2008. január 24., csütörtök

Csütörtök

Ma reggel elutazott a feleségem Debrecenbe a szigorlatra. Én itthon maradtam a gyerekekkel és Kiss Zoltán testvérrel, akivel közösséget gyakoroltunk és segítettem neki a linuxos ismeretek elsajátításában. Nem volt könnyű talpon lenni egész nap mert az éjszaka alig aludtam valamit. Rettenetes fogfájásom volt mivel begyullad a fél arcom. Egész nap tompa voltam miatta. Estére egy kicsit jobb lett a helyzet, mert menni kellett Kéczbe. Kiss Zoltán testvérrel és Béla testvérrel mentünk először a romákhoz, utána pedig a magyarokhoz. Nagyon áldott alkalmunk volt mindkét helyen, annyira hogy még a fogfájásról is elfeledkeztem.
A nap végére a feleségem is megérkezett jó(!) eredménnyel. Hála és dicsőség az Úrnak! Négyest kapott a matek szigorlaton és nem tudom, hogy melyikük könnyebbült meg jobban ő vagy az őt vizsgáztató tanár...
Tudni kell hogy az én feleségem a vizsgán is elég harcias szokott lenni. Most sem elégedett meg a neki felkínált 3-sal, mert azt látta hogy egy nála gyengébben teljesítő hölgy nagy jóindulattal 4-est kapott. Nem az a tanár vizsgáztatott aki tanította őket hanem egy idegen. Gondolta nem hagyja annyiban és felelősségre is vonta a tanárt:
-Hogy lehet hogy ön nekem hármast akar adni, mikor az előttem szóló alig tudott valamit és mégis 4-est kapott? (Eddig a feleségemnek négyese és ötöse volt matekból)
-Miért, maga tudta volna a választ?
-Igen, én mindazt tudtam amit tőle tetszett kérdezni...
-Na jól van, akkor kérem szépen hogy elemezze nekem ezt a függvényt... - és kezdte forgatni jobbra balra Mártit, de megfelelt erre is arra is. Végül megadta neki a négyest.
Mikor elhagyta a tantermet a tanár megkérdezte a többi még vizsgára váró diákot:
-Mondják, maguk ismerik ezt a hölgyet?
-Igen, jól ismerjük- válaszolták a csoporttársak
-Mindig ilyen szokott lenni?
-Igen, de nincs vele probléma
-Hát ez a stílus nem mindig nyerő...
-De neki mindig bejön...nem hagyja magát

Na, hát ilyen feleségem van nekem... nekem sem könnyű :) de hálás vagyok az Úrnak érte és egy kicsit(?) "büszke" is vagyok rá. Még most is fáj rá a fogam... szó szerint!!!
S.D.G.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Itt hozzá(m) szólhatsz...