap este mind a négy gyermek ott volt a bibliaórán és viszonylag jól viselkedtek... Nem zavarták a gyülekezet tagjait, akik elég szép számban együtt voltak. Hála az Úrnak gyülekezetünkben a hétköznapi bibliaórákon való részvétel is elég magas(több mint 60 százalék).

Adja az Úr hogy minél több helyen örüljenek annak aminek mi...!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Itt hozzá(m) szólhatsz...