Mindazt amit eddig írtam nem vonom vissza,de nem is folytatom a Ton testvérrel megerősített "strajerekhez" való kitérőt. Nem mondom hogy nem érdekel mi lesz velük, de azt láttatta meg velem az Úr a mai csendességemben, hogy nekem, nekünk most az építkezésen kell legyen a hangsúly. Felépülni a romokból, megerősödni, megújulni abban ami az örökségünk az Úrtól. Még nem késő. Nem egy új egyházat kell építeni, de nem is kell azok ellen harcolni akik elmennek.
Ezeket az igéket adta nekem az Úr és ebből értettem meg azt amit fentebb leírtam.
"Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog. És engedének az Úr szavának, és megtérének a helyett, hogy Jeroboám ellen mennének. Lakozék azért Roboám Jeruzsálemben, és megerősíté a városokat Júdában." 2Krón.11:4-5
A nélkül hogy tovább gondolnám a történetet és végig elemezném az eseményeket én itt megállok. Azt kell megértsem amit Roboám. Nekünk magyar baptistáknak itt Erdélyben van hol tiszteljük az Urat, úgy mint Júdának Jeruzsálemben a templomban. Nem kell máshol és más oltárokat építenünk mint Jeroboámnak, de kell romokat takarítani, a gyülekezeteinket megerősíteni, építeni. Nem kényszeríthetünk senkit sem arra hogy velünk maradjon, de akik vagyunk meg kell erősödjünk fel kell épüljünk az Úr dicsőségére!!! A többit pedig hagyjuk arra aki mindent lát és mindeneket megvizsgál! Az Úr segítsen ebben! Ámen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...