Szombat 2

Déltől egész estig Juditkával horgásztunk. Fogtunk is egy fél vödör halat, úgyhogy az volt a vacsora. Én megpucoltam, a feleségem pedig megsütötte. Nagyon nagyon finom volt. De ami még ennél is örvendetesebb az az, hogy Juditka el volt szállva attól hogy az édesapjával horgászhatott és még ő is fogott halat. Ő, mármint Judit egy kicsit kilóg a sorból,(mármint a lányok sorából) mert annyira fiús a természete, hogy nem is igen vannak lány barátai. A kocsik érdeklik, meg egyéb nem női dolgok, úgyhogy inkább abban telik kedve ha velem csinálhat valamit és erre ritkán szokott sor kerülni. A mai nap az övé volt és jól esett látni a megelégedettséget az arcán, valamint az örömöt, mely egészen áthatotta, annyira hogy még én is meghatódtam... Azt mondta: "Biztosan senkinek sincs olyan édesapja mint nekem..." Hát már csak ezért is megérte a mai nap... Hála és dicsősség az Úrnak mindenért...!