2009. január 27., kedd

Kedd

Ma délelőtt sikerült mindent elintéznem, mert az Úr előttem járt. Az egyetemen minden tanárt elértem akit kellett, minden jegy bekerült az indexbe, az indexet leadtam, a 2. félévre regisztráltam magam, amit a feleségem rám bízott elintéztem, édesapámnak gyógyszert szereztem, Famo kft. hűlt helyét megállapítottam, anyósomat meglátogattam és délutánra haza is értem. Anyósomnak már fáj a keze és ez azt jelenti hogy kezdi érezni. Ebben a rosszban is van tehát valami jó... Én hiszem hogy az Úr meggyógyítja.
A testvérek itthon az alsó szint szigetelésével már végeztek is és ha ilyen ütemben folytatják akkor még a héten elkészülnek vele...
A ma esti imaközösségben 11-en voltunk és volt miért hálát adni bőségesen, de volt miért és kikért könyörögni is. Pl. Katona László testvérért(nagyvarsányi lp.) azért imádkoztunk hogy a 29.-i műtétje eredményes legyen és minél előbb felépüljön... "Az Úr meghall imát jó volta ez nem érdem..." ezzel az énekkel fejeztük be könyörgésünket.Ilyen nagy igyekezettel dolgoznak a testvérek... Vajon hányan vannak? Így a rögzített képen könnyű megszámolni, de nekem élőben nehezebb volt, mert olyan gyorsan mozogtak forogtak :)

1 megjegyzés:

  1. Csodálom a testvérek ilyen pozitiv hozzáállását. Áldja meg őket az Úr, mert ennyire áldozatkészek. Példa legyen bárkinek a munkaszeretetük és odaadásuk.Miért írom??? Egyszerűen azért, mert láttam.

    VálaszTörlés

Itt hozzá(m) szólhatsz...