Ma a reformációra emlékezünk... Nagyon esős szomorkás hangulatú napra ébredtünk, de aki újjászült minket az nem engedte hogy unalmas legyen a napunk. Délelőtt lelkigondozásra volt szükség egy helyi gyülekezeti tagnál, majd Gál Gabiékat vittük el Debrecenbe vásárolni. Mikor megláttam anyósomat, nagyon megsajnáltam.Nyolc fogát húzták ki a tegnap és felül nem maradt egy sem. Nem értettem hogy miért kellett nyolc ép fogat kihúzni ínygyulladás vagy sorvadás miatt. Nagyon megkínozták szegényt... Imádkozni kell érte...
Még ma este Hiri János is eljött, hogy kinyomtassak neki egy németországi ajánlatot. Holnap november elseje lesz, amikor az élők felkeresik a halottakat...Addig is legyen itt egy vers édesapámtól, amit a blogján találtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hozzá(m) szólhatsz...