Miután Debrecenből hazajöttem, rövid pihenő után már indultunk is Szilágyperecsenbe Híri Károly testvérrel. A szolgáló csoport létszáma az Ford Transithoz volt igazítva , ezért kilencen érkeztünk meg az esti evangelizációra. A Lk. 14:15-24 alapján beszéltem az Istenáltal idejében kiküldött meghívóról, a visszautasított meghívásról és az utolsó órában meghívottakról. Hála az Úrnak hogy nem volt hiábavaló az ottlétünk, mert voltak akik jelezték hogy ott akarnak lenni az Isten országában.
Ma délelőtt és délután a micskei testvérek között szolgáltam, ahol az úrvacsorai közösséget is gyakoroltuk. Ebédre Hubert Imre testvérék vendége voltam. Estére már hazajöttem Érszőllősre, ahova már megérkeztek vendégeink. Zilahról major Ferenc és családja érkezett hozzánk vendégszolgálatra. Mi valamikor 10 éáven át osztálytársak voltunk, de ami sokkal jobb ennél: már több mint 20 éve hogy testvérek vagyunk az Úrban!
A fiatalok és mások szolgálata után ő hirdetett igét a Mt. 7:13-14-ből. Az egyik fő kérdése a szolgálatának az volt, hogy mennyire széles az a keskeny út amelyen járunk?
Nagyon jó és áldott alkalom volt, melyen önvizsgálatot tarthattunk és újból elkötelezhettük magunkat a világító szolgálatra Krisztus mellett.
Vacsorára Ozsváth Miklós testvérékhez mentünk a vendégeinkkel együtt mivel ők közeli rokoni kapcsolatban is vannak egymással... Ha az Úr megsegít és élünk akkor további folytatása is lesz ennek a testvéri kapcsolatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...