Vasárnap - Közgyűlés

Ma délelőtt rövidebbre szabtuk az áhítatot és az igehirdetést mint máskor, mert ma tartottuk itt Érszőllősön a rendes évi közgyűlést ami egyben választó közgyűlés is volt. Lejárt ugyanis az eddigi vezetők mandátuma. Először a beszámolókat hallgatta meg a gyülekezet az elmúlt évről. Kezdtem én a lelkipásztori visszatekintéssel, utánam a jegyző(Füstös Ernő tv.) számolt be az adminisztratív területről, őt követte a pénztári mérleg részletes ismertetése Ozsváth Miklós tv. részéről, végül a gyülekezetvezető ifj.Híri János tv. összegezte az elmúlt év gyülekezeti eseményeit, tanulságait. Miután a gyülekezet(59 tag volt jelen a 80 úrvacsorázó tagból +én) jóváhagyta a beszámolókat rátértünk a választásokra. Titkos szavazással kellett dönteni arról hogy a 15 jelöltből(mind igei szolgálatot végző férfiak) mely 7 személy alkossa a vezető testületet. A szavazás előtt imádkoztunk és láss csodát: az első fordulóban meglett mind a hét személy. Se többen se kevesebben, csak heten kapták meg a fele +1 szavazatot vagy annál többet. Tovább nem részletezem, de annyit elmondhatok hogy minden pozicíóba az került akit az Úr ott akart, mert ez látszott az egyértelmű eredményekből is... Az Úré a dicsőség a jó rendért ékességért!
Délután két óra volt mire vége lett és egy rövid ebéd után már indultam is Micskére. Az ördög is jött utánam és ezt onnan tudom hogy még Margitta előtt leeresztett a jobb hátsó kerék. Hamar kapcsoltam és azonnal fordultam be a druszámhoz(Juhász Efraim, a Gréti férje) aki az egyik benzinkútnál éppen szolgálatban volt hogy töltsön egy kis levegőt a kerékbe, de úgy hogy kibírja Micskéig... Nem bírta ki. Terebes és Micske között fél úton(kb. 5 km volt még hátra) teljesen leeresztett a kerék és meg kellett álljak. Igyekeztem lecserélni a kereket, de hát az éppen nálam lévő kerékkulcs elhajlott, annyira szorosan meg volt húzva a csavar. Már éppen készültem telefonálni a micskeieknek hogy sajnos nem tudok menni, ne várjanak, de nem volt nálam a telefon. Muszáj volt elindulni és a három ép keréken lassan elgurultam Micskére, de olyan lassan hogy késtem vagy 25 percet. A testvérek addig türelemmel(jó jó lehet hogy volt aki feszengett) vártak és nem hányták a szememre a késést. Az alkalom végén aztán Tripó István testvér megoldotta a problémámat, a nyugalomnap ellenére lecserélte a kereket. Az Úr ilyen munkatársakkal áld meg engem mint pl. ő, aki olyan avatott gyülekezeti vén, akit már másodjára is polgármesternek választanak hogy így szolgálja a köz javát máskor pedig "taxis", "mentős", "kerékszerelő" is tud lenni hogy a lelkipásztor segítségére legyen. Áldja meg az Úr!
Miután egy kis késéssel hazakerültem elmondtam itthon is azt az üzenetet amit a Mk. 5:1-20 alapján az Úr rám bízott.
Akit az Úr meg akar szabadítani, azért elmegy oda is ahová más nem menne. Ha tenger állná utját és vihar is támadna, akkor is eljut a bajbajutott emberhez. Ha a Sátán az ilyen embert olyannyira rabságban tartja, hogy még vágya sincs szabadulni, Ő akkor is szabadít. De mindenkinek tudni kell: a szabadításnak ára van. A fentebb jelzett történetben az Úr Jézus azért engedi meg a gonosz lelkeknek hogy a disznókba menjenek. Nem a 2000 disznó volt az ára a megszállott szabadulásának, hanem érte is meghalt az Úr, de a pogányoknak is meg kellett érteni hogy a szabadulás nagy érték. Sajnos a gadarénusok nem kértek többet az Úr Jézusból, de Ő mégis gondoskodott arról hogy maradjon tanúja még közöttük is.
Te tudod hogy milyen sokba kerültél és semmit sem fizettél? Megbecsülöd az érted folyt drága vért? Ugye nem sajnálod mástól azt ami neked is megadatott? Kész vagy ha nem is 2000 de legalább egy disznó árát áldozni csak azért hogy a Jézus szabadító evangéliuma mást is elérjen? Nem neked mondja Jézus azt amit akkor a szabadult embernek, hogy nem az akol melegében akar tudni hanem a rideg szívtelen pogányok közé akar küldeni tanuskodni? Válaszolj! Nem nekem hanem Neki!

Az esti alkalom után a "frissen" választott vezetőséggel maradtunk vissza tanácskozásra, ami egész későig elnyúlott, mert van feladat bőven. Pl. arról is beszéltünk hogy honnan lehetne fúvós hangszereket szerezni(egyelőre még nincs pénzünk vásárolni) egy zenekar beindításához, mert többen ily módon is szeretnék dicsérni az Urat. Növekszik a gyülekezetünk, nőnek a gyermekek(van vagy 30 kiskorú) és mindenkinek kellene valamilyen feladat... Ezért is imádkoztunk és még sok egyébért ami az Úrnak és gyülekezetünknek is fontos...

Jóval tíz óra után kerültem haza fáradtan, de jókedvűen :) Áldom az Urat!