a tegnap. A professzor asszony aki a szervezetszociológiát tanítja nem tudott bejönni az egytemre, ezért csak január 7.-én vizsgázhatok. Ezek után az egyetemről kijőve elég rosszkedvűen hívtam fel anyósomat és mondtam is neki hogy úgy néz ki hiába jöttem Debrecenbe. Erre ő azt válszolta hogy egyáltalán nem hiába, mert éppen a napokban műtötték a kolléganőjének a lányát, Ildikót(30 valahány éves) és meg kellene látogassam a kórházban. Na ez egy lelkipásztornak való feladat. Az anyós osztja ki. Nem baj, sőt! Apósommal elmentünk és meglátogattuk tehát Ildikót, aki egy élete delén levő fiatalasszony(többnyire Olaszországban tartózkodik a férje miatt, aki olasz), de most eléggé meggyötört állapotban volt. Beszélgettünk, majd igét olvastam és imádkoztam érte,hogy az Úr ezzel bajjal is jót munkáljon az életében, a bűntől való szabadulást és teljes gyógyulást. Nem volt hiábavaló tehát a tegnapi debreceni utam.
Oda menet és visszafele jövet is sokat telefonáltam, mert szerveztem a következő lp. közösségi alkalmat amire január 3-án kerül sor nálunk, amire talán még Boros Gyuszi is eljön. Este imaközösségben voltunk a gyülekezetünkből azokkal akik rendszeresen összejönnek minden héten( már több éve) hálát adni és könyörögni az Úrhoz. Tizenegyen voltunk. Sok-sok imatéma gyűlt össze amit mind az Úr elé vittük és tudjuk hogy nem hiába... Áldott legyen az Úr neve!
Az elmúlt napok eseményei, kommentjei eszembe juttatták, azt a példázatot amit a tavaly írtam a lelkipásztori hálóra.
Nagyon-nagyon aktuális.
"Tanmese:
Két pásztor beszélget és az egyik panaszkodik a másiknak:
-Nagy baj van a nyájamnál...
-Mi baj?
-Amikor este beterelem az akolba, megszámolom őket és reggel mikor kiengedem már egyel kevesebben vannak.
-Akkor farkas van a nyáj között, csak báránybőrbe bújt
-De hogyan tudom meg hogy melyik a farkas?
-Figyelj ide, ez egyszerű. Holnap reggel mikor engeded ki egyenként a
juhokat akkor mindegyiknek üss a fejére egy jókorát a pásztorbottal.
-És...?
-Majd meglátod.
Úgy is lett. A pásztor jókorákat sózott mindegyik juhnak a fejére, amelyiket
kiengedte és azok meg-megroggyanva az ütéstől tovább oldalogtak. Már-már
alig maradt juh az akolban, amikor jön kifelé az egyik és a pásztor arra is
ütni készült, de az gyorsabb volt és a fogával elkapta a feléje lendült
botot. Meglett a farkas!
Tanulság: Ha más kezében van a bot, üssön csak nyugodtan a fejemre, túlélem
és megbocsátok. Ha viszont fordítva van, akkor tudni fogom hogy ki a farkas"
Akinek van szeme az olvasásra az olvassa!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...