Péntek

Hála az Úrnak minden gond és baj nélkül hazaérkeztünk a tegnap este. A gyerekek elég nehezen viselték a nappali utazást, mert nagy volt a kánikula, de többszöri megállásal sikerült enyíhetni a feszültségen. Hazafelé jövet az az ötlet merült fel a feleségem részéről, hogy a hétvégi szolgálatra(Kiskőrös) mehetnék vonattal is. Váradig az IC-vel onnan anyósomékkal Debrecenbe, majd onnan az ő kocsijukkal Kiskőrösre... Hát elég bonyolultnak tetszett előre az ötlet, de nem tünt kivitelezhetetlennek, ezért felhívtuk anyósomat(egyszer én biztosan jól jártam az anyóssal...) és előadtuk a tervet. Erre ő lázas szerevezésbe kezdett és éjfélre megoldódott minden. Peti fog jönni értem Váradra, majd onnan Debrecen és Kiskőrös. Örülök hogy nem kell oda vissza annyit vezetni, mert a jövő héten a mi fiataljainkkal kezdődik a táborozás. Azért is jó hogy itthon marad a kocsi, mert a feleségem ki tudja vinni a fiatalokat meg a csomagjaikat akár többszöri fordulással is Teksébe ahol már elő van készítve a táborhely. Ez lesz az első és utolsó sátortáborozásom itt a baróti fiatalokkal(régebben nem voltak fiatalok, amikor pedig már voltak akkor a Hargitára mentünk) és... nem szeretném elrontani. Azért imádkozom, hogy az Úr erősítsen meg a szolgálatra. Most indulok Brassóba a vonathoz, ahova Gál Gabi visz el. Az Úr áldja meg érte!!!