Sikerült annyira elfáradnom hogy most rövid legyek. Elég mozgalmasra sikeredett a mai nap, aminek a végére araszolgatok...
Nem is mondom el hogy mi minden volt ma, mert ahhoz túlságosan messzire kellene nyúlni az emlékezetbe, hanem csak a ma esti bibliaóráról számolok be röviden.
Ésaiás 6. részét olvastuk fel amelyben a próféta beszél a látomásáról,a saját reakciójáról valamint
az Isten tisztitó és megbízó kegyelméről.
A próféta (1)először látta az Urat, (2)azután meglátta saját és népe romlott állapotát, (3)majd miután Isten megtisztította, meglátta a szükséget és jelentkezett a szolgálatra. "Imhol vagyok én küldj el engemet!" Nem azt mondta hogy látom a szükséget és megyek már, futok is hamar, hanem kérte a parancsot: küldj!
Vannak olyan "lelkimunkások" akik látják a szükséget, mert tudják ők is hogy "az aratni való sok de a munkás kevés", van egy általános üzenetük(mondanivalójuk) és azonnal indulnak a maguk szakállára, a maguk vagy más pénzén neki a munkának és ...... elsietik. Csodálkoznak hogy nincs üzenet, áldás, haladás.
Legyünk készen és ha azt halljuk hogy "menj" akkor induljunk! Igy biztosan lesz áldás...
Többek közt ezt is megtanultuk ma este...
ÉN ELINDULTAM mert KÜLDÖTT AZ ÚR ........ és te elindultál-e? Ha igen akkor az Úr küldött? Bárcsak igennel tudna mindenki válaszolni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...