Szombat

Csak most értem ide (már fél 12), de hála az Úrnak ideértem.:)
Ma sem unatkoztam. Sikerült varrni, még egy szoknyát és Jéminának is egy kisruhát.
Persze csak segítséggel, de nagyon szerencsés vagyok, mert a szomszédban lakik a segítség, Jutka barátnőm.:) Így nem kell messzire menni, ha elakadok valahol.
Ezzel viszont egy időre befejeztem varrónői pályafutásomat. A jövő héten pihenünk, utána pedig már teljes gőzzel a költözésre kell koncentrálni. Szeptembertől meg ismét a tanulás lesz a "hobbi".
Efraim úton van a Székelyföldre, nemsokára megérkezik Szentmártonba, amint már említettem korábban.
Nagyon örülök, hogy én is résztvehetek a holnapi alkalmon. Haza megyek! Barótra is mindig haza fogok jönni.........................................................................................................................................................

Na ezért nehéz olyan messze költözni, de tudom, hogy nincsen itt maradandó városunk, hanem a mennyben lesz igazi hazánk.
Ugyanakkor amig itt kell lenni, jó szeretni és szeretve lenni.................................................................
Februárban voltam utoljára Szentmártonban evangélizációs alkalmon. Különleges alkalom volt számomra, szólt hozzám az Úr és én szégyelletm magam, nagyon. Szerettem volna bizonyságot tenni, de csak sírni tudtam és csupán néhány szó jött ki a számon. Úgy éreztem nincs mit mondanom azoknak, akik között évekig éltem és nem volt elég az az idő bemutatni az Úr Jézust.
Fájt! Most is fáj! Barót is fáj! Lassan itt sem lesz mit mondani...........................................................
Vajon a számonkérésnél mit tudok felmutatni? BOCSÁSS MEG URAM!
.................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................
Egyet még tehetek és teszem is naponta imádkozom mindazokért akiket szeretek és még nem ismerték fel az igazságot, hogy jöjjön el a pillanat amikor, együtt dicsőítjük az Urat! Ámen!

Késő van, holnap reggel 8-kor indulunk, most befejezem és egyúttal búcsúzom is egy időre.
Gondolom holnap Efraim már ír néhány sort hol járt, mit csinált az elmúlt héten.
Nem tudom, hogy írok-e még és, hogy mikor, de talán már nem fogok úgy tiltakozni, mit előre.:)
Az Úr áldjon mindenkit!

(ui.:a sok pont=könnycseppek, bocsánat!)