2007. augusztus 19., vasárnap

Vasárnap

Este van, este van, ki-ki nyugalomban....legalábbis a ami a lányokat illeti.
Efraim úton van hazafelé és megkért írjak néhány sort a mai napról. Aki olvassa e sorokat és teheti imádkozzon érte, hogy éppségben hazaérjen.(Köszönöm!)
A mai napom kicsit mozgalmasabb volt egy átlagos vasárnapnál. Már hajnalban(fél 4-kor) megkezdődött amikor Jémina lázálmában felébresztett a kiabálásával. Gyógyszert kapott és vizesruhát, aztán átköltözött az ágyamba és úgy próbáltunk pihenni tovább...nem sok sikerrel.
A teológus 9 után megérkezett az imaházhoz. Kérdeztem tőle, hogy elfogyaszt-e egy kávét, de azt mondta, hogy ő még soha sem kóstolta, most sem szeretné. Ritka manapság az ilyen ember, de jó neki!
Reggelizni sem óhajtott, így még váltottunk pár szót, majd otthagytam az imaházban és jöttem haza készülődni, hogy én is érjek el 10-re az imaórára.
Öltöztek is a lányok sorban, de Jémina ismét hidegrázásra kezdett panaszkodni így beadtam a következő adag gyógyszet és itthon maradtam vele.
Délután a teológus Bibarcfalván szólgált este, pedig ismét itt nálunk.Az esti alkalomra már bementem és Mirjám maradt Jéminával.
Jól éreztem magam a gyülekezetben, furcsa, hogy néhány hét és már nem leszünk itt, kicsit még hihetetlen is.:)
Lehel testvér az Ézsaiás 66:13-14-ből szolgált.Nagyon szépen, összefoglalta, hogyan gondoskodik az Úr az övéiről, hasonlítva egy édesanyához. Persze az édesanya sem tud olyan hűséges lenni mint az Úr, aki soha nem hagy el! Ami nekem üzenet volt, hogy sírok-e úgy, mint egy kicsiny gyermek mikor édesanyja kimegy a szobából, ha nem látom az Úr arcát? Nagyon eredeti hasonlatokat használt a testvér amiket én is tapasztaltam már saját bőrömön, de jó volt elképzelni ismét. pl.:Hogyan hajol le és segíti járni tanuló gyermekét az anya akár százszor is, a mi Urunk még ennél is türelmesebb és mindig felemel, ha elesünk, ha sebes lesz a térdünk (sajnos nem az imádkozástól) akkor Ő bekötöz.

A teológus alkalom után még hosszasan beszélgetett egyik testvérrel és utána belépett néhány percre hozzánk, amíg érte jöttek a vendéglátói. Épp römiztünk a lányokkal és megkérdeztem tud-e játszani, Azt mondja valamikor tudott, de már elfelejtette. Á mondom ezt nem lehet elfelejteni, mire ő:-Nekem sikerült. Tetszett, ahogy mondta.
Az Úr áldja meg további szolgálatait is! Én úgy gondolom nem volt hiábavaló az ideutazása.

Holnap kezdődik a sátortábor, nagy az izgalom, reméljük a legjobbakat és kérjük az imatámogatást!
üdv. mindenkinek.

2 megjegyzés:

  1. Mi is nagyon szeretünk römizni...
    Úgyhogy amikor Magyarországra költöztem, hamar szóbahoztam, hogy mennyire jó, izgalmas, stb ez a fajta táblás, kövecskékkel játszható társasjáték...
    Ők meg kinevettek, mert szerintük a römi egy kártyajáték és csak a mi falunkban játszák táblán... :))
    Szóval, információd szerint a magyarok ismerik a römit, vagy ez valami román találmány??? Tán a legfantasztikusabb... :)))
    Feleséged ismeri?


    Üdvözletem Váradról,
    jocó

    VálaszTörlés
  2. Szerintem M.o-n is sokan ismerik a táblás változatot csak nem tudnak játszani. A baj az hogy rengeteg féleképpen játszák.

    Mi a hagyományosan legizgalmasabb leglogikusabb :) változatát játszuk bajnokság keretén belül. Egy egy bajnoki idény egy évig is elnyúlik a több forduló(egy fordulóban több játék van és egyjátékban több kör van) miatt. Bajnoki szezonban többször is van helycsere a dobogón, de a végén eddig mindig én maradtam az első helyen...:)

    Efraim

    VálaszTörlés

Itt hozzá(m) szólhatsz...