Barnával a tegnap elmentünk Csákánydoroszlóra hogy megnézzük milyen állapotban van a ház. Állnak a falak és áll a víz is a pincében, de rövidesen kiszivattyúzzák és lefedik. Barnával nagyon könnyen el lehet társalogni, így az út még rövidnek is tûnt. Jön elõ neki rengeteg emlék a nem is olyan távoli múltból(25 évnyi élmény van a tarsolyában), számtalan ötlet pattan ki a fejébõl csak bírja az ember követni... Tehát egy nagyon mozgalmas napunk volt miközben 500 km-t letekertünk oda-vissza. Ott Csákányban finom ebéddel várt Boriska és az asztalközösség is tartalmasra sikeredett. Osztottunk-szoroztunk, összeadtunk-kivontunk és mindenek végén imádkoztunk hogy az Úr adjon jó eredményt. Mikor már indultunk haza akkor érkeztek meg a fiatalok(Misi és Noémi) a kiskõrösi konferenciáról, így miután köszöntöttük õket el is búcsúztunk tõlük.
Este tíz után érkeztünk vissza Gödöllõre ahonnan ma reggel fogok hazaindulni Debrecenbe. remélem hogy most simább lesz az utam mint idefele jövet, mert amikor hétfõ este a nyugatiban leszálltam a vonatról és kimentem a Nyugati térre, hogy villamosra ülve a Blaha Lujza téri metró állomásig menjek, akkor ott már javában állt a bál. Életemben soha annyi állig felfegyrendõrt egyszerre nem láttam, voltak vagy két ezren összesen. Hatalmas rendõr osztagok futottak fel-alá(még felvételem is van róla), ordítoztak és lövöldözték a jó népre a könnygáz gránátokat. A levegõbõl helikopter pásztázta az ide-oda mozgó fiatalokból álló Gyurcsány ellenes akciócsoportokat, akik molotov koktélokkal támadtak a rendõrökre. Mi akik az állomásból jöttünk volna kifelé a zavargások közepébe szorultunk. Egy erdélyi fiúnak a lábát is meglõtték. Nagyon kellet vigyázzak hogy véletlenül se keveredjek közéjük, nehogy letatróztassanak... Mindenesetre meghökkentõ lett volna azt hallani a híradókban, hogy egy erdélyi baptista lelkipásztor is azon zavargók között volt akiket elõállítottak... Nagy kerülõvel(sok utca le volt zárva és több utcában folytak az összecsapások) gyalog, a könnygázfelhõben fulldokolva sikerült elevickélni a Kossuth térig ahol Metróra szálltam és onnan már simább volt az út Gödöllõig.
Az én Uram az Úr megõrzött mindezidáig, hála Neki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...